adozona.hu
BH 2008.2.56
BH 2008.2.56
Lakásvásárlással szemben csak egy eladott lakás értéke számítható be; a haszonélvezeti jog értékét az értékkülönbözet számításával le kell vonni a vételárból [1990. évi XCIII. tv. 21. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes 2003. szeptember 26-án kelt adásvételi szerződéssel 25 000 000 forint vételárért megvásárolta a 3834/2 hrsz.-ú lakóingatlant. Ezt megelőzően a felperes két ingatlant értékesített, 2003. szeptember 17-én kelt szerződéssel értékesítette a 72331/5/A/76. hrsz.-ú társasházi öröklakását 8 200 000 forintért. Az ingatlant holtig tartó haszonélvezeti jog terhelte, amelyről a jogosult ellenérték nélkül lemondott. A felperes 2003. szeptember 1-jén értékesítette a 72331/14/A/31 hrsz.-ú társash...
BH 2008.2.56 Lakásvásárlással szemben csak egy eladott lakás értéke számítható be; a haszonélvezeti jog értékét az értékkülönbözet számításával le kell vonni a vételárból [1990. évi XCIII. tv. 21. §].
A felperes 2003. szeptember 26-án kelt adásvételi szerződéssel 25 000 000 forint vételárért megvásárolta a 3834/2 hrsz.-ú lakóingatlant. Ezt megelőzően a felperes két ingatlant értékesített, 2003. szeptember 17-én kelt szerződéssel értékesítette a 72331/5/A/76. hrsz.-ú társasházi öröklakását 8 200 000 forintért. Az ingatlant holtig tartó haszonélvezeti jog terhelte, amelyről a jogosult ellenérték nélkül lemondott. A felperes 2003. szeptember 1-jén értékesítette a 72331/14/A/31 hrsz.-ú társasházi öröklakását 9 000 000 forint vételárért.A Megyei Illetékhivatal a 2004. október 25-én kelt fizetési meghagyásával 16 000 000 forint értékkülönbözet után a felperest 800 000 forint visszterhes vagyonátruházási illeték és 3000 forint eljárási illeték megfizetésére kötelezte.
A felperes törlési kérelmére az illetékhivatal a 2005. június 9-én kelt határozatával a fizetési meghagyást visszavonta és a felperes terhére 946 400 forint visszterhes vagyonátruházási illeték és 3000 forint eljárási illeték előírását rendelte el. A visszterhes vagyonátruházási illeték helyesbítésére irányuló kérelmet elutasította, és a felperes részére részletfizetést engedélyezett. Értékkülönbözetként kizárólag az eladáshoz képest legközelebbi időpontban értékesített ingatlan vételárát vette figyelembe, amelyet a haszonélvezeti jog értékével csökkentett.
A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a 2005. szeptember 21-én kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
A felperes keresetet nyújtott be az alperes határozatának felülvizsgálata iránt, amelyet az elsőfokú bíróság elutasított. Megállapította, hogy az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 21. § (5) bekezdése alapján az alperes jogszerűen járt el, amikor a lakástulajdon vásárlása és csak az egyik eladott lakástulajdon forgalmi értéke közötti különbözet alapján állapította meg az illeték alapját. Nem vehető figyelembe az értékkülönbözet megállapításánál a lakásvásárlással szemben mindkét eladott lakástulajdon értéke, csak az egyiké. Az eladott lakások közül figyelembe vehető 2003. szeptember 17-ei értékesítésnél a forgalmi értékéből le kellett vonni a haszonélvezeti jog értékét, mert az nem minősült tehernek, így az a forgalmi értéket csökkentő tényező volt. Mindezek alapján az elsőfokú bíróság az alperes megalapozott határozata folytán a keresetet elutasította.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben elsődlegesen a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a fizetendő illeték 308 000 forintra történő leszállítását, másodlagosan a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását kérte. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság is tévesen értelmezte az Itv. 21. § (5) bekezdését mind az értékkülönbözet, mind a haszonélvezeti jog értékének beszámítása tekintetében. Egyetlen lakásvásárlással szemben több lakásértékesítést is be lehet számítani, mert mindkét eladott lakás árából fedezte a lakása vásárlását és illeték csak a vagyonszerzés értékére állapítható meg. A haszonélvezeti jog jogosultja ellenérték nélkül mondott le a haszonélvezeti jogáról, ezért az ingatlan értékét e jog értékével csökkenteni nem lehet.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő.
A felülvizsgálati kérelem alaptalan.
Az elsőfokú bíróság helytállóan értelmezte és alkalmazta az Itv. 21. § (5) bekezdését. Az Itv. e rendelkezése egy lakásvásárlással szemben több lakásértékesítésnek a figyelembevételét, beszámítását nem teszi lehetővé. A haszonélvezeti jog nem minősül tehernek, ezért az értékkülönbözet megállapításánál csökkentő tényezőként kell figyelembe venni. Amennyiben a haszonélvezet értéke nem került volna figyelembevételre, akkor a felperesnek a teher nélkül értékesített ingatlan esetében a haszonélvezeti jog értékének megfelelően ajándékozási illetékfizetési kötelezettsége keletkezne. Ezen a megállapításon nem változtat az a körülmény sem, hogy a haszonélvezeti jogáról a jog jogosultja a lakás értékesítésekor ellenérték nélkül lemondott. Az Itv. 21. § (5) bekezdése egyértelmű, kógens rendelkezést tartalmaz, azt sem az alperes, sem az elsőfokú bíróság nem értelmezte tévesen, ezért a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabályt nem sértette meg.
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Kfv. II. 39.319/2006.)