adozona.hu
MBH 2008.02.207
MBH 2008.02.207
- A hivatalból indult törvényességi felügyeleti eljáráshoz egyesített kérelemre indult felügyeleti eljárást a Pp. szabályai alapján együttesen kell elbírálni. - A részvényes törvényességi felügyeleti eljárásban nem kérheti a közgyűlési határozat felülvizsgálatát.- A cégbíróság nem írhatja elő konkrétan, hogyan állítsa helyre a cég a törvényes működését.[2006. évi V. tv. (Ctv.) 50. § (1) bek. b) pont, 51. § (6) bek., 54. § (1) bek. c) pont; 1997. évi CXLIV. tv. (Gt. (régi)) 9. § (1) bek., 44. § (1) bek., 47.
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A C. Nyilvánosan Működő Részvénytársaságot a cégbíróság 1995. november 23-án jegyezte be a cégjegyzékbe, jegyzett tőkéje 683.176.000,- Ft, amely a hatályos cégkivonat szerint 5000 db 1.000,- Ft névértékű szavazatelsőbbségi és 678.176 db 1.000,- Ft névértékű, névre szóló törzsrészvényből áll.
A kérelmező a társaság részvényese.
A társaság 2006. május 8-án évi rendes közgyűlést tartott az alábbi napirendi pontokkal:
Az igazgatóság beszámolója a 2005. évi üzleti tevékenységről, javaslat a m...
MBH 2008.02.207 - A hivatalból indult törvényességi felügyeleti eljáráshoz egyesített kérelemre indult felügyeleti eljárást a Pp. szabályai alapján együttesen kell elbírálni.
- A részvényes törvényességi felügyeleti eljárásban nem kérheti a közgyűlési határozat felülvizsgálatát.
- A cégbíróság nem írhatja elő konkrétan, hogyan állítsa helyre a cég a törvényes működését.
[2006. évi V. tv. (Ctv.) 50. § (1) bek. b) pont, 51. § (6) bek., 54. § (1) bek. c) pont; 1997. évi CXLIV. tv. (Gt. (régi)) 9. § (1) bek., 44. § (1) bek., 47. § (1) bek.]
A C. Nyilvánosan Működő Részvénytársaságot a cégbíróság 1995. november 23-án jegyezte be a cégjegyzékbe, jegyzett tőkéje 683.176.000,- Ft, amely a hatályos cégkivonat szerint 5000 db 1.000,- Ft névértékű szavazatelsőbbségi és 678.176 db 1.000,- Ft névértékű, névre szóló törzsrészvényből áll.A kérelmező a társaság részvényese.
A társaság 2006. május 8-án évi rendes közgyűlést tartott az alábbi napirendi pontokkal:
Az igazgatóság beszámolója a 2005. évi üzleti tevékenységről, javaslat a mérleg- és eredmény-kimutatás megállapítására, az eredmény felosztására; a felügyelő bizottság jelentése az igazgatóság beszámolójának felülvizsgálatáról, a 2005. évi gazdálkodásról; a könyvvizsgáló jelentése a 2005. évi gazdálkodásról; határozat a 2005. évi mérleg- és eredmény-kimutatás elfogadásáról, döntés az adódott eredmény felhasználásáról; az átalakulás szándékának elhatározása, az új társasági forma meghatározása, a fordulónap kitűzése; a részvényesek bejelentése taggá válási szándékukról; független könyvvizsgáló felhatalmazása; végül az igazgatóság felhatalmazása az átalakuláshoz szükséges dokumentumok elkészítésére.
A közgyűlés - egyebek mellett - az alábbi határozatokat hozta.
A 4/2006. (V. 8.) számú határozattal elfogadta az igazgatóság beszámolóját a 2005. évi üzleti tevékenységről, javaslatát a mérleg- és eredmény-kimutatás megállapítására, elfogadta továbbá az FB. beszámolóját és a könnyvizsgáló jelentését. Az 5/2006. (V. 8.) számú határozatával elfogadta a 2005. évi mérleg- és eredmény-kimutatást, majd a 6/2006. (V. 8.) számú határozatával egyhangúlag, az előterjesztésnek megfelelően, elhatározta a társaság korlátolt felelősségű társasággá történő átalakulását; 2005. december 31. napját jelölve ki a vagyonmérleg- és vagyonleltár- tervezetek fordulónapjaként.
