adozona.hu
EH 2007.1667
EH 2007.1667
A közigazgatási eljárásban le nem rótt fellebbezési illetéket kiszabó fizetési meghagyást helybenhagyó határozat bíróság által felülvizsgálható [1990. évi XCIII. tv. 77. §, 78. §, 2003. évi XCII. tv. 138., 143. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Megyei Igazgatósága a 2004. november 17. napján kelt határozatával a felperes terhére adóhiányt, adóbírságot és késedelmi pótlékot állapított meg. A határozat rendelkező része a jogorvoslatról való tájékoztatást követően tartalmazta, hogy a fellebbezés illetékköteles, az illeték mértéke a vitatott összeg minden megkezdett tízezer forintja után 300 Ft, de legalább 3500 Ft, és legfeljebb 400 000 Ft, amelyet a fellebbezésen illetékbélyegben kell leróni.
A...
EH 2007.1667 A közigazgatási eljárásban le nem rótt fellebbezési illetéket kiszabó fizetési meghagyást helybenhagyó határozat bíróság által felülvizsgálható [1990. évi XCIII. tv. 77. §, 78. §, 2003. évi XCII. tv. 138., 143. §].
Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Megyei Igazgatósága a 2004. november 17. napján kelt határozatával a felperes terhére adóhiányt, adóbírságot és késedelmi pótlékot állapított meg. A határozat rendelkező része a jogorvoslatról való tájékoztatást követően tartalmazta, hogy a fellebbezés illetékköteles, az illeték mértéke a vitatott összeg minden megkezdett tízezer forintja után 300 Ft, de legalább 3500 Ft, és legfeljebb 400 000 Ft, amelyet a fellebbezésen illetékbélyegben kell leróni.A felperes az elsőfokú adóhatározattal szemben fellebbezést nyújtott be, amelyen illetéket nem rótt le.
Az elsőfokú adóhatóság 2004. december 28. napján az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 34. §-ának (3) bekezdése alkalmazásával a felperest felhívta, hogy amennyiben a meg nem fizetett illeték összegét - amely a vitatott adókülönbözet, adóbírság és késedelmi pótlék együttes összege alapján számítottan: 104 000 Ft - 8 napon belül nem fizeti meg, a felhívás költségén túl mulasztási bírságot is kell fizetnie. A felperes válaszlevelében az adóhatóságot tájékoztatta, hogy álláspontja szerint az illeték helyes összege nem 104 400 Ft, hanem 63 200 Ft, amelyet illetékbélyegben a 2005. január 10. napján kelt beadványán lerótt.
Az elsőfokú adóhatóság 41 200 Ft hiányzó fellebbezési illetékről 2005. január 18-án leletet állított ki, amely alapján a megyei illetékhivatal a felperest a 2005. március 22. napján kelt fizetési meghagyásában 41 200 Ft eljárási illeték, 41 200 Ft mulasztási bírság, összesen 82 400 Ft megfizetésére kötelezte.
A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes jogelődje (a továbbiakban: alperes) a 2005. június 28. napján kelt határozatával az elsőfokú határozatot megváltoztatta, és a felperest 41 200 Ft eljárási illeték és 10 000 Ft mulasztási bírság megfizetésére kötelezte azzal a jogorvoslati lehetőségről szóló tájékoztatással, hogy a határozattal szemben az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 143. §-ának (1) bekezdése, és az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (a továbbiakban: Áe.) 72. §-ának (1) bekezdése alapján a megyei bíróságnál lehet keresetet előterjeszteni.
A felperes keresetében az első- és másodfokú illetékhatározatok hatályon kívül helyezését kérte, vitatva, hogy az általa megfizetett illeték összegen felül további fizetési kötelezettsége lenne. Álláspontja szerint illetékalapként csak az adóhiány összege vehető figyelembe, a bírság és a késedelmi pótlék ebbe nem számítható bele.
