adozona.hu
ÍH 2007.40
ÍH 2007.40
MŰKÖDÉS FELFÜGGESZTÉSE - TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETI INTÉZKEDÉS - TÖRVÉNYESSÉGI ELJÁRÁS LEFOLYTATÁSÁNAK SZÜKSÉGESSÉGE TÖRVÉNYES CÉGMŰKÖDÉS HELYREÁLLÍTÁSÁIG
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az I. Informatikai Szolgáltató és Kereskedelmi Részvénytársaságot (továbbiakban társaság) a P. Megyei Cégbíróság tartja nyilván a cégjegyzékben.
A társaság alaptőkéje névre szóló törzsrészvényekből tevődik össze. Az alapító okirat 12. pontja rendelkezik a részvénykönyv vezetéséről, a 14. pont pedig kimondja, a névre szóló részvényt szerző a javára történt részvényátruházást követően bármikor írásban kérheti az igazgatóságtól a részvénykönyvbe bejegyzését. Az okirat szerint a bejegyzéshez - (...
ÍH 2007.40 MŰKÖDÉS FELFÜGGESZTÉSE - TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETI INTÉZKEDÉS - TÖRVÉNYESSÉGI ELJÁRÁS LEFOLYTATÁSÁNAK SZÜKSÉGESSÉGE TÖRVÉNYES CÉGMŰKÖDÉS HELYREÁLLÍTÁSÁIG
I. A működés felfüggesztésének elrendelése azzal jár, hogy e törvényességi intézkedés tartama alatt új jogok szerzésére és új kötelezettségek vállalására nincs törvényes lehetőség, de ez nem érinti a cég meglévő kötelmeit, és nem korlátozza a társaságot a törvényes működés helyreállításához szükséges intézkedések megtételében [1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 54. § (1) bek. f) pontja].
II. A kérelemnek helyt adó, a céget "marasztaló" jogerős törvényességi felügyeleti határozatba foglalt kötelezettség teljesítésének elmulasztása, a jogellenes működés változatlan fenntartása újabb törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatását, s akár a legszigorúbb intézkedés alkalmazását alapozza meg [1997. évi CXLV tv. (Ctv.) 50. §].
[Megjegyzés: A 2006. évi V. tv. (a 2006. július 1-jétől hatályos új Ctv.) 79. § (3) bekezdése ilyen megfontolásból rendelkezik úgy, hogy a törvényességi felügyeleti eljárást mindaddig folytatni kell, amíg a működés törvényessége helyre nem áll.]
Az I. Informatikai Szolgáltató és Kereskedelmi Részvénytársaságot (továbbiakban társaság) a P. Megyei Cégbíróság tartja nyilván a cégjegyzékben.
A társaság alaptőkéje névre szóló törzsrészvényekből tevődik össze. Az alapító okirat 12. pontja rendelkezik a részvénykönyv vezetéséről, a 14. pont pedig kimondja, a névre szóló részvényt szerző a javára történt részvényátruházást követően bármikor írásban kérheti az igazgatóságtól a részvénykönyvbe bejegyzését. Az okirat szerint a bejegyzéshez - (élők között) -, vagy a kérelmező nevére átforgatott részvénynek, vagy a részvény közjegyzőileg hitelesített másolatának, vagy az arra jogosult letétkezelő által kiállított letéti igazolásnak a bemutatása szükséges. A 15. pont úgy rendelkezik, a részvényest az igazgatóság akkor jegyzi be a részvénykönyvbe, ha a kérelem és a részvény megszerzése megfelel a jogszabályok és az alapító okirat rendelkezéseinek.
Az okirat a részvényátruházás korlátozására rendelkezést nem tartalmaz.
Az S. és Vidéke Takarékszövetkezet (továbbiakban kérelmező) 2003. július 21-én törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezett a társasággal szemben. Előadta, két részletben - 2002. november 15-én 25,075%-os részesedést megtestesítő, 100 300 000 forint össznévértékű részvénycsomagot és 2003. május 20-án további részvényeket - összesen 39,325%-os részesedést megtestesítő részvénycsomagot és ezzel jelentős befolyást szerzett a társaságban. Mindkét részvénycsomag a nevére forgatásra került. Állította, a részvénycsomagok megvásárlásáról az alapító okiratnak megfelelő kérelmet nyújtott be az igazgatóságához, amellyel egyidejűleg a részvények fizikai bemutatása is megtörtént. Az igazgatóság a részvénykönyvbe nem vezette be. Részvénykönyvi bejegyzés hiányában szavazati jogát nem gyakorolhatta. Sérelmezte, hogy a részvénykönyv vezetése nem felel meg a jogszabályi előírásoknak.
