adozona.hu
ÍH 2005.171
ÍH 2005.171
KÜLFÖLDI VÁLLALKOZÁS MAGYARORSZÁGI FIÓKTELEPÉNEK BEJEGYZÉSE - JEGYZETT TŐKEKÉNT SZEREPELTETENDŐ ÖSSZEG KÜLFÖLDI VÁLLALKOZÁS MAGYARORSZÁGI FIÓKTELEPÉNEK BEJEGYZÉSI KÉRELMÉN
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az A. Külföldi Vállalkozás Magyarországi Fióktelepe 2005. március 30-án bejegyzés iránti kérelmet terjesztett elő.
Az elsőfokú bíróság 2005. április 6-án kelt hiánypótlásra felhívó végzésében, hivatkozva az 1997. évi CXLV. törvény (Ctv.) 19. § (2) bekezdésére, mely szerint az új alapítású fióktelep cégjegyzékének 11. rovatában fel kell tüntetni azon vagyoni betét összegét forintban, amelyet a külföldi vállalkozás a fióktelep működéséhez biztosít, felhívta a céget, hogy az alapítói határozat ...
ÍH 2005.171 KÜLFÖLDI VÁLLALKOZÁS MAGYARORSZÁGI FIÓKTELEPÉNEK BEJEGYZÉSE - JEGYZETT TŐKEKÉNT SZEREPELTETENDŐ ÖSSZEG KÜLFÖLDI VÁLLALKOZÁS MAGYARORSZÁGI FIÓKTELEPÉNEK BEJEGYZÉSI KÉRELMÉN
A külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepének bejegyzési kérelmében - jegyzett tőkeként - azt az összeget kell feltüntetni, amelyet az anyavállalat a fióktelep működéséhez rendelkezésre bocsátott. E vagyont (ilyen tartalmú jogszabályi előírás hiányában) nem szükséges az alapító határozatban szerepeltetni, a bejegyzési kérelemben azonban a jegyzett tőke rovatában meg kell jelölni [1997. évi CXLV. (Ctv.) 12. § (1) bek. g) pontja, 19. § (2) bek.; 2003. évi XLIX. tv. 21. §; 2000. évi C. tv. 35. § (6) bek.; 1997. évi CXXXII. tv. (Ftv.) 4. § (1) bek., 5. § (1) bek. b) pontja, 6. § (1) bek., 11. § (1) bek.].
Az A. Külföldi Vállalkozás Magyarországi Fióktelepe 2005. március 30-án bejegyzés iránti kérelmet terjesztett elő.
Az elsőfokú bíróság 2005. április 6-án kelt hiánypótlásra felhívó végzésében, hivatkozva az 1997. évi CXLV. törvény (Ctv.) 19. § (2) bekezdésére, mely szerint az új alapítású fióktelep cégjegyzékének 11. rovatában fel kell tüntetni azon vagyoni betét összegét forintban, amelyet a külföldi vállalkozás a fióktelep működéséhez biztosít, felhívta a céget, hogy az alapítói határozat kiegészítésével jelölje meg ezt az összeget, továbbá pótolja a külföldi vállalkozás vezetőjének aláírását a kézbesítési meghatalmazáson, vagy a külföldi vállalkozás vezetője a kiegészítő alapítói határozat aláírásakor nyilatkozzék a meghatalmazásról is.
A társaság a felhívásra csatolta a cégbejegyzési kérelem 11. számú rovatát tartalmazó lapját, melyen a cég jegyzett tőkéjét nulla forintban jelölte meg arra hivatkozva, hogy a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. tv. (Ftv.) 4. § (2) bekezdése, 11. § (1) bekezdése és 20. § (1) bekezdése egybevetéséből következően a jogszabály kötelezi az alapítót a fióktelep működéséhez, a tartozások kiegyenlítéséhez szükséges vagyon biztosítására, de ezen összeg nevesítését nem írja elő, ugyanakkor korlátlan kötelezettségvállalást határoz meg a fióktelep tevékenysége során keletkezett tartozásokért. Erre tekintettel nem rendelkezett az alapító az alapítói határozatban a Ctv. 19. § (2) bekezdésében említett összegről. Csatolta az alapító kézbesítési meghatalmazásának az elfogadott, ügyvéd által ellenjegyzett azon másolati példányát, melyen feltünteti az eredeti aláírásnál a meghatalmazó nevét is.
Az elsőfokú bíróság 2005. május 20-án kelt 6. sorszámú végzésében a fióktelep bejegyzése iránti kérelmét elutasította; indokolásában kifejtve, hogy a társaság jogi képviselője a Ctv. 19. § (2) bekezdésén alapuló felhívásnak a megadott határidőn belül, illetve a végzés meghozataláig nem tett eleget, ezért a Ctv. 41. § (4) bekezdése alapján határozott.
