adozona.hu
ÍH 2006.130
ÍH 2006.130
VAGYONRENDEZÉSI ELJÁRÁS JOGI JELLEGE - FELSZÁMOLÁSSAL MEGSZŰNT CÉG VAGYONRENDEZÉSI ELJÁRÁSA - VAGYONRENDEZŐKÉNT KIJELÖLT VOLT FELSZÁMOLÓ JOGÁLLÁSA, PERLÉSI JOGA
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az F. Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság felszámolását a B. Megyei Cégbíróság 1999. június 9-ei kezdő időponttal rendelte el, és felszámolóként az A. Rt.-t rendelte ki. A felszámolási eljárás egyszerűsített felszámolással befejeződött a 2000. szeptember 21. napján kelt és 2000. október 25. napján jogerőre emelkedett végzés alapján, amelynek közzétételére 2000. november 30-án került sor. A B. Megyei Bíróság elrendelte a felperes gazdálkodó szervezet megszüntetését, és m...
ÍH 2006.130 VAGYONRENDEZÉSI ELJÁRÁS JOGI JELLEGE - FELSZÁMOLÁSSAL MEGSZŰNT CÉG VAGYONRENDEZÉSI ELJÁRÁSA - VAGYONRENDEZŐKÉNT KIJELÖLT VOLT FELSZÁMOLÓ JOGÁLLÁSA, PERLÉSI JOGA
A vagyonrendezési eljárás elrendelése nem jelenti a felszámolási eljárás eredményeként megszűnt és a cégjegyzékből törölt cég jogképességének feléledését. A korábbi felszámoló vagyonrendezőként történő kirendelése nem jelent jogutódlást, a felszámoló saját jogon nem indíthat pert a megszűnt cég követelésének behajtására [Gt. 53. § (2) bek.; Ptk. 56. §; Ctv. 58/A. §; Pp. 48. §, 130. § (1) bek. a) pont, 157. § a) pont].
Az F. Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság felszámolását a B. Megyei Cégbíróság 1999. június 9-ei kezdő időponttal rendelte el, és felszámolóként az A. Rt.-t rendelte ki. A felszámolási eljárás egyszerűsített felszámolással befejeződött a 2000. szeptember 21. napján kelt és 2000. október 25. napján jogerőre emelkedett végzés alapján, amelynek közzétételére 2000. november 30-án került sor. A B. Megyei Bíróság elrendelte a felperes gazdálkodó szervezet megszüntetését, és megkereste a cégbíróságot a cégjegyzékből való törlése végett. A cégbíróság a felperest 2001. január 9-ei hatállyal törölte a cégjegyzékből a felszámolási eljárás befejezésére figyelemmel.
Az F. Kft. felperes felszámolója, mint a felperes törvényes képviselője, a felperes nevében eljárva 2004. szeptember 13-án keresetet nyújtott be az A. Biztosító Rt. alperes ellen, amelyben az alperes kötelezését kérte 29 000 000 forint összegű kártérítés és ennek 1997. július 31. napjától járó törvényes kamatai megfizetésére. A keresetének jogalapját a Ptk. 553. § (1) bekezdésében jelölte meg, és hivatkozott az m.-i C. út 40. szám alatti ingatlanban 1997. június 30. napján bekövetkezett tűzkárra, mint biztosítási káreseményre és arra, hogy a felperes vagyonbiztosítással rendelkezett az alperesnél.
Az elsőfokú bíróság 2005. június 16. napjára tárgyalást tűzött ki, amelyre a peres feleket megidézte. Az alperes a tárgyalást megelőzően írásban benyújtott ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte arra hivatkozással, hogy a felperesnek nem állt fenn biztosítása a káresemény időpontjában. A tárgyaláson a peres felek képviselői megjelentek. A felperes a kereseti kérelmét fenntartotta, az alperes pedig bejelentette és cégmásolattal igazolta, hogy a felperes 2001. január 9-ei hatállyal a cégnyilvántartásból törlésre került. Az elsőfokú bíróság a tárgyalást elhalasztotta és felhívta a felperest, hogy 30 napon belül cégkivonattal igazolja a felperes perbeli jogképességét.
