adozona.hu
ÍH 2005.128
ÍH 2005.128
BEJEGYZŐ VÉGZÉS HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSE IRÁNTI PERBEN A BÍRÓI VIZSGÁLAT TÁRGYA ÉS TERJEDELME - ÜZLETRÉSZ-ADÁSVÉTELI SZERZŐDÉS ÉRVÉNYTELENSÉGÉRE HIVATKOZÁS VÁLTOZÁSBEJEGYZŐ VÉGZÉS HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSE IRÁNTI PERBEN
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A 2001. május 7-én kelt létesítő okirattal, 3 000 000 Ft jegyzett tőkével alapított, a cégnyilvántartásba 2001. július 13-án bejegyzett B. Szolgáltató Kft. alperesnek 2002. július 31-étől Z. V. és a K. Kereskedelmi Kft. felperes voltak a tagjai.
Felperes a 2003. január 2-án kelt üzletrész-adásvételi szerződéssel az alperesben lévő 2 900 000 forint névértékű üzletrészét névértéken eladta Z. V. tagnak és egy kívülállónak.
Az adásvételi szerződésben a felek kikötötték, a vevők a vételárat 2003...
ÍH 2005.128 BEJEGYZŐ VÉGZÉS HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSE IRÁNTI PERBEN A BÍRÓI VIZSGÁLAT TÁRGYA ÉS TERJEDELME - ÜZLETRÉSZ-ADÁSVÉTELI SZERZŐDÉS ÉRVÉNYTELENSÉGÉRE HIVATKOZÁS VÁLTOZÁSBEJEGYZŐ VÉGZÉS HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSE IRÁNTI PERBEN
A bejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránti per - mint a fellebbezést helyettesítő jogorvoslati eszköz - tárgya a cégbíróság végzésének, illetve a bejegyzési eljárás jogszerűségének a vizsgálata. Ennek során a perbíróságnak azt kell megállapítania, hogy a cégbíróság a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően járt-e el, a rendelkezésére állt okiratok, adatok alapján helye volt-e a bejegyzésnek.
Tagváltozást bejegyző végzés hatályon kívül helyezésére irányuló keresetben nem lehet sikerrel hivatkozni a tagváltozás alapjául szolgáló üzletrész - adásvételi szerződés érvénytelenségére. E kérdést ugyanis a cégbíróság sem vizsgálhatta a változásbejegyzési eljárásban, ezért erre a változásbejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránti perben sincs lehetőség [1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 138. §, 157. §; 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 20. §, 44. § (1) bek., 46. § (1)-(2) bek., 47. § (2) bek.].
A 2001. május 7-én kelt létesítő okirattal, 3 000 000 Ft jegyzett tőkével alapított, a cégnyilvántartásba 2001. július 13-án bejegyzett B. Szolgáltató Kft. alperesnek 2002. július 31-étől Z. V. és a K. Kereskedelmi Kft. felperes voltak a tagjai.
Felperes a 2003. január 2-án kelt üzletrész-adásvételi szerződéssel az alperesben lévő 2 900 000 forint névértékű üzletrészét névértéken eladta Z. V. tagnak és egy kívülállónak.
Az adásvételi szerződésben a felek kikötötték, a vevők a vételárat 2003. június 30-áig tartoznak megfizetni, az üzletrész tulajdonjoga a vételár kifizetésére tekintet nélkül a szerződés aláírásával egyidejűleg átszáll a vevőkre, az eladó feltétlen beleegyezését adja ahhoz, hogy az adásvétel tárgyát képező üzletrészre a tulajdonosváltozást minden további megkérdezése nélkül "a cégbíróságon átvezessék".
A Fővárosi Cégbíróság az üzletrész-adásvételi szerződés szerinti tagváltozást 2003. július 4-én kelt, a Cégközlönyben 2003. július 31-én közzétett végzésével a cégnyilvántartáson átvezette, 2003. január 2-i hatállyal felperest törölte a cégjegyzékből, egyidejűleg tagként a vevőket jegyezte be.
