ÍH 2005.169

KFT. TAGVÁLTOZÁSÁVAL KAPCSOLATOS VÁLTOZÁSBEJEGYZÉSI KÉRELEM ELŐTERJESZTÉSÉNEK KÉTFÉLE MÓDJA - FELSZÁMOLÁS ALÁ KERÜLT CÉG VÁLTOZÁSBEJEGYZÉSI KÉRELMÉNEK ELŐTERJESZTÉSE - FELSZÁMOLÁS ALATT ÁLLÓ KFT. ÜZLETRÉSZÉNEK ÁTRUHÁZÁSA

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

Az F. 2000 Kereskedelmi Kft. 2004. július 30-án változásbejegyzési kérelmet nyújtott be, amelyben a 2004. július 19-én tartott taggyűlésen meghozott határozatok alapján a székhely, az ügyvezető személyében és a tagok körében bekövetkezett változások bejegyzését kérte. A társaság a 3/2004. (július 19.) számú határozatával a társaság új székhelyeként S., K. u. 111. számot jelölte meg. A társaság a 2/2004. (július 19.) határozat értelmében V. Z. ügyvezető helyett L. Sz.-et választotta meg ügyvez...

ÍH 2005.169 KFT. TAGVÁLTOZÁSÁVAL KAPCSOLATOS VÁLTOZÁSBEJEGYZÉSI KÉRELEM ELŐTERJESZTÉSÉNEK KÉTFÉLE MÓDJA - FELSZÁMOLÁS ALÁ KERÜLT CÉG VÁLTOZÁSBEJEGYZÉSI KÉRELMÉNEK ELŐTERJESZTÉSE - FELSZÁMOLÁS ALATT ÁLLÓ KFT. ÜZLETRÉSZÉNEK ÁTRUHÁZÁSA
A kft. tagváltozás cégbírósági bejelentésére kétféleképpen is sor kerülhet. Mód van arra, hogy a társaság a Gt. 138. § (2) bekezdésében foglalt felhatalmazással élve, mellőzi a társasági szerződés módosítását, és csak a hatályos tagjegyzéket nyújtja be az arra megszabott módon a cégbírósághoz. A cégbíróság az ilyen változásbejegyzési kérelem teljesítését nem kötheti a Gt. 138. § (3) bekezdése szerinti nyilatkozat bírósághoz való beadásának feltételéhez. A társaság ugyanakkor dönthet úgy is, hogy a tagváltozás kapcsán módosítja a társasági szerződést, és a változásbejegyzési kérelmet ennek megfelelően nyújtja be. Ilyenkor a cégbíróság hivatalból vizsgálja a szerződésmódosításban foglaltak tartalmát és jogszabályi megfelelőségét [1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 138. § (2)-(3) bek.; 157. § (3)-(4) bek.].

Az F. 2000 Kereskedelmi Kft. 2004. július 30-án változásbejegyzési kérelmet nyújtott be, amelyben a 2004. július 19-én tartott taggyűlésen meghozott határozatok alapján a székhely, az ügyvezető személyében és a tagok körében bekövetkezett változások bejegyzését kérte. A társaság a 3/2004. (július 19.) számú határozatával a társaság új székhelyeként S., K. u. 111. számot jelölte meg. A társaság a 2/2004. (július 19.) határozat értelmében V. Z. ügyvezető helyett L. Sz.-et választotta meg ügyvezetőnek. A társaság tagjai (B. F. és V. Z.) az üzletrészeiket L. Sz. és N. M. részére értékesítették. A társasági szerződést módosító okiratot mind a régi, mind az új tagok aláírták. Az egységes szerkezetbe foglalt társasági szerződést az új tagok (L. Sz. és N. M.) írták alá, az okiratot dr. K. A. ügyvéd ellenjegyezte. A változásbejegyzési eljárásban az új ügyvezető (L. Sz.) által a cég nevében adott meghatalmazással ellátott jogi képviselő, dr. K. A. ügyvéd járt el.
A Fővárosi Cégbíróság a 2004. augusztus 19-én kelt Cg.01-09-726555/8. számú végzésével az iratokat áttette a cég új székhelye szerint illetékes Heves Megyei Cégbírósághoz. A végzés 2004. szeptember 14. napján jogerőre emelkedett.