A társaság képviselője észrevételében vitatta a részvényszerzés (részvény-átruházási szerződés) érvényességét, bejelentette azt is, pert indított a 2003. május 20-ai szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt. Utalt arra is, a részvény bemutatása nem történt meg.
Az elsőfokú bíróság 2005. május 31-én kelt végzésével kötelezte a társaságot a törvényes működés 15 napon belüli helyreállítására, a kérelmező részvénykönyvbe való bejegyzésére.
A társaság fellebbezése folytán eljárt Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta. A végzés indokolásában egyebek mellett rámutatott, az igazgatóság a részvénykönyvi bejegyzés előtt alaki szempontból vizsgálhatja csak az átruházó nyilatkozatot, a bejegyzés csak alaki okokból tagadható meg. Az igazgatóság azonban a kérelmező részvénykönyvi bejegyzését, a részvényszerzésre vonatkozó alapügylet (szerződés) érvényességét vitatva tagadta meg, a részvényekből kitűnő esetleges alaki hiányosságokra nem hivatkozott, a részvénykönyvi bejegyzés megtagadása miatt a társaság működése tehát jogsértővé vált.
Időközben a kérelmező által a szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt indított perben a B. Megyei Bíróság ítéletével a keresetet kereshetőségi jog hiányára hivatkozva elutasította, a határozatot a Pécsi Ítélőtábla helybenhagyta, majd a Legfelsőbb Bíróság, mint felülvizsgálati bíróság ítéletével a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.
Az S. és Vidéke Takarékszövetkezet 2006. április 19-én újabb törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezett az I. Rt. ellen. A kérelem tartalma szerint sérelmezte, hogy részvénykönyvi bejegyzésére változatlanul nem került sor a 2002. november 19-ei kérelemre indult eljárásban született jogerős kötelező határozat ellenére. Előadta azt is, a 2002. november 15-én megszerzett 100 300 000 forint összegű részvénycsomagot 2004. év folyamán tárolás közben elvesztette, ezért a részvények semmissé nyilvánítása iránt közjegyzői eljárást kezdeményezett, s azok megsemmisítésre kerültek. Csatolta a közjegyző megsemmisítési eljárás megindításáról és a hirdetmény kibocsátásáról szóló végzését, és a részvényeket semmissé nyilvánító, 2005. október 27-én kelt és e napon jogerőre emelkedett végzését. Állította, a részvények semmissé nyilvánítását követően több alkalommal - 2005. december 8-án, 2006. január 16-án és március 9-én - írásban megkereste a társaság igazgatóságát az újabb részvények kinyomtatása céljából. A társaság azonban a kérelmének nem tett eleget. Sérelmezte azt is, hogy mindezeknek következtében a részvényesi jogait nem gyakorolhatta. Állította, a távollétében megtartott közgyűlések határozatai jogsértőek. Utalt arra is, ezáltal már 2002-2004. évekre nincs érvényes közgyűlési határozattal elfogadott mérleg, a személyi kérdésekben meghozott határozatok is érvénytelenek, így az igazgatóság és felügyelő bizottság taglétszáma az alapító okiratban meghatározottnál alacsonyabb. Kérte, az elsőfokú bíróság kötelezze a társaságot a törvényes működés helyreállítására, a részvénykönyvi bejegyzésére, a semmissé nyilvánított részvények kinyomtatása iránti intézkedések megtételére, utasítsa el az érvénytelen határozatokon alapuló valamennyi függőben lévő változásbejegyzési kérelmet, az elutasított kérelmek alapjául szolgáló határozatokkal érintett kérdések eldöntése érdekében a közgyűlést soron kívül hívja össze.
Az elsőfokú bíróság 2006. május 15-én kelt 2. sorszámú végzésével a kérelmet megküldte észrevételre a társaságnak.
A társaság észrevételében a kérelem elutasítását kérte. Állította, a kérelmező nem tájékoztatta a részvények elvesztéséről, a közjegyzői eljárásról, a végzésekről csak 2006. március 9-én értesült, azon okból is, hogy a közjegyző csupán a KELER Rt.-t értesítette az eljárásról, annak ellenére, hogy az nem vezeti a részvénykönyvet. Vitatta a közjegyzői eljárás jogszerűségét, a kérelmező eljárási legitimációját, hangsúlyozva, nem bizonyított, hogy a részvények valójában elvesztek, illetve, hogy azoknak jelenleg ki a tulajdonosa. Állította, a részvények tulajdoni helyzete ismeretének hiányában a részvények nem nyomtathatók újra, és részvények nélkül a részvénykönyvi bejegyzés sem foganatosítható. Hangsúlyozta, a kérelmező egyébként sem tett eleget az alapító okirat részvénykönyvi bejegyzés feltételeként a részvények bemutatását előíró rendelkezésének, már az elsőfokú bíróság is rögzítette végzésében, hogy a kérelmező és a kérelmezett "jogi képviselői ellentétes álláspontjaikat fejtették ki a részvény bemutatása ügyében".
