adozona.hu
ÍH 2007.83
ÍH 2007.83
KFT. TAGGYŰLÉSÉNEK CÉGBÍRÓSÁG ÁLTALI ÖSSZEHÍVÁSA - ÜGYVEZETŐ NÉLKÜL MARADT KFT. TAGGYŰLÉSÉNEK ÖSSZEHÍVÁSA - AZ ÁLTALÁNOS TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETI ELJÁRÁS ÉS A GT.-BEN ÍRT KÜLÖNLEGES "QUASI" TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETI ELJÁRÁSOK - ALAPTALAN TAGGYŰLÉS ÖSSZEHÍVÁSI KÉRELEM
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A cégjegyzékbe 1992. május 4-én bejegyzett S. Kft.-nek három tagja van, Sz. Sándorné a kérelmező, valamint P. Sándor és K. Imréné; ügyvezetője P. Sándor 1991. november 28. napjától; székhelye a 2223 B., H. u. 5. szám alatti cím, amely azonos a kérelmező, valamint P. Sándor lakcímével.
A társaság utolsó cégjegyzékbe bejegyzett társasági szerződés módosításának időpontja 2003. május 29-e; az ezen a napon kelt, módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt társasági szerződés 13/2. pontja szerint...
ÍH 2007.83 KFT. TAGGYŰLÉSÉNEK CÉGBÍRÓSÁG ÁLTALI ÖSSZEHÍVÁSA - ÜGYVEZETŐ NÉLKÜL MARADT KFT. TAGGYŰLÉSÉNEK ÖSSZEHÍVÁSA - AZ ÁLTALÁNOS TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETI ELJÁRÁS ÉS A GT.-BEN ÍRT KÜLÖNLEGES "QUASI" TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETI ELJÁRÁSOK - ALAPTALAN TAGGYŰLÉS ÖSSZEHÍVÁSI KÉRELEM
I. Az ügyvezető nélkül maradt kft. taggyűlésének cégbírósági összehívására irányuló eljárás olyan különleges törvényességi felügyeleti jellegű eljárás, melyben a törvényességi felügyeleti eljárás előírásait csak megfelelően, a Gt.-ben szabályozott jogintézményhez igazodva lehet alkalmazni. Így például a Ctv. törvényességi felügyeleti intézkedései helyett a bíróság az eset körülményeitől függően csak kétféle döntést hozhat: az alaptalan kérelmet elutasítja, vagy rendelkezik a taggyűlés összehívásáról [1997. évi CXLIV. tv. (régi Gt.) 158. § (3) bek.].
II. Alaptalan a taggyűlés cégbíróság általi összehívására irányuló kérelem, ha a társasági szerződés magát a kérelmezőt is feljogosítja erre [1997. évi CXLIV. tv. (régi Gt.) 152. (1) bek., 158. § (3) bek.].
[Megjegyzés: a jogeset a régi Gt. (az 1997. évi CXLIV. tv.) hatálya alá tartozik, de a döntés a 2006. évi IV. tv. (új Gt.) hatálybalépése után is iránymutató, figyelemmel az új törvény 143. § (1) bekezdésében és 151. § (2) bekezdésében foglalt, a korábbival lényegét tekintve azonos szabályozásra.]
A cégjegyzékbe 1992. május 4-én bejegyzett S. Kft.-nek három tagja van, Sz. Sándorné a kérelmező, valamint P. Sándor és K. Imréné; ügyvezetője P. Sándor 1991. november 28. napjától; székhelye a 2223 B., H. u. 5. szám alatti cím, amely azonos a kérelmező, valamint P. Sándor lakcímével.
A társaság utolsó cégjegyzékbe bejegyzett társasági szerződés módosításának időpontja 2003. május 29-e; az ezen a napon kelt, módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt társasági szerződés 13/2. pontja szerint a taggyűlést az ügyvezető hívja össze. A taggyűlés összehívására ezenkívül bármely tag jogosult.
