adozona.hu
BH+ 2008.2.79
BH+ 2008.2.79
A felszámolási eljárásban az adós vagyonának a nyilvános értékesítésre vonatkozó jogsértő mellőzésével megkötött szerződésnek a Cstv. szabályaira alapított megtámadása esetén a megtámadási határidő az értékesítés időpontjától számított 30 nap. Elmulasztása esetén a keresetlevél elutasításának, utóbb pedig a per megszüntetésének van helye. A Ptk.-nak a semmisségre vonatkozó szabályai nem alkalmazhatók [Ptk. 200. § (2) bek., 1991. évi XLIX. tv. (továbbiakban: Cstv.) 49. § (1) és (5) bek., 49/A. §, 49/B. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A jogerős végzésben megállapított tényállást szerint a felperes az I. r. alperes beltagja. Az I. r. alperes 2003. július 31-től felszámolás alatt áll. I. r. alperes tulajdonában volt, többek között, a j-i 9328 hrsz.-ú ipartelep elnevezésű, 5390 m2 alapterületű, természetben J., Monostori u.15. szám alatt található ingatlan. A felszámoló első ízben a 2004. január 8-án megjelent Cégközlönyben nyilvános pályázatot tett közzé, amelyben az ingatlant megvételre felajánlotta, irányárát 11 285 000 Ft...
BH+ 2008.2.79 A felszámolási eljárásban az adós vagyonának a nyilvános értékesítésre vonatkozó jogsértő mellőzésével megkötött szerződésnek a Cstv. szabályaira alapított megtámadása esetén a megtámadási határidő az értékesítés időpontjától számított 30 nap. Elmulasztása esetén a keresetlevél elutasításának, utóbb pedig a per megszüntetésének van helye. A Ptk.-nak a semmisségre vonatkozó szabályai nem alkalmazhatók [Ptk. 200. § (2) bek., 1991. évi XLIX. tv. (továbbiakban: Cstv.) 49. § (1) és (5) bek., 49/A. §, 49/B. §].
A jogerős végzésben megállapított tényállást szerint a felperes az I. r. alperes beltagja. Az I. r. alperes 2003. július 31-től felszámolás alatt áll. I. r. alperes tulajdonában volt, többek között, a j-i 9328 hrsz.-ú ipartelep elnevezésű, 5390 m2 alapterületű, természetben J., Monostori u.15. szám alatt található ingatlan. A felszámoló első ízben a 2004. január 8-án megjelent Cégközlönyben nyilvános pályázatot tett közzé, amelyben az ingatlant megvételre felajánlotta, irányárát 11 285 000 Ft-ban jelölte meg. Miután a pályázat eredménytelennek bizonyult, a 2005. február 17-én megjelent Cégközlönyben az ingatlant a felszámoló ismételten meghirdette, irányárát 7 451 500 Ft + áfában határozta meg. Közjegyző jelenlétében történt pályázatbontás után a felszámoló 2005. március 25-én ártárgyalást tartott, melynek eredményeként az ingatlan vételi jogát a B. Kft. nyerte el 8 000 000 Ft +áfa ajánlattal. Az ártárgyalás megtartása után a felszámoló 2005. április 15-én, az I. r. alperes képviseletében adásvételi szerződést kötött bruttó 10 000 000 Ft vételáron a B. Kft.-vel, akinek a neve a szerződéskötés időpontjára megváltozott. A vevő sem a szerződésben vállalt határidőben, sem a felszámoló azt követő felhívásaiban megszabott határidőn belül a vételárat nem fizette meg, ezért a felszámoló a szerződéstől elállt.2005. augusztus 2-án a II. r. alperes vételi szándéknyilatkozatot tett a felszámoló biztos felé a perbeli ingatlan megvételére 6 250 000 Ft bruttó áron. Ennek alapján 2005. szeptember 1-jén az I. r. alperes képviseletében a felszámoló a II. r. alperessel az ajánlatot elfogadva az adásvételi szerződést megkötötte. A II. r. alperes a szerződésben foglaltakat teljesítette, s tulajdonjogát a földhivatal 2005. szeptember 7-én kelt határozatával az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezte. Ezt követően az ingatlanra a III. r. alperes javára, keretbiztosítéki jelzálogjog bejegyzésére került sor 2005. október 10-én 17 400 000 Ft tőke és járulékai, valamint 2005. december 30-án 144 000 000 Ft tőke és járulékai erejéig.
