EH 2007.1652

Az adóraktári engedély nem tagadható meg azon az alapon, hogy más gazdálkodó szervezetnek ugyanazon adóraktárral kapcsolatban köztartozása van [2003. évi CXXVII. tv. 39. §].

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A felperes 2004. július 6-án adóraktár engedély iránti kérelmet nyújtott be a 23/12 hrsz. alatti telephelyre, melyet az elsőfokú hatóság határozatával a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Jöt.) 39. § (6) bekezdésére hivatkozással elutasított. Kifejtette, hogy a kérelmezett telephelyén a S. Kft. adóraktári tevékenységet végzett, melyre vonatkozó engedélyt időközben visszavontak, de a kft. a jövedéki törvény...

EH 2007.1652 Az adóraktári engedély nem tagadható meg azon az alapon, hogy más gazdálkodó szervezetnek ugyanazon adóraktárral kapcsolatban köztartozása van [2003. évi CXXVII. tv. 39. §].
A felperes 2004. július 6-án adóraktár engedély iránti kérelmet nyújtott be a 23/12 hrsz. alatti telephelyre, melyet az elsőfokú hatóság határozatával a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Jöt.) 39. § (6) bekezdésére hivatkozással elutasított. Kifejtette, hogy a kérelmezett telephelyén a S. Kft. adóraktári tevékenységet végzett, melyre vonatkozó engedélyt időközben visszavontak, de a kft. a jövedéki törvénysértés miatt kiszabott jövedéki bírság, jövedéki adó, mulasztási bírságból 48 159 760 Ft-ot még nem fizetett meg.
A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Kifejtette, hogy a S. Kft. bírságtartozása adóraktári tevékenysége során keletkezett, így az új engedély kiadásának feltételei nem állnak fenn, mivel az engedélyeztetni kívánt telephelyen korábban működő adóraktári engedélyes a jövedéki adóval kapcsolatos bírságtartozását nem fizette meg.
A felperes keresetében arra hivatkozott, hogy a kérelem teljesítéséhez szükséges feltételeket igazolta, nem azonos a korábbi adóraktári engedélyes jogalannyal, a jövedéki bírság nem tekinthető adónak és a korábbi adóraktári engedély más fizikai helyre szólt.
Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította. Ítéletének indokolásában hivatkozott a Jöt. 39. § (6) bekezdésére, mely szerint annak a fizikai helynek, amely az adóraktári engedély visszavonásáig adóraktárként működött, ismételten adóraktárként való működése csak azt követően engedélyezhető, ha a korábbi adóraktár-engedélyesnek a jövedéki termék utáni adóval, általános forgalmi adóval és vámmal kapcsolatos valamennyi tartozását megfizették.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet elsődlegesen kérve annak hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását, másodlagosan annak megváltoztatását és az adóraktár-engedély megadását. Továbbra is arra hivatkozott, a jogerős ítélet nem vette figyelembe, hogy a felperes nem azonos a volt adóraktári engedélyessel, az ítélet és annak indokolása nem tett különbséget a S. Kft. és a S. 96 Kft. (felperes) között. A tényállást nem derítette fel, ezért az ítélet megalapozatlan. Nem lehet a felperes terhére róni korábbi adóraktári engedélyes mulasztását vagy tartozását.
Az alperes a felülvizsgálati tárgyaláson előadott ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában tartását kérte.
A felülvizsgálati kérelem alapos.
A Jöt. 39. § (6) bekezdésének vizsgálatánál a Legfelsőbb Bíróság a vonatkozó jogszabályi rendelkezések alapján a felperes jogi álláspontját osztotta a perben eldöntendő kérdésben az alábbiak szerint.
A Jöt. rendszerében adóraktár kizárólag a vámhatóság által kiadott érvényes engedéllyel működtethető [Jöt. 34. § (1) bekezdése]. A Jöt. 35. § szerint meghatározott feltételek alapján az adóraktári engedélyre meghatározott személyek jogosultak. A jogszabály előírja, hogy az adóraktári engedély iránti kérelemnek mit kell tartalmaznia [Jöt. 37. § (1) bekezdés].