A felperes bejelentette, hogy a B. Megyei Bíróság valóban befejezte a felperes felszámolási eljárását, de a megindult vagyonrendezési eljárásban 2002. november 4-én további intézkedések megtételére kötelezte a felszámolót, ami kiegészítő vagyonfelosztási javaslat előterjesztésére irányult. A felperes hivatkozott a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) rendelkezéseire, amelyek alapján a felszámolónak a kiegészítő vagyonmérleg elkészítése körében jogszabályi kötelezettsége az adós követeléseinek a behajtása. Kérte annak helyesbítését, hogy a felperes nem az F. Kft."f. a.", hanem az A. Rt. felszámoló, vagy a Pp. 61. §-a alapján az A. Rt. jogutódkénti perbelépésének megállapítását és az F. Kft. "f. a." perből történő elbocsátását.
Az elsőfokú bíróság a 2005. szeptember 9-én kelt végzésével a pert megszüntette, egyúttal az A. Rt.-nek a felperes jogutódjaként történő perbelépése iránti kérelmét elutasította. Határozatát azzal indokolta, hogy a felperes által benyújtott kereset alapján az idézést kibocsátotta, így a perindítás hatályai a Pp. 128. §-a értelmében beálltak. A felperest azonban a cégbíróság 2001. január 9-i hatállyal a cégnyilvántartásból törölte, ezért a felperes a keresetlevél benyújtásának időpontjában a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény (Gt.) 53. § (2) bekezdése és a Ptk. 56. §-a értelmében jogképességgel nem rendelkezett. Az elsőfokú bíróság a per megszüntetésére vonatkozó rendelkezését a Pp. 48. §-ában, a 157. § a) pontjában és a 130. § (1) bekezdésének e) pontjában jelölte meg. Indokolásában kifejtette, hogy a keresetlevél beadásának jogi hatályai utólag a Pp. 121. § (1) bekezdésének b) pontja alapján meg nem nevezett személyre nem terjeszthetők ki, ezért a felperes személyében fennálló, később feltárt pergátló körülményre figyelemmel a felperes személyének a megváltoztatására nincs lehetőség. A Pp. 61. §-a alapján történő perbelépés kizárólag a per folyamán engedélyezhető. Abban az esetben, ha a bíróságnak a perindítás hatályait olyan okból kell megszüntetnie, amely alapján az idézés kibocsátásának sem lett volna helye, a felperes jogképességének hiánya folytán fennálló pergátló körülmény a keresetlevél benyújtásának időpontjában nem létező felperes jogutódjaként történő perbelépést is kizárja. A cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény (továbbiakban: Ctv.) 58/A. §-ában szabályozott vagyonrendezési eljárás elrendelése önmagában a Pp. felhívott rendelkezéseinek alkalmazhatóságát nem érinti, mert az a felperes perbeli jogképességének megszűnésére nincs kihatással.
A végzés ellen a felperes fellebbezett, kérte annak hatályon kívül helyezését és az A. Rt. perbelépés iránti kérelmének engedélyezését. Véleménye szerint nincs akadálya annak, hogy a felperes személye pontosításra kerüljön, és a keresetlevél értelmezése egyértelmű. A perben nem a cégjegyzékből törölt gazdasági társaság, hanem annak felszámolója a fél. Álláspontja szerint kérelmének teljesítése nem jelentené a perindítás hatályának utólagos kiterjesztését, hanem csak az adminisztratív hiba utólagos javítását. A per alapjául szolgáló jogviszonyban a törölt gazdasági társaságnak a felszámoló jogutódja, ezért a perbelépési kérelem elutasítása jogszabálysértő.
Az alperes fellebbezési ellenkérelmet nem terjesztett elő.
A fellebbezés megalapozatlan.
A Fővárosi Ítélőtábla a közhiteles cégnyilvántartásból megállapította, hogy a B. Megyei Bíróság 2005. július 21-én közzétette a felperes vagyonrendezési eljárásának megindítását, és vagyonrendezőként az A. Rt.-t rendelte ki.
