adozona.hu
ÍH 2006.122
ÍH 2006.122
ELŐTÁRSASÁG CÉGALAPÍTÁSA - JOGALANYISÁG TERJEDELME ELŐTÁRSASÁGNÁL RÉGI ÉS ÚJ GT. ALAPJÁN - BEJEGYZŐ VÉGZÉS HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSE IRÁNTI PER KÜLÖNBSÉGEI RÉGI CTV. ÉS ÚJ CTV. ALAPJÁN - A LÉTESÍTŐ OKIRAT KIKÜSZÖBÖLHETETLEN ÉRVÉNYTELENSÉGE ESETÉN KÖVETENDŐ ELJÁRÁS
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az alperest, - a W. Systems Kft.-t - a 2004. november 10-én kelt létesítő okirattal dr. Zs. G. és a W. Informatikai Kft. alapította.
Az illetékes Cégbíróság az alperest alapító W. Informatikai Kft.-t 2004. november 17-én jegyezte be a cégjegyzékbe.
A Cégbíróság a 2005. január 6-án kelt és a Cégközlöny 2005. február 3-i számában közzétett 5. számú végzésével jegyezte be a cégjegyzékbe az alperesi társaságot.
A felperesi főügyészség a 2005. február 25-én előterjesztett keresetében kérte, hog...
ÍH 2006.122 ELŐTÁRSASÁG CÉGALAPÍTÁSA - JOGALANYISÁG TERJEDELME ELŐTÁRSASÁGNÁL RÉGI ÉS ÚJ GT. ALAPJÁN - BEJEGYZŐ VÉGZÉS HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSE IRÁNTI PER KÜLÖNBSÉGEI RÉGI CTV. ÉS ÚJ CTV. ALAPJÁN - A LÉTESÍTŐ OKIRAT KIKÜSZÖBÖLHETETLEN ÉRVÉNYTELENSÉGE ESETÉN KÖVETENDŐ ELJÁRÁS
I. Előtársaság gazdasági társaságot nem alapíthat sem a régi Gt. alapján kialakult egységes bírói gyakorlat jogértelmezése szerint, sem pedig a 2006. évi IV. tv. kifejezett rendelkezése értelmében [1997. évi CXLIV. tv. (régi Gt.) 3. § (1) bek., 14. §, 15. §, 16. § (2) bek.; EBH 883/2003. számú határozat; 2006. évi IV. tv. (Gt.) 16. § (1) bek. f) pontja].
II. Az 1997. évi CXLV. tv. (régi Ctv.) alapján indult bejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránti perben - ha a létesítő okirat érvénytelensége nem küszöbölhető ki - a bíróság az érvénytelenség megállapítása mellett a létesítő okiratot a határozatban megjelölt időpontig hatályossá nyilvánítja, egyúttal a bejegyző végzést az ítéletben megjelölt időponttól hatályon kívül helyezi. A 2006. évi V. törvény (Ctv.) vonatkozó szabályai a bejegyző végzés hatályon kívül helyezését csak taxatíve felsorolt törvényi esetekben teszik lehetővé, e megszorítások azonban a Ctv. hatálybalépése előtt indult ügyekben nem érvényesülnek [1997. évi CXLV. tv. (régi Ctv.) 46. § (1) bek., 47. § (2) bek.; 2006. évi IV. tv. (Gt.) 12. § (4) bek.; 2006. évi V. tv. (Ctv.) 65. § (1) bek., 68. § (4) bek.].
Az alperest, - a W. Systems Kft.-t - a 2004. november 10-én kelt létesítő okirattal dr. Zs. G. és a W. Informatikai Kft. alapította.
Az illetékes Cégbíróság az alperest alapító W. Informatikai Kft.-t 2004. november 17-én jegyezte be a cégjegyzékbe.
A Cégbíróság a 2005. január 6-án kelt és a Cégközlöny 2005. február 3-i számában közzétett 5. számú végzésével jegyezte be a cégjegyzékbe az alperesi társaságot.
