adozona.hu
ÍH 2007.175
ÍH 2007.175
TAG KIZÁRÁSA KFT.-BŐL - ÜGYVEZETÉSSEL MEGBÍZOTT KFT.-TAG KIZÁRÁSÁNÁL IRÁNYADÓ SZEMPONTOK
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A Cs. Megyei Bíróság mint Cégbíróság a Cg.06-09-006589 cégjegyzékszámon tartja nyilván a B. Internet-Szolgáltató és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaságot. A társaságnak nemcsak tagja, hanem egyik ügyvezetője is az alperes, mellette tagsági jogviszonnyal rendelkezik M. A., aki ugyancsak ellát ügyvezetői feladatokat is. Mindkét ügyvezető képviseleti és cégjegyzési joga önálló. A társaságnak tagja még K. D. is. A felperes 2003. október 20. napjára - az alaki szabályok megtartásával - öss...
ÍH 2007.175 TAG KIZÁRÁSA KFT.-BŐL - ÜGYVEZETÉSSEL MEGBÍZOTT KFT.-TAG KIZÁRÁSÁNÁL IRÁNYADÓ SZEMPONTOK
Az ügyvezető tevékenysége során elkövetett hibák, mulasztások a társaság tagjai sorából való kizárás alapjául nem szolgálhatnak. Kizárás alapjául azok az indokok szolgálhatnak, amelyekkel összefüggő magatartást a társaság tagja nem ügyvezetőként, hanem kifejezetten tagként fejtette ki [1997. évi CXLIV. törvény (Gt. II.) 29. §, 49. § (1) bekezdés, 155. §].
A Cs. Megyei Bíróság mint Cégbíróság a Cg.06-09-006589 cégjegyzékszámon tartja nyilván a B. Internet-Szolgáltató és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaságot. A társaságnak nemcsak tagja, hanem egyik ügyvezetője is az alperes, mellette tagsági jogviszonnyal rendelkezik M. A., aki ugyancsak ellát ügyvezetői feladatokat is. Mindkét ügyvezető képviseleti és cégjegyzési joga önálló. A társaságnak tagja még K. D. is. A felperes 2003. október 20. napjára - az alaki szabályok megtartásával - összehívott taggyűlése az alperes ellen tag kizárása iránti per megindítása tárgyában ült össze. A taggyűlés határozatképes volt, M. A. ügyvezető a jelen lévő dr. Cs. P. ügyvédet jelölte ki jegyzőkönyvvezetőnek. A tagok egyhangúlag elfogadták, hogy a jegyzőkönyv hitelesítői az alperes és M. A. legyenek. A taggyűlésről készült jegyzőkönyv 1. napirendi pontjában hat alpontban van felsorolva azon eljárások, illetve magatartások köre, amelyek alapján M. A. ügyvezető javaslatot tett az alperessel szembeni tag kizárása iránti per megindításáról. Az előterjesztés szerint az alperes:
1. a felperes gazdasági helyzetét figyelmen kívül hagyva nagy értékű gépkocsit vásárolt, azt illetéktelen személyeknek több alkalommal átengedte, egy ilyen alkalommal a gépkocsi összetört és a kárrendezés nem a legoptimálisabb módon történt;
2. több alkalommal megsértette a számviteli fegyelmet;
3. a társaság bevételeit a saját számlájára utaltatta, ezzel összefüggésben feljelentés is történt;
4. bizonylatok nélkül adott át ügyfelek részére különböző eszközöket, így azok visszakövetelése nincs mód;
5. a társaság alkalmazottaival durván bánik, ezért a cég működéséhez szükséges szakemberek eltávoznak a cégtől;
6. a másik ügyvezetővel szemben olyan kijelentéseket tett, hogy "ki fogja csinálni" őt és bizonyos kollégákat.
Az alperes a taggyűlésen felsoroltakra megtette észrevételeit, majd a taggyűlés meghozta az 1/2003. (X. 20.) számú taggyűlési határozatot. A határozat a kizárás alapjául szolgáló okokat nem sorolja fel, csupán annyit tartalmaz, hogy a társaság elhatározza az alperessel szembeni tag kizárása iránti per megindítását.
