adozona.hu
ÍH 2006.81
ÍH 2006.81
VÉGELSZÁMOLÁSNÁL A TAG JÁRANDÓSÁGÁNAK TERMÉSZETBENI KIADÁSA - RENDELKEZÉS A JOGUTÓD NÉLKÜL MEGSZŰNŐ TÁRSASÁG MÁS TÁRSASÁGBAN LÉVŐ ÜZLETRÉSZÉVEL A VÉGELSZÁMOLÁS KAPCSÁN - AZ ÜZLETRÉSZ MAGÁHOZ VONÁSA
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A P. Orvosi Műszer Fejlesztő Kft. 2003. május 14. napjától egyszemélyes korlátolt felelősségű társaságként működött, az egyetlen tagja a P. MED. Egészségügyi, Befektető Kft. volt. A tagot a 2003. december 12. napján indult végelszámolási eljárás lefolytatását követően a cégbíróság 2004. május 4-i hatállyal törölte a cégjegyzékből.
A P. MED. Kft. végelszámolási eljárásában a vagyonfelosztási javaslatban rendelkezett a hitelezők kielégítése után megmaradó felosztható vagyon sorsáról, így a P. ...
ÍH 2006.81 VÉGELSZÁMOLÁSNÁL A TAG JÁRANDÓSÁGÁNAK TERMÉSZETBENI KIADÁSA - RENDELKEZÉS A JOGUTÓD NÉLKÜL MEGSZŰNŐ TÁRSASÁG MÁS TÁRSASÁGBAN LÉVŐ ÜZLETRÉSZÉVEL A VÉGELSZÁMOLÁS KAPCSÁN - AZ ÜZLETRÉSZ MAGÁHOZ VONÁSA
I. A jogutód nélkül megszűnő tag végelszámolása során a végelszámoló a tag tulajdonában álló üzletrész sorsát nemcsak az üzletrész értékesítésével, hanem a hitelezők kielégítését követően a végelszámolás alatt álló társaság egyik tagjának történő kiadásával is rendezheti. Ebben az esetben az üzletrész új tulajdonosát - mint a megszűnő társaság szinguláris jogutódát - kell az érintett cég cégjegyzékébe bejegyezni [1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 3. § (2) bek., 169. § (3) és (4) bek.].
II. Az üzletrész magához vonásának jogintézménye csak az uratlanul maradt üzletrész sorsának rendezéséhez szükséges átmeneti jellegű rendelkezési jogot biztosít a társaságnak, mely csak addig tart, amíg a társaság az üzletrész bevonásáról vagy a tagoknak való térítés nélküli átadásáról nem határoz. Ennek során azonban nem hozható döntés az üzletrésznek kívülállók részére történő értékesítéséről (Gt. 139. §, 144. §).
A P. Orvosi Műszer Fejlesztő Kft. 2003. május 14. napjától egyszemélyes korlátolt felelősségű társaságként működött, az egyetlen tagja a P. MED. Egészségügyi, Befektető Kft. volt. A tagot a 2003. december 12. napján indult végelszámolási eljárás lefolytatását követően a cégbíróság 2004. május 4-i hatállyal törölte a cégjegyzékből.
A P. MED. Kft. végelszámolási eljárásában a vagyonfelosztási javaslatban rendelkezett a hitelezők kielégítése után megmaradó felosztható vagyon sorsáról, így a P. Kft.-ben lévő 100%-os üzletrészét a jogutód nélkül megszűnő P. MED. Kft. egyik tagja, a T. Kft. részére adták át a vagyonfelosztás eredményeként.
A P. Kft. a tag személyében bekövetkező változás bejegyzésére irányuló kérelmét 2004. július 14-én előterjesztette a cégbíróságon, majd azt a társaság 2004. augusztus 5-én visszavonta. Erre tekintettel a cégbíróság 68. sorszámú végzésével a változásbejegyzési eljárást megszüntette.
Ezt követően a P. Kft. ügyvezetője - a társaság egyetlen tagjának cégjegyzékből való törlése után - a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény (Gt.) 139. §-ának rendelkezésére alapítottan az üzletrésznek a társasághoz való vonását rendelte el, és a 2004. augusztus 3-án kelt adásvételi szerződéssel a társaság nevében az üzletrészt eladta a T. Kft.-nek. Az adásvételi szerződés alapján az ügyvezető 2004. augusztus 9-én a társaság tagjának személyében bekövetkezett változás bejegyzésére irányuló kérelmet terjesztett elő a cégbíróságnál.
