adozona.hu
BH+ 2008.5.229
BH+ 2008.5.229
I. A 2006. július 1. után indított felszámolási eljárásban a felszámolás iránti kérelem bírósághoz történő benyújtását megelőzően az adóst szabályszerű fizetési felszólítással fel kell hívni a tartozása kiegyenlítésére. E felhívás adós részéről történő átvételét bizonyítani kell [1991. évi XLIX. tv. (Cstv.) 21.§ (1) bek. f) pontja, 27.§ (2) bek. a) pont, (3) bek.]. II. A Cstv. kézbesítési vélelmet csak a felszólítás ajánlott küldeményként történt postára adásához fűz, arra az esetre, ha az adós a fizetési f
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A hitelező 2006. október 18-án az adós felszámolására irányuló kérelmet terjesztett elő, melyet az első fokon eljárt bíróság a 3. sorszámú végzésével az 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 25. § (1) bekezdésének f) pontja értelmében érdemi vizsgálat nélkül elutasított, mert azt állapította meg, hogy a hitelező a felszámolási eljárás lefolytatása iránti kérelem benyújtását megelőző fizetési felszólítás formai és tartalmi kellékeiről szóló 15/2006. (IV. 7.) IM rendelet szerinti fizetési felszólítás...
BH+ 2008.5.229 I. A 2006. július 1. után indított felszámolási eljárásban a felszámolás iránti kérelem bírósághoz történő benyújtását megelőzően az adóst szabályszerű fizetési felszólítással fel kell hívni a tartozása kiegyenlítésére. E felhívás adós részéről történő átvételét bizonyítani kell [1991. évi XLIX. tv. (Cstv.) 21.§ (1) bek. f) pontja, 27.§ (2) bek. a) pont, (3) bek.].
II. A Cstv. kézbesítési vélelmet csak a felszólítás ajánlott küldeményként történt postára adásához fűz, arra az esetre, ha az adós a fizetési felszólítást nem veszi át [1991. évi XLIX. tv. (Cstv.) 27. § (3) bek.].
A hitelező 2006. október 18-án az adós felszámolására irányuló kérelmet terjesztett elő, melyet az első fokon eljárt bíróság a 3. sorszámú végzésével az 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 25. § (1) bekezdésének f) pontja értelmében érdemi vizsgálat nélkül elutasított, mert azt állapította meg, hogy a hitelező a felszámolási eljárás lefolytatása iránti kérelem benyújtását megelőző fizetési felszólítás formai és tartalmi kellékeiről szóló 15/2006. (IV. 7.) IM rendelet szerinti fizetési felszólítás adós által történt átvételét bizonyító okiratot nem csatolt a felszámolási kérelméhez. A hitelező által csatolt fizetési felszólítás ugyan az IM rendelet szerint készült, de az abban foglaltakról az adós nem értesült. A mellékletként csatolt boríték másolata szerint a posta a fizetési felszólítást tartalmazó küldemény kézbesítését megkísérelte, de azt a címzett adós a postai értesítés ellenére sem vette át.A végzés ellen a hitelező részéről benyújtott fellebbezés folytán másodfokon eljárt ítélőtábla a 2. sorszámú végzésével az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta. Döntésének indoka szerint a 2006. július 1. napjától hatályos Cstv. 27. § (2) bekezdés a) pontja értelmében a bíróság az adós fizetésképtelenségét akkor állapítja meg, ha korábban nem vitatott, vagy elismert tartozását az esedékességet követő - a felszámolási eljárás kezdeményezésére vonatkozó figyelmeztetést is tartalmazó - fizetési felszólítás kézhezvételétől számított 15 napon belül indokolással alátámasztott írásbeli nyilatkozatával nem vitatta és nem is egyenlítette ki. E törvényhely (3) bekezdése szerint amennyiben a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott iratokat postán küldték, azt a tértivevényen feltüntetett átvételi időpontban, ajánlott küldemény esetén pedig - ellenkező bizonyításig - a feladástól számított 5. munkanapon a belföldi címzetthez megérkezettnek kell tekinteni.