A közgyűlésen nem voltak jelen az igazgatóság tagjai és a könyvvizsgáló, valamint azon nem vett részt sem személyesen, sem meghatalmazottja útján a kérelmező sem.
A cégjegyzéki adatokat nem érintő határozatokat tartalmazó közgyűlési jegyzőkönyvet a társaság 2006. május 23-án tudomásul vétel céljából benyújtotta a cégbírósághoz.
A kérelmező mint a társaság részvényese a cégbírósághoz 2006. június 20. napján benyújtott kérelmében előadta, hogy a társaság igazgatóságának elnöke nem található a cégjegyzékbe bejegyzett címén. A társaság kérése ellenére nem nyújtott felvilágosítást részére az 1997. évi CXLIV. törvény (Gt. (régi)) 27. § (2) bekezdése szerint, továbbá nem szolgáltatta ki a 2006. május 8-i közgyűlés jegyzőkönyvét. A közgyűlés összehívása és megtartása nem volt szabályos, az ott - elsősorban az átalakulás kapcsán - hozott határozatok jogszabályba ütköznek, ezen túl az átalakulás okáról a vezetőség a részvényeseket nem tájékoztatta. A közgyűlésen hozott határozatok azért is érvénytelenek, mert a közgyűlésen jogszabályi kötelezettségük ellenére nem vettek részt az igazgatóság tagjai és nem volt jelen a társaság könyvvizsgálója sem. Kifogásolta továbbá a közgyűlést levezető elnök személyét is.
A cégbíróság dr. V. Gábor bejelentése alapján 2006. június 20. napján a társasággal szemben hivatalból is törvényességi felügyeleti eljárást is kezdeményezett a 2006. május 8-án megtartott közgyűlés kapcsán.
Az elsőfokú bíróság a törvényességi felügyeleti eljárásokat egyesítette.
Ezt követően a cégbíróság felhívására a társaság észrevételében előadta, hogy a közgyűlés összehívására és megtartására a vonatkozó jogszabályi előírások és az alapszabály rendelkezései szerint került sor, azon egyébként a kérelmező nem vett részt.
Az átalakulással kapcsolatban tájékoztatta a cégbíróságot arról, hogy a társaság nyomdai úton előállított részvényeinek kötelező dematerializálása a Tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (Tpt.) rendelkezései szerint megtörtént, azonban a dematerializált értékpapírok értékesítése sikertelenül zárult. Erre tekintettel ezen értékpapírok összegével a társaság köteles a jegyzett tőkéjét leszállítani a Tpt. 12. § (1) bekezdése szerint. A nyilvánosan működő részvénytársaság jegyzett tőkéje ezen felül nem felel meg a Gt. (régi) 203. § (1) bekezdésében foglalt előírásoknak sem. Ezért határoztak a részvénytársaság korlátolt felelősségű társasággá történő átalakulásáról. Előadták még, hogy a 2006. június 19. napján tartott közgyűlésen a 4/2006. számú határozattal a társaság meghozta az átalakulásról szóló második döntést is. Mindezek alapján kérték a törvényességi felügyeleti eljárás megszüntetését.
A cégbíróság újabb felhívására csatolták utóbb a 2006. május 8-i közgyűlési jegyzőkönyv egy hiteles kivonatát, a jelenléti ív eredeti példányát, és a közgyűlés összehívásáról szóló hirdetményt tartalmazó lappéldányt.
A kérelmező a kérelmeit változatlanul fenntartotta.
Az elsőfokú bíróság a 2007. február 14. napján kelt Cgt.01-06/005713/12. számú végzésében a társaság 2006. május 8. napján 9 órakor tartott közgyűlésen hozott határozatait megsemmisítette, egyben kötelezte az igazgatóságot, hogy 45 napon belül új közgyűlést hívjon össze, melynek napirendi pontjait a végzés rendelkező részében meghatározta. Kötelezte továbbá a céget a 2006. május 8-i közgyűlési jegyzőkönyv másolat kiadására a kérelmező részére.
