adozona.hu
ÍH 2006.173
ÍH 2006.173
VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐI MEGBÍZATÁS MEGSZŰNÉSE KIZÁRÓ OK BEKÖVETKEZÉSE ESETÉN - EX LEGE MEGSZŰNÉS LEMONDÁS HELYETT
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A cégjegyzékbe 2004. május 12. napján bejegyzett P. Kft. önálló képviseleti joggal rendelkező ügyvezetője W. P.
Az I. rendű kérelmező a cégbírósághoz 2004. szeptember 22. napján benyújtott kérelmében a társasággal szemben törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatását kérte az 1997. évi CXLIV. törvény (Gt.) 23. § (3) bekezdésére hivatkozással. Előadta, hogy W. P., a kérelmezetti társaság ügyvezetője a Cg. 01-10-043948 cégjegyzékszám alatt nyilvántartott P. Mérnöki Fejlesztő, Védelemipari és...
A cégjegyzékbe 2004. május 12. napján bejegyzett P. Kft. önálló képviseleti joggal rendelkező ügyvezetője W. P.
Az I. rendű kérelmező a cégbírósághoz 2004. szeptember 22. napján benyújtott kérelmében a társasággal szemben törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatását kérte az 1997. évi CXLIV. törvény (Gt.) 23. § (3) bekezdésére hivatkozással. Előadta, hogy W. P., a kérelmezetti társaság ügyvezetője a Cg. 01-10-043948 cégjegyzékszám alatt nyilvántartott P. Mérnöki Fejlesztő, Védelemipari és Szolgáltató Részvénytársaság "felszámolás alatt" vezérigazgatója volt a cég fizetésképtelenségének jogerős megállapítását (a felszámolás elrendelését) megelőző két évben.
A II. rendű kérelmező, mint a felszámolás alatt álló P. P. Rt. hitelezője ugyanezen okból kérte a társasággal szemben törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatását a 2005. február 17-én benyújtott kérelmében.
Az egyesített eljárásokban a cégbíróság felhívására a kérelmezett jogi képviselője a kérelmek elutasítását kérte. Előadta, hogy álláspontja szerint a kérelmek téves jogértelmezésen alapulnak, az abban foglaltak alapján nincs helye törvényességi felügyeleti intézkedés alkalmazásának. A törvény szövegéből, valamint az ahhoz fűzött miniszteri indokolásból egyértelműen kitűnik, hogy a tilalom csak a jövőben elfogadandó megbízásokra, és nem a már esetlegesen meglévő tisztségekre vonatkozik. Ennek alapján nincs jogszabályi akadálya annak, hogy a több tisztséget betöltő személy továbbra is vezető tisztségviselő maradjon abban az esetben, amennyiben valamely általa képviselt társaság felszámolás alá kerül.
Az elsőfokú bíróság a 2005. március 9. napján kelt Cgt. 01-04/005557/6. számú végzésében kötelezte a kérelmezett társaságot a törvényes működés helyreállítására 30 napon belül. Határozata indokolása szerint a Gt. III. fejezet 2. címe sorolja fel azokat a kizáró okokat, amelyek esetén nem tölthető be vezető tisztség. A 23. § (3) bekezdése szerinti kizáró ok a felszámolás elrendeléséhez fűz jogkövetkezményt, amely szerint a gazdasági társaság fizetésképtelenségének jogerős megállapítását (a felszámolás elrendelését) követő három évig nem lehet más gazdasági társaság vezető tisztségviselője az, aki a felszámolást elrendelő jogerős végzés meghozatalának napját megelőző két évben legalább egy évig a felszámolásra került társaságnál vezető tisztségviselő volt, kivéve, ha a vezető tisztségviselői megbízatására kifejezetten a felszámolás elkerülése érdekében került sor.
Kifejtette, hogy amennyiben a jövőbeli ügyvezetői változásra vonatkozna a tilalom, az nem jelentene hitelezővédelmi garanciát azon cégek vonatkozásában, amelyeknél az ügyvezető már a felszámolás elrendelését megelőzően megválasztásra került. Jelen esetben sem lenne jogkövetkezménye a felszámolás elrendelésének, mivel a Gt. 22. § (1) bekezdése eleve kizárja, hogy az ügyvezető további gazdasági társaságban vezető tisztséget elvállaljon, tekintve, hogy három gazdasági társaságban választották meg vezető tisztségviselőnek. A Gt. 23. § (3) bekezdésének azon értelmezése felel meg a hitelezővédelem követelményének, amely szerint a felszámolás elrendelését követően az ügyvezető egyetlen gazdasági társaság vezető tisztségviselője sem lehet három évig. Ez azt jelenti, hogy nem vállalhat a továbbiakban megbízást, és le kell mondania a meglévő tisztségről. E körben felhívta az elsőfokú bíróság az 1997. évi CXLV. törvény (Ctv.) 50. § (1) bekezdés b) pontját, amely szerint törvényességi felügyeleti eljárásnak van helye, ha a cégjegyzékbe bejegyzett adat a bejegyzést követően keletkezett ok folytán vált törvénysértővé.
