adozona.hu
ÍH 2006.34
ÍH 2006.34
IDEGEN NYELVŰ RÖVIDÍTETT CÉGNÉV ELHAGYÁSA - TÁRSASÁGI SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉGE CÉGNÉV MEGVÁLTOZÁSÁNÁL - OLVASHATATLAN, AZONOSÍTHATATLAN ALÁÍRÁS TÁRSASÁGI SZERZŐDÉSNÉL - BÍRÓSÁG ÜGYINTÉZÉSI HATÁRIDEJE HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉS ÉS AZ ELJÁRÁS FELFÜGGESZTÉSE ESETÉN
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A G. Acélszerkezet Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság 2003. október 8-án kelt társasági szerződés alapján 2003. október 20-án bejegyzési kérelmet nyújtott be a Fővárosi Bírósághoz mint Cégbírósághoz. Az elsőfokú bíróság 2003. november 14-én kelt Cg. 01-09-720232/3. számú végzésével felhívta a társaságot angol nyelvű rövidített elnevezésének az 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 15. § (3) bekezdésének megfelelő módosítására, és arra, hogy a G. Rt. tag cégszerű aláírásával lássák el a társaság...
ÍH 2006.34 IDEGEN NYELVŰ RÖVIDÍTETT CÉGNÉV ELHAGYÁSA - TÁRSASÁGI SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉGE CÉGNÉV MEGVÁLTOZÁSÁNÁL - OLVASHATATLAN, AZONOSÍTHATATLAN ALÁÍRÁS TÁRSASÁGI SZERZŐDÉSNÉL - BÍRÓSÁG ÜGYINTÉZÉSI HATÁRIDEJE HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉS ÉS AZ ELJÁRÁS FELFÜGGESZTÉSE ESETÉN
I. Az idegen nyelvű rövidített cégnév bejegyzésére vonatkozó kérelem csak a létesítő okirat megfelelő módosítása alapján vonható vissza [Gt. 9. § (2) bek., 11. § a) pontja, 20. §; Ptk. 240. § (1) bek.; Ctv. 12. § (2) bek. b) pontja, 15. § (3) bek.].
II. A társasági szerződés olvashatatlan és ezért azonosíthatatlan aláírása, illetve kézjeggyel való ellátása nem alkalmas az alapítók kölcsönös és egybehangzó akaratnyilvánításának igazolására, ezért nem felel meg a Gt. által a szabályszerű társasági szerződés-aláírással szemben támasztott követelményeknek [Gt. 9. § (2) bek., 10. § (2) bek., 11. § b) pontja; Ptk. 205. § (1) bek.].
III. A bíróság ügyintézési határidejének számítása a bejegyzési eljárásban. [Ctv. 20. § (1) bek.; 42. §; Pp. 155. § (1) bek., 252. § (2) bek.].
A G. Acélszerkezet Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság 2003. október 8-án kelt társasági szerződés alapján 2003. október 20-án bejegyzési kérelmet nyújtott be a Fővárosi Bírósághoz mint Cégbírósághoz. Az elsőfokú bíróság 2003. november 14-én kelt Cg. 01-09-720232/3. számú végzésével felhívta a társaságot angol nyelvű rövidített elnevezésének az 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 15. § (3) bekezdésének megfelelő módosítására, és arra, hogy a G. Rt. tag cégszerű aláírásával lássák el a társasági szerződést. A bejegyzési eljárás tartama alatt, 2003. december 1-jén előterjesztett beadványban a társaság alapítói közül a G. Rt. a bejegyzési kérelem elutasítását kérte arra hivatkozással, hogy a jogi személy tag alapító részéről a társasági szerződést senki sem írta alá és vagyoni hozzájárulást sem teljesített, kifogásolta továbbá, hogy a bejegyezni kért társaság székhelye megegyezik a jogi személyiségű tag székhelyével, amely a nevek hasonlósága alapján a korábban már bejegyzett alapító tag érdekeit sérti. Az elsőfokú bíróság a beadványt - tartalma alapján - törvényességi felügyeleti kérelemként bírálta el. Az elsőfokú bíróság 2003. december 4-én kelt Cg. 01-09-720232/6. számú végzésével a cég bejegyzés iránti kérelmét a Ctv. 41. §-ának (4) bekezdése alapján azzal utasította el, hogy a társaság hiányosan, illetve hibásan teljesítette hiánypótlási kötelezettségét.