A 14. pont értelmében a kft. ügyvezetője P. Sándor, kirendelése öt évre szól. Az ügyvezető önállóan jogosult a kft. képviseletére.
A kérelmező a cégbírósághoz 2005. augusztus 15. napján - jogi képviselője útján - benyújtott, pontosított kérelmében a társaság taggyűlésének a bíróság által történő összehívását kérte az 1997. évi CXLIV. törvény (Gt.) 158. § (3) bekezdésére hivatkozással.
Előadta, hogy P. Sándor ügyvezető megbízása 2005. június 14-én megszűnt és a társaságnak jelenleg nincs érvényesen megválasztott ügyvezetője, aki a taggyűlést szabályszerűen összehívja; megjelölte a taggyűlés által javasolt napirendi pontjait is.
A kérelmezett képviseletében - P. Sándor által adott meghatalmazás alapján - dr. Cs. István ügyvéd a bíróság felhívására úgy nyilatkozott, hogy álláspontja szerint a társaság ügyvezetője jelenleg is P. Sándor. Előadta, hogy a 2003 májusában elfogadott társasági szerződés módosítás kapcsán elkészített 2003. május 29-ei keltezésű egységes szerkezetbe foglalt társasági szerződés 14. pontja azt tartalmazza, hogy az ügyvezető megbízása ötéves időtartamra szól. A társaság hiteles cégmásolata szerint is a társaság ügyvezetője P. Sándor, aki 2006. február 7. napjára taggyűlést hívott össze, a kft. jogszerű működésének helyreállítása céljából.
Időközben a társaság tagjai között a viszony megromlott, ezért a kft. működése ellehetetlenült. A kérelmező a társaság többi tagját és alkalmazottait a székhelyről kizárta, amely miatt birtokháborítási eljárást volt kénytelen a társaság kezdeményezni. Ennek eredményeként az illetékes Önkormányzat Polgármesteri Hivatala kötelezte a kérelmezőt, hogy 3 napon belül állítsa helyre az eredeti birtokállapotot, és az S. Kft. ügyvezetője, P. Sándor és alkalmazottai részére tegye lehetővé az épület alsó szintjén lévő helyiségek megközelítését és zavartalan használatát.
Emellett a kérelmező az S. Kft.-hez hasonló cégnevű, azonos tevékenységi körű társaságot alapított, melyet a S. Kft. székhelyén működtet, megtévesztve ezáltal a társaság ügyfeleit.
Mindezekre tekintettel maga is kérte, hogy az "elvadult és jogilag kezelhetetlen helyzet megszüntetése érdekében a cégbíróság hívjon össze rendkívüli és a törvényességet helyreállítani hivatott taggyűlést". Ezen a taggyűlésen a kérelmező társaságból való kizárását fogja a tagság kezdeményezni.
A kérelmező képviseletében (meghatalmazás csatolása nélkül) dr. G. Krisztián ügyvéd bejelentette, hogy a kérelmező és P. Sándor, valamint a kérelmezetti társaság között a székhely használatával kapcsolatosan polgári peres eljárás van folyamatban. Előadta továbbá, hogy a birtokháborítási eljárásban született határozat alapján a kérelmező lehetővé tette a társaság alkalmazottai és P. Sándor részére az ingatlanba történő bejutást.
Az elsőfokú bíróság a 2006. szeptember 14. napján kelt 14. sorszámú végzésében kötelezte a kft.-t a törvényes működés helyreállítására, 30 napon belül.
Határozata indokolásában megállapította, hogy a kft. ügyvezetőjének, P. Sándornak a megbízatása 2005. június 14-én lejárt. A kérelmező a Gt. 158. § (3) bekezdése alapján kérte a taggyűlés összehívását arra hivatkozással, hogy a társaságnak nem maradt ügyvezetője. A taggyűlés összehívása csak a székhelyre rendelhető el a cégbíróság által a Gt. 153. § (1) bekezdése értelmében. Jelen esetben megállapítható, hogy a székhely tekintetében per van folyamatban a felek között, ezért a taggyűlés megtartása a székhelyen nem biztosított.