A felperes keresetében a tagváltozás bejegyzését elrendelő végzés hatályon kívül helyezését kérte a Ctv. 46. § (1)-(2) bekezdésére és 47. § (2) bekezdésére alapítva. Állította, a keresettel támadott végzés alapjául szolgáló üzletrész-átruházási szerződés jogszabályba ütközik, mert annak megkötésekor az üzletrész értéke a névértéket többszörösen meghaladta, továbbá azért is, mert a vevők a szerződésben megjelölt határidőig nem fizették meg a vételárat, ezért a Ptk. 365. § (1) bekezdésében foglaltakra tekintettel az üzletrész tulajdonjogát nem szerezhették meg. Úgy vélte, a Ctv. 44. § (1) bekezdése alapján a cégbíróságnak a változásbejegyzési eljárásban az üzletrész-adásvételi szerződés jogszerűségét is vizsgálnia kellett volna. Előadta és igazolta továbbá, hogy az üzletrész-adásvételi szerződés érvénytelenségének megállapítása és a szerződéskötést megelőző eredeti állapot helyreállítása iránt pert indított.
Alperes a kereset elutasítását kérte. A Ctv. 46. § (1) bekezdésében és a Gt. 138. §-ában, továbbá 157. §-ában foglaltakra hivatkozással állította, a tagváltozás bejegyzése iránti cégeljárásban a hatályos tagjegyzéken és az üzletrész megszerzőjének nyilatkozatán túl további okirat benyújtása nem szükséges, a cégbíróság kizárólag ezen okiratok jogszerűségét vizsgálja, egyéb okiratokra, így az üzletrész-adásvételi szerződés érvényességére a cégbírósági vizsgálat nem terjed ki. Egyebekben kifejtette, a Ptk. rendelkezései értelmében az üzletrész-adásvételi szerződés a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kijelentésével létrejön, a tulajdonjog fenntartása hiányában pedig a vételár megfizetése az üzletrész tulajdonjoga átszállásának nem feltétele.
Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Az indokolás szerint a Gt. 138. § és 157. § rendelkezései alapján a tagváltozás átvezetése iránti eljárásban elegendő a hatályos tagjegyzék és az új tag üzletrész megszerzésére és arra vonatkozó nyilatkozatának csatolása, hogy a társasági szerződés rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek ismeri el. A tagjegyzékben feltüntetett adatok változásának bejegyzését a cégbíróság az üzletrész-adásvételi szerződés vizsgálata nélkül jogosult elrendelni.
Az ítélettel szemben a felperes fellebbezett. Az ítélet hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasítását kérte, arra hivatkozással, hogy az elsőfokú bíróság "lényeges eljárási szabálysértéssel hozta meg ítéletét". Korábbi perbeli nyilatkozatait fenntartva kifejtette, a Gt. 138. §-ára hivatkozással az elsőfokú bíróság tévesen helyezkedett arra az álláspontra, hogy az üzletrész átruházása nem igényli a társasági szerződés módosítását és így a tagváltozás az üzletrész-adásvételi szerződés vizsgálata nélkül bejegyezhető. A Ctv. 23. § (1) bekezdésére utalva hangsúlyozta, a Gt. 138. §-ában foglaltak ellenére a tagváltozás bejegyzése iránti kérelemhez is csatolni kell a társasági szerződés változásokkal egységes szerkezetbe foglalt szövegét, ebből következően pedig ilyen kérelem esetén is irányadóak a Ctv. 44. § (1) bekezdésének rendelkezései, azaz a cégbíróságnak a létesítő okirat és módosítása, továbbá a változásbejegyzési kérelem alapjául szolgáló egyéb okiratok, így az üzletrész-adásvételi szerződés jogszerűségét is vizsgálnia kell.
Az alperes ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte helyes indokaira tekintettel. Egyebekben a perben tett nyilatkozatait fenntartotta.
A fellebbezés az alábbiak szerint megalapozatlan.
Az 1997. évi CXLV. törvény (Ctv.) 46. §-ának (1) bekezdése a változásbejegyzési kérelemnek helyt adó bejegyző végzéssel szemben kizárja a fellebbezést, ugyanakkor lehetőséget biztosít arra, hogy a végzésben foglalt adatok tartalmának jogszabályba ütközése miatt az ügyész, továbbá az, akire a végzés rendelkezést tartalmaz - a rendelkezés őt érintő részére vonatkozóan - pert indítson a végzés hatályon kívül helyezése iránt. A (2) bekezdés értelmében a perben csak olyan adat jogszabálysértő voltára lehet hivatkozni, amely adatot a cégbíróságnak a változásbejegyzési eljárásban a jogszabályi rendelkezések szerint vizsgálnia kellett.
