adozona.hu
ÍH 2006.171
ÍH 2006.171
ÖNKORMÁNYZATI KFT. ÜZLETRÉSZÉNEK ÁTRUHÁZÁSA - SEMMIS SZERZŐDÉS MIATTI PERINDÍTÁS
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az I. r. alperes községi önkormányzat 1994. december 1-jétől a 496 940 000 forint törzstőkéjű D. és Környéke Vízmű Kft. tagja volt. Vagyoni hozzájárulását részben pénzbeli hozzájárulással, részben 6 860 000 forint értékű apport a társaság rendelkezésére bocsátásával teljesítette. A kizárólagos tulajdonában lévő víziközműveket, víz- és csatornaműveket nem pénzbeli hozzájárulásként a D. és Környéke Vízmű Kft. tulajdonába adta.
2005. november 27-én az I. r. alperes a II. r. alperes kívülálló kf...
ÍH 2006.171 ÖNKORMÁNYZATI KFT. ÜZLETRÉSZÉNEK ÁTRUHÁZÁSA - SEMMIS SZERZŐDÉS MIATTI PERINDÍTÁS
I. Amennyiben a több önkormányzat által létrehozott vízmű társaság társasági szerződése az üzletrész átruházását nem korlátozza, illetve nem zárja ki, a korlátolt felelősségű társaság önkormányzat tagja az üzletrészét - az arra irányadó szabályok szerint - kívülálló részére értékesítheti.
II. A semmis szerződéssel kapcsolatos perindítási lehetőséget vagy a jogi érdekeltség, vagy a perlési jogosultságot biztosító jogszabályi felhatalmazás alapozza meg [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 234. § (1) bekezdés; 1988. évi VI. törvény 169. §; 1991. évi XVI. törvény 2. §; 1991. évi XXXIII. törvény 20. §].
Az I. r. alperes községi önkormányzat 1994. december 1-jétől a 496 940 000 forint törzstőkéjű D. és Környéke Vízmű Kft. tagja volt. Vagyoni hozzájárulását részben pénzbeli hozzájárulással, részben 6 860 000 forint értékű apport a társaság rendelkezésére bocsátásával teljesítette. A kizárólagos tulajdonában lévő víziközműveket, víz- és csatornaműveket nem pénzbeli hozzájárulásként a D. és Környéke Vízmű Kft. tulajdonába adta.
2005. november 27-én az I. r. alperes a II. r. alperes kívülálló kft.-vel csereszerződést kötött és üzletrészét államkötvényekre cserélte.
A felperes, mint a D. és Környéke Vízmű Kft. másik tagja keresetében a csereszerződés érvénytelenségének megállapítását, az eredeti állapot visszaállítását kérte. Arra hivatkozott, hogy a csere folytán az I. r. alperes elvesztette a rendelkezési jogát a korlátozottan forgalomképes önkormányzati törzsvagyon körébe tartozó közművagyona felett, és a szerződés az 1991. évi XXXIII. tv. 20. §-a, az 1990. évi LXV. tv. 79. §-a, az 1995. évi LVII. tv. 9. és 10. §-ának rendelkezéseibe ütközik, ezért a Ptk. 200. § (2) bekezdése értelmében semmis.
Az alperesek a kereset elutasítását kérték.
Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította. Rámutatott arra, hogy az 1991. évi XXXIII. tv. 20. § (2) bekezdése szerint az önkormányzat törzsvagyon körébe tartozó és korlátozottan forgalomképes. Csak közszolgáltatási célra hasznosítható víziközmű vagyonát az I. r. alperes - akár csak a felperes - az akkor hatályos 1988. évi VI. tv. (régi Gt.) 22. § (1)-(2) bekezdése alapján a D. és Környéke Vízmű Kft. rendelkezésére bocsátotta. A cégbíróság a korlátolt felelősségű társaságot a cégjegyzékbe bejegyezte, az 1995. évi LVII. tv. 4. § (1) bekezdés b) pontja és (2) bekezdése alapján a helyi önkormányzat feladatkörébe tartozó települési ivóvízellátás biztosítását szolgáló törzsvagyonként az önkormányzat tulajdonát képező víziközművek a gazdasági társaság tulajdonába kerültek, az alperesek által kötött csereszerződés létrejöttekor már nem önkormányzati tulajdonban álltak, így törzsvagyoni jellegük is fogalmilag kizárt. Az I. r. alperes az üzletrészét nem a Ptk. 365. § (1) bekezdése szerinti adásvételi szerződés útján ruházta át a II. r. alperesre és az ügyletkötéskor hatályos társasági szerződésben az adásvételi szerződésen kívüli jogcímen történő átruházást nem zárták ki és nem is korlátozták. Rámutatott arra is az elsőfokú bíróság, hogy az üzletrész kívülálló részére történő átruházása sértheti a társaság vagy a tag érdekeit, de ez önmagában a tagnak megtámadási jogot nem biztosít. A társaság a Gt. 137. §-a szerinti korlátozásokkal érheti el az elővásárlási jogra vonatkozó kötelező rendelkezések megkerülésének kizárását, illetve a nem kívánt személy részére történő értékesítést.