A 2004. augusztus 9-én benyújtott kérelemre indult változásbejegyzési eljárás folyamatban léte alatt a Fővárosi Főügyészség 2004. augusztus 31-én törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezett a céggel szemben a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény (továbbiakban: Ctv.) 54. § (6) bekezdésére alapítottan. A cégbíróság a törvényességi felügyeleti eljárást a végzésével a folyamatban lévő változásbejegyzési eljáráshoz egyesítette.
A Főügyészség a törvényességi felügyeleti kérelmében kérte, hogy a cégbíróság a céget hívja fel a törvénysértő állapot megszüntetésére, és amennyiben a felhívás eredménytelen maradna, akkor a 2004. augusztus 9-én benyújtott változásbejegyzési kérelmet utasítsa el. Az ügyész előadta, hogy a cégbíróság a cég egyetlen tagját 2004. május 4-i hatállyal törölte a cégjegyzékből, ennek jogkövetkezményeként a tag elvesztette jogalanyiságát. A társaság ezt követően vonta magához a Gt. 139. §-a alapján a megszűnt tag üzletrészét, majd azt 2004. augusztus 3-án értékesítette. Ilyen értékesítési jogosultsága a végelszámolási eljárásban a végelszámolónak lett volna a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (továbbiakban: Cstv.) 71. §-a alapján, azonban az értékesítés akkor nem történt meg. Az ügyész hivatkozott arra is, hogy a Gt. 173. § (1) bekezdése szerint az egyszemélyes gazdasági társaságként működő cég a saját üzletrészét nem szerezheti meg.
A cégbíróság a 74. számú végzésével a 2004. augusztus 9-én benyújtott változásbejegyzési kérelmet elutasította. Végzését azzal indokolta, hogy az 1/2004. számú határozattal a vezető tisztségviselő határozott arról, hogy a megszűnt tag üzletrészét a társaság magához vonja. Ez a Gt. 173. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezésbe ütközik, ugyanis az egyszemélyes társaság a saját üzletrészét nem szerezheti meg. Az elsőfokú bíróság csak a végzése indokolásában utalt arra, hogy döntésével a törvényességi felügyeleti kérelmet is elbírálta.
A Fővárosi Ítélőtábla 13. Cgf. 43.075/2005/2. számú végzésében foglaltak alapján az elsőfokú bíróság a Pp. 225. § (6) bekezdése alapján a 74. sorszámú végzését a 2005. március 8-án kelt 80. sorszámú végzésével kiegészítette a törvényességi felügyeleti kérelem tárgyában hozott döntésével oly módon, hogy a 2004. augusztus 31-én érkezett törvényességi felügyeleti kérelemnek helyt adva utasította el a 2004. augusztus 9-én benyújtott változásbejegyzési kérelmet. Végzését azzal indokolta, hogy a 74. sorszámú végzés nem utalt az ügyhöz egyesített törvényességi felügyeleti eljárásban részt vevők személyére, és nem tartalmazta a törvényességi felügyeleti kérelemről való döntést sem. A végzés ellen fellebbezés nem érkezett.
A 80. sorszámú végzéssel kiegészített 74. sorszámú végzés ellen a cég nyújtott be fellebbezést, amelyben a végzés hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság újabb eljárásra történő utasítását kérte. Előadta, hogy a jogutód nélkül megszűnt P. MED Kft. végelszámolása során a P. MED Kft.-ben meglévő üzletrészének sorsát még a P. MED Kft. törlését megelőzően rendezték oly módon, hogy az a T. Kft. tulajdonába került. A T. Kft. jogutódlását tartalmazó változásbejegyzési kérelmet azonban a cég 2004. augusztus 5. napján visszavonta. Ezt követően a társaság a Gt. 139. §-ának kógens rendelkezése alapján a jogutód nélkül megszűnt tag üzletrészét magához vonta és az üzletrészt a T. Kft. részére értékesítette, majd a tagváltozásra vonatkozó változás bejegyzéséhez szükséges összes iratot a cégbírósághoz benyújtotta. Hivatkozott a társasági törvény és a cégtörvény magyarázatát tartalmazó szakkönyvben foglaltakra, amelyek szerint a jogutód nélkül megszűnő társasági tag vagyonában lévő üzletrész nem kerülhet más személy vagy szervezet tulajdonába, hanem visszaszáll a társaságra és csak a magához vonás jogintézménye útján történhet meg az üzletrész sorsának rendezése. Utalt arra, hogy mind a törvényességi felügyeleti kérelem, mind a 74. sorszámú végzés tévesen hivatkozik a saját üzletrész megszerzésére, mivel a magához vonás nem jelent a társaság részéről saját üzletrész-szerzést. A társaság csak átmenetileg rendelkezhet az üzletrésszel.