A taggyűlésről készült dr. Cs. P. jegyzőkönyvvezető által aláírt jegyzőkönyvet M. A. jegyzőkönyv-hitelesítő ellátta aláírásával, az alperes azonban a jegyzőkönyv hitelesítését megtagadta arra hivatkozással, hogy az nem pontosan tartalmazza a taggyűlésen elhangzottakat.
A felperes keresetében a taggyűlési jegyzőkönyv 1. napirendi pontjában szereplő kizárási okokon kívül további indokokra is hivatkozott, összesen 20 pontban sorolta fel, hogy az alperes milyen magatartásai veszélyeztetik nagymértékben a társaság működését, mindezekre figyelemmel indokolt a társaságból történő kizárása.
A Cs. Megyei Bíróság terjedelmes bizonyítási eljárás lefolytatását követően az alperest ítéletével a társaságból kizárta. Az elsőfokú bíróság az alperes magatartását vizsgálva arra a következtetésre jutott, hogy a keresetlevélben sérelmezett magatartások egy része nem az alperes tagi minőségével, hanem ügyvezetői feladatkörének ellátásával áll összefüggésben, ugyanakkor más magatartások a tag által megvalósított olyan eljárások voltak, amelyek veszélyeztetik a társaság céljainak elérését.
Az elsőfokú ítélettel szemben előterjesztett alperesi fellebbezés folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, a felperes keresetét elutasította. Ítéletét arra alapította, hogy a Gt. 49. §-ának (3) bekezdésében írt rendelkezés ellenére a taggyűlési határozat írásba foglalása hiányosan történt meg, az mindössze azt tartalmazza, hogy a társaság pert indít az alperessel szemben, de hogy a kizárást milyen okokra alapítja, azt a társasági határozat nem rögzíti és a kizárási okok egyértelműen a taggyűlési jegyzőkönyvből sem állapíthatók meg. M. A. ügyvezető ugyanis az 1. napirendi pontban előterjesztette az alperessel szembeni kizáró okokat, ugyanakkor - miután ezt követően M. A. és az alperes részéről kölcsönös vádaskodások hangzottak el - magából a jegyzőkönyvből sem állapítható meg, hogy a taggyűlés mely indokokat fogadta el, illetve melyeket vetett el. Ezen túlmenően a taggyűlés 1. napirendi pontjában felsorolt okok önmagukban is eltúlzottan általános megállapításokat tartalmaznak, amelyek a taggyűlési határozat alapjául nem szolgálhatnak. A felperes keresetlevelében egyébként is a taggyűlés napirendi pontjában felsorolt hat kérdéshez képest lényegesen több, az alperes által - állítása szerint - megvalósított és terhére rótt magatartást sorolt fel.
A jogerős ítélettel szemben a felperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán eljárt Legfelsőbb Bíróság végzésével a másodfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és a másodfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. Kifejtette, a tekintetben helyes volt a másodfokú bíróság álláspontja, hogy a tag kizárásának alapjául szolgáló magatartások értékelésére, vizsgálatára csak azok után kerülhet sor, ha a kizárási határozat meghozatala során jogszabálysértés nem történt, a társaság betartotta mindazokat az eljárási szabályokat, amelyeket a Gt. a társaság számára előír. Helytálló az az álláspont is, hogy a kizárás alapjául szolgáló okokat a legfőbb szerv ülésén ismertetni kell, ez alapján döntenek a tagok arról, hogy a felsorolt körülményeket olyannak ítélik-e meg, amelyek a társaság céljainak elérését nagymértékben veszélyeztetik, és csak ennek ismeretében nyilatkozhat a kizárással érintett tag a vele szemben felhozott negatív értékelésre. Helyes az a megállapítás is - amire az alperesi felülvizsgálati ellenkérelem hivatkozott -, hogy miután a taggyűlési határozatban a tagok akarata nyilvánul meg, az alapul szolgáló okokat a taggyűlésen ismerni, ismertetni kell, azt nem lehet a keresetlevelet megfogalmazó személyre bízni. Kimondta, hogy a taggyűlés dönt a kizárási indítvány során a kizárási okokról, azoktól a keresetlevélben nem lehet eltérni oly módon, hogy azokat további okokkal bővítik, és erre a változtatásra az eljárás folyamán sincs meg a lehetőség. Ebben a körben tehát a felülvizsgálati kérelemmel támadott jogerős ítélet nem volt jogszabálysértő.
