adozona.hu
MBH 2008.02.210
MBH 2008.02.210
- 2004. január 1-től - 2006. július 1-ig előterjesztett társasági szerződésmódosítás érvénytelenségének megállapítása iránt indult perben a Ptk. szabályait kellett alkalmazni. Ezt követően a hatályos Ctv. rendelkezései az irányadók. [1997. évi CXLV. tv. (Ctv. (régi)) 48. §, 2006. évi V. tv. (Ctv.) 69-70. §; 2006. évi IV. tv. (Gt.) 12. § (3) bek.]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A fellebbezés elbírálása szempontjából irányadó tényállás szerint az I. rendű alperesi betéti társaságot az 1997. december 29-én kelt létesítő okirattal a II. rendű alperes mint beltag és V. Albert mint kültag alapították. A társaság képviseletét a II. rendű alperes önállóan látta el. A betéti társaságot a cégbíróság 1998. március 9-én jegyezte be a cégjegyzékbe. A társaságba 2000. január 12-én a III. rendű alperes belépett kültagként.
Az alperesi cég jogi képviselője 2002. február 2-án vált...
MBH 2008.02.210 - 2004. január 1-től - 2006. július 1-ig előterjesztett társasági szerződésmódosítás érvénytelenségének megállapítása iránt indult perben a Ptk. szabályait kellett alkalmazni. Ezt követően a hatályos Ctv. rendelkezései az irányadók.
[1997. évi CXLV. tv. (Ctv. (régi)) 48. §, 2006. évi V. tv. (Ctv.) 69-70. §; 2006. évi IV. tv. (Gt.) 12. § (3) bek.]
A fellebbezés elbírálása szempontjából irányadó tényállás szerint az I. rendű alperesi betéti társaságot az 1997. december 29-én kelt létesítő okirattal a II. rendű alperes mint beltag és V. Albert mint kültag alapították. A társaság képviseletét a II. rendű alperes önállóan látta el. A betéti társaságot a cégbíróság 1998. március 9-én jegyezte be a cégjegyzékbe. A társaságba 2000. január 12-én a III. rendű alperes belépett kültagként.Az alperesi cég jogi képviselője 2002. február 2-án változásbejegyzési kérelmet nyújtott be a cégbírósághoz a 2002. január 22. napján kelt társasági szerződésmódosítás alapján. Az ebben foglaltak szerint az II. rendű alperes a társaságból kilép, a belépő új beltag a felperes, aki öt évre a társaság üzletvezetője és képviselője is lesz. A tagok egyidejűleg cégvezetővé választották V. Albert kültagot. A cégjegyzés módját akként szabályozták, hogy az üzletvezető és a cégvezető a céget együttesen jegyzik. Rendelkeztek továbbá egy új fióktelep létesítéséről is. A társasági szerződésmódosítást valamennyi tag - ideértve a kilépő II. rendű alperest is - aláírta és dr. K. Tibor ügyvéd ellenjegyzéssel látta el.
A cégbíróság hiánypótlási eljárás keretében felhívta a társaságot a cégvezető munkaszerződésének benyújtására, amelynek a társaság csak határidőn túl tett eleget, ezért a cégbíróság a változásbejegyzési kérelmet a 2002. április 18-án jogerőre emelkedett végzésével elutasította. A cégbíróság döntéséről a felperes csak 2002. nyarán értesült, addig a változásbejegyzési kérelemben foglaltak szerint V. Alberttel (édesapjával) együttesen jegyezte a céget.
V. Albert 2004. február 20-án elhunyt; a felperes édesanyja arról tájékoztatta a II. rendű alperest, hogy a cégjegyzék szerint ő az alperesi társaság egyedüli beltagja, ezért a társaság valamennyi tartozásáért teljes vagyonával felel.
Ezt követően a II. rendű alperes 2004. május 19-én a 2002. január 22-én kelt társasági szerződésmódosításon alapuló újabb változásbejegyzési kérelmet nyújtott be a cégbírósághoz, bejelentve egyben V. Albert halálának tényét. A kérelmet a cégbíróság hiánypótlási eljárás lefolytatása nélkül elutasította, majd az ismételt változásbejegyzési kérelem alapján a 2004. augusztus 19-én kelt Cg.13-06/029366/28. számú végzésével a kért változásokat a cégjegyzékbe bejegyezte.
