adozona.hu
ÍH 2006.35
ÍH 2006.35
VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐ VÁLTOZÁSBEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉGE - VÁLTOZÁSOK HATÁLYOSULÁSA CÉGBÍRÓSÁGGAL SZEMBEN - TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETI ELJÁRÁS BE NEM JELENTETT ÚJ SZÉKHELY FOLYTÁN
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A kérelmezett betéti társaság Cg.01-06-717277 cégjegyzékszám alatt 1998. augusztus 24-én került bejegyzésre a cégjegyzékbe. A cégjegyzék adatai szerint 1998. augusztus 24. napjától jelenleg is B. B. a beltagja, aki egyben a cég képviseletére jogosult üzletvezető is. A cégnek 2003. február 15. napjától egy kültagja van, S. Z.
Az I. rendű kérelmező a cégbíróságnál 2004. július 14-én benyújtott kérelmében törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatását kérte a kérelmezettel szemben. Előadta, ho...
A kérelmezett betéti társaság Cg.01-06-717277 cégjegyzékszám alatt 1998. augusztus 24-én került bejegyzésre a cégjegyzékbe. A cégjegyzék adatai szerint 1998. augusztus 24. napjától jelenleg is B. B. a beltagja, aki egyben a cég képviseletére jogosult üzletvezető is. A cégnek 2003. február 15. napjától egy kültagja van, S. Z.
Az I. rendű kérelmező a cégbíróságnál 2004. július 14-én benyújtott kérelmében törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatását kérte a kérelmezettel szemben. Előadta, hogy a kérelmezett társaság ellen pert indított és a perben a társaság címéről az idézés "elköltözött" jelzéssel érkezett vissza a feladóhoz. A nyilvános cégkivonat szerint azonban a társaság székhelye változatlanul a megadott címen van.
A II. rendű kérelmező a cégbíróságnál 2004. október 22-én benyújtott kérelmében a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatását, a kérelmezett hivatalbóli törlését kérte. Előadta, hogy a kérelmezettel mint bérlővel bérleti szerződése állt fenn, amelyet 2004. június 13-án felmondott, mivel a bérlő több hónapon keresztül nem fizette a bérleti díjat. A kérelmezett cég kiköltözött a bérleményből, azonban az új székhelyét nem jelentette be. Az üzletvezető részére ügyvédi felszólítást küldött, azonban az "elköltözött" jelzéssel visszaérkezett a feladóhoz.
A cégbíróság a két törvényességi felügyeleti ügyet egyesítette a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény (Ctv.) 49. § (1) bekezdéséhez képest alkalmazandó Pp. 149. § (2) bekezdése alapján.
Az elsőfokú bíróság az I. rendű és a II. rendű kérelmező kérelmét azzal küldte meg a kérelmezett cégnek, hogy arra a végzés kézhezvételétől számított 30 napon belül írásban nyilatkozzon, illetve ha a kérelemben foglaltakat nem vitatja, a törvénysértő állapotot szüntesse meg, változásbejegyzési kérelem benyújtásával jelölje meg a társaság új székhelyét és a képviselő új lakóhelyét. Felhívta a céget, hogy ha a cég a tevékenységét megszüntette, akkor a cég jogutód nélküli megszűnésére, illetve a végelszámolási eljárás megindítására vonatkozó bejegyzési kérelmet nyújtson be jogi képviselő útján.
A cégbíróság végzései a kérelmezett cég bejegyzett székhelyéről "elköltözött" jelzéssel érkeztek vissza, azonban a cég bejegyzett képviselője (B. B.) részére az új lakóhelyén a kézbesítés eredményes volt. A kérelmezett képviselője a végzésben megjelölt határidőben nyilatkozatot nem tett.
A cégbíróság a 2005. április 11-én kelt 6. számú végzésével kötelezte a kérelmezett céget a törvényes működés helyreállítására és felhívta, hogy 30 napon belül tegyen eleget változásbejelentési kötelezettségének és jelentse be a társaság új székhelyét a cég megszűntnek nyilvánításának és végelszámolása elrendelésének terhe mellett. A végzés indokolása szerint az I. rendű és a II. rendű kérelmezők bejelentése alapján megállapíthatóvá vált, hogy a cég a székhelyéről ismeretlen helyre költözött és a képviselő új lakcímének cégbírósági bejelentése sem történt meg. Erre tekintettel a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatása és a céggel szemben intézkedés alkalmazása indokolt.
