adozona.hu
ÍH 2007.38
ÍH 2007.38
KÉZBESÍTÉSI MEGBÍZOTTKÉNT KIJELÖLHETŐ SZEMÉLY - ÁLLANDÓ LAKHELY SZÜKSÉGESSÉGE TERMÉSZETES SZEMÉLY KÉZBESÍTÉSI MEGBÍZOTTNÁL
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A cégnyilvántartás adatai szerint a társaság külföldi lakóhellyel rendelkező ügyvezetője részére a kézbesítési megbízotti feladatokat dr. P. K. látja el.
A kérelmező az elsőfokú bírósághoz 2005. augusztus hó 29. napján érkezett beadványában törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezett arra figyelemmel, hogy a cégnyilvántartásban a kézbesítési megbízott lakcímeként feltüntetett 2066 B., T. út. 88. szám alatti ingatlan a V. Egyesülés kezelésében áll és irodaépületként működik, így nem leh...
ÍH 2007.38 KÉZBESÍTÉSI MEGBÍZOTTKÉNT KIJELÖLHETŐ SZEMÉLY - ÁLLANDÓ LAKHELY SZÜKSÉGESSÉGE TERMÉSZETES SZEMÉLY KÉZBESÍTÉSI MEGBÍZOTTNÁL
A kézbesítési megbízott feladatait csak olyan természetes személy láthatja el, aki állandó lakóhellyel rendelkezik. A kézbesítési megbízott címeként a cégjegyzékbe bejegyzett, lakásnak nem tekinthető ingatlan törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatását teszi indokolttá [1997. évi CXLV. törvény (Ctv.) 19. § (1) bek., 23. § (2) bek., 50. § (1) bek., 54. § (1) bek.; 1992. évi LXVI. törvény 5. § (2) bek.].
A cégnyilvántartás adatai szerint a társaság külföldi lakóhellyel rendelkező ügyvezetője részére a kézbesítési megbízotti feladatokat dr. P. K. látja el.
A kérelmező az elsőfokú bírósághoz 2005. augusztus hó 29. napján érkezett beadványában törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezett arra figyelemmel, hogy a cégnyilvántartásban a kézbesítési megbízott lakcímeként feltüntetett 2066 B., T. út. 88. szám alatti ingatlan a V. Egyesülés kezelésében áll és irodaépületként működik, így nem lehet a kézbesítési megbízott állandó lakóhelye, melyet a Ctv. 23. § (2) bekezdése előír. A cégjegyzékben feltüntetett lakcímadat - mely alatt egyébként a dr. P. K. által képviselt B.-i Jogtanácsosi Iroda bérel helyiséget - ennek okán álláspontja szerint jogszabálysértő.
Az eljárást megindító kérelem tekintetében a társaság akként nyilatkozott, hogy a cégjegyzékben a kézbesítési megbízottra vonatkozó adatnál szereplő "tartózkodási hely" a bejelentett lakóhellyel teljesen egyenértékű, azon a címen a megbízott - egyben a társaság jogtanácsosa - minden hivatalos iratot átvett, illetve átvesz. Kérte az elsőfokú bíróságtól a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatására vonatkozó alaptalan kérelem elutasítását, és a kérelmező perköltségben történő marasztalását.
A személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szervének közlése szerint a kézbesítési megbízott lakóhelye 1016 B., J. u. 100. szám, mely a társaság változásbejegyzés iránt 2006. június hó 12. napján - a törvényességi felügyeleti eljárás alatt - előterjesztett kérelme alapján a cégjegyzékbe 2006. június 8-ai hatállyal bejegyzésre került.
Az elsőfokú bíróság 5. sorszám alatti végzésével a törvényességi felügyeleti eljárást befejezetté nyilvánította arra tekintettel, hogy az eljárás alatt a kézbesítési megbízott állandó lakcímének bejelentése és cégjegyzékbe való bejegyzése folytán a törvényes működés helyreállt, törvényességi felügyeleti intézkedés alkalmazása nem indokolt. A kérelmezett perköltségigényét megalapozatlannak tartotta.
A végzés megváltoztatása iránt a kérelmezett terjesztett elő fellebbezést. Fellebbezésében - megismételve a kérelemre tett nyilatkozatában foglaltakat és hivatkozva a jogi képviselő eljárási jogosultságának igazoltságára - előadta, hogy a Pp. 67. § (2) bekezdése alapján a gazdálkodó szervezet jogtanácsosát a perben az ügyvéd jogállása illeti meg, a kialakult bírói gyakorlat szerint pedig abban az esetben, ha a kézbesítési megbízott ügyvéd, akkor az nem a lakóhelyét, hanem az ügyvédi működésének címét jelöli meg a kézbesítési meghatalmazáson. Az eljárást megindító alaptalan kérelemre figyelemmel kérte a kérelmező perköltségben történő marasztalását.