Az elsőfokú bíróság észlelte, hogy a 2003. május 29-én kelt, egységes szerkezetű társasági szerződés 13.2. pontja úgy rendelkezik, hogy a taggyűlés összehívására bármelyik tag jogosult. Ezen rendelkezés alapján nincs szükség a Gt. 158. § (3) bekezdésének az alkalmazására, mivel a tagok maguk is összehívhatják a taggyűlést.
A kérelmező által kért intézkedés helyett az elsőfokú bíróság az 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 54. § (1) bekezdés a) pontja szerinti intézkedést tartotta alkalmasnak, és kötelezte a társaságot, hogy annak tagjai együttműködve döntsenek az ügyvezető választásáról és esetlegesen új székhely kijelöléséről. A hozott határozatot be kell nyújtani a cégjegyzékbe történő bejegyzés céljából a cégbírósághoz.
A végzés ellen a cég képviseletében dr. Cs. István ügyvéd nyújtott be fellebbezést, amelyben annak megváltoztatását és annak megállapítását kérte, hogy a kft. ügyvezetője P. Sándor, akinek mandátuma 2003. május 29. napjától ötéves időtartamra terjed.
Sérelmezte, hogy a társaság 2006. február 20-án maga is beadott egy kérelmet, amelyet a cégbíróság érdemben nem bírált el.
Álláspontja szerint az ügy lényege az, hogy a kérelmező a társaság működését a székhely egyoldalú bezárásával ellehetetlenítette és a törvényes működést azóta is folyamatosan akadályozza. Ugyanakkor osztotta az elsőfokú bíróság végzésében foglaltakat, amely szerint a társasági szerződés értelmében a taggyűlést bármelyik tag jogosult összehívni, ezért nincs szükség a Gt. 158. § (3) bekezdésének alkalmazására.
Annak bírósági megállapítását, hogy a társaság jelenleg is rendelkezik ügyvezetővel, P. Sándor személyében azért tartotta szükségesnek, hogy ezen döntés alapján az ügyvezetés a társaság működését ellehetetlenítő kérelmező ellen kizárás iránti pert kezdeményezhessen a taggyűlés határozata alapján. Arra figyelemmel pedig, hogy a végzésben rögzítettek szerint a taggyűlés megtartása nem biztosított a székhelyen, előadta, hogy a jogerős végzést követően 30 napon belül a társaság új székhelyet kíván létesíteni a törvényes működés megóvása érdekében.
A kérelmező a fellebbezésre nem tett észrevételt.
A fellebbezés az alábbiakra tekintettel megalapozott.
A Gt. 158. § (3) bekezdése szerint, ha a társaságnak nem maradt ügyvezetője, törvényességi felügyeleti eljárás keretében a taggyűlést bármelyik tag vagy hitelező kérelmére a cégbíróság hívja össze.
Az egységes bírói gyakorlat értelmében e törvényhelyre hivatkozással a társaság bármely tagja (vagy hitelezője) a cégbíróságnál "speciális" törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezhet annak érdekében, hogy a bármely okból ügyvezető nélkül maradt korlátolt felelősségű társaság taggyűlése szabályszerűen összehívásra kerülhessen.
A jelen ügyben alkalmazandó 1997. évi Gt. rendelkezései ugyanis - szemben a korábban hatályos 1988. évi VI. törvény 190. § (1) bekezdésével - nem tették lehetővé a taggyűlés tag által történő összehívását.
Amennyiben a kérelem alapos, a cégbíróság a taggyűlést összehívja, alaptalan kérelem esetén azt elutasítja. Egyéb, a Ctv. 54. § (1) bekezdésében írt intézkedés alkalmazására a Gt. 158. § (3) bekezdése nem teremt jogszabályi lehetőséget, hasonlóan a Gt. 27. § (2) bekezdésében rögzített eljáráshoz, ahol a cégbíróság a gazdasági társaságot szintén kizárólag felvilágosításra, illetve iratbetekintés biztosítására kötelezheti.
