adozona.hu
ÍH 2006.37
ÍH 2006.37
KÜLFÖLDI VÁLLALKOZÁS MAGYARORSZÁGI FIÓKTELEPÉNEK JOGKÉPESSÉGE - PERBELI LEGITIMÁCIÓ VIZSGÁLATA - PERKÉPESSÉG
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes a 2005. május 31. napján kelt keresetlevelében előadta, hogy éveken keresztül üzleti kapcsolatban állt az S. japán cégcsoporttal, köztük az S. A. SRL. olasz céggel; disztribútori szerződésük 2003. december 31. napján szűnt meg. Ezt követően, szerződés hiányában is fenntartották az üzleti kapcsolatot, de a felperes többször is jelezte, hogy a magyarországi értékesítési lehetőségek csökkenése miatt a raktárkészlet volumenének növelését nem tudja vállalni.
2004 novemberében megállapo...
ÍH 2006.37 KÜLFÖLDI VÁLLALKOZÁS MAGYARORSZÁGI FIÓKTELEPÉNEK JOGKÉPESSÉGE - PERBELI LEGITIMÁCIÓ VIZSGÁLATA - PERKÉPESSÉG
Jogszabálysértő az elsőfokú bíróság keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasító végzése arra hivatkozással, hogy a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepének nincs perbeli jogképessége [1997. évi CXXXII. tv. (Ftv.) 3. § (1) bek.; 1996. évi LVII. tv. (Tpvt.) 1., 2. és 4. §; Pp. 48. §].
A felperes a 2005. május 31. napján kelt keresetlevelében előadta, hogy éveken keresztül üzleti kapcsolatban állt az S. japán cégcsoporttal, köztük az S. A. SRL. olasz céggel; disztribútori szerződésük 2003. december 31. napján szűnt meg. Ezt követően, szerződés hiányában is fenntartották az üzleti kapcsolatot, de a felperes többször is jelezte, hogy a magyarországi értékesítési lehetőségek csökkenése miatt a raktárkészlet volumenének növelését nem tudja vállalni.
2004 novemberében megállapodott az olasz partnerével, hogy annak magyarországi közvetlen megjelenését elősegíti; hozzájárult ahhoz is, hogy két munkavállalója az olasz cég újonnan alapítandó fióktelepével munkaviszonyt létesítsen, valamint hogy az általa megvásárolt raktárkészlet értékesítésében együttműködjenek.
2004 decemberében a munkavállalók munkakörének átadás-átvételekor megállapították, hogy azok számítógépein teljes körű adattörlés történt, majd az adatbázisok helyreállításakor az is kiderült, hogy a fióktelepnél foglalkoztatott munkavállalóik az S. A. SRL részére üzleti titkaikat továbbították.
A felperes ezért az 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) 2. § és 4. § (1) bekezdésére hivatkozással kérte a jogsértés megállapítását, és az alperes nyilatkozattal történő elégtétel adásra kötelezését.
A Fővárosi Bíróság a 2005. október 27. napján kelt 2. sorszámú végzésében a felperes keresetlevelét idézés kibocsátása nélkül elutasította.
Döntését azzal indokolta, hogy a Pp. 48. §-a alapján az alperesnek nincs perbeli jogképessége. Ezt az 1997. évi CXXXII. törvény (Ftv.) 2. § b) pont rendelkezései is alátámasztják, mert abból egyértelműen kiderül, hogy az alperes nem jogi személy, és mint külföldi vállalkozás fióktelepe csak gazdálkodási önállósággal van felruházva; ezt az álláspontot a Legfelsőbb Bíróság több eseti döntése is alátámasztja.
Az elsőfokú bíróság végzése ellen a felperes nyújtott be fellebbezést, amelyben kérte az elsőfokú bíróság végzésének hatályon kívül helyezését és a per tárgyalására történő utasítását. Álláspontja szerint az alperesnek van perbeli jogképessége, saját cégneve alatt működő jogalany, a polgári jog szabályai szerint jogok illethetik és kötelezettségek terhelhetik, amit az Ftv. 3. § (1) és 10. § (2) bekezdésére alapított, e körben hivatkozott a BH 2003/420. szám alatt közzétett eseti döntésre is. Végül rámutatott, hogy a Tpvt. 1. § (1) bekezdése a fióktelepeket kifejezetten a törvény hatálya alá vonja.
Az alperes a felperes fellebbezésére tett észrevételében kérte az elsőfokú bíróság végzésének a helybenhagyását és a felperes perköltség fizetésére való kötelezését.
Álláspontja szerint téves jogértelmezésből ered az a következtetés, hogy a fióktelepnek van perbeli jogképessége, mivel a Tpvt. alkalmazása során is a Pp. szabályait kell alkalmazni.
Az Ftv. 2. § b) pontja a fióktelep definícióját tartalmazza, ami egyértelműen rögzíti, hogy a fióktelep jogi személyiséggel nem rendelkezik. A felperes által a fellebbezésében hivatkozott eseti döntés a jelen ügy elbírálása szempontjából irreleváns.
A felperes fellebbezése alapos.
Az elsőfokú bíróság a végzésében jogszabálysértően állapította meg, hogy az alperesnek, mint az S. A. SRL Magyarországi Fióktelepének nincs perbeli jogképessége.
A felperes megalapozottan hivatkozott a fellebbezésében a Legfelsőbb Bíróság 2003/420. eseti döntésére, amely kimondja, hogy külföldi vállalkozások magyarországi fióktelepe önálló vállalkozási tevékenységre jogosult, de gazdasági társaság alapítására, illetve azok működésében való részvételre nem jogosult. A határozat indokolása szerint a fióktelep saját cégneve alatt működő jogalany, s e jogalany működésének kereteit az Ftv., illetve az egyéb jogszabályok határozzák meg.