A kérelmező az észrevételben foglaltakra előadta, a részvénymegsemmisítési eljárásban hozott jogerős végzés jogkövetkezménye, hogy a kérelmezett köteles az új részvények kinyomtatása iránt intézkedni. Ismét arra hivatkozott, számtalan alkalommal próbálkozott részvényeit bejegyeztetni, e kötelezettségének a társaság a jogerős bírósági határozat ellenére továbbra sem tett eleget.
Az elsőfokú bíróság 2006. augusztus 29-én kelt 7. számú végzésével a társasággal szemben 3 000 000 forint pénzbírságot szabott ki, és a társaság működését hat hónapra felfüggesztette, továbbá kötelezte 45 000 forint perköltség megfizetésére. A végzés indokolásából megállapíthatóan az elsőfokú bíróság csupán a kérelem részvénykönyvi bejegyzésre vonatkozó részét bírálta el. E körben az érvénytelenségi perben és a korábbi törvényességi felügyeleti eljárásban hozott jogerős határozatokra utalva kifejtette, a társaság valamennyi rendelkezésére álló jogorvoslati lehetőséget kimerítette, ennek ellenére a törvényes állapotot az eltelt több, mint három éve nem állította helyre, ezért együttes intézkedések alkalmazására volt szükség.
A végzéssel szemben a társaság fellebbezett jogi képviselő útján, fellebbezését 2007. január 2-án kiegészítette. Elsődlegesen a végzés megváltoztatását, a kérelem elutasítását, másodsorban a végzés hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasítását kérte. Előadta, az előzményi törvényességi felügyeleti eljárásban az elsőfokú bíróság nem vizsgálta érdemben, hogy a részvények bemutatása megtörtént-e.
Ismételten hangsúlyozta, a kérelmező nem élt a kitűzött időpontokban a részvénybemutatási lehetőséggel. Sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság elfoglalt jogi álláspontjára figyelemmel, érdemben nem vizsgálta ezen védekezését, annak ellenére, hogy az újabb törvényességi felügyeleti eljárásban ez nem kizárt. Állította, a bemutatás hiánya a részvénykönyvi bejegyzés akadályát képezi, az igazgatóság jogszerűen tagadta meg a bejegyzést, a részvénykönyvvezetés nem minősül törvénysértőnek, az intézkedések jogsértés hiányában megalapozatlanok. A részvények előállítására nézve változatlanul fenntartotta a közjegyzői eljárással kapcsolatos korábbi nyilatkozatát. Utalt arra is, a működés felfüggesztése tartama alatt a cég nem működhet, így nem tehetne eleget részvénynyomtatási és részvénykönyv-vezetési kötelezettségének sem, a végzés ezért ellentmondásos is. Kiemelte, a működés felfüggesztése ellehetetleníti a társaságot. A pénzbírság mértékét a "feltételezett" törvénysértéshez képest eltúlzottnak tartotta. Végül utalt arra is, az elsőfokú bíróság végzésének rendelkező részéből nem állapítható meg, milyen intézkedések megtételére kötelesek.
A kérelmező ellenkérelmében az elsőfokú végzés helybenhagyását kérte annak helyes indokai alapján, továbbá a társaság perköltségben marasztalását. Vitatta, hogy ismételten vizsgálat tárgyává lehetne tenni a jogerősen lezárt nemperes eljárásban a már elbírált kérdéseket.
A fellebbezés csak részben az alábbiakra tekintettel megalapozott.
A 2006. július 1-jéig hatályban volt, de a folyamatban lévő eljárásokban, így a jelen ügyben is alkalmazandó 1997. évi CXLV. törvény (Ctv.) tartalmazott rendelkezéseket a törvényességi felügyeleti eljárásra.
A törvényességi felügyeleti eljárás fő eseteit a Ctv. 50. § (1) bekezdése sorolta fel. Így helye lehetett akkor is, ha a cég működése során nem tartotta be a szervezetére és működésére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket, illetve a létesítő okiratában foglaltakat [d) pont].