A felperesi főügyészség a 2005. február 25-én előterjesztett keresetében kérte, hogy a bíróság az 1997. évi CXLV. törvény (Ctv.) 47. § (2) bekezdése alapján a 2004. november 10-én kelt létesítő okirat érvénytelenségének megállapítása mellett az okiratot a határozatában megállapított időpontig nyilvánítsa hatályossá, egyben az 5. számú cégbejegyző végzését ugyanezzel az időponttal helyezze hatályon kívül. Érdemben arra hivatkozott, hogy az 1997. évi CXLIV. törvény (Gt.) 3. § (1) bekezdése, 14. §-a, 15. §-a, 16. § (2) bekezdése valamint a Legfelsőbb Bíróság EBH 883/2003. számú határozata alapján az alperes 2004. november 10-ei alapításában jogszerűen nem vehetett részt cégbejegyzés és jogalanyiság hiányában a W. Informatikai Korlátolt Felelősségű Társaság, mivel csak 2004. november 17-én jegyezték be a cégjegyzékbe. Így csak ettől a naptól fogva tekinthető gazdasági társaságnak, és csak ettől az időponttól vehetett részt gazdasági társaság alapításában. Az okirat érvénytelensége a Ctv. 47. § (1) bekezdése szerinti eljárásban nem küszöbölhető ki.
Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Előadta, hogy - álláspontja szerint - a Gt. 3. § (1) bekezdése, amely kimondja, hogy gazdasági társaságot üzletszerű közös gazdasági tevékenység folytatására külföldi és belföldi természetes és jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok alapíthatnak, nem taxatív felsorolást tartalmaz. A Gt. 15. § (1) bekezdése - amely arról rendelkezik, hogy a cég bejegyzése előtt az előtársaság tagjainak személyében változás nem következhet be, a társasági szerződés módosítására nem kerülhet sor, nem kezdeményezhető a tag kizárására irányuló per és jogutód nélküli megszűnés vagy más gazdasági társasággá, illetve közhasznú társasággá való átalakulás nem határozható el - nem tiltja meg az előtársaságnak társaság alapítását. A felperes által hivatkozott legfelsőbb bírósági határozat tényállása a jelen esettől eltér. A Gt. 16. § (2) bekezdése szerint a gazdasági társaság a cégjegyzékbe való bejegyzéssel, a bejegyzés napjával jön létre. Az alperesi társaság létrejöttekor annak alapítója már bejegyzett társaság volt, erre tekintettel az alperest bejegyző végzés nem tartalmaz jogszabályba ütköző adatot, így a Ctv. 46. § (1) bekezdése alapján előterjesztett kereset alaptalan.
Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította, hogy az alperes 2004. november 10. napján kelt létesítő okirata érvénytelen, azt az ítélet jogerőre emelkedéséig hatályossá nyilvánította, egyben a Cégbíróság 5. számú bejegyző végzését ugyanezzel az időponttal hatályon kívül helyezte.
Elrendelte a Cégbíróság megkeresését, hogy gondoskodjon az ítélet rendelkező részének a Cégközlönyben való közzétételéről; valamint intézkedjen az alperes megszűntnek nyilvánításáról és a végelszámolási vagy felszámolási eljárás lefolytatása tárgyában.
Határozata indokolásában rögzítette, hogy a felperes keresetében írt releváns adatokat az alperes sem vitatta, és azokat a rendelkezésre álló okiratok is alátámasztották. A Gt. 3. §-ában foglalt felsorolás taxatív és abban az előtársaságok nem szerepelnek. A cégalapítás törvényes feltételeinek csak a már bejegyzett és a Gt. 16. § (2) bekezdése értelmében a bejegyzés napjával létrejött, teljes körű jogalanyisággal rendelkező gazdasági társaság felel meg. A W. Informatikai Korlátolt Felelősségű Társaságot csak 2004. november 17. napján jegyezték be a cégjegyzékbe, csak ettől a naptól rendelkezett olyan jogalanyisággal, amely alapján egy másik gazdasági társaságot alapíthatott volna. A jogalanyisága hiányában kötött társasági szerződés a Ptk. 200. § (2) bekezdése szerint jogszabályba ütközik, ezért érvénytelen. A Gt. 14-15. § rendelkezései pedig az előtársaságokra nézve tartalmaznak speciális rendelkezéseket, nem pedig a gazdasági társaságok alapítására.
Figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság EBH 883/2003. szám alatt közzétett határozatára is, a cégbíróságnak észlelnie kellett volna, hogy az alperesi társaság alapítása jogszabálysértő, a létesítő okirata érvénytelen. Nincs jelentősége annak sem, hogy az alapító társaságot előbb jegyezték be a cégjegyzékbe, mint az alperesi társaságot, mivel a létesítő okirat aláírásakor még nem rendelkezett teljes körű jogalanyisággal. Annak nem az alperes bejegyzésekor, hanem a létrehozatalakor kellett volna fennállnia.
A Ctv. 47. § (1) bekezdésében írt eljárás keretében nem volt kiküszöbölhető a létesítő okirat érvénytelensége, ezért az elsőfokú bíróság a Ctv. 47. § (2) bekezdése szerint határozott, amely úgy rendelkezik, hogy ha a bejegyző végzés alapjául szolgáló okirat érvénytelensége nem küszöbölhető ki, a bíróság az érvénytelenség megállapítása mellett a határozatban megállapított időpontig a létesítő okiratot hatályossá nyilvánítja, egyben a bejegyző végzést az ítéletében meghatározott időponttal hatályon kívül helyezi.
Az ítélet ellen az alperes nyújtott be fellebbezést, amelyben az elsőfokú ítélet megváltoztatását, a felperes keresetének elutasítását és a felperes perköltségben való marasztalását kérte. Érdemben fenntartotta az elsőfokú eljárásban tett előadását, hangsúlyozva, hogy a Gt. 3. § (1) bekezdése nem taxatív felsorolást tartalmaz, mivel a jogalkotó ezt kifejezetten nem jelölte meg "csak", "kizárólagos" illetve "kizárólag" kifejezések alkalmazásával, mint más jogszabályhelyek esetén, pl. a 4. § (1) bekezdésében, illetve a 6. § (1), (3) és (4) bekezdéseiben.
Amennyiben a Gt. 3. § (1) bekezdésben írt felsorolás mégis taxatív lenne, a 15. § (1) bekezdése nem tartalmaz az előtársaságok vonatkozásában társaság alapítását tiltó rendelkezést. Az elsőfokú bíróság által is hivatkozott legfelsőbb bírósági határozat tényállása annyiban tér el a jelen esettől, hogy ott az alperesi társaságot az anyacég bejegyzését megelőzően jegyezték be a cégjegyzékbe.
A Gt. 16. § (2) bekezdése szerint a gazdasági társaság a cégjegyzékbe bejegyzéssel, a bejegyzés napjával jön létre. Ebből következik, hogy az alperesi társaság létrejöttekor annak alapítója már bejegyzett társaság volt, így jogellenes helyzet nem állt fenn. Ismételten utalt az alperes a fellebbezésében a Ctv. 46. § (1) bekezdésére, mely szerint a bejegyző végzésben foglalt adatok tartalmának jogszabályba ütközése miatt indíthat pert az ügyész. Jelen esetben a kereset nem megalapozott, mivel a bejegyző végzés a fentiek miatt nem tartalmaz jogszabályba ütköző adatot.
A másodfokú tárgyaláson kiegészített fellebbezésben hivatkozott továbbá arra is, hogy a 2006. július 1-jén hatályba lépő új társasági törvény, a 2006. évi IV. törvény 16. § (1) bekezdés f) pontja már kógens rendelkezésként tartalmazza, hogy előtársaság gazdasági társaságot nem alapíthat.
Álláspontja szerint ez az alperesi védekezést támasztja alá azáltal, hogy amennyiben a jelenleg hatályos törvény is tiltaná az előtársaság általi cégalapítást, úgy arról kifejezetten rendelkezne. Kifejtette végül, hogy a jövőben hatályba lépő törvény 12. § (4) bekezdésében felsorolt érvénytelenségi okok körében az előtársaság által történő cégalapítás nem szerepel.