A kérelmező a fellebbezésre észrevételt nem terjesztett elő.
A fellebbezés az alábbiak szerint nem alapos.
A cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény (Ctv.) 19. § (1) bekezdése szerint amennyiben a cégjegyzékbe bejegyzett külföldi személy Magyarországon is rendelkezik lakóhellyel, a cégjegyzéknek az erre vonatkozó adatokat is tartalmaznia kell. Ennek hiányában a 23. § (2) bekezdése szerinti kézbesítési megbízott adatait kell a cégjegyzékben feltüntetni.
A Ctv. 23. § (2) bekezdése alapján a kézbesítési megbízott magyarországi székhellyel, illetve állandó lakóhellyel rendelkező - a cég cégjegyzékében nem szereplő - szervezet vagy természetes személy egyaránt lehet.
A jogszabályi rendelkezésekből következően a kézbesítési megbízott feladatait csak olyan természetes személy láthatja el, aki állandó lakóhellyel rendelkezik; a cégjegyzéknek pedig az erre vonatkozó adatokat a Ctv. 19. § (1) bekezdés utolsó fordulata alapján tartalmaznia kell. Téves tehát a kérelmezett által a fellebbezésben előadott azon hivatkozás, mely szerint a jogtanácsos kézbesítési megbízott esetében a tevékenység végzése címének feltüntetése is megfelel a jogszabályi előírásoknak, azok ugyanis egyértelműen az állandó lakóhely megjelölését kívánják meg, mely egyben a tisztség betöltésének törvényi feltétele.
Helytálló a kérelmező hivatkozása a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 5. § (2) bekezdésére, mely szerint a polgár lakóhelye annak a lakásnak a címe, amelyben a polgár él. A lakcímbejelentés szempontjából lakásnak tekintendő az az egy vagy több lakóhelyiségből álló épület vagy épületrész, amelyet a polgár életvitelszerűen otthonául használ, továbbá - a külföldön élő magyar és nem magyar állampolgárok kivételével - az a helyiség, ahol valaki szükségből lakik, vagy - amennyiben más lakása nincs - megszáll.
Annak okán, hogy a kézbesítési megbízott címeként a cégjegyzékbe bejegyzett ingatlan - ahol jogtanácsosi tevékenységét végzi és a társaság részére címzett hivatalos iratokat átveszi - nem volt lakásnak tekinthető, és a Ctv. 19. § (1) bekezdése az állandó lakóhely cégjegyzékben történő feltüntetését írja elő, a kérelmező megalapozottan terjesztett elő kérelmet a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatására.
Helyesen járt el erre figyelemmel az elsőfokú bíróság, amikor a kérelem alapján törvényességi felügyeleti eljárást folytatott le a Ctv. 50. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően. A törvényességi felügyeleti eljárás során azonban - a Ctv. 53. § (2) bekezdésének rendelkezésére is figyelemmel - csak akkor van helye a Ctv. 54. § (1) bekezdésében foglalt intézkedések alkalmazásának, ha a társaság a cégbíróság felhívására a törvénysértő állapotot, az arra nyitva álló határidőn belül nem szünteti meg, illetőleg az eljárást kezdeményező fél kérelmében foglaltakat, annak megalapozottsága ellenére vitatja.
A társaság a törvényességi felügyeleti eljárás tartama alatt a törvénysértő állapotot megszüntette, a kézbesítési megbízottra vonatkozó előírásoknak eleget tett; bejelentette a cégbíróság részére a megbízott állandó lakóhelyét, melyet a cégbíróság a cégjegyzékbe bejegyzett, ezzel a törvénysértő állapot megszűnt, így a Ctv. 54. § (1) bekezdésében foglalt intézkedések alkalmazásának nincs helye. Az állandóan követett bírói gyakorlat értelmében - a 2006. évi V. törvény hatálya alá nem tartozó ügyekben -, amennyiben az eljárás megindítása megalapozott volt és a cég törvényességi felügyeleti eljárás alatt működésének törvényességét helyreállítja, nem a kérelem elutasításának, hanem az eljárás befejezetté nyilvánításának van helye.
Mindezekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését - a rendelkező részben foglaltak szerint - a Ctv. 49. § (1) bekezdése és a Pp. 259. §-a szerint alkalmazandó Pp. 253. § (2) bekezdése alapján helybenhagyta.
(Fővárosi Ítélőtábla 10. Cgtf. 44.330/2006/2.)