Határozata indokolásában megállapította, hogy jelen ügyben a Gt. (régi) rendelkezéseit kell alkalmazni, amelynek 241. § (2) bekezdése akként rendelkezik, hogy az igazgatóság tagjai a részvénytársaság közgyűlésén tanácskozási joggal vesznek részt, míg a 44. § (1) bekezdése értelmében a könyvvizsgáló a társaság legfőbb szervének ülésén köteles részt venni.
Ezen rendelkezések a kérelmezett cég 2006. május 8-án tartott közgyűlésén nem kerültek betartásra, ezért annak megtartása nem volt szabályszerű, az ott hozott határozatok ezért nem érvényesek.
Megállapította továbbá, hogy a társaság nem tett eleget a Gt. (régi) 228. § (1) bekezdésében foglalt felvilágosítás adási kötelezettségének sem. Rámutatott, hogy az eljárás tárgyát képező közgyűlést levezető T. Lászlóról semmilyen adat nem ismert, a jelenlévő részvényeseknek nem "mutatkozott be", így a személyéről szóló szavazás is vitatható.
Az átalakulással kapcsolatos döntés vonatkozásában rögzítette az elsőfokú bíróság, hogy álláspontja szerint az alaptőke leszállítása és az átalakulás nem bonyolítható le egy eljárásban az eltérő követelményekre figyelemmel. Erre tekintettel a Tpt. 12. § (1) bekezdése szerinti tőkeleszállítás végrehajtásáig, e folyamat befejezéséig, a társaság nem határozhat az átalakulásáról még akkor sem, ha ezzel a Gt. (régi) 61. §, illetve 243. §-ai szerinti kötelezettségének tenne eleget. Ennek alapján határozta meg a közgyűlés napirendi pontjait akként, hogy ott a Tpt. 12. § (1) bekezdése szerinti kötelező tőkeleszállításról kell a társaságnak határoznia.
Mindezek alapján az elsőfokú bíróság a kérelmet megalapozottnak találta és az 1997. évi CXLV. törvény (Ctv. (régi)) 54. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt intézkedést alkalmazta.
A végzés ellen a cég jogi képviselője nyújtott be fellebbezést, amelyben annak hatályon kívül helyezését kérte, mert álláspontja szerint az okiratellenes, megalapozatlan és jogszabálysértő.
Arra hivatkozott, hogy a Gt. (régi) 241. § (2) bekezdéséből, illetve az ahhoz fűzött kommentárból nem következik és nem vezethető le, hogy az igazgatóság tagjainak kötelezettsége lenne a közgyűlésen való részvétel. A hivatkozott rendelkezés csak lehetőséget biztosít az igazgatóság tagjai számára, hogy a közgyűlésen tanácskozási joggal vegyenek részt. A könyvvizsgáló közgyűlésen való részvételi kötelezettségével kapcsolatban arra hivatkozott, hogy a könyvvizsgáló jelentése a közgyűlésen rendelkezésre állt. A könyvvizsgáló részvételi joga csak személyesen gyakorolható. Az e paragrafushoz fűzött törvényi magyarázat szerint a könyvvizsgáló hirtelen jött, elháríthatatlan akadályoztatására is figyelemmel elfogadhatatlan a közgyűlés szabályszerűtlen megtartásának erre alapított megállapítása, amely álláspontja szerint sem a Gt. (régi) vonatkozó rendelkezéseiből, sem az ahhoz fűzött Kommentárból nem következik.
Okiratellenesen állapította meg a cégbíróság azt is, hogy a társaság nem tett eleget a Gt. (régi) 228. § (1) bekezdésében foglalt kötelezettségének, mivel a bíróság felhívására az eljárás során a társaság e körben becsatolt nyilatkozatát a cégbíróság figyelmen kívül hagyta. E beadványában a társaság arról tájékoztatta a cégbíróságot, hogy a közgyűlést megelőzően annak napirendi pontjai vonatkozásában törvényi határidőben írásbeli kérdés a társasághoz nem érkezett. Értelmezhetetlen a közgyűlés levezető elnökére vonatkozó megállapítás a végzés indokolásában.