Helytállónak ítélte ugyanakkor a felülvizsgálati kérelmet arra figyelemmel, hogy a per megindításáról döntő határozat indokai megállapíthatóak a taggyűlésről készült jegyzőkönyvből, azokat írásban a jegyzőkönyv tartalmazza, az alperes azokat meg is ismerte és arra észrevételeit is megtette. A törvényi kívánalom az, hogy a kizárt tag a határozat vele való közlésekor pontosan tudja, hogy kizárására milyen okokból került sor, ezzel ellentétes szabályt a hatályos Gt. sem tartalmaz. A határozat írásba foglalása megtörtént, a napirend közlésénél a kizárásra irányuló indítvány ismertetésre került, a jegyzőkönyvben írtak szerint hat pontban sorolták fel azokat az alperesi magatartásokat, amelyekre a kizárási pert alapították. Ezért nem tekinthető jogszabálysértőnek a per megindításáról szóló taggyűlési határozat pusztán azért, mert a kizárási per megindításának az oka nem a határozatban, hanem a jegyzőkönyv más részében került pontosan feltüntetésre. Az itt felsoroltakat (első napirendi pont) kell kizárási okoknak tekinteni, amelyektől eltérni utóbb az érintett tag hátrányára nem lehet.
A megismételt másodfokú eljárásban az alperes az elsőfokú bíróság ítéletével szemben előterjesztett fellebbezését fenntartotta.
A fellebbezés alapos.
1. A megismételt másodfokú eljárásban elsődlegesen az alperes által felhozott azon kifogásokkal kellett foglalkozni, amelyek a per megszüntetésére irányultak.
Az 1997. évi CXLIV. törvény (Gt.) 155. §-ának sérelmére hivatkozással a per megszüntetésére nem kerülhet sor, ugyanis ha a taggyűlési jegyzőkönyvre vonatkozó alaki szabályok sérelmet szenvednek, úgy a keresetet érdemben kell elutasítani. A kizárás iránti perben eljáró bíróságnak különös gonddal kell vizsgálnia, hogy a társaság a kizárás iránti per elhatározásáról a jogszabályi előírásoknak megfelelően döntött-e. Amennyiben valamilyen garanciális szabálysértés megállapítható, úgy a bíróság a kizárás okait érdemben nem vizsgálva, a kereseti kérelmet nem tárgyalva a Gt. 49. §-ának (4) bekezdése alapján köteles a felperesi kereset elutasítására (Társasági jogi perek, hvg-orac 2003. 190. oldal).