Az elsőfokú bíróság a 2005. november 17. napján tartott tárgyalásán végzésével a pert a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 157. §-ának a) pontja, 130. §-ának (1) bekezdés b) pontja alkalmazásával megszüntette. Indokolása szerint az adóhatóság, az illetékhiányt észlelve helyesen járt el akkor, amikor az Art. 113-114. §-ai alapján leletet állított ki, és azt az illetékhivatal részére átadta. Az elsőfokú illetékhatározattal szembeni fellebbezést elbíráló alperesi határozat eljárási költségre vonatkozott, amely a közigazgatási eljárásnak része, mint az elsőfokú adóhatározattal szembeni fellebbezés illeték. Az eljárási költségről való döntés az Art. 143. §-ának (1) bekezdése és az Áe. 72. §-ának (1) bekezdése értelmében nem minősül az ügy érdemében hozott határozatnak, ezért az Áe. 72. §-ának (2) bekezdése alapján bíróság által nem felülvizsgálható.
A fellebbezés folytán eljárt ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzésének fellebbezéssel nem támadott részét nem érintette, a fellebbezett részét helybenhagyta. Indokolása szerint a felperes terhére az eljárási illetéket nem az Itv. 77. §-ának (1) bekezdés c) pontja és 78. §-ának (1) bekezdése alapján kibocsátott fizetési meghagyás állapította meg, hanem az adóigazgatási eljárásban meghozott másodfokú határozat. A leleten nyugvó fizetési meghagyás a felperes jogát, vagy kötelezettségét az eljárási illeték vonatkozásában nem állapította meg, a le nem rótt eljárási illeték vonatkozásában a fizetési meghagyás az Art. 143. §-ának (1) bekezdése alapján nem az ügy érdemében hozott, ezért bíróság által nem felülvizsgálható határozat.
A felperes felülvizsgálati kérelmében az ítélőtábla és az elsőfokú bíróság végzéseinek a hatályon kívül helyezésével az elsőfokú bíróságnak az eljárás folytatására utasítását kérte. Álláspontja szerint a másodfokú bíróság az Art. 113. §-át, 114. §-át, 143. §-ának (1) bekezdését, és a Pp. 221. §-ának (1) bekezdését megsértette, és nem helytálló azon megállapítása, hogy terhére az illetéket az adóigazgatási eljárásban hozott másodfokú határozat állapította volna meg. A konkrét összegben meghatározott illeték a fizetési meghagyásban lett kiszabva, amely az Art. 143. §-ának (1) bekezdése alapján bíróság előtt megtámadható.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet Pp. 274. §-ának (1) bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el.
A felülvizsgálati kérelem alapos.
Az Itv. 28. §-ának (1) bekezdése szerint az államigazgatási eljárási cselekményért e törvényben megállapított illetéket kell fizetni. Az Itv. 31. §-ának (1) bekezdése értelmében az államigazgatási eljárási illetéket az eljárás kezdeményezésekor az köteles megfizetni, aki az eljárás megindítását kéri. Az Itv. 74. §-ának (2) és (3) bekezdései bekezdése alapján, ha e törvény vagy melléklete másként nem rendelkezik, illetékbélyeggel kell megfizetni az eljárási illetéket, amelyet az eljárást kezdeményező iratra kell felragasztani. A felperes jogorvoslati eljárást kezdeményezett, ezért e jogszabályhelyek alapján a másodfokú eljárás megindításakor, fellebbezésén illetékbélyeg lerovásával illetéket kellett volna fizetnie. Ezt a felperes annak ellenére elmulasztotta, hogy az elsőfokú adóhatóság az illetékfizetési kötelezettségről, illetve az illeték Itv. 28. §-ának (2) bekezdésében meghatározott mértékéről részletesen tájékoztatta.
Az elsőfokú adóhatóság az Itv.-nek a 2004 decemberben hatályos 34. §-ának (3) bekezdésében foglaltakról, továbbá az általa kiszámított illeték mértékéről tájékoztatta a felperest.