Az ítélet ellen a felperes jelentett be fellebbezést. Kérte, hogy a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét változtassa meg, a csereszerződés érvénytelenségét állapítsa meg és rendelje el az eredeti állapot helyreállítását. Arra hivatkozott, hogy a keresetlevélben és az elsőfokú ítéletben is megjelölt 1991. évi XXXIII. tv. 20. § (2) bekezdés és az 1995. évi LVII. tv. VI. § (3) bekezdés, valamint a D. és Környéke Vízmű Kft. létrehozásakor hatályban volt 1964. évi IV. tv. 19. § (2) bekezdés és a régi Gt. 22. § (2) bekezdés egybehangzó rendelkezései szerint a perbeli víziközművek az önkormányzatok törzsvagyonaként korlátozottan forgalomképesek. A közművek apportálása legfeljebb a már idézett jogszabályok kiterjesztő értelmezésével volt bejegyezhető, amely - megtámadás hiányában - jogerőre emelkedett, bár ez nem teszi ezt jogszerűvé. A kft. - és így az önkormányzati törzsvagyon - tulajdonosai kizárólag az érintett önkormányzatok voltak a csereszerződés megkötéséig, így rendelkezési joguk a társasági tulajdonlás keretében fennállt. A szerződés révén ez a tulajdonosi kör változott, amely a törvényi szabályozás figyelembevételével jogellenes.
Az alperesek az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérték.
A fellebbezés nem megalapozott.
A felperes olyan szerződés semmiségének megállapítását kérte, amely az alperesek között jött létre, és amelynek megkötésében a felperes nem vett részt. Ezért a másodfokú bíróság elsősorban azt vizsgálta, hogy van-e a felperesnek olyan jogszabályi felhatalmazása, vagy jogi érdekeltsége, ami a kereshetőségi jogát megalapozza. Az ezzel kapcsolatos bírói gyakorlat (BH 1991/107., 1997/439., 2001/335., 2004/503.) szerint a semmis szerződéssel kapcsolatos perindítási lehetőséget vagy a jogi érdekeltség (jogviszony) vagy a perlési jogosultságot biztosító törvényi (jogszabályi) felhatalmazás alapozza meg. A Ptk. 234. § (1) bekezdése szerint a semmis szerződés érvénytelenségére - ha a törvény kivételt nem tesz - bárki határidő nélkül hivatkozhat. A semmisség megállapításához külön eljárásra nincs szükség. A Ptk.-nak ez a rendelkezése nem korlátozás nélküli általános perindítási jogosultságot biztosít, hanem csak a semmisségre való hivatkozás lehetőségét fogalmazza meg. A Pp. 3. § (1) bekezdése szerint a bíróság a polgári ügyek körében felmerült jogvitát erre irányuló kérelem esetén bírálja el. Ilyen kérelmet - ha törvény eltérően nem rendelkezik - csak a vitában érdekelt fél terjeszthet elő. A jogvitában való érdekeltség jogi érdekeltséget jelent, azt, hogy a keresetlevélben érvényesített igény illetve annak mikénti eldöntése a perindító fél jogait, jogi helyzetét érinti. A felperes jogait, jogi helyzetét önmagában nem érinti az I. r. alperes üzletrészének átruházása, a tag személyének változása. Amennyiben a felperes el kívánja kerülni, hogy a társaságnak kívülálló személy is tagja legyen, lehetősége van arra, hogy a gazdasági társaságokról szóló törvény szabályai szerint a társasági szerződés módosítását kezdeményezze a kívülálló személyek üzletrész szerzésének korlátozása érdekében. A taggyűlés a csereszerződés megkötése után a társasági szerződés ilyen tartalmú módosítását el is fogadta.
Helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a D. és Vidéke Közmű Kft. alapításával, az I. rendű alperes belépésével az 1990. évi LXV. tv. akkor hatályos 79. § b) pontja szerint korlátozottan forgalomképes önkormányzati törzsvagyonnak minősülő közművek törzsvagyoni minősége megszűnt, az apportálással a vagyontárgyakat az alapító önkormányzatok az általuk létrehozott társaság tulajdonában adták [1988. évi VI. tv. 22. § (2) bekezdése], így a törzsvagyoni jellegűk fogalmilag kizárt (EBH 2005.1234.). A vagyontárgyak gazdasági társaság tulajdonába adásának jogszerűsége ebben a perben nem vizsgálható, mert a perindításkor hatályos 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 48. § (1) bekezdése szerint a jogerős cégbejegyzést követően a létesítő okirat érvénytelenségének megállapítása iránt a cég ellen a cégbejegyzését elrendelő végzés Cégközlönyben történő közzétételétől számított 6 hónapos jogvesztő határidőn belül indítható per a 48. § (2) bekezdésében megjelölt esetekben. A felperes ilyen keresetet nem terjesztett elő, ezért a Pp. 215. §-ára figyelemmel (a döntés nem terjedhet túl a kereseti kérelmen illetve ellenkérelmen) a jelen perben nem vizsgálható, hogy a D. és Vidéke Közmű Kft. tulajdonszerzése a jogszabályoknak megfelelt-e vagy sem.
A társasági jogi szabályozás szerint nyilvánvaló, hogy egy üzletrész megszerzése nem eredményezi egyben a korlátolt felelősségű társaság egyes konkrét vagyontárgyai feletti tulajdonjog megszerzését is. Az üzletrész megszerzője csak az üzletrész "tulajdonjogát" szerezheti meg, ezzel azonban nem szerez rendelkezési jogot a gazdasági társaság konkrét vagyontárgyai felett (BDT 2002. 185.).
Azt is helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a régi Gt. 169. § (1) bekezdése illetve az 1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 133. § (1) bekezdése szerint a társaság bejegyzését követően a tagok jogait illetve a társaság vagyonából őket megillető hányadot az üzletrész testesíti meg. E rendelkezésből az következik - függetlenül attól, hogy a felperes a közművagyon törzsvagyoni jellegére hivatkozik -, hogy jogi érdekeltsége, kereshetőségi joga megállapításának szempontjából csak annak van jelentősége, hogy a perbeli üzletrész átruházás érinti-e a felperes jogait, jogi helyzetét.
A korlátolt felelősségű társaság alapításakor már hatályba lépett a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. tv. (Ktv.) amely megállapította az önkormányzati törzsvagyon részét képező helyi közművek működtetése koncessziós szerződés keretében történő átengedésének alapvető szabályait [1. § (1) bekezdés.] A 2. § (1) bekezdés a) pontja kimondja, hogy az ilyen tevékenység folytatásának feltétele, hogy az önkormányzat, illetve az önkormányzati társulás a tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetben [Ptk. 685. § c) pont] többségi tulajdoni részesedéssel, szavazati joggal rendelkezzen. A megkívánt többségi tulajdonosi részesedés fenntartásáról, védelméről azonban sem a Ktv., sem az 1995. évi LVII. tv., sem a Gt. nem rendelkezik. Nincs tehát olyan jogszabályi rendelkezés, amely a Ktv. 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti illetve a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LXVII. tv. 9. § (1) bekezdés a) pontja szerinti gazdasági társaság esetén az üzletrész átruházását kizárja. A koncesszióköteles tevékenység folytatásának törvényi feltételeit a tevékenység teljes időtartama alatt be kell tartani, ha a Ktv. 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti feltétel már nem teljesül, koncesszióköteles tevékenység tovább nem folytatható (BDT 2003. 6.). Ebből következően érdekeltek a tagok az ilyen gazdasági társaságban meglévő üzletrész átruházását illetően, mert annak eredményeként megszűnhet az önkormányzati többségi részesedés, és lehetetlenné válhat az, hogy az erre a célra létesült gazdasági társaság üzemeltesse a közműveket. Ez az érdek jogilag védett érdekké akkor válik, ha a tulajdonosi szerkezet változásának megakadályozására a tagok - élve a Gt. adta lehetőséggel - a jogszabályok által egyébként nem tiltott üzletrész átruházást a társasági szerződésben korlátozzák, kizárják, illetve a taggyűlés hozzájárulásához kötik. Ez meg is történt, de már az alperesek szerződésének megkötése után, ezért e szerződés érvényességét a társasági szerződés e kikötése nem befolyásolja.
A fenti indokokra figyelemmel a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. § (2) bekezdése alapján helybenhagyta, és a Pp. 81. § (1) bekezdése alapján az eredménytelenül fellebbező felperest kötelezte a pernyertes alperesek javára perköltség megfizetésére. A le nem rótt illetéket a felperes személyes illetékmentessége folytán az állam viseli.
(Pécsi Ítélőtábla Gf. IV. 30.131/2006/5.)