A Fővárosi Bíróság a 2004. november 4-én jogerőre emelkedett 24. Fpk.01-04-003392/7. számú határozatával elrendelte a cég felszámolását és végzését 2004. december 9-én a Cégközlönyben is közzétette. A bíróság felszámolóként a C. Befektetési Kft.-t rendelte ki. A cég ügyeiben dr. K. P. felszámolóbiztos jogosult eljárni. Technikai hiba miatt a felszámolást elrendelő végzés tartalmának a cégjegyzékben történő átvezetése nem történt meg.
A Heves Megyei Cégbíróság a 2004. december 10-én kelt hiánypótlási végzésében arra hívta fel a céget, hogy 25 napos határidőn belül csatolja a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény (Gt.) 138. § (3) bekezdésben foglalt nyilatkozatokat, amelyek szerint a társaság új tagjai bejelentették az üzletrészek megszerzését és az üzletrész megszerzője a társasági szerződés rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek ismeri el. Tájékoztatta a társaságot arról is, hogy a Fővárosi Cégbíróság - a változásbejegyzési kérelem benyújtását követően - a 7. sorszámú végzésével végrehajtás elrendelését jegyezte be a cégjegyzékbe.
A társaság jogi képviselője a végzést 2004. december 16. napján átvette, azonban a hiánypótlásra megadott 25 napos határidő eredménytelenül letelt. Erre alapítottan a Heves Megyei Cégbíróság a 2005. január 18-án kelt Cg.10-09-026285/4. számú végzésével a társaság változásbejegyzési kérelmét elutasította. Végzését azzal indokolta, hogy a társaság nem tett eleget a hiánypótlásra felhívó végzésben foglaltaknak, nem jelentette be az üzletrész-átruházás időpontját, és nem csatolta azt a nyilatkozatot, amely szerint az új tagok a társasági szerződés rendelkezéseit magukra nézve kötelezőnek elismerik.
Az elutasító végzés ellen a cégjegyzékből törölni kért ügyvezető és tag, V. Z. fellebbezett. Előadta, hogy a Gt. 138. § (2) bekezdése értelmében az üzletrész-átruházás a társasági szerződés módosítását nem igényli. Ennek ellenére elterjedt az a megoldás, hogy a társaság tagjai üzletrész-átruházás esetén a társasági szerződést módosítják, és ebben átvezetik a tagváltozással járó egyéb módosításokat is. Az adott ügyben a társaság korábbi és új tagjai a társasági szerződés módosításáról külön okiratot készítettek, ami a kérelem melléklete volt. Ezen kívül a kérelmező benyújtotta a 2004. július 19-én tartott taggyűlés jegyzőkönyvét, valamint a társasági szerződés egységes szerkezetbe foglalt okiratát is. A csatolt okiratokat a társaság új tagjai aláírásukkal ellátták, ezzel eleget tettek annak a követelménynek, hogy a társasági szerződés rendelkezéseit magukra nézve kötelezőnek ismerjék el. A fellebbező hivatkozott arra is, hogy a társasági szerződés módosítására azért is szükség volt, mert nem csak az üzletrész tulajdonosok személye változott, hanem egyéb módosítások is bekövetkeztek.
A fellebbezés az alábbiak szerint megalapozott.
A változásbejegyzési kérelem tárgya volt V. Z. törlése a tagok közül és a cégjegyzésre jogosult személyi körből. A változásbejegyzési kérelmet elutasító 4. sorszámú végzés tartalma szerint nem került sor V. Z. törlésére, ezért V. Z. a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény (továbbiakban: Ctv.) 45. § (1) bekezdése alapján rendelkezik fellebbezési joggal, ugyanis reá vonatkozóan a végzés rendelkezést tartalmaz. (A Legfelsőbb Bíróság hasonló tényállás mellett hozott, az EBH 2002. 660. számú jogesetben is ezt az álláspontot fejtette ki.)