A Jöt. értelmező rendelkezésének 7. § 12. és 14. pontja megfogalmazza, hogy mi minősül adóraktárnak, illetőleg ki minősül az adóraktár engedélyesének. Az adóraktár fizikailag elkülönített (pl. fallal, kerítéssel, mérési ponttal), helyrajzi számmal beazonosított, technológiailag egységet képező üzem, raktár. A Jöt. 7. § 14. pontja szerint adóraktár-engedélyes: az a személy, aki (amely) az adóraktárban - az e törvényben meghatározott engedély birtokában - jövedéki termék előállítására, illetve olyan jövedéki termék tárolására, raktározására jogosult, amely után az adót még nem fizették meg.
E megfogalmazásból, illetőleg abból a rendelkezésből, hogy az adóraktári engedély iránt kérelmet oly módon kell benyújtani, hogy a 37. § (1) bekezdés c) pontja szerint - többek között - a kérelmező nevét, megjelölését (adóraktár engedélyese) is meg kell jelölni, az a következtetés vonható le, hogy a telephely pontos, hrsz. szerinti meghatározása az engedély alapján folytatott tevékenység fizikai körülírását jelenti. Ettől azonban elválik az engedélyes személye, akinek - bár ezen a fizikailag megjelölt telephelyen folytatja tevékenységét - ezen túl egyéb feltételeket is teljesítenie kell ahhoz, hogy az általa kért engedélyt megkaphassa
A gazdálkodó szervezetek működését és kötelezettségeiket az adóraktár engedélyesének kell teljesítenie. A Jöt. 37. § - amely megállapítja az adóraktár-engedély iránti kérelem tartalmi elemeit - egyúttal szabályozza az adóraktár-engedély iránti kérelmek módosítása, egyéb bejelentésekhez fűződő feltételeket. Valamennyi rendelkezésében [37. § (2)-(10) bekezdései] címzetten az "adóraktár engedélyese" számára írja elő a különböző feltételeket az engedélyek megadásához, bővítéséhez, illetőleg adott esetben az engedély visszavonására vonatkozóan.
A Jöt. 39. § (6) bekezdése értelmében annak a fizikai helynek, amely az adóraktári engedély visszavonásáig adóraktárként működött, ismételten adóraktárként való működése csak azt követően engedélyezhető, ha a korábbi adóraktár-engedélyesnek a jövedéki termék utáni adóval, általános forgalmi adóval és vámmal kapcsolatos valamennyi tartozása megfizetésre került. Ezt a bekezdést azonban nem lehet önállóan vizsgálni, nem választható el, nem szakítható ki a Jöt. 39. § korábbi bekezdéseinek rendelkezéseitől, a jogszabály szerkezetében elfoglalt helyétől.
A Jöt. 39. § előtti cím az "Adóraktári engedély megszűnése", vagyis a korábbi adóraktári engedélyes személyére és tevékenységére vonatkozik. Az (1)-(5) bekezdések szabályozzák az adóraktári engedély megszűnésének eseteit, az adóraktári engedély visszavonásának eseteit, az azonnali végrehajthatóságot, azt az esetet, ha az adóraktári engedélyesnek több adóraktára is van. A Jöt. 39. § (1)-(5) bekezdései egy jogalanyhoz kötötten, egy jogviszony keretében állapít meg szabályokat, ebből következően a (6) bekezdés rendelkezéseit is ehhez a jogalanyhoz, ehhez a jogviszonyhoz kötötten kell értelmezni.
A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint az előzőekben ismertetett Jöt. rendszeréből következően a Jöt. 39. § (6) bekezdésének helyes értelmezése szerint nyilvánvaló, hogy az ismételt adóraktárként való működtetés feltételeit csak a volt adóraktár-engedélyes viszonylatában lehet vizsgálni, vagyis ha ő nyújt be új kérelmet.
Ha az adóraktári engedély iránti kérelmet más gazdálkodó szervezet nyújtja be, a hatóság a kérelmezőre vonatkozóan vizsgálja a kérelem teljesítésének feltételeit. Nem lehet tehát a felperes terhére róni korábbi adóraktári engedélyes mulasztását vagy tartozását.
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság jogerős ítéletét a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, a Pp. 339. § (1) bekezdése alapján az alperes határozatát - az elsőfokú határozatra is kiterjedően - hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú közigazgatási szervet új eljárás lefolytatására kötelezte.
(Legf. Bír. Kfv. I. 35.327/2006.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!

Előfizetési csomagajánlataink

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.