A változásbejegyzést elrendelő végzés hatályon kívül helyezése iránt a felperes 2004. október 18-án keresetet nyújtott be, melyben arra hivatkozott, hogy jogszabályba és a bírói gyakorlatba ütközik a 2002. január 22-én kelt társasági szerződésmódosításban megállapított együttes cégjegyzési mód és a kültag képviseleti joggal való felruházása. Keresetét az eljárás során kiterjesztette és kérte a 2002. január 22-i társasági szerződésmódosítás érvénytelenségének a megállapítását is a Ptk. 200. § (2) bekezdése alapján, semmiségre hivatkozással, illetve a Ptk. 210. § (3) bekezdése alapján, tévedésre, kölcsönös tévedésre, illetve jogi tévedésre hivatkozással.
A cégbíróság 28. sorszámú változásbejegyzést elrendelő végzésének hatályon kívül helyezése iránt a Pest Megyei Főügyészség is keresetet nyújtott be 2004. október 20. napján, melyben a végzésnek a kültag együttes képviseleti jogára vonatkozó bejegyzése hatályon kívül helyezését kérte az 1997. évi CXLV. törvény (Ctv. (régi)) 46. §-a alapján.
A bíróság az eljárásokat egyesítette.
A per eredeti alperese az ügygondnok által képviselt B. Kereskedelmi Betéti Társaság volt (a jelenlegi I. rendű alperes), akinek pernyertessége érdekében a per jelenlegi II. rendű alperese a perbe beavatkozott.
Az alperes és a beavatkozó mindkét felperes keresetének elutasítását kérte.
Az elsőfokú bíróság a 2005. október 25. napján kelt 5.G.40.038/2004/26-I. számú ítéletében a Pest Megyei Bíróság mint Cégbíróság 28. sorszámú végzése 13/002. rovatának együttes bejegyzését az eljárás jogerős befejezésének napjával hatályon kívül helyezte és megállapította, hogy az alperesi betéti társaság 2002. január 22. napján kelt társasági szerződésmódosításának a kültag cégjegyzésére és képviseletére, valamint a beltag együttes cégjegyzési módjára vonatkozó rendelkezése érvénytelen. A szerződésmódosítást az eljárás jogerős befejezéséig hatályossá nyilvánította, ezt meghaladóan a keresetet elutasította.
V. Mariann felperes fellebbezése folytán a Fővárosi Ítélőtábla a 2006. május 18. napján kelt 14.Gf.40.078/2006/4. számú részítéletében a bejegyző végzés hatályon kívül helyezésére, valamint a jogszabálysértő adat alapjául szolgáló szerződéses rendelkezés érvénytelenségének megállapítására vonatkozó ítéleti rendelkezéseket érdemben helybenhagyta, az elsőfokú ítéletnek V. Mariann felperes 2002. január 22. napján kelt, a Ptk. 200. § (2) bekezdésére, illetve a 210. §-ára alapított, szerződés érvénytelenségének megállapítására irányuló keresetét elutasító rendelkezését hatályon kívül helyezte, és ebben a keretben az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította.
Határozata indokolásában a hatályon kívül helyezett rendelkezések kapcsán rámutatott arra, hogy a 2004. január 1. napjától hatályos Ctv. (régi) 48. § (1) bekezdése értelmében a társasági szerződésmódosítás érvénytelenségére, a bejegyzést követően is a Ptk.-ban meghatározott határidőn belül, az ott megjelölt jogcímeken lehet hivatkozni azzal, hogy a Ptk. 200. § (2) bekezdése alapján időkorlát nélkül lehet kérni a szerződés semmisségének a megállapítását.
A felperes ilyen keresetet terjesztett elő anélkül azonban, hogy perbe vonta volna a társasági szerződésmódosítást aláíró feleket, akiknek perbenállása kötelező. Keresete alpereseként e kereseti kérelem vonatkozásában is - helytelenül - a társaságot jelölte meg.
Az elsőfokú bíróság ítéletét erre tekintettel e kereseti kérelem vonatkozásában a Pp. 252. § (2) bekezdése alapján helyezte hatályon kívül, és a megismételt eljárás vonatkozásában előírta, hogy az elsőfokú bíróságnak fel kell hívnia a felperest a szerződő felek perbevonására, és nyilatkoztatni kell arra nézve, hogy a per eredeti alperesével szemben a keresete mire irányul. Az ezt követően lefolytatott bizonyítási eljárás eredményéhez képest dönthető el érdemben ez a kereseti kérelem.