A felperes az I. r. alperes készfizető kezese. Ellene a kezesi felelősség alapján végrehajtási eljárás folyik.
A felperes az elsőfokú bírósághoz 2006. március 20-án benyújtott és a perben módosított keresetében, mint az I. r. alperes beltagja és kezese, a Cstv. 49. § (1) bekezdésére, valamint a Ptk. 200. §-ának (2) bekezdésére és 237. §-ának (1) bekezdésére hivatkozva kérte az I. és II. r. alperesek között a perbeli ingatlan adásvételére 2005. szeptember 1-jén létrejött adásvételi szerződés érvénytelenségének megállapítását és a szerződéskötést megelőző állapot helyreállítását, az alperesek perköltségben marasztalását. Módosított keresete jogi indokolása szerint a szerződés a Cstv. 49., 49/A., 49/B. és 49/C. §-aiba ütközik, mert a felszámoló indokolatlanul mellőzte a 49. § (1) bekezdésében kötelezően előírt pályázaton, vagy árverésen történő nyilvános értékesítést. Ezért a szerződés a Ptk. 200. § (2) bekezdése alapján semmis, és a semmisségre a Ptk. 234. §-a alapján bárki határidő nélkül hivatkozhat. Jogi álláspontja szerint a Cstv. 49. §-ának (5) bekezdésében megszabott jogvesztő, megtámadási keresetindítási határidő a felperesre nem irányadó, mert - éppen a kötelező előzetes eljárás mellőzése következtében - a felperesnek az értékesítésről, a szerződés megkötésétől számított 30 napon belül nem volt tudomása, arról csak 2005 decemberében értesült. Véleménye szerint a Ptk. érvénytelenségi szabályainak jelen perbeli alkalmazhatóságát éppen az teszi lehetővé, hogy a felszámoló nem a Cstv. hivatkozott §-ai szerinti kötelező eljárásban, hanem annak teljes mellőzésével értékesítette az ingatlant, amely esetben - az általa felhívott eseti döntésekre is figyelemmel - a szerződés a Ptk. 200. §-ának (2) bekezdése alapján semmis.
Az I., II. r. alperesek ellenkérelmükben a kereset elutasítását kérték. Álláspontjuk szerint a keresetlevelet a bíróságnak már a Pp. 130. §-a (1) bekezdésének f), g) és h) pontjai alapján idézés kibocsátása nélkül el kellett volna utasítania, mert a felperesnek nincs keresetindítási jogosultsága, illetve elmulasztotta a Cstv. 49. § (5) bekezdésében megszabott, az értékesítéstől számított 30 napos jogvesztő keresetindítási határidőt.
A III. r. alperes ellenkérelmében a felperes jogi érdekét nem vitatta, hivatkozott azonban arra, hogy a szerződéskötést megelőző állapot nem állítható helyre, figyelemmel az általa jóhiszeműen megszerzett keretbiztosítéki jelzálogjogra.
Az elsőfokú bíróság a 37. sorszámú ítéletében a keresetet érdemben bírálta el és azt elutasította. Kötelezte a felperest az I-II. r. alperesek javára perköltség megfizetésére.
Az ítélet ellen a felperes nyújtott be fellebbezést, melyben keresetének történő helytadást és az I., II. r. alperesek perköltségben marasztalását kérte.
Az I., II. r. alperesek ellenkérelme az elsőfokú ítélet helybenhagyására és a felperesnek másodfokú perköltségben való marasztalását irányult.
Az ítélőtábla a 4. sorszámú végzésével a pert megszüntette és az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte. Kötelezte a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az I. és II. r. alpereseknek személyenként 562 000 Ft általános forgalmi adót is magában foglaló együttes első- és másodfokú perköltséget.