A felperes ügyében az Art. 4. § (1) bekezdés a) pontja alapján alkalmazandó Art. 113. §-ának (1) bekezdése szerint, ha az illetéket egyáltalán nem vagy nem szabályszerű időben, módon vagy mértékben fizették meg, leletet kell készíteni. Az elsőfokú adóhatóság az álláspontja szerinti és a felperes által megfizetett illeték összegének a különbözetéről e jogszabályhely alapján készített leletet.
Az akkor hatályos Art. 114. §-ának (4) bekezdés alapján a leletet esetleges mellékleteivel együtt az illetékes illetékhivatalnak kellett megküldeni az illeték kiszabása végett. Az Art. a per tárgyát képező illetéket "kiszabással megállapított eljárási illeték"-nek definiálta, és meghatározta pl. a 84. §-ának (4) bekezdésében, hogy a kiszabás alapján pénzzel fizethető eljárási illeték megállapítására - ha e törvény másként nem rendelkezik - az az illetékhivatal illetékes, amelynek illetékességi területén az eljáró hatóság székhelye vagy az illeték fizetésére kötelezett lakóhelye (székhelye) van. Az Itv. 34. §-ának (5) bekezdése értelmében a lelet alapján az illetéket, a felhívás költségét és a mulasztási bírságot az illetékes illetékhivatal írta elő. Az Itv. 77. §-ának c) pontja szerint az e törvényben meghatározott esetben a megfizetni elmulasztott illetéket kiszabás alapján pénzzel kell megfizetni.
E jogszabályhelyek alapján kizárt az ügyfél, így a felperes terhére a meg nem fizetett eljárási (fellebbezési) illeték két külön (adó és illeték) hatóság által, két külön (adó és illeték) határozatban való kiszabása. Az elsőfokú adóhatározat csak tájékoztatást adott az eljárási (fellebbezési) illetékfizetési kötelezettségről és annak mértékéről. Az illeték összege ugyanis attól függ, hogy az ügyfél fellebbezésében a határozat mely részét támadja, ezért szabályoz az Itv. a 29. §-ának (2) bekezdésében akként, hogy a "vitatott összeg minden megkezdett tízezer forintja után 300 Ft (…)". Az elsőfokú adóhatóság eljárási (fellebbezési) illetékfizetésre való felszólítása szankcióként mulasztási bírságfizetésre csak figyelmeztetett. A meg nem fizetett illetéket pedig - a lelet alapján - az illetékhivatal szabta ki, a kiszabás pedig a közteher megállapítását és megfizetésre kötelezését jelentette.
Az Itv. 78. §-ának (1) bekezdése szerint a kiszabás alapján fizetendő illetékről - ideértve a mulasztási bírságot is - fizetési meghagyást (határozatot) kellett kiadni. A fizetési meghagyás tartalmazta a kiszabott illeték összegének megállapításánál figyelembe vett adatokat és az alkalmazott jogszabályokat.
A fizetési meghagyás a felperes terhére illetékfizetési kötelezettséget rótt, amely ezért az ügy érdemében hozott határozatnak minősült. E határozatot a felperes fellebbezése folytán az Art. 138. §-a alapján az alperes az ügy érdemében hozott, az Art. 143. § (1) bekezdése szerint keresettel támadható határozatával megváltoztatta. Az első- és másodfokú bíróság ezzel ellentétes megállapítása ezért téves.
Mindezek folytán a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. §-ának (4) bekezdése alapján a Fővárosi Ítélőtábla jogerős végzését - az elsőfokú bíróság pert megszüntető végzésére is kiterjedően - hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. Az elsőfokú bíróság az új eljárás során a felülvizsgálni kért illetékhatározatok jogszerűségéről a kereseti kérelem keretei között érdemben köteles dönteni.
(Legf. Bír. Kfv. II. 39.226/2006.)