A megismételt eljárásban - melyben a per eredeti II. rendű felperese, a Pest Megyei Főügyészség már nem vett részt - a felperes perbe vonta a szerződő feleket és keresetét a 3. sorszámú beadványában az alábbiak szerint terjesztette elő.
Az I. rendű alperessel szemben annak megállapítását kérte, hogy a Pest Megyei Bíróság mint Cégbíróság 28. sorszámú végzésének alapjául szolgáló 2002. január 22. napján kelt társasági szerződésmódosítás - a jogszabályba ütköző rendelkezése folytán - egészében érvénytelen. Figyelemmel arra, hogy az érvénytelenség nem küszöbölhető ki és az érvénytelen rendelkezés nélkül a szerződést a felek nem kötötték volna meg, azt az ítéletben megállapítandó időpontig nyilvánítsa a bíróság hatályossá, egyben a módosítást bejegyző végzést az ítéletben meghatározott időponttal helyezze hatályon kívül. Kérte a jogerős ítélet megküldését a cégbíróságnak a szükséges intézkedések érdekében.
A II. és a III. rendű alperesekkel szembeni kereseti kérelme az volt, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy a társasági szerződés módosítása tárgyában 2002. január 22. napján megkötött szerződés jogszabályba ütköző rendelkezése miatt semmis, ennek folytán érvénytelen.
A tényállás tekintetében hivatkozott az alapeljárásban tett személyes előadásokra és tanúvallomásokra, amelyekből egyértelműen megállapítható, hogy valamennyi szerződő fél abban a hiszemben kötötte meg a perbeli társasági szerződés módosítást, hogy néhai V. Albert - aki addig is ténylegesen intézte a cég ügyeit és kezelte annak iratait, és minden érdemi döntést egymaga hozott meg - a továbbiakban is hasonlóan fog eljárni. A felperes semmilyen körülmények között nem vállalta volna el a társaság önálló képviseletét. Csak a jelen per során szereztek arról tudomást, hogy V. Albert a képviselet ellátására nem volt jogosult.
A kereseti kérelme alapjaként hivatkozott a Ptk. 239. §-ának a rendelkezésére, amely szerint a szerződés részbeni érvénytelensége esetén az egész szerződés megdől, ha a felek azt az érvénytelen rész nélkül nem kötötték volna meg.
Előadta, hogy a felperes attól kezdődően, hogy 2002. nyarán tudomást szerzett arról, hogy beltagságát és képviseleti jogát a cégbíróság nem jegyezte be, a céget nem jegyezte.
Az időközben felszámolás alá került I. rendű alperes a megismételt eljárás során érdemi nyilatkozatot nem tett.
A II. rendű alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy a felek a szerződés módosításával egyértelműen a II. rendű alperes társaságból való kilépését és a betéti társaság további működését kívánták elérni, ezért ebből a szempontból közömbös az, hogy a szerződésben volt-e olyan rendelkezés, amely részbeni érvénytelenséget von maga után. Álláspontja szerint annak a rendelkezésnek az érvénytelensége, hogy a kültagot mint cégvezetőt együttes cégjegyzési jog illeti meg a beltaggal, nem vonja maga után a teljes szerződés érvénytelenségét. A cégjegyzés módja nincs kihatással a beltag felelősségére.
Hivatkozott arra is, hogy az ügyvéd a változásbejegyzési kérelmet elutasító határozatot 2002. április elsején megkapta, az április 18-án jogerőre emelkedett. Ettől kezdve a felperesnek is tudomást kellett szereznie arról, hogy nem bejegyzett beltagként jár el. A társaság azonban ezt követően, 2002. május 15. napján hitelt vett fel, néhai V. Albert és a felperes együttes aláírásával, ami egyben a már felszámolás alatt álló társaság főkötelezettségét jelenti.
A III. rendű alperes 10. sorszámú ellenkérelmében a kereset elutasítását és perköltsége megállapítását kérte.
Az elsőfokú bíróság személyesen hallgatta meg a II. és a III. rendű alpereseket és tanúként idézte a tárgyalásra D. Beátát, néhai V. Albert élettársát, aki szabályszerű idézés ellenére a tárgyaláson nem jelent meg.
