adozona.hu
BH+ 2008.3.134
BH+ 2008.3.134
A cégbejegyző végzés megtámadására jogosultak köre. A kereshetőségi jog elbírálása körében a bíróságnak érdemi határozatot kell hoznia [1997. évi CXLV. tv. (továbbiakban: Gt.) 46. § (1) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A megyei bíróság mint cégbíróság, a 2006. január 26-án kelt, és a Cégközlöny 2006. február 23-i számában közzétett végzésével elrendelte az alperes által bejelentett tagváltozás bejegyzését. A cégjegyzékből törölte a P. Kft. "végelszámolás alatt" tagra vonatkozó adatokat. Bejegyezte egyúttal, hogy a törölt tag üzletrészét - mint saját üzletrészt - az alperes társaság szerezte meg.
A felperes a 2006. március 20-án benyújtott keresetében kérte a bejegyzést elrendelő végzés hatályon kívül helye...
BH+ 2008.3.134 A cégbejegyző végzés megtámadására jogosultak köre. A kereshetőségi jog elbírálása körében a bíróságnak érdemi határozatot kell hoznia [1997. évi CXLV. tv. (továbbiakban: Gt.) 46. § (1) bek.].
A megyei bíróság mint cégbíróság, a 2006. január 26-án kelt, és a Cégközlöny 2006. február 23-i számában közzétett végzésével elrendelte az alperes által bejelentett tagváltozás bejegyzését. A cégjegyzékből törölte a P. Kft. "végelszámolás alatt" tagra vonatkozó adatokat. Bejegyezte egyúttal, hogy a törölt tag üzletrészét - mint saját üzletrészt - az alperes társaság szerezte meg.A felperes a 2006. március 20-án benyújtott keresetében kérte a bejegyzést elrendelő végzés hatályon kívül helyezését. Előadta, hogy az általa támadott határozat jogszabálysértő, mert az alperes a bejegyzési eljárás során nem igazolta, hogy a saját üzletrészének megszerzéséhez szükséges, jogszabályban előírt feltételek fennállottak. Hivatkozott arra is, hogy a kereset előterjesztéséhez jogi érdeke fűződik. Az alperes által kötött üzletrész-átruházási szerződés semmissége folytán ugyanis, az üzletrész tulajdonosának a felperessel kell üzletrész-átruházási szerződést kötnie, mert az üzletrész értékesítésére kiírt pályázati felhívásra a felperes tette a legkedvezőbb ajánlatot.
Az alperes a kereset elutasítását kérte. Vitatta a felperes kereshetőségi jogát.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Határozatának indokolásában kifejtette, hogy a felperes által támadott bejegyző végzés a felperesre rendelkezést nem tartalmaz. A cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény (továbbiakban: Ctv.) 46. § (1) bekezdése értelmében ezért a bejegyző végzés ellen perindításra nem jogosult, nincsen kereshetőségi joga. Az említett jogszabály ugyanis kimondja: a bejegyző végzésben foglalt adatok tartalmának jogszabályba ütközése miatt; kizárólag az ügyész, illetve az, akire a végzés rendelkezést tartalmaz - a rendelkezés őt érintő részére vonatkozóan - indíthat pert a cég ellen.
A felperes fellebbezése folytán indult másodfokú eljárás során az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Kötelezte a felperest 144 000 Ft perköltség megfizetésére.
A másodfokú bíróság egyetértett az elsőfokú bíróságnak a felperes kereshetőségi joga hiánya miatti elutasító döntésével. Hangsúlyozta, hogy a jogalkotó, a cégnyilvántartás közhitelességének biztosítása végett, tudatosan korlátozta a bejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránti per megindítására jogosultak körét.
Az alperes fellebbezési ellenkérelemben foglaltakra tekintettel az ítélőtábla kifejtette azt is, hogy az ügyészség által, a perbeli cégbírósági határozat ellen indított perben hozott jogerős döntés ellenére, a jelen per megszüntetésének nem volt helye. A két peres eljárásban részt vevő felek személye ugyanis eltérő, így a korábban hozott döntés nem zárta ki a jelen eljárás során való döntéshozatalt.
A másodfokú bíróság kitért arra is, hogy a kereshetőségi jog vizsgálata, illetve elbírálása érdemi kérdés. Az elsőfokú bíróság ezért helyesen járt el, amikor a keresetet nem utasította el idézés kibocsátása nélkül, illetve a pert nem szüntette meg, hanem ítéletet hozott.
A jogerős ítélettel szemben a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. Kérte annak hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását és a támadott bejegyző végzés hatályon kívül helyezését. Másodlagosan indítványozta a jogerős ítéletnek az elsőfokú ítéletre kiterjedő hatályon kívül helyezését, és az eljárt bíróságok új eljárásra, új határozat hozatalára utasítását. Jogszabálysértésként a Ctv. 46. § (1) bekezdésének megsértésére hivatkozott. Vitatta, hogy az eljárt bíróságok helytállóan állapították meg a felperes kereshetőségi jogának hiányát. Sérelmezte a bejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránti per megindítására jogosultak körének, a Ctv. 46. § (1) bekezdésében írt rendelkezések szűk értelmezésével történő meghatározását. A másodfokú bíróság által megállapított perköltséget is túlzottnak tartotta a pertárgy értékére tekintettel.
Az alperes a felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban fenntartását indítványozta. Vitatta a felperes által állított jogszabálysértéseket. Bejelentette azt is, hogy az ügyészség által indított perben igazolta, hogy a saját üzletrész megszerzéséhez szükséges törzstőkén felüli vagyonnal rendelkezett. A tagváltozás bejegyzésének jogszabályi feltételei fennállottak. A felperes a pályázati felhívásban meghatározott határidőben, vételi ajánlatot nem tett, ezért vele üzletrész átruházására érvényes szerződést nem is lehetett volna kötni. Hivatkozott arra is, hogy a megbízottjával kötött, és a másodfokú eljárás során becsatolt megállapodásban foglaltakra tekintettel az ítélőtábla a felperest terhelő perköltséget is helytállóan állapította meg.
A Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta. Megállapította, hogy a felperes által állított jogszabálysértések nem állnak fenn.
Az eljárt bíróságok helytállóan értelmezték a Ctv. 46. § (1) bekezdésében foglaltakat. A felperes által támadott bejegyző végzés a felperesre rendelkezést nem tartalmaz, a per megindítására ezért nem volt jogszabályi felhatalmazása. A közhitelesség biztosítása és a forgalom biztonság érdekében - ahogy arra az ítélőtábla is utalt a határozatában - a jogalkotó szándékosan szűkkörűen határozta meg a kérelemnek helyt adó bejegyző végzéssel szembeni kereset előterjesztésére jogosultak körét (KGD 2001/307.). A felperes - állításával ellentétben - még jogi érdeket sem tudott igazolni. A pályázati felhívásra késedelmesen adott ajánlata folytán az üzletrész-átruházási szerződés megkötésére nem válhatott jogosulttá.
A bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (a továbbiakban: IM rendelet) 2. § (1) bekezdés a) pontja szerint a másodfokú bíróság helytállóan marasztalta a felperest az alperes által igazolt peres eljárással összefüggésben felmerült, megbízási díjból eredő perköltség megtérítésére.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján a jogszabályoknak megfelelő, felülvizsgálni kért határozatot hatályában fenntartotta. (Legf.Bír. Gfv.X.30.144/2007.)