adozona.hu
ÍH 2007.86
ÍH 2007.86
EGYSZEMÉLYES KFT. ESETÉN KÖNYVVIZSGÁLÓ RENDSZERESÍTÉSE - ALAPÍTÓ OKIRAT KÖTELEZŐ TARTALMA KÖNYVVIZSGÁLÓ INTÉZMÉNYESÍTÉSE ESETÉN - BLANKETTA-ALAPÍTÓ OKIRAT HASZNÁLATA - SZERZŐDÉSMINTA ALAPÍTÁSNÁL, MÓDOSÍTÁSNÁL
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az egyszemélyes M. Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság tekintetében a cégnyilvántartás adatai szerint képviseletre jogosult dr. K. I., tisztségviselői jogviszonya végső időpontja: 2008. február 28., könyvvizsgáló a H. Számviteli és Gazdasági Tanácsadó Korlátolt Felelősségű Társaság, e jogviszony végső időpontja: 2007. november 15. A társaság létesítő okirata az 1997. évi CXLIV. törvényre, mint irányadó jogszabályra utalást tartalmaz.
A társaság 2006. szeptember 9-én a székhelyben és ...
Az egyszemélyes M. Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság tekintetében a cégnyilvántartás adatai szerint képviseletre jogosult dr. K. I., tisztségviselői jogviszonya végső időpontja: 2008. február 28., könyvvizsgáló a H. Számviteli és Gazdasági Tanácsadó Korlátolt Felelősségű Társaság, e jogviszony végső időpontja: 2007. november 15. A társaság létesítő okirata az 1997. évi CXLIV. törvényre, mint irányadó jogszabályra utalást tartalmaz.
A társaság 2006. szeptember 9-én a székhelyben és az ügyvezető lakcímében történt változás bejegyzése iránt terjesztett elő kérelmet. A társasági szerződés 2006. évi IV. törvény ("új" Gt.) szerinti módosítására nézve okiratot nem csatoltak.
Az elsőfokú bíróság 43. sorszámú végzésével a székhelyhasználat igazolására és az alapító okirat 2006. évi IV. törvénynek megfelelő módosítására hívta fel a társaságot.
A társaság hiánypótlásként egyebek mellett 2006. október 8-ai keltezésű, a 2006. évi IV. törvényre utaló, az alapító által aláírt, és ügyvédi ellenjegyzéssel ellátott alapító okiratot nyújtott be. Az okirat azonban az ügyvezetői megbízás lejártának keltét 2006. február 28-ban jelölte meg és a könyvvizsgálóra nézve adatot nem tartalmazott.
Az elsőfokú bíróság végzésével a változásbejegyzési kérelmet elutasította a hiánypótlás hibás teljesítése miatt. A határozat indokolása szerint a társaság az alapító okiratban az ügyvezető jogviszonya végső időpontját a bejegyzettől eltérően jelölte meg, és abban nem szerepeltette a könyvvizsgálót, ugyanakkor a könyvvizsgáló törlésére nézve nem áll rendelkezésre okirat, sem kérelem.
A végzéssel szemben a társaság fellebbezett jogi képviselő útján. A végzés megváltoztatását, az elsőfokú bíróság adatváltozás bejegyzésére felhívását kérte. Előadta, hogy a könyvvizsgálói tisztség jelenleg is fennáll, a hiánypótlási felhívásnak azonban a 2006. évi V. törvény 7. számú mellékletét képező minta felhasználásával kívántak eleget tenni, mint olyannal, ami nyilvánvalóan megfelel a Gt. szabályainak, abban azonban nem szerepel könyvvizsgálóra vonatkozó adat, ezen okból maradt ki a benyújtott alapító okiratból is. Az ügyvezetői tisztség tartamára nézve arra hivatkozott, hogy a 2006. február 28-ai dátum gépelési hiba, a helyes dátumot az eredeti okirat és a kérelem is helyesen tartalmazta. Az elírás álláspontja szerint nem szolgálhat az elutasítás alapjául.
A fellebbezés az alábbiakra tekintettel megalapozatlan.
A 2006. július 1-jén hatályba lépett, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) 336. § (2) bekezdése kimondja, hogy a törvény hatálybalépése előtt a cégjegyzékbe már bejegyzett társaságok legfőbb szervüknek az e törvény hatálybalépését követő első ülésén, de legkésőbb 2007. szeptember 1-jéig kötelesek társasági szerződésüket e törvény rendelkezéseihez igazítva módosítani és eddig az időpontig azt a cégbírósághoz benyújtani.