A végzés ellen a kérelmezett élt fellebbezéssel, amelyben az elsőfokú bíróság végzésének hatályon kívül helyezését kérte. Előadta, hogy a 2004. május 19-én aláírt társasági szerződésmódosítás időpontjával a társaságból mindkét tag kivált és új tagok váltak a társaság tagjává. E tagok által választott képviselő kötelezettsége lett volna a változások bejelentése a cégbíróság részére. A cégjegyzékbe bejegyzett beltag és képviselő a társaság tevékenységében a szerződésmódosítás óta nem vett részt, a cég sorsáról nincs tudomása. A törvényes működés helyreállítását nem tudja végrehajtani, mert az iratokat az új tagoknak átadták. A cég ügyében az APEH Kelet-budapesti Igazgatósága is vizsgálatot folytat, mivel a cég nem működik. Ismeretei szerint az adóhatóság a társaság ellen felszámolás iránti kérelmet fog benyújtani.
Az I. rendű kérelmező a fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság végzésének helybenhagyását kérte. Előadta, hogy amennyiben a társasági szerződés módosítása a jogszabályi előírásoknak megfelelően történt volna, akkor a volt tagok rendelkeznének az új tagok adataival. Ugyanakkor a fellebbezés az új tagokra vonatkozóan semmiféle adatot nem tartalmaz. Erre tekintettel csak a cégnyilvántartásban szereplő tagok kötelezhetők a cég törvényes működésének fenntartására.
A II. rendű kérelmező fellebbezési ellenkérelmet nem terjesztett elő.
A fellebbezés nem megalapozott.
A Ctv. 29. §-ának (1) bekezdése értelmében a cég bejegyzett adataiban bekövetkezett változás bejegyzése iránti kérelmet - törvény eltérő rendelkezésének hiányában - a változástól számított 30 napon belül kell előterjeszteni a cégbíróságnál. A gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény (Gt.) 26. § (1) bekezdése értelmében a gazdasági társaság alapításának, a társasági szerződés (alapító okirat, alapszabály) módosításának, a cégjegyzékbe bejegyzett jogoknak, tényeknek és adatoknak és ezek változásának, valamint a törvényben előírt más adatoknak a cégbírósági bejelentése a vezető tisztségviselők kötelezettsége. A (2) bekezdés értelmében a vezető tisztségviselők korlátlanul és egyetemlegesen felelnek azokért a károkért, amelyek a bejelentett adat, jog vagy tény valótlanságából, illetve a bejelentés késedelméből vagy elmulasztásából származnak.
Az állandó bírói gyakorlat alapján a cégbírósággal szemben a cég életében bekövetkező változások azonnal hatályosulnak, így a társasági szerződés módosítása illetve új képviselő választása esetében a cégbíróság felé a változások bejelentésére az új képviselő jogosult és köteles. A megváltozott adatok cégbíróság irányában történő hatályosulása azonban értelemszerűen csak akkor következik be, ha a változásbejelentés megtörténik, vagyis a cégbíróság a változásról tudomást szerez.
A jelen ügyben a cégbíróság az adatváltozásról nem szerzett tudomást. A kérelmezettel szemben az eljárást a kérelmezők által előadottak alapján indította meg, és az adatváltozás bejelentése az elsőfokú eljárás folyamatban léte alatt sem történt meg. A kérelmezett cégjegyzékben szereplő képviselője csak a fellebbezésében jelentette be, hogy a társasági szerződés módosításával a cég tagjainak és képviselőjének személyében 2004. május 19-én változás következett be, azonban az adataikat nem közölte és társasági szerződésmódosító okiratot sem csatolt. Így a cégbíróság irányában az adatváltozás nem hatályosulhatott és nem is hatályosult.
A kifejtettek alapján - annak ellenére, hogy a változásbejegyzési kérelem benyújtása az új tagok által megválasztott képviselő feladata lett volna - a cég korábbi tagjainak illetve volt képviselőjének is figyelemmel kell kísérnie, hogy a változás bejelentése a cégbíróság részére megtörtént-e. Ennek hiányában a cégbíróság a céggel szemben a bejegyzett képviselő útján járhat el, ha a cég működése nem felel meg a jogszabályban foglaltaknak.
A jelen esetben a kérelmezők észlelték, hogy a kérelmezett cég a bejegyzett székhelyén nem található. A cégbíróság a kérelmezett cég bejegyzett képviselőjének új lakóhelyét megállapította. Ezért a kérelmezett a cégjegyzékből hivatalból nem törölhető. A cégbíróság helyesen járt el, amikor a céggel szemben az eljárást a bejegyzett képviselője közreműködésével folytatta le, és a törvényességi felügyeleti eljárás eredményeként a céggel szemben a Ctv. 54. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott törvényességi felügyeleti intézkedést alkalmazta.
A fentiekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését - a fellebbezés korlátai között elbírálva - a Ctv. 49. § (1) bekezdése és a Pp. 259. §-a értelmében alkalmazandó Pp. 253. § (2) bekezdése alapján helybenhagyta.