adozona.hu
ÍH 2007.128
ÍH 2007.128
VÉGELSZÁMOLÁSRA IRÁNYADÓ ANYAGI JOGI SZABÁLYOK - AZ ÚJ CTV. VÉGELSZÁMOLÁSRA VONATKOZÓ ÁTMENETI RENDELKEZÉSEI - ELJÁRÁSI ÉS ANYAGI JELLEGŰ RENDELKEZÉSEK AZ ÚJ CTV-BEN - FELSZÁMOLÁS KEZDEMÉNYEZÉSE CÉGBÍRÓSÁG ÁLTAL RÉGI ÉS ÚJ CTV. SZERINT
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A cégjegyzékbe 2003. október hó 10. napján bejegyzett T. 2003. Bt. egyetlen beltagja 2006. április hó 5. napján elhunyt; M. T. kültag a cégbírósághoz (a továbbiakban: az elsőfokú bírósághoz) 2006. április 11. napján érkezett beadványában a halálesetre tekintettel bejelentette, hogy a cég működési feltételei a továbbiakban nem biztosítottak, valamint a társaságba új beltag belépésére nem lehet számítani, és kérelmet terjesztett elő a végelszámolási eljárás elrendelése és a végelszámoló személy...
ÍH 2007.128 VÉGELSZÁMOLÁSRA IRÁNYADÓ ANYAGI JOGI SZABÁLYOK - AZ ÚJ CTV. VÉGELSZÁMOLÁSRA VONATKOZÓ ÁTMENETI RENDELKEZÉSEI - ELJÁRÁSI ÉS ANYAGI JELLEGŰ RENDELKEZÉSEK AZ ÚJ CTV-BEN - FELSZÁMOLÁS KEZDEMÉNYEZÉSE CÉGBÍRÓSÁG ÁLTAL RÉGI ÉS ÚJ CTV. SZERINT
A végelszámolás különböző szakaszokból álló, lényegét tekintve azonban egységes létszaka a hatálya alatt álló cégnek. Ennek során főszabály szerint arra mindvégig ugyanazon - a kezdő időpontban hatályban volt - anyagi jogot kell alkalmazni. Kivételes helyzetet teremt ezzel szemben a Ctv. átmeneti szabálya, amely szerint a 2006. július 1-jén folyamatban volt, önként elhatározott végelszámolások befejezésére előírt törvényes határidőt elmulasztó cégek kényszer-végelszámolását kell elrendelni. Ezzel az aktussal ugyanis e cégek a végelszámolás szempontjából is az új törvényi rendelkezések hatálya alá kerülnek, így a kényszer-végelszámolást már a 2006. évi V. tv. szerint kell lefolytatni. E szabály azonban a hatálybalépés előtt bírósági határozattal elrendelt végelszámolásokra nem vonatkozik, végelszámolásukat a 2006. július 1-je előtt hatályban volt anyagi jogi szabályok szerint kell befejezni [2006. évi V. tv. (Ctv.) 129. § (3) bek.].
A cégjegyzékbe 2003. október hó 10. napján bejegyzett T. 2003. Bt. egyetlen beltagja 2006. április hó 5. napján elhunyt; M. T. kültag a cégbírósághoz (a továbbiakban: az elsőfokú bírósághoz) 2006. április 11. napján érkezett beadványában a halálesetre tekintettel bejelentette, hogy a cég működési feltételei a továbbiakban nem biztosítottak, valamint a társaságba új beltag belépésére nem lehet számítani, és kérelmet terjesztett elő a végelszámolási eljárás elrendelése és a végelszámoló személyének kijelölése iránt.
Az elsőfokú bíróság 12. sorszám alatti végzésében megállapította, hogy a társaság megszűnt, elrendelte a végelszámolást és végelszámolóként a kültagot rendelte ki; a cégjegyzék adatai szerint a végelszámolás kezdetének időpontja 2006. május hó 28. napja.
A végelszámoló a cégbíróságnál 2006. augusztus hó 1. napján előterjesztett beadványában felszámolási eljárás megindítását kérte arra figyelemmel, hogy a társaság nem rendelkezik vagyoni fedezettel a tartozások rendezéséhez, az általa csatolt tevékenységet lezáró eredménykimutatás szerint a társaság mérleg szerinti eredménye -80 000 Ft. Ezt követően a 2006. szeptember hó 20. napján kelt beadványában - a felszámolási eljárással összefüggő nyilatkozatok megtétele mellett - bejelentette, hogy a felszámolási eljárás megindításához szükséges illetéket és közzétételi költségtérítést a társaságnak nem áll módjában megfizetni, valamint, hogy a végelszámolói tisztet a továbbiakban nem tudja ellátni, ezért más személy végelszámolónak történő kijelölését kérte.
