adozona.hu
ÍH 2007.37
ÍH 2007.37
CÉGKIZÁRÓLAGOSSÁG ELVE - MEGKÜLÖNBÖZTETÉSRE ALKALMAS CÉGNÉV - CÉGNÉVVEL SZEMBEN TÁMASZTOTT KÖVETELMÉNYEK
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A társaság 2006. október 12-én bejegyzés iránti kérelmet nyújtott be a cégbírósághoz. A cégbíróság a társaságot a társasági szerződés módosítására hívta fel, mert a választott cégnév a 2006. évi V. tv. (Ctv.) 6. § (1) bekezdésében előírt cég kizárólagosság követelményének nem felelt meg. A betéti társaság 2006. november 16-án nyújtotta be a módosított kérelmet, amely szerint a választott új cégnév "A.-2006." Építőipari és Szolgáltató Betéti Társaság, rövidített név "A.-2006." Bt. A cégbíróság...
ÍH 2007.37 CÉGKIZÁRÓLAGOSSÁG ELVE - MEGKÜLÖNBÖZTETÉSRE ALKALMAS CÉGNÉV - CÉGNÉVVEL SZEMBEN TÁMASZTOTT KÖVETELMÉNYEK
I. A cégnévnek közönséges figyelem mellett egyértelműen különböznie kell a már bejegyzett cégek nevétől. Nem alkalmas a megkülönböztetésre az idézőjel, a kötőjel használata vagy egy szám eltérése.
II. A cég alapvető tevékenységének megjelölése a cég más cégektől való megkülönböztetésére nem alkalmas (2006. évi V. törvény 3. §).
A társaság 2006. október 12-én bejegyzés iránti kérelmet nyújtott be a cégbírósághoz. A cégbíróság a társaságot a társasági szerződés módosítására hívta fel, mert a választott cégnév a 2006. évi V. tv. (Ctv.) 6. § (1) bekezdésében előírt cég kizárólagosság követelményének nem felelt meg. A betéti társaság 2006. november 16-án nyújtotta be a módosított kérelmet, amely szerint a választott új cégnév "A.-2006." Építőipari és Szolgáltató Betéti Társaság, rövidített név "A.-2006." Bt. A cégbíróság megállapította, hogy ez a név sem felel meg a Ctv. 6. § (1) bekezdésének, mert ugyanilyen vezérszóval korábban más gazdasági társaságot bejegyeztek (A. 2005 Építőipari és Kereskedelmi Betéti Társaság, A. 2002. Építőipari Szolgáltató és Kereskedelmi Betéti Társaság). Erre tekintettel a cégbíróság a bejegyzés iránti kérelmet 6. sorszámú végzésével elutasította.
A végzés ellen a társaság fellebbezést jelentett be. Kérte, hogy a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését helyezze hatályon kívül, és rendelje el a cég bejegyzését. Álláspontja szerint a névazonosság nem áll fenn. Arra hivatkozott, hogy a. vezérszóval több mint 30 céget jegyeztek már be a cégjegyzékbe, de egy sem azonos a társasági szerződésben megjelölt cégnévvel és vezérszóval. A választott cégnév ugyanis idézőjelben van és "a szám kötőjellel van kapcsolva, a tevékenység pedig kereskedelmet nem tartalmaz". "A végzés helytállósága esetén az indokolásban szereplő két cég sem kerülhetett volna bejegyzésre, mert ott szinte csak a számváltozás különböző, és a tevékenységük teljesen megegyező." A cég kereskedelmi tevékenységet nem kíván végezni, ezért ez a választott cégnévben sem szerepel. Így a cégkizárólagosság követelményének a választott név megfelel.
A fellebbezés nem megalapozott.
A Ctv. 3. § (4) bekezdése szerint a cégnévnek (rövidített cégnévnek) az ország területén bejegyzett más cég elnevezésétől illetve a 6. § (3) bekezdése szerint lefoglalt elnevezéstől - a cégforma különbözőségén túlmenően is - egyértelműen különböznie kell.
Egyértelmű különbözőség akkor állapítható meg a hasonló cégnevek között, ha átlagos figyelem mellett is első látásra vagy hallásra egyértelműen kizárható az összetéveszthetőség (Ítélőtáblai Határozatok 2004/107.). A cégkizárólagosság érvényesülését a vezérszó biztosítja, amely a Ctv. 3. § (2) bekezdése szerint elősegíti a cég azonosítását, illetve más azonos vagy hasonló tevékenységű cégtől való megkülönböztetését. A cég alapvető tevékenységének megjelölése a cég azonosítására illetve a más cégektől való megkülönböztetésre nem alkalmas. A cégnévnek - az 1997. évi CXLV. tv. 15. § (8) bekezdésében foglalt szabállyal szemben - nemcsak az ország területén a cégnévben azonos tevékenységet feltüntető más cég elnevezésétől kell különböznie, hanem valamennyi bejegyzett más cég elnevezésétől, illetve a lefoglalt elnevezésektől.
A vezérszó domináns eleméhez fűzött kiegészítés az egyértelmű megkülönböztetésre akkor alkalmas, ha annyira megváltoztatja a cégnevet, hogy átlagos figyelem mellett észrevehető a különbözőség. Jelen esetben ez nem áll fenn, a vezérszó domináns eleme (A.) teljes egészében megegyezik egy már bejegyzett cégnévvel, a hozzáfűzött kiegészítés (2006) pedig csak egyetlen számjegyben tér el a korábban bejegyzett cég nevében látható kiegészítéstől. Ez az eltérés átlagos figyelem mellett nem elegendő az összetéveszthetőség kizárásához. Nem alkalmas a megkülönböztetésre az eltérő írásmód és az írásjelek (idézőjel és kötőjel) használata sem, részben azért, mert a cégnév szóbeli használatánál ezek nem érzékelhetők, másrészt azért, mert ezek használata az összetéveszthetőséget írásban sem zárja ki.
A fenti indokokra figyelemmel a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését a Ctv. 32. § (1) bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 259. § és 253. § (2) bekezdése alapján helybenhagyta.
(Pécsi Ítélőtábla Cgf. V. 30.333/2006/2.)