A Főügyészség a fellebbezésre tett észrevételeiben az elsőfokú bíróság végzésének helybenhagyását kérte. Előadta, hogy a P. MED Kft. végelszámolója a P. Kft. 100%-os üzletrészének az egyik tag részére történő kiadásával a P. Kft. vagyonát is a végelszámolás alá vonta, holott ennek a cégnek a jogutód nélküli megszűnését nem rendelték el. A T. Kft. úgy jut a P. Kft. vagyonához, hogy a P. Kft. vagyon nélkül marad és a hitelezőinek kielégítésére nem kerül sor. Emiatt a törvénysértő állapot miatt a Főügyészség pert is indított a cég ellen a Ctv. 48. §-a alapján. A cég a perindítást követően nyújtotta be a 2004. augusztus 3-án megkötött üzletrész-átruházási szerződésre alapított változásbejegyzési kérelmét, amely jogellenes és lehetetlen szolgáltatásra irányul, így a Ptk. 228. § (3) bekezdése szerint érvénytelen, figyelemmel arra, hogy a P. Kft.-nek már nincs olyan tagja, aki rendelkezhetne az üzletrész eladásáról. A Gt. 3. § (2) bekezdése értelmében tag nélkül nincs társaság. Végül a Főügyészség előadta, hogy álláspontja szerint a végelszámoló akkor járt volna el törvényesen, ha a jogutód nélkül megszűnő tag tulajdonában álló 100%-os üzletrészt a végelszámolás folyamatában értékesítette volna, és az így befolyt pénzeszközt adta volna ki a vagyonfelosztási javaslat szerint a megszűnt tagban részesedéssel rendelkező személyeknek. A végelszámolónak nem volt joga a Cstv. 71. §-ának rendelkezésétől eltérni és az üzletrészt természetben átadni a megszűnt tagban részesedéssel rendelkező egyik jogi személynek, a T. Kft.-nek.
A fellebbezés az alábbiak szerint megalapozott.
A Gt. 169. § (4) bekezdése szerint a társaság jogutód nélküli megszűnése esetében a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyonból először a pótbefizetéseket kell visszatéríteni, majd a további részt - a társasági szerződés eltérő rendelkezése hiányában - a törzsbetétek arányában kell felosztani a társaság tagjai között. A Gt. 169. § (3) bekezdése értelmében a társaság vagyonának felosztására csak a társaság törlését követően kerülhet sor. A Cstv. rendelkezéseihez képest a Gt.-ben foglalt szabályok különös szabályozási szintet jelentenek, így alkalmazásuk elsődleges a Cstv. szabályaihoz képest. Az ismertetett rendelkezések alapján nincs olyan tiltó szabály, amely megakadályozná, hogy a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyon a tagok között természetben kerüljön felosztásra. Nincs olyan jogi kényszer, hogy a végelszámolónak a jogutód nélkül megszűnő cég vagyonát teljes egészében értékesítenie kellene és csak a befolyt összeg lenne felosztható a társaság volt tagjai között. A jogutód nélküli megszűnés folyamata alatt, a végelszámolás során a társaság tehát hozhatott olyan határozatot, amely alapján a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyonból a vagyonfelosztási javaslatban foglaltak szerint a társaság volt tagjai meghatározott módon és arányban természetben részesülnek.