A 2007. március 20. napján kelt 5.G.40.074/2006/18-I. számú ítéletében megállapította, hogy az I. rendű alperes 2002. január 22-én kelt társasági szerződés módosítása érvénytelen, egyben a szerződés módosítást az eljárás jogerős befejezéséig hatályossá nyilvánította, ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Kötelezte az alpereseket, hogy külön felhívásra - egyetemlegesen - fizessenek meg a felperes költségmentessége folytán le nem rótt 21.000,-Ft illetéket. Rögzítette, hogy az ítélet jogerőre emelkedését követően megkeresi a Pest Megyei Bíróságot mint Cégbíróságot a per befejezésének a cégjegyzékbe való bejegyzése végett.
Határozata indokolásában megállapította, hogy a felperes keresete a szerződés módosítás érvénytelensége körében a keresetmódosításban megjelölt jogcímen megalapozott volt, azonban a bejegyző végzés hatályon kívül helyezése tekintetében nem volt alapos. Megállapította, hogy a felek egybehangzóan adták elő, hogy a felperes az édesapja, V. Albert kérésére lépett be az I. rendű alperesi társaságba, és ha V. Albert nem lett volna a társaság tagja és nem lett volna jogosult együttes képviseletre és cégjegyzésre, a felperes nem írta volna alá a társasági szerződés módosítását. Hivatkozott a Ptk. 239. §-ának a rendelkezésére, miszerint a teljes szerződés tekintetében megállapította annak érvénytelenségét, és a Ctv. (régi) 48. § (3) bekezdése alapján az érvénytelen szerződést az eljárás jogerős befejezéséig hatályossá nyilvánította. Rögzítette, hogy a hatályossá nyilvánítás nem jelenti azt, hogy a felperes felelősséggel tartozna olyan kötelezettségekért, amelyeket az I. rendű alperes nem cégszerűen, vagy a felperes meghatalmazása nélkül aláírt szerződések alapján vállalt.
A bejegyző végzés hatályon kívül helyezésére irányuló, változatlan formában fenntartott keresetet azért utasította el, mert az erre vonatkozó elsőfokú ítéleti rendelkezést a Fővárosi Ítélőtábla részítéletében helybenhagyta, így az ítélt dolognak minősül. A le nem rótt 21.000,-Ft kereseti illeték megfizetésére az alpereseket perveszteségük alapján a Pp. 78. § (1) bekezdése szerint kötelezte.
Az ítélet ellen a II. rendű alperes nyújtott be fellebbezést, amelyben annak megváltoztatását és a kereset elutasítását, a felperes másodfokú perköltségben való marasztalását kérte.
Arra hivatkozott, hogy a felperes nem bizonyította, hogy az együttes cégjegyzési jog hiányában nem kötötték volna meg a társasági szerződés módosítást. Az elsőfokú bíróság iratellenesen állapította meg azt, hogy e körben egyező volt a felek előadása. Ilyen tényelőadást az alperesek nem tettek. A felperes belépésének az volt az indoka, hogy a II. rendű alperes ki akart lépni a társaságból, és volt férje, néhai V. Albert ugyanúgy akarta biztosítani a társaság további működését, mint a II. rendű alperes beltagságának idején. A képviselet módja ezért nem volt a szerződés módosítás lényegi része. Kifejtette, hogy ő sem vezette érdemben a bt.-t, minden ügyet V. Albert intézett, és lányának a belépése is ugyanezt a célt szolgálta volna. Hangsúlyozta, hogy a felperes mögöttes felelősége független attól, hogy milyen a cégjegyzés módja. Megjegyezte még, hogy a felperes a megtámadási határidőből is kicsúszott, és az egy éven túli megtámadást alappal nem indokolta, késedelmét nem mentette ki.
A felperes a fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását és a fellebbező alperes másodfokú perköltségben való marasztalását kérte.
Vitatta azt a fellebbezési érvelést, amely szerint határidőn túl hivatkozott volna a szerződés érvénytelenségére. Hangsúlyozta, hogy számára a szerződés egyetlen lényeges rendelkezést tartalmazott, azt, hogy formálisan a cég beltagjává vált, ennek megfelelően a cég képviseletére is jogosult lett, de azzal a feltétellel, hogy a cég jegyzését és képviseletét a kültag és egyben cégvezető édesapjával közösen gyakorolják. Mindenki egybehangzóan tanúsította, hogy a felperes szerepe merőben formális volt, a cég ügyeire rálátása nem volt, ahhoz nem is értett. Kívülállók számára is kézenfekvő kell, hogy legyen, hogy a cég önálló képviseletét és a felelősség egyedüli viselését nem vállalta volna el. Erre tekintettel a megtámadott szerződésnek az a rendelkezése, hogy néhai édesapja a cég jegyzésére is jogosult képviselője és egyben cégvezetője, nem mellékes, illetve elhanyagolható rendelkezés. A bírói gyakorlat a Ptk. 239. § (1) bekezdését úgy értelmezi és alkalmazza, hogy amennyiben a szerződésnek az érvénytelen rendelkezés nem lényeges eleme, akkor azt kell feltételezni, hogy a szerződő felek az érvénytelen rész nélkül is megkötötték volna a szerződést. Jelen esetben a szerződésnek az a két eleme, hogy egyrészt a felperes beltag és képviselő lett, másrészt édesapja kültagként képviselő és cégvezető lett, egymástól elválaszthatatlan volt. Ezért helytállóan döntött az elsőfokú bíróság, amikor a keresetnek helyt adott.