A fentiekre tekintettel az ítélőtábla a taggyűlési jegyzőkönyv és az abban foglalt taggyűlési határozat írásba foglalásával összefüggő alperesi kifogásokat nem mint permegszüntetési okokat vizsgálta. A Gt. 155. § (1) és (2) bekezdése kógens szabályként írja elő, hogy az ügyvezető a taggyűlésről jegyzőkönyvet készítsen és a jegyzőkönyvet rajta kívül egy, a taggyűlésen jelen lévő hitelesítőnek megválasztott tag is aláírja. A törvényi előírás meghozatalának éppen az volt az indoka, hogy a régi Gt. (1988. évi VI. törvény) nem tette kötelezővé kft. esetében a taggyűlésen történtek jegyzőkönyvben való rögzítését, így számos problémát okozott, hogy nem lehetett hitelesen dokumentálni a taggyűlésen elhangzottakat, az ott elfogadott határozatokat. A perbeli esetben a 2003. október 20-ei taggyűlésről nem az ügyvezető készített jegyzőkönyvet. Megállapítható viszont, hogy olyan személy vezette a jegyzőkönyvet, akit az ügyvezető jelölt ki és ezzel a kft. mindhárom tagja egyetértett, a jegyzőkönyvvezető személye ellen kifogást egyikük sem emelt. Így önmagában az a körülmény, hogy a taggyűlési jegyzőkönyvet dr. Cs. P. vezette, nem alapozza meg az alperes által hivatkozott alaki hibát. Megállapítható az is, hogy a jegyzőkönyvet dr. Cs. P. jegyzőkönyvvezető ellátta aláírásával, továbbá a taggyűlés által egyik hitelesítőnek megválasztott M. A. is ellenjegyezte azt. Az alperes azonban, mint a taggyűlés által jegyzőkönyv-hitelesítőnek megválasztott másik személy - a felperes által sem vitatottan - megtagadta aláírni a jegyzőkönyvet.
A taggyűlésről készült - a felperes által a keresetlevél mellékleteként becsatolt - jegyzőkönyvet hitelesnek elfogadni ezért nem lehet, az nem felel meg a törvényi előírásoknak, ugyanis a hitelesítőnek együttesen megválasztott két személy közül az egyik aláírásával azt nem látta el.
2. Miután a 2003. október 20-ai taggyűlési jegyzőkönyvet hiteles okiratnak elfogadni nem lehetett, azt kellett vizsgálni, vannak-e olyan indokok, amelyek kétséget kizáró módon a kizárást megalapozzák. Azt ugyanis az alperes által készített becsatolt jegyzőkönyv-változat is tartalmazza, hogy a kizárás iránti per megindításáról a taggyűlés határozatot hozott, és voltak olyan indokok, amelyek mind a taggyűlésen készült kézírásos jegyzetből, a keresetlevél mellékleteként becsatolt "M-féle" jegyzőkönyvből, illetve az alperes által hiteles szövegnek elfogadni javasolt jegyzőkönyvből - mint egyszerű okiratokból - egyaránt megállapíthatók. Az okiratok egybevetéséből kitűnően a becsatolt jegyzőkönyv első napirendi pontjában feltüntetett 1., 2., 3., 4. és 6. pontban szereplő indokokat mind a kézírásos vázlat, mind az "alperesi változat" tartalmazza, így azok tényleges elhangzása tekintetében aggály nem merülhet fel.
Az elsőfokú bíróság által lefolytatott bizonyítási eljárás nagy része arra a kizárás okául szolgáló alperesi magatartás bizonyítására folyt, hogy "az alperes a társaság alkalmazottaival minden alapot nélkülözve durván bánik". Ezt a kizárás alapjául szolgáló okot azonban hiteles jegyzőkönyvben rögzített indoknak tekinteni nem lehet, így e kérdés érdemi vizsgálatára a peres eljárásban nem kerülhet sor, ez a magatartás az alperesi kizárás indokául nem szolgálhat.
3. Az ügyvezetői ténykedés során elkövetett hibák a tagként való kizárásnak alapul nem szolgálhatnak (A társasági és a cégtörvény kommentárja. HVG-ORAC, 2002. I. kötet 228. oldal). Más jogosultságai és kötelezettségei vannak ugyanis a tagnak és a vezető tisztségviselőnek, és a vezető tisztségviselő ügyvezetési kötelezettségének önállóan, e tisztségre megállapított személyes felelősséggel (Gt. 29. §) köteles eleget tenni. Ha a tag a tagsági jogai gyakorlása vagy kötelezettségei teljesítése során a társaság céljainak elérését veszélyeztető magatartást tanúsít, úgy a vele szembeni szankció a kizárásának keresettel történő kezdeményezése, a kereset alapossága esetén a tagsági jogviszony megszűnésének legdrasztikusabb módja, a kizárás lehet. Ezzel szemben, ha a vezető tisztségviselő az ügyvezetési feladatai gyakorlása során vét a fokozott gondossági, a társaság érdekeinek elsődlegessége iránti kötelezettségének, úgy vele szemben alkalmazható jogkövetkezmények: a polgári jogi kártérítési felelősség [Gt. 29. § (1) bekezdés], továbbá a társaságnak arra is lehetősége van, hogy az ügyvezetőt e tisztségéből visszahívja [Gt. 24. § (2) bekezdés, 30. § (1) bekezdés b) pont].
