adozona.hu
BH+ 2008.5.214
BH+ 2008.5.214
A javítási költség áfa tartalmának megfelelő kár felmerülését a biztosító ellen indított perben a károsultnak kell bizonyítani [Ptk. 355. §, 1992. évi LXXIV. tv. 3. §, 171/2000. (X. 13.) Korm. r. 2. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes a tulajdonában álló személygépkocsival 2003. március 4-én idegenhibás balesetet szenvedett. A gépkocsiban keletkezett kárból az alperes 284.636,- forintot térített. A gépkocsiban keletkezett kár javítható és a javítás gazdaságilag indokolt volt, költsége a szakértői vélemény alapján áfával együtt 628 850 forint. A módosított keresetnek helytadva a jogerős ítélet kötelezte az alperest 352 089,- forint és kamatai megfizetésére a 171/2000. (X. 13.) Korm. rendelet 2. § (4) bekezdése al...
BH+ 2008.5.214 A javítási költség áfa tartalmának megfelelő kár felmerülését a biztosító ellen indított perben a károsultnak kell bizonyítani [Ptk. 355. §, 1992. évi LXXIV. tv. 3. §, 171/2000. (X. 13.) Korm. r. 2. §].
A felperes a tulajdonában álló személygépkocsival 2003. március 4-én idegenhibás balesetet szenvedett. A gépkocsiban keletkezett kárból az alperes 284.636,- forintot térített. A gépkocsiban keletkezett kár javítható és a javítás gazdaságilag indokolt volt, költsége a szakértői vélemény alapján áfával együtt 628 850 forint. A módosított keresetnek helytadva a jogerős ítélet kötelezte az alperest 352 089,- forint és kamatai megfizetésére a 171/2000. (X. 13.) Korm. rendelet 2. § (4) bekezdése alapján.Az alperes fellebbezése folytán eljáró másodfokú bíróság az alperes másodlagos, a javítási költség bruttó összegét vitató fellebbezési kérelmével kapcsolatban kifejtette, hogy a Ptk. 339. §-a alkalmazásával a felperes teljes kártérítésre jogosult, amibe beleértendő a javítási költség általános forgalmi adó vonzata is. Ez a kártérítés a Ptk. 360. § (1) bekezdése alapján nem függ attól, hogy a károsult a javítást egyáltalán elvégeztette-e, illetve milyen körülmények között javítatta meg a károsult gépjárművet. A másodfokú bíróság az ítélet indokai között hivatkozott az EBH 2004/1032. számon közzétett elvi határozatra is.
A jogerős ítélet ellen előterjesztett felülvizsgálati kérelmében az alperes a jogerős ítélet részbeni hatályon kívül helyezésével a marasztalás összegének 218 444 forintra és járulékaira való leszállítását kérte. Előadta, hogy a felperes a javítással kapcsolatos számlával nem rendelkezett, ezért nem igazolta, hogy az általános forgalmi adó összegének megfelelő költsége kárként felmerült.
A felperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő.
A felülvizsgálati kérelem alapos.
A felperes a jogviszonyra alkalmazandó 171/2000. (X. 13.) Korm. rendelet 2. § (4) bekezdése és a Ptk. 355. § (4) bekezdése alapján a káresemény folytán a vagyonában beállott értékcsökkenésre, az esetlegesen elmaradt vagyoni előnyre, illetve a hátrány kiküszöböléséhez szükséges kárpótlásra és költsége megtérítésére tarthatott igényt. Igényelhette a vagyonában bekövetkezett értékcsökkenés kiküszöböléséhez szükséges költség megtérítése körében a szakszerviz által nyújtott szolgáltatás ellenértékét. Amennyiben e költségekről a szakszerviz számlát állít ki, az tartalmazza az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény 3. § a) pontja, 43. § (1) bekezdése alapján a javítási költségre felszámított általános forgalmi adó összegét is. A számlakiállítással az adóalanynak adó befizetési kötelezettsége keletkezik az állammal szemben. Ezt hárítja át a károsultra, akinél ily módon az áfa összege költségként jelentkezik.
Adott esetben a felperes a javítási költségekről számlát nem csatolt, nem igazolta, hogy a szakértő által megállapított általános forgalmi adót is tartalmazó javítási költsége keletkezett. Mivel az alperes e költségelem keletkezését a perben vitatta, a kártérítési perek általános bizonyítási szabályai szerint a Pp. 164. § (1) bekezdése alapján a bizonyítatlanság jogkövetkezményét a felperes terhére kellett levonni. Ez az álláspont - a másodfokú ítélet indokaival szemben - nem ellentétes a Ptk. 360. § (1) bekezdésének rendelkezésével és a teljes kártérítés elvével sem. A károsodás bekövetkeztekor valóban esedékes a teljes kártérítés. A fentiek szerint ez az elméletileg megállapítható maximális mértékű kárnak felel meg, összegének bizonyítása a polgári per tárgyát képezi.
A fenti álláspont nem ellentétes a más tényállásra alapított, a másodfokú bíróság által ugyancsak hivatkozott EBH 2004/1032. számú elvi határozattal sem. Adott esetben az általános forgalmi adó visszaigénylésére jogosult károsult az általános forgalmi adót tartalmazó javítási költség felmerülését számlával igazolta. A polgári perben a biztosító az igazolt felmerült bruttó költség megtérítésére volt köteles. A polgári per keretein túlmutató, az adóügyi eljárásra tartozó módon az adóügyi szabályoknak megfelelően ítélhető meg ez esetben az általános forgalmi adó visszatérítésének a kérdése.
Az ismertetett indokoknak megfelelően a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet felülvizsgálattal támadott részében a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, az elsőfokú ítéletet ebben a részében megváltoztatta és az alperes marasztalását a fentieknek megfelelően mérsékelte. (Legf.Bír.Pfv.VIII.20.808/2006.)