[A 2006. július 1-jéig hatályban volt 1997. évi CXLIV. törvény ("régi" Gt.) 172. §-a értelmében az egyszemélyes társaságnál taggyűlés nem működött, helyette az alapító alapítói határozatokkal döntött.]
A Gt. 11. § (1) bekezdése értelmében az egyszemélyes gazdasági társaság - így a korlátolt felelősségű társaság is - alapító okirat alapján működik.
A 12.§ (1) bekezdése szerint, ha a társaságnál könyvvizsgáló működik, a társasági szerződésben meg kell határozni az első könyvvizsgáló nevét, lakcímét, székhelyét.
A Gt. 41. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, ha a számviteli törvény a gazdasági társaság számára a könyvvizsgálati szolgáltatás igénybevételét kötelezővé teszi, vagy azt a gazdasági társaság társasági szerződése egyébként előírja, a gazdasági társaság legfőbb szerve megválasztja a társaság könyvvizsgálóját. A hatályos Gt. rendelkezései szerint tehát az egyszemélyes korlátolt felelősségű társaságnál sem kell minden esetben könyvvizsgálót alkalmazni.
Kétségtelen az is, hogy a Gt. 11. § (4) bekezdése lehetővé teszi korlátolt felelősségű társaságok esetében a 2006. évi V. törvény (Ctv.) mellékletét képező szerződésminta felhasználásával (kitöltésével) történő alapítást és módosítást is. A jogszabályhely azt is kimondja, ez esetben a társasági szerződés tartalmát kizárólag a kitöltött szerződésmintában foglalt rendelkezések alkothatják, azokon változtatás nem lehetséges.
A Ctv. 7. számú melléklete nem vitásan az egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság alapító okirata mintáját tartalmazza, amely könyvvizsgálóra vonatkozó rovatot (adatot) nem foglal magába, tehát a könyvvizsgáló "intézményesítését" nem teszi lehetővé. Mindebből az is következik, hogy a könyvvizsgálót "alkalmazó" új Gt. szerint működő korlátolt felelősségű társaság - tekintve, hogy a hivatkozott szabályok értelmében a "blanketta" szövegének kiegészítésére sincs mód - szerződésmintával nem, csakis szabad tartalmú létesítő okirat alapján működhet.
A Ctv. a részben eltérő eljárási szabályokat tartalmaz a szabad tartalmú létesítő okirattal alapított, működő cégek és a szerződésminta "blanketta" felhasználásával alapított cégek bejegyzési, változásbejegyzési kérelmeinek elbírálására nézve. (Előbbire elsősorban a 46. §, míg utóbbira a 48. §-ban foglaltak az irányadók.)[A szerződésmintára alapított kérelem esetén továbbá e tényt az okiraton (szerződésen) kifejezetten fel kell tüntetni.]
A Ctv. 50. § (1) bekezdésében, a 46. § (2)-(3) és (5) bekezdéseiben, a 48. § (2) és (5) bekezdésében foglaltakra figyelemmel a hiányos, hibás kérelem esetén egy ízben hiánypótló végzést kell kiadni, - újabb hiánypótló végzés nem bocsátható ki - , s ha a kérelmező a hiánypótló felhívást hiányosan, hibásan teljesíti, vagy a hiánypótlást elmulasztja, a kérelmet el kell utasítani.
Az adott ügyben a Gt. idézett 336. § (2) bekezdésében foglaltak szerint bekövetkezett a társaság "új" Gt. szerinti okirat-módosítási kötelezettsége, helytállóan hívta fel ezért az elsőfokú bíróság a társaságot a jogszabályoknak megfelelő létesítő okirat (okirat-módosítás) csatolására.
A felhívásra benyújtott alapító okirat és kérelem azonban nem állt összhangban a bejegyzett adatokkal, illetve a már benyújtott okiratokkal, figyelemmel a társaság bejegyzett könyvvizsgálójára, valamint az ügyvezető tisztsége lejártának korábban benyújtott okiratoktól való eltérésére. A jogszabálysértő okirat alapján a bejegyzésnek nem lehetett helye, az újabb hiánypótlásra felhívó végzés kibocsátásának jogszabályi tilalmára figyelemmel tehát az elsőfokú bíróság megalapozottan utasította el a kérelmet.
A kifejtettekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését a 2006. évi V. törvény 32. § (1) bekezdése és a Pp. 259. §-a szerint alkalmazandó Pp. 253. § (2) bekezdése alapján helybenhagyta.