A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. § (3) bekezdése alapján a fellebbezési kérelem és ellenkérelem korlátai között bírálta felül és megállapította, hogy a fellebbezés nem alapos.
Az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg és helytálló jogi következtetéssel hozta meg a döntését; a rendelkezésre álló bizonyítékokat okszerűen értékelte és - a fellebbezésben foglaltakkal szemben - nem iratellenes az a megállapítása, hogy a felek egybehangzóan adták elő, hogy a felperes néhai V. Albert kérésére lépett be a társaságba, és ha V. Albert nem lett volna a társaság tagja és nem lett volna jogosult az együttes képviseletre és cégjegyzésre, a felperes nem írta volna alá a társasági szerződésmódosítást.
Az elsőfokú bíróság a 2006. január 8-án tartott tárgyaláson személyesen hallgatta meg a II. rendű alperest, aki előadta, hogy a bt. megalakulásakor V. Alberttel még együtt élt. Az életközösségük 1998-ban megszakadt, ettől kezdve nem volt rálátása a társaság ügyeire. Kérte V. Albertet, hogy kiléphessen a társaságból. 2001-től mondta neki, hogy nem érdekli, hogy talál-e új beltagot, mindenképpen ki szeretne lépni. V. Albert a rokonság köréből szeretett volna beltagot találni. A lányát, a felperest próbálta rábeszélni, hogy lépjen be ő, hiszen csak formálisan volt rá szükség, mivel V. Albert is rendelkezett aláírási joggal. Végül a felperes beleegyezett. Ezt követően a II. rendű alperes kapcsolata mindkettőjükkel megszakadt. A győzködés hosszú ideig tartott. V. Albert azért nem lehetett beltag, mert már egy másik betéti társaságban szintén beltag volt.
A II. rendű alperes az elsőfokú eljárás során végig és a fellebbezésében is úgy nyilatkozott, hogy az ő beltagsága idején is a tényleges cégvezetést V. Albert végezte, minden ügyet ő intézett és a lánya a felperes belépése ezt a célt szolgálta.
Mindezekből megállapítható, hogy a II. rendű alperes, aki - a fentiekben idézett saját előadása szerint is - V. Alberttel való életközössége 1998. évi megszakadásától kezdve szeretett volna kilépni a társaságból, egészen 2001-ig tekintettel volt a társaság ügyeit ténylegesen ellátó V. Albertre, megvárta míg V. Albert talál családon belül egy megfelelő személyt, aki beltagként hajlandó a társaságba belépni a cég működésének fenntartása érdekében.
A fentieket egybevetve a felperes következetes előadásával, amely szerint belépésének feltétele az volt, hogy nem jár el önállóan a társaság képviseletében, hanem csak céget ténylegesen képviselő édesapjával közösen, megalapozottan jutott az elsőfokú bíróság arra a következtetésre, hogy a felek - a II. rendű alperes társaságból való kilépését és a felperes beltagként történő belépését is magában foglaló - konszenzusa nem jött volna létre akkor, ha ismert számukra, hogy a képviselet ellátására a kültag a belépő beltaggal együttesen, jogszabály tiltó rendelkezése folytán nem jogosult.
A felek az érvénytelen rész nélkül a szerződést nem kötötték volna meg, ezért a Ptk. 239. §-a értelmében a teljes szerződés megdőlt.
Az elsőfokú bíróság a Fővárosi Ítélőtábla 14.Gf.40.078/2006/4. számú részítéletével jogerőre emelkedett 5.G40.038/2004/26.-I. számú ítéletében megállapította, hogy a 2002. január 22-én kelt társasági szerződésmódosításnak a kültag cégjegyzésére és képviseletére, valamint a beltag együttes cégjegyzési módjára vonatkozó rendelkezése az 1997. évi CXLIV. törvény (Gt. (régi)) 102. §-ába ütközik.