Az elsőfokú bíróság a 2007. február hó 5. napján kelt 23. sorszám alatti végzésével a végelszámolót a tisztségéből felmentette, és a céget eltiltotta a további működéstől. Határozatában rámutatott arra, hogy a cégbíróság a végelszámoló által tett bejelentés alapján mentette fel tisztségéből a végelszámolót, és a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 84. § (1) bekezdésére tekintettel a cég felszámolását kezdeményezi arra figyelemmel, hogy a társaságnak hitelezői vannak, vagyona pedig nincs.
A végzés ellen a végelszámoló terjesztett elő fellebbezést, melyben - annak tartalma szerint - a végzés hatályon kívül helyezését kérte. Fellebbezésében hivatkozott arra, hogy "átadja a végelszámolói tisztséget" H. J.-nek, az elhunyt beltag testvérének, aki azt elfogadja és vállalja, hogy a hitelezőkkel megegyezik és a tartozásokat kifizeti; a társaság nehéz anyagi helyzetére figyelemmel a - többletköltséget eredményező - felszámolási eljárás elrendelésének mellőzését és a végelszámolás fenti feltételekkel történő "engedélyezését" kérte. Nyilatkozott a tekintetben is, hogy a hitelezők többségének követelését a társaság már megtérítette, és az adóhatósággal is folytat tárgyalásokat a jövőbeni megegyezés reményében.
A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését a fellebbezési kérelem korlátaira tekintet nélkül bírálta felül.
Megállapította, hogy az ügy elbírálásánál elsődlegesen az alkalmazandó jog meghatározásának van jelentősége. E vonatkozásban döntő fontossággal bír az a körülmény, hogy a társaság végelszámolása mikor indult, ez határozza meg ugyanis, hogy arra az 1997. évi CXLIV. tv. (régi Gt.) és a korábban hatályos 1991. évi XLIX. tv. (Cstv.), vagy a 2006. évi V. tv. (új Ctv.) végelszámolási szabályait kell alkalmazni. A végelszámolás ugyanis - noha különféle szakaszokból áll - egységes folyamat, kezdő időpontjától a befejezéséig egyetlen speciális - a jogutód nélküli megszűnést szolgáló - létszaka a gazdasági társaságnak, amelynek során arra mindvégig egységes anyagi jogot kell alkalmazni.
A végelszámolás egy különleges gazdasági állapot, amelyhez - egyebek közt - polgári peres és nemperes eljárások kapcsolódnak, mely eljárásokban a végelszámolással összefüggő kérdésekben azt az anyagi jogot kell alkalmazni, amely a végelszámolás kezdő időpontjában hatályban volt, és amelynek szabályai szerint a végelszámolás megindult. E vonatkozásban nem jelent különbséget az a tény, hogy a végelszámolásra milyen okból (a cég legfőbb szervének önkéntes elhatározása, vagy a bíróság törvényességi felügyeleti hatáskörében hozott döntés nyomán) került sor. Amennyiben tehát a végelszámolás kezdő időpontja 2006. július 1-je előtti, a társaság és a végelszámoló végelszámolási feladatait a régi Gt. és a 2006. július 1. napja előtt hatályos Cstv. végelszámolási normái szabják meg, és ettől eltérésre (és a 2006. július 1-je utáni végelszámolási szabályok alkalmazására) a 2006. évi V. tv. 129. § (3) bekezdésének kógens szabálya szerint nincs törvényes lehetőség.
Az új Ctv. 129. § (3) bekezdésének átmeneti szabálya szerint ugyanis azok a cégek, amelyeknek a végelszámolása az új Ctv. végelszámolási normáinak hatálybalépésekor már folyamatban volt, a hatálybalépéstől számított három éven belül a Cstv. 2006. július 1-jéig hatályos előírásai szerint kötelesek a végelszámolási eljárást befejezni. Ha pedig a cég végelszámolása az új Ctv. hatálybalépésekor már több mint három éve tart (a régi végelszámolási szabályok alapján), egy éven belül kell a végelszámolást befejezni. Az új Ctv. szerinti végelszámolási szabályok ezekre a cégekre kizárólag akkor érvényesülhetnek, ha a fenti törvényi határidőt elmulasztják, és törlési kérelmüket három (illetve egy) éven belül nem terjesztik elő. Ebben az esetben is azonban csak az addigi önkéntesen elhatározott végelszámolást "fordítja át" a cégbíróság a kizárólag az új Ctv. által ismert kényszer-végelszámolássá, azaz ettől kezdve a végelszámolásra az új Ctv. anyagi jogi jellegű szabályainak érvényesülését deklarálja a jogalkotó. Nem mondja ki ugyanakkor ezt a 2006. július 1-je előtt bírósági határozat alapján indult végelszámolásokra, így a Fővárosi Ítélőtábla álláspontja szerint ezeket a végelszámolásokat késedelem esetén is a régi végelszámolási előírások alapján kell befejezni.