Így a kétséget kizáró módon megállapítható kifogások közül külön kell választani azon indokokat, amelyek kifejezetten az ügyvezetői magatartással és ténykedéssel álltak összefüggésben. A becsatolt jegyzőkönyv 1. napirendi pont 1. pontjában körülírt magatartás tipikusan az ügyvezetői tevékenységgel állt összefüggésben, hiszen az alperes nem a saját javára, hanem a társaság részére vásárolt nagy értékű gépkocsit, az ügyletet a társaság nevében és képviseletében eljárva kötötte meg, ez tehát tagi minőségében kizárás indokaként nem vehető figyelembe. A nagy értékű gépkocsi más személyeknek történő átengedése, mint általános megfogalmazás - konkrétabb körülírás nélkül - a kizárás alapjául nem szolgálhat, mivel ez önmagában a társaság érdekeit nem veszélyezteti. Kizárás alapjául nem szolgálhat önmagában az a körülmény sem, hogy a gépjármű összetört, hiszen a kárrendezés megtörtént, a társaság céljainak elérését nagymértékben veszélyeztető magatartás ezzel összefüggésben sem állapítható meg.
A becsatolt jegyzőkönyv 1. napirendi pont 2., 3. és 4. pontjában felsorolt okok szintén az ügyvezetői tevékenységgel függenek össze, ugyanis a számviteli fegyelem betartása, a társaság bevételeinek kezelése és a társaság eszközeinek, vagyonának kezelése, az eszközök átadásának bizonylatolása, kifejezetten az ügyvezető feladatai. Megjegyzendő, hogy a 3. pont érdemben azért sem vehető figyelembe, mert időközben az alperes ellen tett feljelentés nyomán lefolytatott büntetőeljárás azzal zárult, hogy az állított bűncselekmény elkövetése nem állapítható meg, így akkor sem szolgálhatna a kizárás alapjául, ha ténylegesen nem az ügyvezetői minőséggel függene össze. A 2. pontban felsorolt számviteli fegyelem többszöri megsértése mindezen túl csupán általános megfogalmazás, anélkül, hogy konkrét adat lenne a jegyzőkönyvben arra, hogy mikor, milyen módon, milyen tevékenységek okozták a számviteli fegyelem megsértését, a kizárás alapjául szolgáló indok érdemben nem is vizsgálható. A 4. pontban írtak szintén olyan mértékben tartalmaznak általánosságokat, hogy a magatartás jegyzőkönyvben történő konkretizálása, körülírása nélkül még akkor sem szolgálhatna a kizárás alapjául, ha azt az alperes tagi minőségben követte volna el. Garanciális szabály, hogy csak azon indokok vehetők figyelembe a kizárás alapjául, amelyek az írásba foglalt jegyzőkönyvből egyértelműen megállapíthatók, ellenkező esetben ugyanis arra nyílna lehetőség, hogy az általánosság szintjén mozgó megfogalmazás konkretizálását az tegye meg, aki a keresetlevelet megszerkeszti, és így valójában nem a taggyűlés határozata tartalmazná a kizárás indokát.
Összességében a felperes az eljárás során nem tudta bizonyítani, hogy az alperes olyan magatartást tanúsított, ami a társaság céljainak elérését nagymértékben veszélyezteti, így alapos az alperesi fellebbezés azon hivatkozása, hogy - a Gt. 49. § (1) bekezdésében foglalt feltételek fennállása híján - a tag kizárására nem kerülhet sor. Erre tekintettel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján megváltoztatta és a felperes keresetét elutasította.
(Szegedi Ítélőtábla Gf. III. 30.112/2005.)