A Pp. 48. §-a alapján a perben fél az lehet (perbeli jogképesség), akit a polgári jog szabályai szerint jogok illethetnek és kötelezettségek terhelhetnek. A Ptk. 56. §-a (1) bekezdésének g) pontja és a Gt. 53. §-a (1) bekezdésének g) pontja szerint a gazdasági társaság megszűnik, ha a bíróság felszámolási eljárás során megszünteti. A Gt. 53. § (2) bekezdése értelmében a gazdasági társaság a cégjegyzékből történt törléssel szűnik meg.
A felperes 2001. január 9-én megszűnt a cégnyilvántartásból történt törléssel, ezért a keresetlevél 2004. szeptember 13-ai benyújtásakor perbeli jogképességgel nem rendelkezett.
A Pp. 130. §-a (1) bekezdésének e) pontja alapján a bíróság a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasítja, ha megállapítható, hogy a félnek nincs perbeli jogképessége.
A Pp. 157. § a) pontja szerint a bíróság a pert megszünteti, ha a keresetlevelet már a 130. § (1) bekezdésének a)-h) pontja alapján idézés kibocsátása nélkül el kellett volna utasítani.
Az elsőfokú bíróság a fenti jogszabályi rendelkezésekre figyelemmel helyesen járt el, amikor a pert megszüntette.
A Cstv. 60. § (1) bekezdése értelmében a bíróság a felszámolási zárómérleg és vagyonfelosztási javaslat alapján végzéssel határoz a költségek viseléséről, a felszámoló díjazásáról, a hitelezők követelésének kielégítéséről és a bankszámlák megszüntetéséről, valamint dönt a felszámolás befejezéséről és az adós megszüntetéséről. A bíróság a végzésében kötelezheti a felszámolót a még szükséges további intézkedések megtételére, amelyeket konkrétan elő kell írnia a felszámoló részére, aki köteles azokat elvégezni (pl. hitelezői igények záróvégzés szerinti kifizetése, iratanyag elhelyezése, bankszámla megszüntetése). A felszámolónak csak a felszámolási eljárás tényleges befejezésével kapcsolatosan jelentkező feladatokat kell elvégeznie, ami nem jelent és nem is jelenthet felhatalmazást a gazdálkodó szervezet megszüntetése utáni perindításra. A felszámoló csak a Cstv.-ben szabályozott körben és csak a felszámolási eljárás alatt jogosult önálló perindításra. A felszámolónak a Cstv. 48. § (1) bekezdésében biztosított, a követelések behajtására vonatkozó felhatalmazása is csupán a felszámolási eljárás tartamára szól. A felszámoló az adós megszüntetése után kizárólag a felszámolást elrendelő bíróság záróvégzésben adott felhatalmazása alapján járhat el, azonban sem a kiegészítő vagyonfelosztási javaslat megtételére vonatkozó lehetőség, sem az elrendelt vagyonrendezési eljárás nem teszi a felszámolót a jogutód nélkül megszűnt gazdálkodó szervezet jogutódjává. A felszámoló vagyonrendezőként történt kijelölése nem jelenti a felszámoló korábbi felszámolói megbízatásának feléledését, és főként nem jelenti a már megszűnt, törölt cég jogképességének helyreállítását. A felszámoló a per megindításakor perbeli jogképességgel nem rendelkező felperes helyett jogutódként sem léphet be a perbe.
A vagyonrendezési eljárás nem tekinthető az azt megelőző felszámolási eljárás egyfajta folytatásának, a vagyonrendezés jogintézményének célja az, hogy a felszámolás során rendezetlenül maradt - a Ctv. vagyonrendezési szabályai által meghatározott - vagyontárgyak számára tulajdonost találjon, biztosítva ezzel, hogy az esetleges további jogviták lefolytatására mód nyíljon, továbbá azt, hogy lehetőség szerint ne maradjon uratlan vagyontárgy a cégjegyzékből jogutód nélkül törölt cég után.
Mindezekre figyelemmel a Fővárosi Ítélőtábla a fenti indokolásbeli kiegészítés mellett az elsőfokú bíróság végzését a Pp. 259. §-a és a 253. § (2) bekezdése alapján helybenhagyta.
(Fővárosi Ítélőtábla 13. Gf. 40.411/2005/2.)