A társaság átalakulásával kapcsolatosan azt hangsúlyozta, hogy a társaság saját tőkéje veszteség következtében az alaptőke kétharmadára csökkent és a saját tőke rendezésére nem került sor, így a Gt. (régi) 258. § (1) bekezdése szerint az alaptőke leszállítása jogszabály erejénél fogva kötelező. Ezzel egyidejűleg, figyelembe véve azt, hogy a társaság nyomdai úton előállított részvényeinek a Tpt. szerinti kötelező dematerializálását követően, a nyomdai úton előállított részvények helyett kibocsátott dematerializált értékpapírok értékesítése sikertelenül zárult, a társaság ezen értékpapírok összegével is köteles csökkenteni a jegyzett tőke összegét. A kötelező tőkecsökkentés és a saját tőke számviteli törvényben meghatározottak szerinti rendezése következtében a társaság jegyzett tőkéje viszont már nem felel meg a Gt. (régi) 203. § (1) bekezdés rendelkezéseinek, azaz az nem érné el a 20.000.000,- Ft-ot. Így a társaság korlátolt felelősségű társasággá átalakulása jogszabályban előírt kötelezettség, mivel a Gt. (régi) 258. § (3) bekezdése kimondja, hogy a társaság alaptőkéje nem szállítható 20.000.000,- Ft alá. Nincs arra vonatkozó jogszabályi rendelkezés, hogy amennyiben két külön alapon áll fenn a tőke leszállításának kötelezettsége, a társaság mérlegelhetné, hogy melyiket hajtja végre először. Azokat nyilvánvalóan összességében kell értékelni és kezelni. Életszerűtlen és indokolatlan lenne elvégezni elsőként egy tőkecsökkentést, majd azt követően az átalakulást, amikor az átalakulási kötelezettség jogszabály alapján már amúgy is kötelező.
Végül előadta, hogy alaptalan a közgyűlési jegyzőkönyv másolat kiadására vonatkozó rendelkezése is az elsőfokú bíróságnak, ugyanis a cégbíróság már a 2006. december 16. napján jogerőre emelkedett Cgt.01-06/009942/2. számú végzése alapján 2006. december 10. napján kelt levelében tájékoztatta a részvényest a betekintési lehetőségről. Utalt fellebbezésében arra is, hogy szükséges lenne az elsőfokon eljárt bíró kizárása elfogultságára tekintettel.
A kérelmező a fellebbezésre tett észrevételében érdemben az elsőfokú bíróság végzésének helybenhagyását kérte. Kérte továbbá, hogy a bíróság az újra tartandó közgyűlés törvényességének biztosításához éljen a bírsággal történő szankcionálással, és sújtsa T. Tibort a Ctv. 54. § b) pontja alapján 10.000.000,- Ft pénzbírsággal. Rendeljen ki továbbá a 2006. évi V. törvény 89. § e) pontja alapján felügyelő biztost, aki biztosíthatná a közgyűlés szabályszerű előkészítését és megtartását.
A Fővárosi Bírósághoz mint Cégbírósághoz 2007. április 24. napján a társaság részvényeseinek nevében B. László aláírásával beadványt nyújtottak be, amelyben a cégbíróságot sürgős és konkrét, személyre szabott szankciókkal alátámasztott intézkedés meghozatalára kérték. Ebben lényegében azt sérelmezték, hogy a 2004. és a 2005. évi beszámolót a közgyűlés nem fogadta el, azonban az adott évek a folytonosság elve miatt nem ugorhatók át. A cégbíróság fellebbezéssel támadott végzése ellenére a társaság 2007. április 27-re az átalakulás tárgyában közgyűlést hívott össze. Ezen közgyűlési anyagok ismét nem hozzáférhetők, és a törvényes működést ellenőrizni hivatott felügyelő bizottság nem működik vagy elérhetetlen.
Az elsőfokú bíróság ezt követően az iratokat a Fővárosi Bírósághoz felterjesztette.
A Fővárosi Ítélőtáblához 2007. június 6. napján a részvénytársaság részvénytulajdonosai nevében M. Lajos aláírásával, de több részvényes megjelölésével fénymásolatban további beadványt nyújtottak be, melyben a 2007. április 27-i közgyűlésre hivatkozással kérték a másodfokú bíróság intézkedését a cég törvényes működésének helyreállítása érdekében.
A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését a Ctv. (régi) 49. § (1) bekezdése, valamint a Pp. 239. §-a szerint alkalmazandó Pp. 253. § (3) bekezdése alapján a fellebbezési kérelem és az arra tett észrevétel korlátai között bírálta felül; megállapította, hogy a fellebbezés részben, az alábbiak szerint megalapozott.