A felszámolási eljárás iránti kérelem benyújtását megelőző fizetési felszólítás formai és tartalmi kellékeire nézve a 15/2006. (IV. 7.) IM rendelet tartalmaz rendelkezéseket, mely szerint a fizetési felszólításnak - többek között - tartalmaznia kell az arra való figyelmeztetést, hogy felszámolási eljárás kezdeményezhető az adós ellen, ha a fizetési felszólítás kézhezvételétől számított 15 napon belül nem vitatja indokolt írásbeli nyilatkozatában a fizetési felszólításban megjelölt követelést és nem is egyenlíti ki azt. E rendelet értelmében a fizetési felszólításnak minősül bármely, írásba foglalt nyilatkozat, amely tartalmazza a rendelet 1. §-ában foglaltakat.
A Cstv. 25. § (1) bekezdés f) pontja értelmében a bíróság érdemi vizsgálat nélkül elutasítja a kérelmet, ha a 27. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a kérelem bírósághoz érkezésének időpontjáig az adós írásbeli felszólítása nem történt meg, vagy a fizetési felszólítás kézhezvételétől számítva még nem telt el 15 nap.
A másodfokú bíróság megállapította, hogy az adott ügyben - a rendelkezésre álló adatok szerint - a fizetési felszólítás az adós részére nem került kézbesítésre, az "nem kereste" jelzéssel érkezett vissza a hitelezőhöz. E körben nincs jelentősége annak, hogy a kézbesítés miért nem járt eredménnyel, mert a törvény egyértelmű szabályt tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a felszólítás kézhezvételétől számítandó a vitatásra, illetve a követelés kiegyenlítésére nyitva álló határidő.
Kifejtette, hogy a 2006. július 1. napjától hatályos törvény módosításnak egyik célja az elismert, vagy nem vitatott követelésen alapuló felszámolási kérelmek előfeltételeinek meghatározása volt, melyben rögzítették, hogy külön jogszabályokban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelő fizetési felszólítást kell az adós részére küldeni. Abban az esetben pedig, ha a fizetési felszólítás kézhezvételétől számított 15 napon belül indokolással alátámasztott írásbeli nyilatkozatában azt az adós nem vitatja, illetve a követelést nem is egyenlíti ki, úgy lehetőség nyílik a felszámolási kérelem előterjesztésére. Miután mind a fizetési felszólítás, mind az erre tett adósi válasz csak írásbeli nyilatkozat formájában történhet, így az a másik fél tudomásszerzésével hatályosul. Ebből következően elengedhetetlen annak igazolása, hogy a nyilatkozatot a másik fél kézhez vette.
Rámutatott, hogy a jelen esetben a Pp. 99. § (2) bekezdése szerinti kézbesítési szabály nem alkalmazható, mert az csak a bírósági iratok kézbesítésére vonatkozik. Az irat átvételének megtagadásával, illetve annak át nem vételével az adós a küldemény kézbesítését meghiúsíthatja, ez azonban a Cstv. 27. § (3) bekezdésében foglalt kézbesítési vélelemmel elhárítható, amennyiben a hitelező a felhívást ajánlott küldeményként adja fel. Ez esetben a feladástól számított 5. munkanapon - ellenkező bizonyításig - a küldeményt a belföldi címzetthez megérkezettnek kell tekinteni.
Mindezekre tekintettel a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését a Cstv. 6. § (3) bekezdése szerint alkalmazott Pp. 259. §-ára utalással, a Pp. 253. § (2) bekezdése alapján helybenhagyta.
A jogerős végzés ellen a hitelező nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. Kérte - tartalma szerint - a jogerős végzés hatályon kívül helyezését, az első fokú végzés megváltoztatását és a felszámolási eljárás lefolytatásának elrendelését.