A cég a változásbejegyzési kérelmet 2004. július 30-án nyújtotta be a cégbírósághoz, és a 2004. november 4-én jogerőre emelkedett végzésével a Fővárosi Bíróság elrendelte a cég felszámolását. A Ctv. 32. § (1) bekezdése értelmében, ha a felszámolás alatt álló cég kijelölt felszámolóbiztosa az aláírási címpéldányát a cégiratokhoz csatolta, akkor ezt követően a felszámolás alatt álló cég cégjegyzéke adatainak változásait a felszámolóbiztos köteles bejelenteni a cégbíróságnak.
A csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény 34. § (2) bekezdése szerint a felszámolás kezdő időpontjától a gazdálkodó szervezet vagyonával kapcsolatos jognyilatkozatot csak a felszámoló tehet. Ennek alapján a cégbíróság a felszámolóbiztost a cég képviseletére jogosult személyként bejegyzi a cégjegyzékbe.
Az a körülmény, hogy a cég felszámolás alatt áll, nem zárja ki a tagoknak azt a jogát, hogy a tulajdonukat elidegenítsék, a társaságban lévő üzletrészük tulajdonjogát más személyre átruházzák. Ezért a felszámolási eljárás folyamatban léte alatt is mód van ilyen változásbejegyzési kérelem benyújtására, de a felszámolóbiztos útján. A jelen esetben azonban a változásbejegyzési kérelem benyújtására a felszámolás jogerős elrendelését megelőzően került sor, így a kérelem előterjesztése szabályszerű volt.
A Gt. 138. § (3) bekezdése értelmében a tulajdonosváltozást és annak időpontját a tagjegyzékbe való bejegyzés végett az üzletrész megszerzője köteles bejelenteni a társaságnak. A bejelentést közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban kell megtenni, és nyilatkozni kell benne az üzletrész megszerzésének tényén kívül arról is, hogy az üzletrész megszerzője a társasági szerződés rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek ismeri el.
A cégbíróság arra tekintettel utasította el a változásbejegyzési kérelmet, hogy a társaság a Gt. 138. § (3) bekezdése alapján szükséges, az üzletrészt megszerző társasági tagok nyilatkozatát nem csatolta.
A Gt. 138. § (3) bekezdése az üzletrész átruházásból eredő tagváltozás folyamatát egyértelműen úgy szabályozza, hogy a tulajdonosváltozást és annak időpontját a tagjegyzékbe való bejegyzés végett az üzletrész megszerzője köteles bejelenteni az ügyvezetőnél, amely bejelentést közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban kell megtenni, és abban nyilatkozni kell arra vonatkozóan is, hogy az üzletrész megszerzője a társasági szerződés rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek elismeri. Ezt követően az ügyvezető a Gt. 157. § (3) bekezdésében meghatározott kötelezettségét teljesíti, a tagok körében bekövetkezett változást átvezeti a tagjegyzéken, majd a (4) bekezdés értelmében a hatályos tagjegyzéket benyújtja a cégbírósághoz.
A Gt. 138. § (2) bekezdése szerint az üzletrész átruházása a társasági szerződés módosítását nem igényli.
Az előbbi jogszabályi rendelkezések alapján a tagváltozás cégbíróságnál történő bejelentésére kétféleképpen is sor kerülhet szabályszerűen:
a) Az ügyvezető a tagváltozás bejegyzése iránti kérelméhez csak az üzletrész tulajdonjoga átszállásának időpontjában hatályos adatokat tartalmazó tagjegyzéket csatolja. Ilyenkor a Gt. 138. § (2) bekezdésében biztosított lehetőség alapján nem készül társasági szerződésmódosító okirat, hanem az üzletrész megszerzője kizárólag a társaság irányában nyilatkozik a társasági szerződés rendelkezéseinek magára nézve kötelezőként történő elismeréséről. A cégbíróság változásbejegyzési eljárásban fennálló vizsgálati jogköre nem terjed ki az üzletrész átruházási szerződés érvényességének és hatályosságának, valamint a társaságnál történt bejelentés tartalma és alakszerűsége jogszabályoknak való megfelelésének vizsgálatára. A következetes és egységes bírói gyakorlat szerint a cégbíróság a tagváltozás bejegyzése iránti kérelemben foglaltak teljesítését nem kötheti a társasághoz benyújtandó bejelentésnek a cégiratokhoz történő csatolásának feltételéhez. (Ilyen tartalommal foglalt állást a Legfelsőbb Bíróság Cgf. VII. 31.437/1992/3. számú és Cgf. II. 30.115/1994/2. számú eseti döntéseiben.)