A társaság elsődlegesen ezen határozat kijavítását kérte, másodlagosan fellebbezést terjesztett elő, kérve a végzés megváltoztatását és az elsőfokú bíróság utasítását a fióktelep bejegyzésére. Kijavítási kérelmében arra hivatkozott, hogy kérelme Ctv. 19. § (2) bekezdésén alapuló elutasítása számszaki jellegű, és mivel a kért számszaki adatot megadta, a felhívásnak eleget tett, így a Pp. 224. § (1), (2) bekezdései alapján a határozat kijavításának van helye. Álláspontja szerint a bejegyzés iránti kérelméhez benyújtott iratok teljes körűen megfeleltek az Ftv., valamint a Ctv. által előírtaknak. Az elsőfokú bíróság az okiratok tartalmi vizsgálatát követően tévesen vont következtetést a Ctv. 19. § (2) bekezdése alapján előírt hiánypótlás részbeni elmaradására. A Ctv. 19. § (2) bekezdése és 12. § (1) bekezdés g) pontja egybevetéséből megállapítható, hogy az alapító által a fióktelep rendelkezésére bocsátott összeget a cégbejegyzési kérelemben meg kell jelölni, illetve évente egy alkalommal az aktuális állapotot be kell jelenteni, nincs azonban előírás arra vonatkozóan, hogy ilyen összeget kötelező lenne a fióktelep rendelkezésére bocsátania, továbbá, hogy ilyen összegre vonatkozóan az alapítói határozatban rendelkezni kell. A külföldiek magyarországi fióktelepe klasszikus értelemben vett jegyzett tőkével nem rendelkezik, így a cégjegyzék nem a jegyzett tőkét, hanem a külföldi vállalkozás által működésükhöz rendelkezésre bocsátott összeget tartja nyilván. Jegyzett tőke hiányában ez nem lehet kötelező eleme az alapítói határozatnak. Fentieket támasztja alá a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) és a Ctv. jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2003. évi XLIX. tv. indokolása. A fióktelep alapítása tehát nulla forintos dotációs tőkével is megtörténhet, ez nem az alapítói felelősségvállalás korlátozása, hanem annak kifejezésre juttatása, hogy a fióktelep "relatív gazdálkodási jogosultsága" nulla forintra korlátozódott, melyen az alapító operatív döntéseivel változtathat. Bejelentési kötelezettsége azonban nincs, kizárólag évi egy alkalommal történő bejelentés megtételére köteles.
Az elsőfokú bíróság a kijavítási kérelemről nem határozott, az iratot jogorvoslati elbírálásra terjesztette fel.
A társaság kijavítás iránti kérelmében a Pp. 224. § (1) bekezdése szerinti elírást konkrétan nem nevezte meg, az tartalmilag az elsőfokú végzés saját hatáskörben történő megváltoztatására irányult, melyre nincs mód, így nem tévedett az elsőfokú bíróság, amikor a beadványt a Pp. 3. § (2) bekezdése figyelembevételével fellebbezésnek tekintette és azt jogorvoslati elbírálásra terjesztette fel, mellőzve a kijavítás tárgyában határozat meghozatalát.
A fellebbezés nem megalapozott.
A külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. tv. (Ftv.) 4. § (1) bekezdésében foglaltakból következően a fióktelep a cégnyilvántartásba való bejegyzéssel jön létre, a vállalkozási tevékenységet a cégbejegyzést követően kezdheti meg.
A fióktelep akkor jegyezhető be a cégnyilvántartásba az 5. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltak szerint, ha a cégbejegyzésre vonatkozó kérelem és mellékletei megfelelnek a külön törvényben szabályozott feltételeknek.
Ezen külön törvényt nevesíti a 6. § (1) bekezdése, mely a fióktelep cégbejegyzésére, cégnyilvántartására - ideértve a cégbíróság törvényességi felügyeleti jogkörét is -, valamint a cégnyilvánosságra vonatkozó követelményekre a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló törvényt rendeli alkalmazni azzal, hogy a fióktelep létesítésének, a cégjegyzékbe bejegyzett jogoknak, tényeknek és adatoknak és ezek változásának, valamint a törvényben előírt adatoknak a cégbírósági bejelentése a fióktelep cégjegyzésére jogosult személy, illetve személyek kötelezettsége.
Az 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 12. § (1) bekezdése szabályozza a valamennyi cég esetében egységesen kötelező, cégjegyzékbe bejegyzendő adatokat, a 12. § (1) bekezdés g) pontjában e körbe tartozó adatként megnevezve a cég jegyzett tőkéjét és ezen belül a pénzbeli és nem pénzbeli hozzájárulás mértékét.