A végzés ellen a bejegyzést kérő nyújtott be fellebbezést. A Fővárosi Ítélőtábla 10. Cgf. 44.017/2004/2. számú végzésében az elsőfokú bíróság végzését a fellebbezési kérelem korlátaira tekintet nélkül hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasította, mert a cégbíróságnak a bejegyzési kérelmet és a törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelmet együttesen kellett volna elbírálnia, így végzésében a bejegyzést elutasító döntésével egy időben a Ctv. 50. § (2) és 54. § (6) bekezdésében foglaltak értelmében a törvényességi felügyeleti kérelem tárgyában is állást kellett volna foglalnia.
A megismételt eljárásban az elsőfokú bíróság Cg. 01-09-720232/15. számú végzésével a bejegyzési eljárást, Cgt. 01-03/007734/11. számú végzésével a törvényességi felügyeleti eljárást a Pp. 152. §-ának (2) bekezdése alapján felfüggesztette. E végzések ellen a cégbejegyzést kérő társaság terjesztett elő fellebbezést, amelynek folytán a Fővárosi Ítélőtábla 2005. április 1-jén kelt 10.Cgf.45.464/2004/2. számú végzésével az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott végzéseit megváltoztatta, és az elsőfokú bíróságot felhívta az eljárás folytatására.
Az újabb eljárásban az elsőfokú bíróság 2005. május 23-án kelt Cg. 01-09-720232/18. számú végzésével a bejegyzés iránti kérelmet és a Cgt. 01-03/007734 számon indult törvényességi felügyeleti kérelmet elutasította. Határozata indokolásában megállapította, hogy a társaság a Cg. 01-09-720232/3. számú végzésben megjelölt hiányokat hibásan teljesítette; a társasági szerződést az angol nyelvű rövidített cégnév vonatkozásában nem módosította, (noha ez szerződésmódosítást igénylő változtatás). Módosított kérelmével a rövidített cégnév elhagyását kérte, de ennek szerződési alapjait nem teremtette meg. A hiánypótlásként becsatolt társasági szerződés változatlanul tartalmazza a kifogásolt idegen nyelvű rövidített cégnevet - amely a társasági szerződés kötelező tartalmi eleme [Gt. 11. § a) pont] -, így a létesítő okirat jogszabálysértő. Nem állapítható meg továbbá, hogy a jogi személy tag részéről kik és milyen minőségben írták alá a létesítő okiratot, ezért nem állapítható meg az sem, hogy az aláíró személyek a képviseletre, a társasági szerződés aláírására jogosultak voltak-e. A hiánypótlásként benyújtott okirat csakis a hiánypótlásra felhívó végzés kézhezvétele utáni időben jöhetett létre - figyelemmel arra, hogy a cégbíróság a társasági szerződés módosítására hívta fel a társaságot -, a jogi személy tag társaságnál az adott időszakban azonban változás történt a cégjegyzésre jogosult személyek tekintetében. Mindezekre tekintettel az elsőfokú bíróság a Ctv. 41. §-ának (4) bekezdése értelmében a társaság bejegyzés iránti, továbbá a G. Rt. törvényességi felügyeleti kérelmét elutasította.
A végzés ellen a bejegyzést kérő társaság terjesztett elő fellebbezést, amelyben a végzés hatályon kívül helyezésével a cég bejegyzését kérte. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság határozata a bejegyzési kérelem benyújtását követő 88. napon kelt, a Ctv. jelen eljárásra irányadó rendelkezései szerint viszont a társaság bejegyzése a 69. napon a törvény erejénél fogva megtörtént, s az automatikus bejegyzésnek - így a cégnyilvántartásnak - nem része a cég idegen nyelvű rövidített cégneve a hiánypótlási eljárás keretében történt visszavonás következtében. A társaság sérelmezte, hogy érdemben sem helytálló az elsőfokú bíróság döntése, mert a bejegyzésre benyújtott, 2003. október 8-i szerződést aláíró magánszemélyek - B. P. kivételével - valamennyien a jogi személy tag G. Rt. cégjegyzésre jogosult igazgatói, s a társasági szerződés aláírási oldalán egyértelműen azonosítható a részvénytársaság nevében első helyen aláíró B. G. és a második helyen aláíró dr. D. P., nincs kötelező jogszabályi előírás a cégnév mellett az aláíró személyének külön feltüntetésére. Véleménye szerint véletlenül került a bejegyzési kérelemhez olyan szerződéspéldány, amelyről a jogi személy tag egyik cégjegyzőjének aláírása hiányzik. A cégbíróságnak a cégbejegyzési nemperes eljárásban különösebb mérlegelési és véleményalkotási jogköre nincs, a Ctv. 20. §-a szerint a becsatolt iratból ezért jogszerűen csak arra a következtetésre juthatott, hogy a társasági szerződés az abban feltüntetett időpontban, 2003. október 8-án jött létre. Az idegen nyelvű rövidített cégnév bejegyzésére vonatkozó kérelme visszavonásának egyetlen lehetséges eljárásjogi vonzata az eljárásnak erre nézve történő megszüntetése, a kérelemhez kötöttség eljárásjogi elvei alapján (Pp. 3. §, Ctv. 27. §).