Az eljárás megindulásának időpontjára figyelemmel az elsőfokú bíróság helytállóan járt el a Ctv. (régi) alapján és helytállóan alkalmazta a Gt. (régi) rendelkezéseit.
A Ctv. (régi) 51. § (1) bekezdése értelmében a törvényességi felügyeleti eljárás kérelemre vagy hivatalból indul.
Jelen esetben - bár a fellebbezéssel támadott végzés fejrészéből ez nem tűnik ki - a társasággal szemben törvényességi felügyeleti eljárás hivatalból és dr. B. Gábor kérelme alapján indult, amely eljárásokat az elsőfokú bíróság egyesítette és együttesen bírálta el.
A kérelmező kérelme több irányú volt, egyrészt a 2006. évi május 8-i közgyűlési határozatok érvénytelenségének megállapítását kérte, részben alaki, részben tartalmi okból, másrészt kérelme - a fellebbezéssel támadott körben - a közgyűlési jegyzőkönyv másolat kiadására irányult.
A hivatalból indult eljárásban a cégbíróság szintén a mérlegelfogadó évi rendes közgyűlés szabályszerűségét vizsgálta, érdemben a Ctv. 50. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott okból.
Eszerint törvényességi felügyeleti eljárásnak van helye, ha a cég működése során nem tartja be a szervezetére és működésére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket, illetve a létesítő okiratában foglaltakat.
A hivatalból és a kérelemre indult eljárásban a vizsgálat terjedelmét azonban a Ctv. 51. § (6) bekezdése alapján kell figyelembe venni.
A hivatkozott rendelkezés szerint a törvényességi felügyelet nem terjed ki olyan ügyre, amelyben más bírósági vagy közigazgatási eljárásnak van helye, illetve a cég gazdálkodásának és döntéseinek gazdasági- célszerűségi szempontból való felülvizsgálatára.
A Gt. (régi) 47. § (1) bekezdése kimondja, hogy a gazdasági társaság bármely tagja (részvényese) kérheti a társaság szervei által hozott határozatok bírósági felülvizsgálatát arra hivatkozással, hogy a határozat a Gt. (régi) vagy más jogszabály rendelkezéseibe, avagy a társasági szerződésbe (alapító okiratba, alapszabályba) ütközik.
A fenti jogszabályi előírások alapján kialakult egységes bírói gyakorlat értelmében a részvényes törvényességi felügyeleti eljárásban nem kérheti a közgyűlés határozatának felülvizsgálatát, mert a Gt. (régi) 47. § (1) bekezdése szerint peres úton igényelhető (Legfelsőbb Bíróság Gf.II.32.728/2000/2.)
Ezért e körben a kérelem érdemi vizsgálat nélkül történő elutasításának lett volna helye.
A hivatalból indult törvényességi felügyeleti eljárás egyesítése folytán azonban a cégbíróságnak hivatalból vizsgálnia kellett a meghozott határozatok jogszerűségét.
E körben alaptalanul hivatkozott a cég jogi képviselője a fellebbezésében arra, hogy a könyvvizsgáló közgyűlésen való jelenlétének hiánya nincs kihatással a közgyűlés szabályszerű megtartására.
A Gt. (régi) 9. § (1) bekezdése értelmében a tagok (részvényesek) a törvény rendelkezéseitől akkor térhetnek el, ha ezt a törvény megengedi.
A 44. § (1) bekezdése a fentiek szerint kógens előírásként tartalmazza a könyvvizsgáló kötelező jelenlétét a közgyűlésen, amely alól nem enged kivételt. A fellebbezésben hivatkozott törvényi magyarázat sem ad ettől eltérő értelmezésre alapot.
Ebből következik, hogy helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság a végzésében azt, hogy a közgyűlés megtartása a könyvvizsgáló távollétében nem volt szabályszerű és ebből adódóan ott érvényes határozatokat sem hozhattak.
Rögzítette a másodfokú bíróság, hogy a közgyűlésen hozott határozatok egyéb okból fennálló érvénytelenségét a fentiek miatt már nem vizsgálta.
Helytállóan alkalmazta az elsőfokú bíróság erre tekintettel a Ctv. 54. § (1) bekezdés c) pontja szerinti intézkedést, a határozatok megsemmisítését.
