adozona.hu
BH+ 2008.2.91
BH+ 2008.2.91
Ha a hivatásos állomány tagja munkaszüneti napon nem a rendes szolgálatteljesítési időben végzett munkát, a munkaszüneti napon teljesített túlszolgálat szabályai szerint illeti meg ellenérték [Hszt. 87. § (1) bekezdés, 88. § (3) bekezdés].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperesek a pontosított keresetükben 2002. március 15. és 2005. augusztus 20-a között egyes munkaszüneti napokon teljesített szolgálatuk ellentételezéseként az alperes által meg nem fizetett távolléti díj megfizetését kérték.
Az alperes ellenkérelmében vitatta, hogy a felpereseket a távolléti díj megilletné, mivel a munkaszüneti napon túlszolgálatot teljesítettek, és a túlszolgálat kétszeresének megfelelő szabadidőben részesültek.
A munkaügyi bíróság ítéletében az alperest az I. r. felpe...
BH+ 2008.2.91 Ha a hivatásos állomány tagja munkaszüneti napon nem a rendes szolgálatteljesítési időben végzett munkát, a munkaszüneti napon teljesített túlszolgálat szabályai szerint illeti meg ellenérték [Hszt. 87. § (1) bekezdés, 88. § (3) bekezdés].
A felperesek a pontosított keresetükben 2002. március 15. és 2005. augusztus 20-a között egyes munkaszüneti napokon teljesített szolgálatuk ellentételezéseként az alperes által meg nem fizetett távolléti díj megfizetését kérték.Az alperes ellenkérelmében vitatta, hogy a felpereseket a távolléti díj megilletné, mivel a munkaszüneti napon túlszolgálatot teljesítettek, és a túlszolgálat kétszeresének megfelelő szabadidőben részesültek.
A munkaügyi bíróság ítéletében az alperest az I. r. felperes részére 126 360 forint, a II. r. felperes részére 71 203 forint, a III. r. felperes részére 52 997 forint, valamint ezen összegek késedelmi kamata megfizetésére kötelezte.
A bíróság az ítélete indokolásában a Hszt. 86. §-ának (6) bekezdésére hivatkozott, miszerint munkaszüneti napon teljesített szolgálatért a hivatásos állomány tagját a munkájáért járó illetményén felül a távolléti díj is megilleti. A törvény rendelkezése alapján a távolléti díj a felpereseket megilleti, amelynek összegszerűségét a felek egybehangzóan adták elő.
Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét - lényegében helyes indokainál fogva - helybenhagyta.
Az alperes felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, amelyben a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, a munkaügyi bíróság ítéletének megváltoztatását, és a felperesek keresetének elutasítását kérte. A perköltsége tárgyában a határozathozatal mellőzését kérte. Az ügy érdemére kiható jogszabálysértésként a Hszt. 5. §-a, 6. §-a, 84. §-a, 87. §-a és 88. §-a megsértését panaszolta. Álláspontja szerint a jogalap elbírálása szempontjából annak van jelentősége, hogy a felperesek az általuk megjelölt munkaszüneti napokon túlszolgálat keretében teljesítettek szolgálatot. Erre az időre megkapták a havi illetményüket, a túlszolgálat időtartama kétszeresének megfelelő szabadidőt (Hszt. 88. § (3) bekezdés), és ezen szabadidőre az illetményüket. Mivel az alperes a felperesek szolgálatteljesítését a túlszolgálat szabályai szerint rendezte, részükre a Hszt. 86. § (6) bekezdése alapján távolléti díj fizetése sértené a rendeltetésszerű joggyakorlás és az egyenlő bánásmód elvét, azokkal szemben, akik munkaszüneti napon rendes szolgálatteljesítési időben teljesítenek szolgálatot.
A felülvizsgálati kérelem alapos.
A Hszt. 87. § (1) bekezdése szerint, ha a szolgálat érdeke vagy rendkívüli eset szükségessé teszi, a hivatásos állomány tagja a 84. §-ban meghatározott szolgálatteljesítési időn túl, valamint a munkaszüneti és pihenőnapon is kötelezhető arra, hogy szolgálatot teljesítsen (túlszolgálat), illetőleg meghatározott ideig és helyen arra készen álljon.
A per adatai szerint a felperesek az általuk megjelölt munkaszüneti napokon nem a rendes szolgálatteljesítési idejükben, hanem azon túl teljesítettek szolgálatot, így szolgálatuk munkaszüneti napon teljesített túlszolgálatnak minősül.
Az alperes a felülvizsgálati kérelmében megalapozottan hivatkozott arra, hogy a felperesek igénye elbírálásánál a túlszolgálat ellenértékére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, és nem a Hszt. 86. § (6) bekezdését, amely a rendes szolgálatteljesítési időben, munkaszüneti napon teljesített szolgálat díjazásáról rendelkezik.
A Hszt. 88. § (3) bekezdése szerint a túlszolgálatért annak időtartamával megegyező, ha pedig a túlszolgálatot a heti pihenőnapon, vagy munkaszüneti napon teljesítették, a túlszolgálat kétszeresének megfelelő szabadidő, illetőleg díjazás jár, amelyet a (4) és (5) bekezdés szerint kell kiadni, illetve kifizetni. A felperesek a perben nem tették vitássá, hogy a munkaszüneti napokon végzett túlszolgálat ellenértékeként az alperes a túlszolgálat kétszeresének megfelelő szabadidőt biztosította részükre (így az aznap végzett szolgálatukért járó díjazáson felül a szabadnapra járó díjazás illette meg őket). Ezen túlmenően a Hszt. 86. § (6) bekezdése alapján előterjesztett igényük megalapozatlan, a munkaszüneti napon teljesített szolgálat ellenértéke szempontjából ugyanis a Hszt. 88. §-a a 86. §-hoz képest speciális szabálynak minősül.
Az eljárt bíróságok tévedtek, amikor a döntésüknél nem vették figyelembe, hogy a felperesek ténylegesen munkaszüneti napon teljesített túlszolgálat ellenértékét igényelték, amelyre a Hszt. 86. § (6) bekezdése nem alkalmazható.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 274. § (4) bekezdésében foglaltak alkalmazásával a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, a munkaügyi bíróság ítéletét megváltoztatta, és a felperesek keresetét elutasította. (Legf.Bír. Mfv.II.10.162/2007.)