Mindezekből következik, hogy a Gt. nevesített eseteire alapítottan kezdeményezhető ún. speciális törvényességi felügyeleti jellegű eljárás nem azonos a Ctv. 50. § (1) bekezdésében meghatározott okokból - kérelemre vagy hivatalból - indult eljárással, így a cégbíróságnak nincs jogszabályi lehetősége a kért intézkedés helyett a Ctv. 54. § (1) bekezdésében írt más intézkedésre történő áttérésre.
Eljárási szabályt sértett ezért az elsőfokú bíróság, amikor a Gt. 158. § (3) bekezdésére alapított kérelem alapján a céggel szemben a Ctv. 54. § (1) bekezdés a) pontja szerinti intézkedést alkalmazta.
Helytállóan állapította meg ugyanakkor az elsőfokú bíróság a végzésében azt, hogy az S. Kft. hatályos társasági szerződése kifejezetten lehetővé teszi a taggyűlésnek bármely tag által történő összehívását.
Ez a szerződéses kikötés - jogszabály tiltó rendelkezése hiányában, illetve a Gt. 152. § (1) bekezdésében foglaltakra figyelemmel - megengedett (Legfelsőbb Bíróság Cgf. VII. 30.131/2001/2.; Fővárosi Ítélőtábla 16. Gf. 40.360/2004/10.).
Erre tekintettel - ahogyan arra helyesen mutatott rá az elsőfokú bíróság - a kérelem azért nem volt megalapozott, mert a Gt. 158. § (3) bekezdésének alkalmazására nincs szükség, hiszen bármelyik tag - így a kérelmező is - maga is jogosult a taggyűlés összehívására.
Rögzíti a másodfokú bíróság, hogy a kérelmezett társaság nevében előterjesztett fellebbezésében a jogi képviselő e körben azonos álláspontot fejtett ki.
Nem volt alapos ugyanakkor az arra irányuló fellebbezési kérelem, hogy állapítsa meg a másodfokú bíróság, hogy P. Sándor jelenleg is ügyvezetője a társaságnak.
Ennek megállapításra jelen eljárás keretében még akkor sincs jogszabályi lehetőség, ha ez a valóságnak megfelel; továbbá a kérelmező által előterjesztett kérelem elbírálása szempontjából - a társasági szerződés fent hivatkozott rendelkezésére figyelemmel - P. Sándor ügyvezetői megbízatása fennállásának nincs is jogi relevanciája.
Alaptalanul hivatkozott a fellebbezésében a jogi képviselő arra is, hogy a társaság jelen eljárásban 2006. február 20-án előterjesztett kérelmét az elsőfokú bíróság érdemben nem bírálta el. A hivatkozott beadványban a társaság képviseletében P. Sándor maga is taggyűlés összehívását kérte a cégbíróságtól, a kérelmezőt érintő tagkizárási indítvány tárgyában.
Ahogyan a kérelem, úgy az azonos tartalmú, az elsőfokú eljárásban előterjesztett ellenkérelem is megalapozatlan, mert P. Sándor is jogosult, tagi minőségében a taggyűlés összehívására.
Mindezekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését a Ctv. 49. § (1) bekezdése és a Pp. 259. §-a szerint alkalmazandó Pp. 253. § (2) bekezdése alapján megváltoztatta, és a kérelmet elutasította.
Döntésén túl rámutat, hogy az elsőfokú bíróságnak az ügyvezető megbízásának lejárta körében, illetve az időközben hatályba lépett 2006. évi V. törvény 74-75. §-ai alapján hivatalból kezdeményezett törvényességi felügyeleti eljárásban van lehetősége a cég törvényes működésének helyreállításáról intézkedni, amennyiben az szükséges.
(Fővárosi Ítélőtábla 14. Cgtf. 43.062/2007/2.)