Megállapította, hogy a kérelmezetti társaságnak a törvényes működés helyreállítása során új ügyvezető cégjegyzékbe történő bejegyzését kell kérelmeznie.
A végzés ellen a kérelmezett társaság jogi képviselője nyújtott be fellebbezést, amelyben annak megváltoztatását és a kérelmek elutasítását kérte. Érdemben fenntartotta az elsőfokú eljárás során előadott jogi álláspontját.
A kérelmezők a fellebbezésre tett észrevételükben az elsőfokú bíróság végzésének helybenhagyását kérték.
A fellebbezés nem alapos.
Az elsőfokú bíróság a rendelkezésre álló iratok alapján helytállóan alkalmazta a céggel szemben a Ctv. 54. § (1) bekezdés a) pontja szerinti intézkedést.
A cég fellebbezése olyan új tényállítást vagy bizonyítékot nem tartalmazott, amely alkalmas volna az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás megváltoztatására, vagy eltérő jogi következtetés levonására adott volna alapot.
A fellebbezésben foglaltakra tekintettel rögzíti a Fővárosi Ítélőtábla, hogy az elsőfokú bíróság végzése megfelel az e körben kialakult állandó és töretlen bírói gyakorlatnak, amely szerint a Gt. 23. § (3) bekezdése helyesen csakis akként értelmezhető, hogy a már betöltött vezető tisztségviselői megbízás sem tölthető be a felszámolás kezdő időpontjától. Ez a szabály valóban az ilyen személy jövőbeli tisztségviselői lehetőségeit korlátozza, de abban az értelemben, hogy a jövőben az addig meglévő vezető tisztségviselői megbízatását sem láthatja el a törvényben meghatározott ideig az, akivel szemben az idézett törvényben foglalt kizáró ok fennáll. Bár a Gt. 23. § (3) bekezdése nem tartalmaz arra vonatkozó rendelkezést, hogy az ügyvezetőnek le kell mondania a megbízatásáról, ugyanakkor a Gt. 30. § (1) bekezdés c) pontja alapján megszűnik a vezető tisztségviselői megbízás a törvényben szabályozott kizáró ok bekövetkeztével.
Mindezekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését a Ctv. 49. § (1) bekezdése és a Pp. 259. §-a szerint alkalmazandó Pp. 254. § (3) bekezdése alkalmazásában - annak helyes indokai alapján - helybenhagyta.
A kérelmezett felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, melyben a jogerős végzés megváltoztatását és a "jogszabályoknak megfelelő határozat" meghozatalát kérte. Kifejtette, a Gt. 23. §-ának (3) bekezdésében szereplő tilalom a jövőre irányadó, azt jelenti, a felszámolás elrendelését követően nem fogadható el vezető tisztségviselői tisztség. Ez következik a törvény indokolásából is.
A Legfelsőbb Bíróság a kérelmezett cég felülvizsgálati kérelme kapcsán megállapította, hogy a Gt. 23. §-ának (3) bekezdése akként szól "a gazdasági társaság fizetésképtelenségének jogerős megállapítását (a felszámolás elrendelését) követő 3 évig nem lehet más gazdasági társaság vezető tisztségviselője az, aki a felszámolást elrendelő jogerős végzés meghozatalának napját megelőző 2 évben legalább 1 évig a felszámolásra került társaságnál vezető tisztségviselő volt, kivéve ha a vezető tisztségviselői megbízatására kifejezetten a felszámolás elkerülése érdekében került sor." Ezt a szabályt az ügyben eljárt bíróságok helyesen értelmezték. A Legfelsőbb Bíróság osztja az ítélőtábla végzésében írtakat. A törvényi indokolás is akként értelmezendő, hogy a kizáró ok bekövetkezését követően a már működő vezető tisztségviselő jogviszonya a törvény erejénél fogva [Gt. 30. § (1) bekezdés c) pont] megszűnik, természetesen a jövőre nézve és nem visszamenő hatállyal.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 273. §-ának (1) bekezdése alapján elutasította.