b) Az ügyvezető a tagváltozás bejegyzése iránti kérelemhez nemcsak az üzletrész tulajdonjoga átszállásának időpontjában hatályos adatokat tartalmazó tagjegyzéket, hanem a tagváltozást követően (vagy a tagváltozást követően, de azzal egyidejűleg) elkészített társasági szerződésmódosítást és az egységes szerkezetbe foglalt társasági szerződést is csatolja. Előfordulhatnak ugyanis olyan esetek, amikor a Gt. 138. § (2) bekezdésében biztosított lehetőség ellenére a tagváltozás esetében sem mellőzhető a társasági szerződés módosítása a társasági szerződés hatályos rendelkezései miatt. Ezt a megoldást a társaság tagjai önként is választhatják, ugyanis a társasági szerződés módosítása többet jelent, mint amikor az új tag csak nyilatkozik a társasági szerződés rendelkezéseinek magára nézve kötelező elismeréséről. A tagváltozás bejegyzésére irányuló ilyen eljárásban a cégbíróság hivatalból vizsgálja a benyújtott társasági szerződésmódosításban foglaltak tartalmát és azok jogszabályoknak való megfelelésének kérdését.
A jelen ügyben a társaság a b) pontban ismertetett megoldást választotta, a 2004. július 30-án benyújtott változásbejegyzési kérelemhez mellékelte a 2004. július 19-én kelt társasági szerződésmódosító okiratot és az egységes szerkezetbe foglalt társasági szerződést, amelyekben tagként V. Z. és B. F. helyett L. Sz. és N. M. tagokat jelölték meg. A társasági szerződés módosításából azonban nem tűnik ki, hogy az annak alapjául szolgáló üzletrész-átruházás, illetve az üzletrész tulajdonjogának átszállása ténylegesen milyen időpontban történt.
Alappal hivatkozik a fellebbezés arra, hogy az üzletrész átruházásával összefüggésben elkészített társasági szerződésmódosítást és a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt társasági szerződést a társaság új tagjai is aláírták, amivel az új tagok eleget tettek annak a követelménynek, hogy a társasági szerződés rendelkezéseit magukra nézve kötelezőnek ismerjék el. Egyébként is a cégbíróság megalapozatlanul rendelte el az új tagok társaságnál történt bejelentését tartalmazó okirat benyújtását, ezért erre figyelemmel a változásbejegyzési kérelem elutasításának nem volt helye.
Az üzletrészt megszerző új tulajdonosok az üzletrész megszerzésének konkrét időpontját nem jelölték meg sem külön nyilatkozatban, sem pedig a társasági szerződés módosításában, és erre vonatkozóan a tagjegyzék sem tartalmaz adatot. Az a tény, hogy a társasági szerződés módosítására 2004. július 19. napján került sor, és ilyen keltezésű a tagjegyzék is, még nem teszi egyértelművé azt, hogy ez a nap egyben az üzletrész átruházásának időpontja is. Ilyen vélelem ugyanis nincs a Gt.-ben.
Az üzletrész tulajdonjoga átszállásának időpontjára egyik okiratban sincs utalás, így ennek hiányában a változásbejegyzési kérelemben foglaltak teljesítésének nincs helye.
A fentiekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését a Ctv. 20. § (1) bekezdése és a Pp. 259. § - a értelmében alkalmazandó Pp. 252. § (2) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasította.
A cégbíróságnak az újabb eljárásban a jogszabályoknak megfelelő hiánypótlásra felhívó végzést kell kiadnia és ennek teljesítésének függvényében van mód dönteni a változásbejegyzési kérelemben foglaltak bejegyzéséről vagy a kérelem elutasításáról.
(Fővárosi Ítélőtábla 13. Cgf. 43.198/2005/4.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.