Állította, hogy a jogerős végzés jogszabálysértő, mert a kézhezvétel fogalma - tekintettel a Cstv. preambulumában lefektetett célra is - nem értelmezhető úgy, hogy a küldemény átvételének megtagadása esetén nem állhatnak be a kézbesítéshez fűződő joghatások. Az vitathatatlan tény, hogy a küldeményről a címzett tudomást szerzett, azt a postai szolgáltató részére elérhetővé tette, csupán annak megismerése maradt el az adós részéről. A levél tartalmának megismerését azonban - álláspontja szerint - a törvény nem szabja feltételül sem tértivevényes, sem ajánlott küldemény esetében, hiszen ennek bizonyítása a hitelező részéről sok esetben "a lehetetlenséggel lenne határos". Ellenkező értelmezés esetén a törvényi rendelkezés oda vezetne, hogy az adós tértivevényes felszólítás esetén megakadályozhatná a hitelezői jogok érvényesítését saját felróható magatartásával, a küldemény átvételének megtagadásával, illetve nem keresésével. Álláspontja szerint helye van a Cstv. 6. § (3) bekezdése alapján mögöttesen alkalmazandó Pp-nek a bírósági iratok kézbesítésére vonatkozó szabályai analógia útján történő alkalmazásának a hitelezői érdekek védelme érdekében.
A felülvizsgálati kérelemre az adós észrevételeket nem terjesztett elő.
A Pp. 270. § (2) bekezdése szerint a jogerős ítélet vagy az ügy érdemében hozott jogerős végzés felülvizsgálatát a Legfelsőbb Bíróságtól jogszabálysértésre hivatkozással lehet kérni. A (3) bekezdés pedig úgy rendelkezik, hogy a (2) bekezdésben foglaltak megfelelő alkalmazásával van helye felülvizsgálati kérelemnek a keresetlevelet (fizetési meghagyást) a 130. § (1) bekezdésének a)-h) pontjai alapján idézés kibocsátása nélkül elutasító és a pert a 157. § a) és d) pontja szerint megszüntető jogerős végzés ellen. A felszámolási kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasító végzés - tartalma szerint - a Cstv. 6. § (3) bekezdése értelmében megfelelően alkalmazott Pp. 130. § (1) bekezdés f) pontja szerinti elutasításnak minősül, ezért ellene a Pp. 270. § (3) bekezdése alapján felülvizsgálati kérelemnek van helye.
A felülvizsgálati kérelem azonban nem alapos, mert a jogerős végzés nem sért jogszabályt.
A másodfokú bíróság végzésében felhívott törvényhelyek alapján a kérelem elutasítása az eljárásra alkalmazandó jogszabályoknak megfelelően, helytállóan történt. Annak indokait is pontosan, részletesen, helytállóan fejtette ki a másodfokú bíróság. A kifejtett indokokkal a Legfelsőbb Bíróság is egyetért.
A felülvizsgálati kérelemben foglaltakra tekintettel a Legfelsőbb Bíróság rámutat arra, hogy az adott esetben a jogszabály kifejezett rendelkezése ellenében nincs helye a Cstv. 6. § (3) bekezdése alapján a Polgári perrendtartás bírósági iratok kézbesítésére vonatkozó szabályainak analógia útján történő alkalmazására. A Cstv. 27. § (3) bekezdése ugyanis a követendő eljárást szabályozza, s annak betartása a hitelezői érdekeket megfelelően védi. Abban az esetben ugyanis, ha a hitelező az adósnak küldött írásbeli felszólítását tértivevényes küldeményként adja postára, és azt az adós nem veszi át, e törvényhely értelmében úgy kell tekinteni, hogy az adós írásbeli felszólítása nem történt meg. Helytálló a másodfokú bíróságnak az az érvelése, hogy az adós esetleges rosszhiszemű magatartása meggátolható a teljesítésre irányuló felszólításnak ajánlott küldeménykénti postára adásával. Ez a hitelezői érdekek védelmét megfelelően szolgálja. A bírósági iratok kézbesítésére vonatkozó Pp. szabályai mögöttesen azért sem alkalmazhatók, mert az eljárás megindítása előtt nem bírósági iratok kézbesítéséről, hanem a felek közötti iratváltásról van szó. A fizetési felszólítás kézbesítésére vonatkozóan a jogszabály egyértelmű rendelkezést tartalmaz, tehát nincs olyan joghézag, amelyet analógia útján kellene tartalommal kitölteni.
Miután a jogerős végzés a jogszabályoknak megfelel a Legfelsőbb Bíróság azt a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Gfv.XI.30.331/2007.)