Az Ftv. 2. §-ának b) pontjában rögzítettek szerint a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe jogi személyiséggel nem rendelkező, gazdálkodási önállósággal felruházott olyan szervezeti egység, amelyet önálló cégformaként a belföldi cégnyilvántartásban a külföldi vállalkozás fióktelepeként bejegyeztek.
Az Ftv. 4. § (1) bekezdése akként rendelkezik, hogy a fióktelep a cégnyilvántartásba való bejegyzéssel jön létre, a vállalkozási tevékenységet a cégbejegyzést követően kezdheti meg.
Az Ftv. 3. § (1) bekezdése kimondja, hogy külföldi vállalkozás a Magyarországon nyilvántartásba vett fióktelepe, illetve fióktelepei útján belföldön e törvény rendelkezései szerint vállalkozási tevékenység végzésére jogosult; ennek során a fióktelep tevékenységével összefüggésben - ha törvény másképp nem rendelkezik - a fióktelep jár el a hatóságokkal és harmadik személyekkel szemben fennálló jogviszonyokban, valamint a külföldi vállalkozás más fióktelepeivel fennálló kapcsolatokban.
A törvény indokolása szerint erre a rendelkezésre azért is szükség van, mert az eljárások során a fióktelep félként járhat el, ami egyszerűsíti az üzleti kapcsolatok kiépítését a vállalkozás és üzletfelei (különösen belföldi üzletfelei) között, ugyanakkor megkönnyíti az igényérvényesítést a külföldi vállalkozással szemben azokban az esetekben, amikor a követelések a fióktelepe működésével összefüggésben keletkeznek.
Az Ftv. 10. § (2) bekezdése rögzíti, hogy a külföldi vállalkozás a fióktelep cégneve alatt szerzett vagyonról, jogokról, illetve vállalt kötelezettségekről saját cégneve alatt csak a fióktelep megszűnésekor, illetve az e törvényben meghatározott fizetésképtelenségi eljárások során, valamint a fióktelep cégneve alatt szerzett vagyonnal, jogokkal, kötelezettségekkel összefüggésben külföldön indított eljárások során rendelkezhet. Mindebből pedig az következik, hogy a fióktelep cégneve alatt vagyont, jogokat szerezhet, kötelezettségeket vállalhat.
A Tpvt. 1998. január 1-je előtt hatályos 1. §-a úgy szólt, hogy a törvény hatálya kiterjed a természetes és a jogi személynek, valamint a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságnak (a továbbiakban együtt: vállalkozás) a Magyar Köztársaság területén tanúsított piaci magatartására, kivéve, ha törvény eltérően rendelkezik.
Az Ftv. 33. §-ával módosított, 1998. január 1-jétől hatályos Tpvt. 1. § (1) bekezdése már úgy rendelkezik, hogy e törvény hatálya kiterjed a természetes és jogi személynek, valamint a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságnak - ideértve a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepét is a VI. fejezetben szabályozott magatartások kivételével - (a továbbiakban az előzőek együtt: vállalkozás) a Magyar Köztársaság területén tanúsított piaci magatartásra, kivéve, ha a törvény eltérően rendelkezik.
Az Ftv. indokolása kimondja, hogy a módosításra azért került sor, hogy a külföldi vállalkozásnak a magyarországi fióktelepe révén Magyarországon tanúsított piaci magatartására is kiterjedjen a törvény hatálya.
A felperes a keresetét a Tpvt. II. fejezetének 2. és 4. §-ára alapította.
A Pp. 48. §-a értelmében a perben fél az lehet (perbeli jogképesség), akit a polgári jog szabályai szerint jogok illethetnek és kötelezettségek terhelhetnek. A perbeli jogképesség mindebből következően azt jelenti, hogy aki a polgári jog szabályai szerint jogképes, az a perben fél lehet, azaz pert indíthat, perelhető, beavatkozhat a perbe.
A perbeli legitimáció főszabályként anyagi jogi kérdés; kivételesen eljárásjogi kérdés akkor lehet, ha a pert csak jogszabályban erre feljogosított személy indíthatja meg, vagy csak meghatározott személyekkel szemben indítható. A külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe, mint jogalany működésének a kereteit elsődlegesen az Ftv., illetve az egyéb jogszabályok határozzák meg.
Mindezek egybevetéséből az következik, hogy kifejezett tiltó rendelkezés hiányában a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe alperes ellen, a Tpvt. 2. § és 4. §-ára hivatkozással előterjesztett keresetlevelet az elsőfokú bíróság jogszabálysértően utasította el idézés kibocsátása nélkül a Pp. 130. § (1) bekezdés e) pontja alapján, figyelemmel a Pp. 48. §-ára.
Ezért a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését a Pp. 259. §-a alapján alkalmazandó Pp. 253. § (2) bekezdésének értelemszerű alkalmazásával megváltoztatta, és elrendelte az eljárás lefolytatását.
Az elsőfokú bíróságnak - a kereset alapján - elsődlegesen abban a kérdésben kell érdemben állást foglalnia, hogy a perbeli igény az alperessel szemben érvényesíthető-e, az alábbiakra figyelemmel.
A rendelkezésre álló, hivatalból beszerzett alperesi cégkivonat szerint a fióktelepet 2005. február 3. napján jegyezték be a cégjegyzékbe.
Az Ftv. 4. § (1) bekezdése alapján a fióktelep a cégnyilvántartásba való bejegyzéssel jön létre, a vállalkozási tevékenységet a cégbejegyzést követően kezdheti meg.
(Fővárosi Ítélőtábla 14. Gf. 40.441/2005/2.)