A Ptk. 200. § (2) bekezdése szerint semmis az a szerződés, amely jogszabályba ütközik vagy amelyet jogszabály megkerülésével kötöttek, kivéve, ha ahhoz a jogszabály más jogkövetkezményt fűz.
A Ptk. 234. § (1) bekezdése értelmében a semmis szerződés érvénytelenségére - ha a törvény kivételt nem tesz - bárki határidő nélkül hivatkozhat.
A fentiek miatt nem megalapozott a II. rendű alperes megtámadási határidő elmulasztására vonatkozó fellebbezési hivatkozása.
Az elsőfokú bíróság az érvénytelenség jogkövetkezményeként a szerződést az ítélet jogerőre emelkedéséig hatályossá nyilvánította. E körben a Ctv. (régi) 48. § (3) bekezdésére hivatkozott.
Ahogyan azt a Fővárosi Ítélőtábla a jogerős részítéletében megállapította a 2004. január 1. napjától hatályos Ctv. (régi) 48. § (1) bekezdése - a korábban hatályban volt rendelkezésekkel szemben - a létesítő okirat módosítását nem tartalmazza. Ezért a bejegyzést követően a társasági szerződésmódosítás érvénytelenségét a Ptk.-ban meghatározott jogcímekre hivatkozással lehet kérni.
Erre tekintettel az érvénytelenség jogkövetkezményeit is a Ptk. rendelkezései, a 237. § (2) bekezdése alapján kellett levonni, érdemi indokolását tekintve azonosan az elsőfokú bíróság ítéletében foglaltakkal, ezért e körben a másodfokú bíróság csak a jogszabályi hivatkozást módosítja.
Az elsőfokú bíróság ítéletében annak jogerőre emelkedését követően megkeresni rendelte a Pest Megyei Bíróságot mint Cégbíróságot a per befejezésének a cégjegyzékbe való bejegyzése céljából.
A másodfokú bíróság ezen túlmenően indokoltnak látta a cégbíróság megkeresését a szükséges intézkedések megtétele céljából is. E körben az időközben hatályba lépett 2006. évi V. törvény (Ctv.) 76. § (1) bekezdés a) pontja szerint hivatalból megindítandó törvényességi felügyeleti eljárásnak lehet helye, mert a cégjegyzékbe bejegyzett adat a bíróság jogerős ítélete folytán törvénysértővé vált (Ctv. 74. § (1) bekezdés b) pontja).
Mindezekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét - a fentiek szerint kiegészített indokolással - a Pp. 253. § (2) bekezdése alapján helybenhagyta.
A fellebbezés nem vezetett eredményre, ezért a Pp. 239. §-a szerint alkalmazandó Pp. 78. § (1) bekezdése alapján kötelezte a másodfokú bíróság a II. rendű alperest a felperes részére az ügyvédi munkadíjból álló másodfokú költségének megfizetésére; annak mértékét a meg nem határozható pertárgyértékű perben a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. § (3) és (5) bekezdései alapján mérlegeléssel állapította meg azzal, hogy az ügyvédi munkadíj az általános forgalmi adót is tartalmazza.
Megállapította a Fővárosi Ítélőtábla, hogy a II. rendű alperes fellebbezésére 21.000,-Ft fellebbezési eljárási illetéket lerótt.
Tekintettel arra, hogy a másodfokú bíróság a 14.Gf.40.078/2006/4. számú részítéletében az elsőfokú bíróság ítéletének a felperes 2002. január 22. napján kelt a Ptk. 200. § (2) bekezdésére és 210. §-ára alapított szerződés érvénytelenségének megállapítására irányuló keresetét elutasító rendelkezését a Pp. 252. § (2) bekezdése alapján helyezte hatályon kívül, a jelen másodfokú eljárás az Itv. 51. § (1) bekezdése alapján illetékmentes.
A II. rendű alperes az általa lerótt 21.000,-Ft fellebbezési eljárási illetéket az Itv. 80. § (1) bekezdés f) pontja alapján ezért az adóhatóságtól visszaigényelheti.
(Pest Megyei Bíróság G.40.074/2006/18-I.
Fővárosi Ítélőtábla Gf.40.320/2007/4.)