A Ctv. 54. § (1) bekezdés c) pontja szerinti intézkedésként a cégbíróság a cég határozatának végrehajtását meghatározott időre felfüggeszti, illetve megsemmisíti a határozatot, és szükség esetén új határozat hozatalát írja elő.
Az elsőfokú bíróság e rendelkezés alapján új határozatok hozatalát írta elő a fellebbezéssel támadott végzésében akként, hogy a társaságot új közgyűlés összehívására kötelezte, meghatározva annak napirendi pontjait, ezáltal az ott hozandó határozatok körét és tartalmát.
A másodfokú bíróság e körben találta a fellebbezést alaposnak.
A társaság hivatalból beszerzett iratjegyzékéből megállapította, hogy a társaság az azóta eltelt időben benyújtotta a későbbi évekre vonatkozó éves beszámolóit, továbbá folyamatban van a cég átalakulásának, illetve az rt.-nek mint jogelődnek a cégjegyzékből történő törlésével kapcsolatos cégeljárás is.
A cég jogi képviselője nyilatkozott is jelen eljárásban akként, hogy jegyzett tőkéje nem felel meg a nyilvánosan működő részvénytársaságokra vonatkozó előírásoknak.
Egységes a bírói gyakorlat abban a kérdésben is, hogy a törvényes állapot helyreállításának meghatározott többféle lehetséges módozata közül a cégbíróság nem írhatja elő a cég számára kötelezően valamelyik alkalmazását. Annak eldöntése pedig, hogy az átalakulás jogszerű-e az adott körülmények között, nem ebben, hanem a folyamatban lévő cégeljárásban eldöntendő kérdés.
Az eltelt időre, a cég életében időközben bekövetkezett változásokra, a megtartott közgyűlésekre és az azokon hozott határozatokra figyelemmel a másodfokú bíróság jelen eljárásban nem látta szükségesnek új határozat hozatalának előírását, ezért mellőzte a cégnek új közgyűlés összehívására és azon az elsőfokú bíróság által előírt határozatok meghozatalára vonatkozó kötelezését, e körben megváltoztatva az elsőfokú bíróság végzését.
Végül a közgyűlési jegyzőkönyv másolat kiadására kötelező rendelkezést támadó fellebbezési kérelem kapcsán rámutatott, hogy különbséget kell tenni a Gt. (régi) 27. § (2) bekezdésében meghatározott, a részvényeseket megillető iratbetekintési jogra vonatkozó előírások, valamint az rt. igazgatóságát a Gt. (régi) 239. § (4) bekezdése alapján terhelő kötelezettség között. Ez utóbbi alapján az igazgatóság köteles bármely részvényes kérésére a közgyűlési jegyzőkönyv kivonat vagy másolat kiadására. E körben nem elégséges csupán az iratbetekintés lehetőségének biztosítása. Ezért az elsőfokú bíróság végzése e vonatkozásban megalapozott volt.
Mindezekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla a Ctv. (régi) 49. § (1) bekezdése és a Pp. 259. §-a szerint alkalmazandó Pp. 253. § (2) bekezdése alapján a rendelkező részben foglaltak szerint határozott.
Döntésén túl rámutatott arra, hogy az eljárásban félként részt nem vevő részvényesek fellebbezési szakban benyújtott beadványát, továbbá a kérelmezőnek a nem jelen eljárás tárgyát képező közgyűléssel kapcsolatos észrevételeit a másodfokú bíróság a döntése meghozatalánál nem vehette figyelembe.
Tájékoztatta végül a fellebbezést előterjesztő cég jogi képviselőjét, hogy az elsőfokú bíró kizárására vonatkozó indítványával a másodfokú bíróság érdemben nem foglalkozhatott, az eljárást a jelen határozat lezárta.
A fellebbezés részben vezetett eredményre, ezért a Ctv. (régi) 49. § (1) bekezdése és a Pp. 259. §-a szerint alkalmazandó Pp. 81. § (1) bekezdése alapján a másodfokú bíróság úgy határozott, hogy a fellebbezési szakban felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
(Fővárosi Bíróság Cgt.01-06/005713/12.
Fővárosi Ítélőtábla Cgtf.43.606/2007/5.)