A G. Rt. fellebbezésre tett észrevétele az elsőfokú bíróság határozatának a helybenhagyására irányult.
A fellebbezés nem megalapozott.
Nem osztotta a másodfokú bíróság azt az álláspontot, hogy a G. Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság bejegyzése a törvény erejénél fogva létrejött.
Az 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) szabályozza a cégbejegyzési eljárás rendjét. Eszerint jogi személyiségű cégek esetében, ha a cégbejegyzési kérelem és az annak alapjául szolgáló okiratok nem felelnek meg a jogszabályi rendelkezéseknek, a cégbíróság a kérelem benyújtásától számított 45 napon belül hiánypótlásra felhívó végzést bocsát ki. A kérelem benyújtásától számított 68 napon belül a cégbíróságnak a kérelem tekintetében érdemi határozatot kell hoznia, mely határidőbe a hiánypótlásra felhívó végzés postára adásától a hiánypótlás teljesítéséig terjedő idő nem számít bele [Ctv. 44. § (1) és (3) bekezdés, illetve 42. § (2) bekezdés]. Amennyiben a cégbíróság az említett határidő alatt az érdemi határozatát nem hozza meg, a bejegyzés a 69. napon a törvény erejénél fogva létrejön [42. § (3) bekezdés].
Az adott esetben a társaság bejegyzési kérelmét 2003. október 20-án nyújtotta be az elsőfokú bírósághoz, a cégbíróság 2003. november 19-én postára adott, 2003. november 14-én kelt Cg. 01-09-720232/3. számú végzésével hívta fel a bejegyzést kérő céget a hiánypótlásra. A kérelmező 2003. november 26-án tett bejelentést a hiánypótlásra, illetőleg 2003. október 8-án kelt társasági szerződés példányt csatolt. A bejegyzés iránti kérelmet az elsőfokú bíróság 2003. december 4-én kelt Cg. 01-09-720232/6. számú végzésével az ügyintézési határidőn belül elutasította. E határozatot a Fővárosi Ítélőtábla 10. Cgf. 44.017/2004/2. számú végzésével - a fellebbezési kérelem korlátaira tekintet nélkül - hatályon kívül helyezte, a 2004. május 20-án kelt határozata 2004. június 7-én érkezett vissza az elsőfokú bírósághoz, amellyel az ügyintézési határidők újból kezdődtek, tekintve, hogy a lényeges eljárási szabálysértés folytán bekövetkezett hatályon kívül helyezés és új eljárásra utasítás értelemszerűen az eljárási határidők újrakezdődését is magával hozza a megismételt eljárásban. Ezt követően az elsőfokú bíróság 2004. június 16-án Cg. 01-09-720232/11. szám alatt a bejegyzési eljárást, a törvényességi felügyeleti eljárásra figyelemmel, felfüggesztette. Ezt a határozatát 2004. október 6-án Cg. 01-09-720232/13. szám alatt hatályon kívül helyezte, és ugyanaznap Cg. 01-09-720232/15. számú végzésével a cég bejegyzése iránt indított eljárást ismételten felfüggesztette, ezzel az intézkedéssel az ügyintézési határidő megszakadt. A Ctv. 20. § (1) bekezdéséhez képest alkalmazandó Pp. 155. § (1) bekezdése értelmében ugyanis a felfüggesztéssel minden határidő megszakad, a felfüggesztés megszűnésével pedig a határidő újrakezdődik. A felfüggesztő végzést a másodfokú bíróság 2005. április 1-jén kelt 10. Cgf. 45.464/2004/2. számú végzésével megváltoztatta, és az elsőfokú bíróságot felhívta az eljárás folytatására. A másodfokú bíróság határozata 2005. április 7-én érkezett vissza a cégbírósághoz, s az elsőfokú bíróság 2005. május 23-án hozta meg a jelen fellebbezéssel támadott határozatát. Mindezekből megállapítható, hogy a Ctv.-ben előírt, előzőekben ismertetett ügyintézési határidők nem teltek el, ezért a bejegyzési kérelemben szereplő adatok automatikusan nem nyertek bejegyzést.