A tag jogutód nélküli megszűnésével a megszűnt tag részesedésével működő gazdasági társaságba a megszűnt tag helyébe tagként általános, szervezeti jogutód nem lép, mint például ez átalakulás esetében történik. Ugyanakkor a megszűnt (cégjegyzékből törölt) jogi személy tag helyébe léphet az a különös jogutód, aki a végelszámoló által történő értékesítés során vagy a vagyonfelosztási javaslatban foglaltak szerint jogilag megengedett módon megszerzi a jogutód nélkül megszűnő cég tulajdonában álló üzletrészt. A Főügyészség tévesen hivatkozik arra, hogy a végelszámoló nem a jogutód nélkül megszűnő cég, hanem a részesedésével működő kérelmezett vagyonáról hozott volna döntéseket. A kérelmezett 100%-os üzletrésze a jogutód nélkül megszűnt P. MED Kft. tulajdonában állott. A végelszámolás során a P. MED Kft. végelszámolójának volt feladata, hogy e 100%-os üzletrész jogi sorsát rendezze, és ez meg is történt. A jogutódlásra alapítottan a Ctv. 29. § (1) bekezdése, illetve a Gt. 169. § (3) bekezdése alapján az új tag belépését a változástól számított 30 napon belül a cégnek be kellett volna jelentenie a cégbírósághoz. Ez 2004. július 14-én, némi késedelemmel meg is történt, a kérelmet azonban a cég később visszavonta.
A 2004. augusztus 9-én benyújtott újabb változásbejegyzési kérelem szerint a cég a jogutód nélkül megszűnt tagjának az üzletrészét a Gt. 139. §-a alapján magához vonta, majd értékesítette.
A Gt. 144. § (3) bekezdése értelmében, ha a tag jogutód nélküli megszűnése miatt a társaság az üzletrészt magához vonja, az üzletrészt be lehet vonni akkor is, ha a bevonást a társasági szerződés nem teszi lehetővé, továbbá a társaság úgy is határozhat, hogy az üzletrészt a tagoknak - törzsbetéteik arányában - térítés nélkül át kell adni. A Gt. 144. § (5) bekezdése értelmében a bevonás elrendelésével a törzsbetét (üzletrész) megszűnik és értékével a törzstőkét - a tőkeleszállítás szabályainak alkalmazásával - csökkenteni kell.
A fellebbező alappal hivatkozik arra, hogy az üzletrész magához vonása jogintézményének más a funkciója, mint a saját üzletrész megszerzésének. A saját üzletrész a társaság tulajdonába kerül, magához vonás esetében pedig a rendelkezési jog csak átmeneti jellegű, addig tart, amíg a társaság a Gt. 144. § (3) bekezdésében foglaltak szerint nem határoz arról, hogy az üzletrész bevonását hajtja-e végre, vagy az üzletrészt átadja-e térítés nélkül a tagoknak a törzsbetéteik arányában.
A magához vonás esetében a Gt. 144. § (3) bekezdése csak a két említett lehetőséget biztosítja a társaság részére, a társaság tehát a szabályosan magához vont üzletrész esetében sem dönthet annak kívülálló részére történő értékesítéséről. A Gt. 144. § (3) bekezdésében foglalt mindkét megoldás azt eredményezi, hogy a korábban más tulajdonát képező üzletrész a társaság többi tagjának vagyonát növeli, vagy a tőkeleszállítás következtében, vagy oly módon, hogy a tagok üzletrészének névértéke arányosan megnövekszik. A végső soron tulajdon-elvonást eredményező rendelkezés nem alkalmazható olyan esetekben, amikor az üzletrésznek van tulajdonosa, vagyis a jogutód nélkül megszűnt cégnek az üzletrész vonatkozásában van jogutódja. A jogutód ugyanis nemcsak a szervezeti jogutód lehet, hanem más is, aki tulajdonosként jogosult a volt tag üzletrészével való rendelkezésre.
A fellebbező által a fellebbezésében hivatkozottakkal szemben a kifejtettek alapján az állapítható meg, hogy az üzletrész magához vonása csak végső eszköz a társaság életében az uratlanul maradt üzletrész sorsának rendezésére, annak érdekében, hogy a társaság működését a tag hiánya ne akadályozhassa.
A Gt. 139. §-ának szabályozása a fentieknek nem mond ellent. A rendelkezés nem ad alapot olyan értelmezésre, hogy ha a társaság tagja jogutód nélkül megszűnik, akkor függetlenül attól, hogy van-e az üzletrésznek új tulajdonosa, mindenképpen a magához vonás jogintézményét kellene alkalmazni.