Tekintettel arra, hogy a T. 2003 Bt. végelszámolásának kezdő időpontja 2006. május hó 28. napja, a végelszámolására a 2006. július 1-je előtti anyagi jogi szabályok vonatkoznak akkor is, ha a még folyamatban lévő végelszámolás során a végelszámoló a cégbíróság előtt a hatálybalépés után indult törvényességi felügyeleti hatáskörbe tartozó eljárást kezdeményez. Ugyanakkor formai szempontból a 2006. július 1-je után indult törvényességi felügyeleti eljárásra az új Ctv. 125. § (1) bekezdése értelmében az új Ctv. szabályai irányadóak. Figyelemmel kell lenni azonban arra a körülményre, hogy a Ctv. nem csupán eljárási, hanem anyagi jellegű szabályokat is tartalmaz. Ilyennek számítanak az új Ctv. VIII. fejezetében található végelszámolási szabályok, amelyek csak praktikus jogalkotói megfontolásból kerültek beépítésre egy egyébként eljárási jellegű jogszabályba annak érdekében, hogy valamennyi, a cégjegyzékbe bejegyzett cégre vonatkoztathatóak legyenek ezek a normák, ha azt speciális anyagi jogi szabályaik nem zárják ki.
A hivatkozott átmeneti és hatálybaléptető szabályokból értelemszerűen az következik, hogy a végelszámoló által benyújtott kérelemre formai szempontból kizárólag az új Ctv. eljárási előírásai irányadóak, a végelszámolást érintő anyagi jogi kérdéseket azonban a 2006. július 1-je előtt hatályban volt szabályok, és nem az új Ctv. VIII. fejezetében foglaltak szerint kell megítélni.
A 2006. június 30-áig hatályos 1997. évi CXLIV. tv. (régi Gt.) 57. § (5) bekezdése értelmében a végelszámolás részletes szabályait a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a Cstv.) tartalmazza.
A Cstv. 2006. június 30-áig hatályos 72. § (2) bekezdése úgy rendelkezett, ha a végelszámoló megállapítása szerint a gazdálkodó szervezet vagyona az ismert hitelezők követeléseinek fedezetére nem elegendő, köteles a felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelmet haladéktalanul előterjeszteni. A cégbíróság ilyen okból felszámolást - a végelszámoló kérelmére - törvényi felhatalmazás hiányában nem kezdeményezhetett, erre csak a cég megszűntnek nyilvánítása esetén volt hatásköre. (Erre az álláspontra helyezkedett a Legfelsőbb Bíróság Cgf. VII. 31.650/1998. számú határozata is.) A végelszámolói kérelemre cégbíróság által kezdeményezett felszámolás jogintézményét csak a 2006. évi V. tv. 118. § (2) bekezdése vezette be, e szabály azonban a kifejtettek szerint csak a 2006. július 1-jét követően indult végelszámolásoknál, illetve az új Ctv. 129. § (3) bekezdésében megszabott határidőn túl folyó, önkéntesen elhatározott végelszámolások kényszer-végelszámolássá "átfordítása" során érvényesül.
Nincs tehát jogszabályi lehetőség arra, hogy a betéti társaságnak az új Ctv. hatálybalépését megelőzően megindult végelszámolási eljárásában - törvényi felhatalmazás nélkül - a bíróság a 2006. évi V. törvényben foglalt jogintézményeket alkalmazzon.
Azzal, hogy az elsőfokú bíróság a végelszámolási ügyben a 2006. évi V. törvény alapján járt el annak ellenére, hogy arra nem lett volna jogszabályi lehetősége, az elsőfokú eljárás lényeges szabályait sértette meg.
Mindezekre figyelemmel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését a Pp. 259. §-a szerint alkalmazandó Pp. 252. § (2) bekezdése alapján - a fellebbezési kérelem korlátaira tekintet nélkül - hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasította.
Az újabb eljárásban az elsőfokú bíróság a fent kifejtetteknek megfelelően hozhat újabb határozatot.
(Fővárosi Ítélőtábla 10. Cgf. 43.386/2007/2.)