A másodfokú bíróság végzésének indokolása szerint az elsőfokú bíróság helyesen mutatott rá ítélete indokolásában, hogy a Cstv. olyan vegyes jogági, elsősorban eljárásjogi rendelkezéseket tartalmazó külön törvény, ami számos polgári, anyagi jogi rendelkezést is tartalmaz, melyek a Ptk.-val a speciális és általános viszonyában állnak. Az adós vagyontárgyainak a jogszabály megsértésével, vagy megkerülésével történő értékesítése esetében a Ptk. csak ott és annyiban alkalmazandó, amennyiben a Cstv. a jogsértéshez eltérő jogkövetkezményt nem fűz. A Cstv.-nek az 1997. évi XXVII. törvénnyel, 1997. augusztus 6-i hatállyal megállapított 49. § (5) bekezdése a Ptk. általános szabályaihoz képest speciális érvénytelenségi okot tartalmaz. A Cstv. 49. §-ának (1) bekezdése alapján a felszámoló az adós vagyontárgyait nyilvánosan értékesíti a forgalomban elérhető legmagasabb áron. E törvényhely alapján az értékesítés kogens formája a pályázat, az árverés, illetve az itt meghatározott feltételek esetén az értékesítés egyéb nyilvános formája. A törvény rendszerében az értékesítés fenti formái a vevő kiválasztásának jogilag - jelentőségükhöz képest eltérő mértékben - szabályozott eljárásai. Azokat a speciális rendelkezéseket, amelyeknek az adós vagyona értékesítése során a felszámolónak eleget kell tennie, a törvény 49. §-a tartalmazza, míg a pályázatra, az árverésre és a közjegyző igénybevételére vonatkozó részletes szabályok a törvény 49/A. és 49/B. §-ában találhatók. A 49. § (5) bekezdésének speciális rendelkezései ebből következően az értékesítés formáira és a közjegyző igénybevételére vonatkozó - azaz a 49. § (1) bekezdésében, a 49/A. és 49/B. §-okban írt - rendelkezéseknek megszegése esetén irányadóak. Így a Ptk. 234. §-ának (1) bekezdéséhez viszonyítva, mely szerint a semmis szerződés érvénytelenségére - ha a törvény kivételt nem tesz - bárki határidő nélkül hivatkozhat, speciálisan szabályozza az e jogszabályok megsértésére alapított kereset benyújtásának határidejét is. Ezért a Cstv. 49. §-ának (5) bekezdésében írt 30 napos jogvesztő keresetindítási határidő nemcsak a 49/A. és 49/B. §-okban szabályozott pályázatra és árverésre, mint az értékesítés formáira, illetve a közjegyző igénybevételére vonatkozó részletes szabályok megsértésére, mint érvénytelenségi okra alapított, hanem az értékesítés egyéb formájának eredményeként létrejött, vagy az értékesítés formáinak jogsértő mellőzésével megkötött szerződésnek a 49. § (1) bekezdése szabályainak megsértésére alapított megtámadása esetén is alkalmazandó. A fentiek szerint ugyanis az értékesítés formájának minősül a pályázaton és árverésen kívül - a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén - az értékesítés egyéb nyilvános formája is. A Cstv. 49. §-a (5) bekezdésének ez az értelmezése áll összhangban az 1997. évi XXVII. törvény 18-19. §-aihoz fűzött miniszteri indokolásban megfogalmazott jogalkotói akarattal is, amely szerint "a törvény lehetővé teszi a felek számára, hogy ha a felszámoló indokolatlanul mellőzi a pályázatot, vagy az árverést, illetve a közjegyző igénybevételét, az értékesítéstől számított 30 napon belül a megkötött adásvételi szerződést keresettel megtámadják. A 30 napos határidő elmulasztása jogvesztéssel jár, tehát a felek e határidő elmulasztása esetén nem indíthatnak pert a fenti okokból. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy amennyiben a Ptk.-ban foglalt megtámadási okok fennállnak, az ott meghatározott általános szabályok szerint a felek ne támadhatnák meg keresettel a felszámoló által kötött adásvételi szerződést".