A jelen ügyben a végelszámolási eljárásban a jogutód nélkül megszűnő tag vagyonáról, ezen belül a tulajdonában álló, a P. Kft. törzstőkéjének 100%-át megtestesítő üzletrész sorsáról rendelkeztek. Még a P. MED Kft.-nek a cégjegyzékből történő törlését megelőzően jogutódlásra került sor, a T. Kft. a 100%-os üzletrész új tulajdonosa lett. A társaság tehát a magához vonás jogintézményével nem élhetett volna, mivel a Gt. 139. §-ában foglalt azon feltétel, hogy a tagnak nincs jogutódja, nem áll fenn.
A 2004. augusztus 9-i változásbejegyzési kérelemben foglaltak azonban más okból sem felelnek meg a jogszabályoknak.
Ha az egyszemélyes társaság tagjának jogutód nélküli megszűnése oly módon történt volna meg, hogy ennek során a tulajdonában álló 100%-os üzletrész sorsáról a végelszámoló nem rendelkezett volna, tehát a Gt. 139. §-ban foglalt feltételek elvileg fennállnának, egyszemélyes gazdasági társaság esetében, a tag törlését követően a magához vonás intézménye akkor sem lenne alkalmazható. Helyesen utal a Főügyészség arra, hogy a tag törlését követően (2004. május 4-e után) a megszűnt tag helyébe lépő új tag cégbejegyzésének hiányában (a P. MED Kft.-nek a tagok köréből történő törlése hiányának ellenére) az egyszemélyes P. Kft.-nek nem volt tagja, a Gt. 3. § (2) bekezdése értelmében pedig a gazdasági társaságnak legalább egy taggal kell rendelkeznie ahhoz, hogy törvényesen működhessen. Tag nélkül a gazdasági társaságot az ügyvezető önállóan nem működtetheti, így az üzletrész magához vonásáról társasági tag hiányában a társaság ügyvezetője nem dönthet. A magához vonás ilyen esetben azért is értelmetlen, mivel a társaságnak nincs olyan tagja, aki az üzletrész bevonásáról vagy térítés nélküli átadásáról határozhatna.
Tehát, ha a gazdasági társaság egyetlen tagja jogutód nélkül megszűnik, a jogutódnak a társaságba történő belépéséig, a megszűnt tag tagsági jogviszonyának törléséig és az új tag cégbejegyzéséig - ami a Ctv. 30. § (2) bekezdése értelmében visszamenőleges hatályú - függő jogi helyzet áll fenn. Ha jogutódlásra végül mégsem kerülne sor, akkor az üzletrész magához vonása helyett, tag hiányában a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárásának lenne helye, amelynek keretében a cég megszűntnek nyilvánításáról kellene rendelkezni.
A cégbíróság a 80. sorszámú végzésével kiegészített 74. sorszám alatti végzésében elfoglalt eltérő jogi álláspontja miatt a változásbejegyzési kérelem elutasítását megelőzően nem adta ki a Ctv. 44. § (3) bekezdése alapján alkalmazandó Ctv. 41. § (3) bekezdésében foglalt hiánypótlásra felhívó végzését, amelyben pontosan meg kellett volna jelölnie, hogy az új tag bejegyzésére irányuló kérelem teljesítéséhez milyen iratokra van szükség. Megfelelő hiánypótlási lehetőség biztosításának hiányában a változásbejegyzési kérelem elutasítása jogszabálysértő.
A kifejtettek alapján a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését a Ctv. 20. § (1) bekezdése és 49. § (1) bekezdése és a Pp. 259. §-a értelmében alkalmazandó Pp. 252. § (2) bekezdése alapján a lényeges eljárási szabálysértésre figyelemmel hatályon kívül helyezte, egyben az elsőfokú bíróságot újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasította.
Az újabb eljárásban a másodfokú határozatban foglaltakra is figyelemmel a Ctv. 41. § (3) bekezdése alapján hiánypótlásra felhívó végzést kell kiadni, amelynek eredményétől függően dönthet az elsőfokú bíróság a változásbejegyzési kérelem és a törvényességi felügyeleti kérelem tárgyában.
(Fővárosi Ítélőtábla 13. Cgf. 43.429/2005/2.)