Az eljárás célja a cég törvényes működésének biztosítása volt, az alkalmazható intézkedésekről pedig az 54. § rendelkezett.
Törvénysértő működés fennállta esetén legenyhébb intézkedésként a cégbíróság felhívhatta a céget a törvényes működés helyreállítására [a) pont], a céget pénzbírsággal sújthatta [b) pont], a törvényes működés helyreállításának céljából összehívhatta a cég vezető testületét [d) pont], a cég működését felfüggeszthette [f) pont], illetve legsúlyosabb intézkedésként a céget megszűntnek is nyilváníthatta, amennyiben a törvényes működés nem volt biztosítható [e) pont]. A (2) bekezdés kimondta, az intézkedések együttes alkalmazhatóságát is lehetővé tette.
Amennyiben a társaság a törvényes működését a jogerős intézkedés (intézkedések) ellenére nem állította helyre, a jogellenes működés változatlan fennállta újabb törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatását, újabb intézkedés - akár a legszigorúbb intézkedés - alkalmazását alapozta meg.
A Ctv. 49. § (1) bekezdése értelmében továbbá a törvényességi felügyeleti eljárásban eltérő rendelkezések hiányában a Polgári perrendtartás szabályait kellett megfelelően alkalmazni. Irányadók voltak tehát a Pp. 213. és 215. §-ban írtak, így a keresethez (kérelemhez) kötöttség szabálya is. A cégbíróságnak tehát valamennyi kérelemről, a kérelem valamennyi részéről döntenie kell.
Az adott ügyben a kérelem tartalma szerint, egyrészt a korábbi jogerős határozatban foglalt kötelezettség, vagyis a részvénykönyvi bejegyzés teljesítése elmulasztását sérelmezte, másrészt pedig a részvényesi mivoltból fakadóan a megsemmisített részvények előállítására, és a folyamatban lévő változásbejegyzési kérelmek megtagadására, s az elutasított kérelmek alapjául szolgáló határozatok helyett újabb határozatok hozatala céljából soronkívüli közgyűlés cégbíróság általi összehívására irányult. Az elsőfokú bíróság határozatával azonban csak a kérelem részvénykönyvi bejegyzésre vonatkozó részét bírálta el, az egyéb kérelmekre határozata nem terjedt ki, így e körben szükséges az első fokú eljárás megismétlése, újabb határozat hozatala.
A kérelem elbírált része (részvénykönyvi bejegyzés) tekintetében ugyanakkor az elsőfokú bíróság mindenben helytálló határozatot hozott. Helytállóan állapította meg az elsőfokú bíróság, a társaság annak ellenére, hogy e vonatkozásban korábban valamennyi "jogorvoslatot" kimerítette, nem tett eleget a jogerős, a társaságot a kérelmező részvénykönyvi bejegyzésére kötelező határozatban foglaltaknak, működése tehát változatlanul jogsértő. E mulasztás pedig olyan súlyos jogsértő magatartás, amely a legszigorúbb szankció alkalmazását is megalapozhatta volna. Az elsőfokú bíróság által alkalmazott intézkedések tehát helytállók, megalapozottak.
Rámutat a másodfokú bíróság, hogy a működés felfüggesztése szankciót elrendelő végzésben az erre meghatározott időtartam alatt az új szerződések megkötésének, új jogok szerzésének, új kötelezettségek vállalásának tilalmát jelenti, nem érinti a társaság már meglévő kötelmeit, s értelemszerűen nem korlátozza a társaságot a törvényes működés helyreállításához szükséges intézkedések megtételében sem. Az intézkedés jellegéből következően azonban annak a törvényes működés helyreállítását követő fenntartása indokolatlan.
A kifejtettekre tekintettel a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését a részvénykönyvi bejegyzés elmulasztására vonatkozó részében a Ctv. 49. § (1) bekezdése és a Pp. 259. §-a szerint alkalmazandó Pp. 253. § (2) bekezdése alapján a rendelkező részben foglalt kiegészítéssel helybenhagyta, egyebekben az elsőfokú bíróság végzését szintén a Ctv. 49. § (1) bekezdése és a Pp. 259. §-a szerint alkalmazandó Pp. 252. § (2)-(3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, s ebben a körben az elsőfokú bíróságot újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasította. Kifejtette egyúttal, hogy a megismételt eljárásban az elsőfokú bíróságnak a kérelem valamennyi, eddig el nem bírált részéről döntést kell hoznia.
(Fővárosi Ítélőtábla 16. Cgtf. 44.557/2006/8.)