Az értékesítés nyilvánosságára, s a pályázat, illetve az árverés mellőzésének törvényes feltételeire vonatkozó rendelkezéseket a Cstv. 49. § (1) bekezdése tartalmazza. Ennek következtében az e jogszabályhely megsértésével megkötött adásvételi szerződés kizárólag ebből az okból nem a Ptk. általános szabályai, hanem a Cstv. 49. §-ának (5) bekezdése alapján támadható meg keresettel a bíróságon. Következésképpen a felperes keresetindítására is vonatkozott a 49. § (5) bekezdésében meghatározott 30 napos jogvesztő keresetindítási határidő, amit nem vitásan elmulasztott. A felperes tudomásszerzésének időpontja irreleváns. A keresetindítási határidő kezdő időpontját a törvény objektíve szabályozza, amikor azt a tudomásszerzéstől függetlenül az értékesítés tényében határozza meg.
Miután a felperes a szerződés érvényességét kizárólag a Cstv. 49. §-a (1) bekezdésének megsértése miatt támadta, az elsőfokú bíróságnak a keresetlevelet a Pp. 130. § (1) bekezdésének h) pontja alapján idézés kibocsátása nélkül el kellett volna utasítania, illetőleg utóbb a Pp. 157. § a) pontja alapján a pert meg kellett volna szüntetnie.
Miután a Pp. 158. §-ának (1) bekezdése alapján a bíróság a 157. § a) pontja esetében a pert az eljárás bármely szakaszában hivatalból köteles megszüntetni, a másodfokú bíróság a felhívott jogszabályhelyek alapján a pert megszüntette, és a Pp. 251. §-ának (1) bekezdése alapján elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte. A Pp. 78. § (1) bekezdése alapján a felperest kötelezte az eljárással felmerült perköltségnek a megfizetésére az I. és II. r. alperesek részére.
A jogerős végzés ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben a jogerős végzés hatályon kívül helyezését és az első fokú ítélet megváltoztatásával a keresetének helytadó új határozat hozatalát kérte.
A felülvizsgálati kérelmében a jogerős végzés jogszabálysértését abban jelölte meg, hogy a másodfokon eljárt bíróság végzésének meghozatalakor nem a megfelelő jogszabályt alkalmazta, a keresetet érdemben nem bírálta el, melyre tekintettel permegszüntető végzése jogszabálysértő. Felperes kereseti kérelmében és annak pontosítására szolgáló érdemi nyilatkozataiban kiemelte, hogy nem pusztán a pályázati szabályok megsértése miatt kéri a semmisségen alapuló érvénytelenség megállapítását, hanem azért, mert kogens jogszabályi normát megkerülve, a kötelezően előírt értékesítési eljárás mellőzésével került megkötésre a támadott szerződés. A másodfokú bíróság téves jogi következtetést vont le azzal, hogy a szerződést a Cstv. 49. § (5) bekezdésében foglaltak alapján vélte csak megtámadhatónak és a Ptk. hivatkozott rendelkezése alapján nem. A támadott szerződés megkötésére a Cstv. 49. § (1) bekezdésében előírt kötelező nyilvános értékesítés mellőzésével került sor. A nyilvános értékesítés alapelvi jelentőségű, kötelezően érvényesítendő garanciális szabály. A felszámoló a vagyont csak nyilvánosan értékesítheti a törvényben meghatározott három formában: nyilvános pályázat, nyilvános árverés, illetőleg - ha a feltételek adottak - egyéb nyilvános formában. Álláspontja szerint a Cstv. értékesítési formáira (pályázat, árverés, egyéb nyilvános értékesítés) vonatkozó részletes szabályok (49/A.-49/B.-49/C.) csak akkor tudnak alkalmazásra kerülni, ha a 49. § (1) bekezdésében foglalt alapelvi kritérium megvalósult. Amennyiben az I. r. alperes a nyilvános értékesítés módjára vonatkozó kogens jogszabályi normát megkerülve, a kötelezően előírt eljárást mellőzve értékesít, az nem felel meg a Cstv. értékesítés módjára vonatkozó rendelkezésének. A Cstv. 49. § (5) bekezdésében foglalt speciális megtámadási lehetőség csak abban az esetben tud érvényesülni, ha egyébként a nyilvános értékesítés jogszabályban meghatározott formái valamilyen módon megvalósulnak. Amikor a jogszabály a nyilvános értékesítési forma mellőzését lehetővé teszi, úgy annak feltételeit meghatározza. Álláspontja szerint ezt a jogértelmezést támasztják alá a felülvizsgálati kérelemben felhívott határozatban kifejtettek is.