A kötelezően bejegyzendő adatként megjelölt jegyzett tőke vonatkozásában további szabályozást tartalmaz a 2003. évi XLIX. tv. 21. §-ával módosított Ctv. 19. § (2) bekezdése, mely szerint a jegyzett tőkét - devizakülföldi társaság és az európai részvénytársaság kivételével - forintban, forintra kerekítve kell meghatározni. E rendelkezés, illetve a 12. § (1) bekezdésének g) pontjában foglaltak szerint kell feltüntetni külföldiek magyarországi fióktelepe, illetve kereskedelmi képviselete esetén a külföldi vállalkozás által a működéshez rendelkezésre bocsátott összeget. Ha a cégbejegyzést követően a cég jegyzett tőkéjének a mértéke megváltozik, a cégjegyzék a továbbiakban a pénzbeli és nem pénzbeli hozzájárulás mértékét már nem tünteti fel. Szövetkezet, külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe és külföldiek magyarországi kereskedelmi képviselete esetében a jegyzett tőke (illetve a jegyzett tőkeként bejegyzett összeg) változását - a változások számától függetlenül - évente legalább egy alkalommal kötelező a cégbíróságnak bejegyzés és közzététel végett bejelenteni.
Az 1997. évi CXLV. törvényt módosító 2003. évi XLIX. tv. 21. §-ához fűzött indokolás szerint a külföldiek magyarországi fióktelepe csak bizonyos vonatkozásban tartozik a számviteli törvény hatálya alá, klasszikus értelemben vett jegyzett tőkéje nincs, esetükben a cégjegyzék nem a jegyzett tőkét, hanem a külföldi vállalkozás által a működésükhöz rendelkezésre bocsátott összeget tartja nyilván. A fentiekkel összhangban a számvitelről szóló 2000. évi C. tv. 35. § (6) bekezdése szerint a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepénél jegyzett tőkeként kell kimutatni - nem pénzbeli (vagyoni) hozzájárulás esetén az 50. § (7) bekezdése szerinti értékben - a működéshez, a tartozások kiegyenlítéséhez szükséges, a külföldi székhelyű vállalkozás által biztosított - tartósan és ilyen címen a fióktelep szabad rendelkezésére bocsátott - vagyont (ideértve a törvényben meghatározott dotációs tőkét is).
Az Ftv. 11. § (1) bekezdése írja elő az alapító számára azt, hogy folyamatosan köteles biztosítani a fióktelep működéséhez, a tartozások kiegyenlítéséhez szükséges vagyont, meghatározva azt is, hogy a külföldi székhelyű vállalkozás és a fióktelep egyetemlegesen és korlátlanul felel a fióktelep tevékenysége során keletkezett tartozásokért.
A Ctv. 12. § (1) bekezdés g) pontjában és 19. § (2) bekezdésében foglaltak egybevetéséből következően a külföldiek magyarországi fióktelepe esetében a cégjegyzékbe kötelezően bejegyzendő jegyzett tőkének az Ftv. 11. § (1) bekezdésében előírt, a működéshez rendelkezésre bocsátott vagyon minősül. Erre vonatkozó adatot kötelezően kell tehát közölni a cégbejegyzési kérelem előterjesztésekor, az összeg számszaki nevesítését, a bejegyzéshez szükséges okiratoknak - Ctv. Mellékletének I. és II/7. pontjában meghatározott - okiratoknak ezt tartalmazniuk kell, függetlenül attól, hogy az okiratok alakiságára, tartalmára sem az Ftv., sem a Ctv. közelebbi rendelkezést nem tartalmaz. Erre tekintettel annyiban téves az elsőfokú bíróság hiánypótlásra felhívása, hogy az alapítói határozat kiegészítését rendelte el, a kérelmező ugyanis formakényszer nélkül tehet eleget a Ctv. által előírt kötelezettségének.
Tekintettel arra, hogy a csatolt okiratok a működéshez rendelkezésre bocsátott vagyonra vonatkozóan adatot nem tartalmaztak, érdemben helytállóan hívta fel az elsőfokú bíróság a társaságot e körben hiánypótlásra, és a felhívásra közölt adat ismeretében ugyancsak helytállóan vont következtetést a hiánypótlás teljesítésének elmaradására, helyesen alkalmazva a Ctv. 41. § (4) bekezdésében meghatározott jogkövetkezményt.
Mindezekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését a Ctv. 20. § (1) bekezdésén keresztül alkalmazandó Pp. 259. §-a és 253. § (2) bekezdése alapján helybenhagyta.
(Fővárosi Ítélőtábla 10. Cgf.43.740/2005/2.)