A felterjesztett iratokból kitűnően a bejegyzési kérelemhez csatolt társasági szerződés példányok mindegyikén a jogi személy tag esetében egy aláíró szerepel, ezért megalapozottan hívta fel az elsőfokú bíróság a bejegyzést kérő társaságot 2003. november 14-én kelt 3. számú hiánypótlásra felhívó végzésében, hogy a G. Rt. tag cégszerű aláírással lássa el a létesítő okiratot, és a társaság angol nyelvű rövidített cégnevét módosítsa.
A hiánypótlásként csatolt társasági szerződés alapján nem állapítható meg, hogy a jogi személy tag részéről a létesítő okiratot kik és milyen minőségben írták alá, illetve hogy az aláíró személyek a cég képviseletére, a társasági szerződés aláírására jogosultak voltak-e. Osztja a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság azon álláspontját is, hogy a szerződés módosítása nélkül nem elegendő az idegen nyelvű rövidített cégnév bejegyzésére vonatkozó kérelem visszavonása, ugyanis az idegen nyelvű rövidített név is - ha ilyen van - a társasági szerződés tartalmi eleme és bejegyeztetési kötelezettség alá esik [Ctv. 12. § (2) bek. b) pontja], elhagyása szerződésmódosítás nélkül nem lehetséges. [Gt. 9. § (2) bek., 20. § és Ptk. 240. § (1) bek.] Mindezen hiányosságok folytán a létesítő okirat alkalmatlan a bejegyzésre, ezért helytállóan döntött az elsőfokú bíróság, amikor a társaság bejegyzés iránti kérelmét a Ctv. 41. §-ának (4) bekezdése alapján elutasította.
A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság határozatának indokait - a fellebbezésben foglaltakra tekintettel - a következőkkel egészíti ki.
A gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) szigorú követelményeket állít fel a létesítő okiratok alakszerűségére vonatkozóan. A társasági szerződés minősített alakszerűséghez kötött okirat, alapvető érvényességi kelléke az írásbeli forma. A Gt. 10. § (2) bek. értelmében a társasági szerződést - az egyező szerződési akarat bizonyságául - minden esetben kötelező írásba foglalni, s a szerződést minden tagnak, alapítónak alá kell írnia. Kétségtelen; kifejezett tételes jogi rendelkezés nincs arra, hogy a társasági szerződést aláíró tagok kézjegye mellett, alatt vagy fölött gépelve is fel kellene tüntetni a tagok nevét. A Gt. 11. §-ának b) pontja értelmében a társasági szerződés kötelező tartalmi eleme a tagok neve (cégneve) és lakóhelye (székhelye). Ha az aláírás nem olvasható, nem lehet megállapítani azt, ki az a személy, aki a szerződést aláírta, ezért a tagoknak, alapítóknak oly módon kell olvashatóan aláírni a létesítő okiratot, hogy az egyes aláírások azonosíthatóak legyenek a létesítő okiratban tagként, alapítóként feltüntetett személyek nevével. Az olvashatatlan és ezért azonosíthatatlan aláírás, illetve kézjegy nem felel meg a Gt. által a szabályszerű aláírással szemben támasztott követelményeknek. Jogi személy esetén a szerződést cégszerűen kell aláírni, ebben az esetben az aláírás mellett fel kell tüntetni az aláíró tisztségét is, illetve azt, hogy milyen minőségben ír alá az eljáró személy az általa képviselt szervezet nevében. Ezen követelményeknek a bejegyzési kérelemhez csatolt társasági szerződésen szereplő aláírás, illetve a hiánypótlásként csatolt társasági szerződésen szereplő aláírások nem felelnek meg.
Mindezek alapján a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését a Ctv. 20. §-ának (1) bekezdése és a Pp. 259. §-a szerint alkalmazandó Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján helybenhagyta.
(Fővárosi Ítélőtábla 10. Cgf. 43.930/2005/3.)