Az I., II. r. alperesek felülvizsgálati ellenkérelmükben tartalmilag a jogerős végzés hatályában fenntartását és a felperesnek a felülvizsgálati eljárás költségeiben történő marasztalását kérték.
A Pp. 270. § (2) bekezdése értelmében a jogerős ítélet, vagy az ügy érdemében hozott jogerős végzés felülvizsgálatát a Legfelsőbb Bíróságtól jogszabálysértésre hivatkozással lehet kérni. A (3) bekezdés szerint a (2) bekezdésben foglaltak megfelelő alkalmazásával van helye felülvizsgálati kérelemnek a keresetlevelet (fizetési meghagyást) a 130. § (1) bekezdés a)-h) pontjai alapján idézés nélkül elutasító és a pert a 157. § a) és g) pontja szerint megszüntető jogerős végzés ellen.
A Legfelsőbb Bíróság megítélése szerint a jogerős végzés nem sérti a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályokat.
A másodfokú bíróság a végzésben felhívott jogszabályoknak a következetes bírói gyakorlatnak megfelelő, helyes értelmezésével és alkalmazásával helytállóan szüntette meg a pert a törvényben meghatározott 30 napos jogvesztő keresetindítási határidő elmulasztása miatt. Helyesen foglalt állást a másodfokú bíróság akként, hogy a Cstv. 49. § (5) bekezdésnek speciális rendelkezései a Cstv. 49. § (1) bekezdése, 49/A. és 49/B. §-okban írt rendelkezéseinek megszegése esetén egyértelműen irányadóak. Erre tekintettel a 30 napos jogvesztő keresetindítási határidő nemcsak a 49/A. és 49/B. §-aiban szabályozott pályázatra és árverésre, mint az értékesítés formáira, hanem az értékesítés egyéb formájának eredményeként létrejött, vagy az értékesítés formáinak jogsértő mellőzésével megkötött szerződésnek, a 49. § (1) bekezdése szabályainak megsértésére alapított megtámadása esetén is alkalmazandó. Ezt a jogértelmezést támasztja alá az 1997. évi XXVII. törvény javaslatának a 18-19. §-aihoz fűzött miniszteri indokolásában megfogalmazott, a felülvizsgálattal támadott végzésben is felhívott, az az okfejtése, amely a pályázat, vagy árverés indokolatlan mellőzése esetén a felek számára azt a jogi eszközt biztosítja, hogy az értékesítéstől számított 30 napon belül a megkötött adásvételi szerződést keresettel megtámadhassák.
A per irataiból megállapítható, hogy a felszámoló - a kétszeri sikertelen nyilvános értékesítés meghirdetését követően - az ingatlant újabb nyilvános meghirdetés mellőzésével értékesítette. Ezzel megsértette Cstv. 49. § (1) bekezdésében megkívánt nyilvános értékesítési módokra vonatkozó szabályokat. Minthogy azonban a Cstv. mint speciális jogszabály a nyilvános értékesítésre vonatkozó szabályok megsértéséhez nem fűzi a semmisség jogkövetkezményét, hanem amiatt a Cstv. 49. § (5) bekezdésében meghatározott jogvesztő határidőn belül, az arra jogosultak részére megtámadási lehetőséget biztosít, az adott esetben kizárólag a nyilvános értékesítésre vonatkozó szabályok megsértésének jogkövetkezményeként a Ptk. 200. § (2) bekezdése nem alkalmazható.
Miután a kifejtettekre tekintettel a jogerős végzés nem jogszabálysértő, azt a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf.Bír. Gfv.XI.30.208/2007.)