Másodlagosan, az elsőfokú ítélet helybenhagyása esetén a cégbejegyző végzés hatályon kívül helyezésének időpontját, a határozat végrehajthatósága érdekében méltányosan kérte meghatározni.
A Fellebbviteli Főügyészség a fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte, annak helyes indokai alapján. A felperesnek az új Gt.-re való utalása kapcsán előadta, hogy álláspontja szerint a jogalkotó a kialakult gyakorlatot építette be a törvény kógens rendelkezései közé.
A fellebbezés érdemben nem alapos.
Az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg, és a hatályos jogszabályi rendelkezések helytálló alkalmazásával, a ma már egységes bírói gyakorlatnak megfelelő, érdemben helytálló döntést hozott.
Megállapította a fellebbviteli bíróság, hogy az alperes fellebbezése olyan új tényállítást vagy bizonyítékot nem tartalmazott, amely alkalmas lett volna az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás megváltoztatására vagy érdemben eltérő jogi következtetés levonására adott volna alapot.
A másodfokú bíróság a fellebbezés kapcsán rámutat arra, hogy az elsőfokú ítéletben is hivatkozott EBH 883/2003. szám alatt közzétett döntésen túl a Legfelsőbb Bíróság már a 782/2002. számú Elvi határozatában is hasonlóan foglalt állást. A hivatkozott döntések egyértelműen tükrözik azt az egységes bírói gyakorlatot, amely szerint egy céget alapító, cégjegyzékbe még be nem jegyzett előtársaság által aláírt társasági szerződést létre nem jött szerződésnek kell tekinteni, amelyre az érvénytelenség jogkövetkezményei alkalmazandók.
A másodfokú tárgyaláson kiegészített fellebbezési érvelés vonatkozásában az Ítélőtábla a felperes álláspontját osztja, amely szerint a - jelen ügyben még nem alkalmazható - 2006. évi IV. törvény (új Gt.) a hatályos jogszabályi rendelkezések alapján kialakult egységes bírói gyakorlatot emeli jogszabályi szintre, kimondva, hogy előtársaság gazdasági társaságot nem alapíthat, illetve abban tagként nem vehet részt.
Nem alkalmazható azonban jelen ügyben, a szintén 2006. július 1-jén hatályba lépett, a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvénynek (új Ctv.-nek) - az 1997. évi CXLV. tv. szabályozásától eltérő - 68. § (4) bekezdése sem, amely szerint a cégbejegyzést elrendelő végzés hatályon kívül helyezése iránti perben a cég bejegyzésére vonatkozó végzés teljes hatályon kívül helyezésének, illetve a létesítő okirat érvénytelensége megállapításának csak az új Gt. 12. § (4) bekezdésében foglalt érvénytelenségi okok fennállása esetén van helye.
Tény, hogy az új Gt. 12. § (4) bekezdése - a kiegészített fellebbezésben hivatkozottak szerint - nem tartalmazza érvénytelenségi okként a jelen per tárgyát képező esetkört. Ez a korábban hatályos szabályozástól eltérő - szűkítő jellegű - jogi konstrukciót bevezető, még nem hatályos jogszabályi előírás a Ctv. 47. § (2) bekezdése kógens rendelkezéseinek eltérő értelmezéssel történő alkalmazására nem adhat alapot az ítélőtábla álláspontja szerint.
Az egységes bírói gyakorlat alapján azonban megalapozott az alperes arra vonatkozó fellebbezési kérelme, hogy a határozat végrehajthatósága érdekében további határidőt kell biztosítani a cégbíróság számára.
Mindezekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét - a fellebbezés kapcsán a fentiek szerint kiegészített indokolással, de érdemben annak helytálló indokai alapján - a Pp. 254. § (3) bekezdésének az alkalmazásával azzal hagyta helyben, hogy a létesítő okirat hatályosságának és a bejegyző végzés hatályon kívül helyezésének az időpontját az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 90. napban határozta meg.
(Fővárosi Ítélőtábla 14. Gf. 40.019/2006/3.)