Jogi személyiségű cégek esetében a Ctv. 44. § (1) bekezdése alapján a cégbíróság azt tartozik vizsgálni, hogy azok az adatok, amelyeknek bejegyzését a jogszabály előírja, továbbá a kérelem és az annak alapjául szolgáló okiratok megfelelnek-e a jogszabályok rendelkezéseinek. A cégbíróság eljárásának továbbá keretet szabnak a Ctv. 20. § (1) és (2) bekezdésének rendelkezései is, amelyek szerint a bejegyzési, változásbejegyzési eljárás olyan nemperes eljárás, amelynek során az okirati bizonyításon kívül egyéb bizonyításnak nincs helye. A cégbíróság Ctv. 44. §-a szerinti vizsgálatát tehát szintén meghatározza ("behatárolja") a cégeljárás sajátos nemperes jellege és az okirati bizonyítás.
A kifejtettekre figyelemmel a változásbejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránti per tárgya a cégbíróság végzésének, tágabb értelemben tehát a cégbíróság eljárásának jogszerűségi vizsgálata. A perbeli vizsgálatnak tehát arra kell kiterjednie, a cégbíróság a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően járt-e el határozatának meghozatala során, a rendelkezésre álló okiratok, adatok alapján helye volt-e a bejegyzésnek.
Az 1997. évi CXLIV. törvény (Gt.) egyebek mellett a korlátolt felelősségű társaság tagjának jogait és a társaság vagyonából a tagot megillető hányadot megtestesítő üzletrész átruházásáról, az üzletrész-átruházással kapcsolatos kötelezettségekről is rendelkezik.
A Gt. 138. § (1) bekezdése értelmében az üzletrész átruházása esetén az átruházónak a tagsági viszonyból eredő jogai és kötelezettségei az üzletrész megszerzőjére szállnak át. A (2) bekezdés szerint az üzletrész átruházása a társasági szerződés módosítását nem igényli, ugyanakkor a (3) bekezdés akként rendelkezik, a tulajdonosváltozást és annak időpontját a tagjegyzékbe való bejegyzés végett az üzletrész megszerzője a törvényben meghatározott alakban és tartalommal köteles bejelenteni a társaságnak.
A társaság tagjainak nyilvántartására szolgáló tagjegyzék vezetését a Gt. 157. § (1) bekezdése az ügyvezető kötelezettségévé teszi. A (4) bekezdés továbbá azt is kimondja, a tagjegyzéket, illetve a tagjegyzéken feltüntetett adatok megváltozása esetén a hatályos tagjegyzéket az ügyvezető köteles benyújtani a cégbíróságnak. Ez utóbbi rendelkezéssel összhangban a Ctv. melléklete is a tagjegyzék benyújtását írja elő.
Mindebből az következik, az üzletrész-átruházás folytán bekövetkezett tagváltozás bejegyzéséhez főszabályként a hatályos tagjegyzéket kell benyújtani. Tekintve továbbá, hogy a tagváltozás nem igényeli a szerződés módosítását, ilyen okirat cégbírósághoz benyújtása sem szükséges.
Nincs ugyanakkor jogszabályi akadálya annak, hogy a társaság a tagváltozás bejegyzése iránti kérelmével együtt az üzletrész-átruházási szerződést is benyújtsa a cégbírósághoz. A cégeljárásnak azonban ilyen esetben sem képezheti tárgyát az üzletrész-átruházási szerződés érvényességének a cégeljárás, mint sajátos nemperes eljárás kereteit meghaladó vizsgálata.
Az adott ügyben a felperes keresetét a perbeli üzletrész-adásvételi szerződés érvénytelenségére alapította és e körben olyan érvénytelenségi okokra hivatkozott, amelyek vizsgálata a kifejtettek tükrében meghaladta a cégeljárás kereteit, peres eljárásra tartozik, és így azok vizsgálatára a Ctv. 46. § (2) bekezdésében foglaltakra figyelemmel a jelen perben sincs lehetőség. (A felperes saját előadása szerint egyebekben a pert meg is indította.) Nem sértett tehát jogszabályt a cégbíróság, amikor a benyújtott okiratok alapján - minden további vizsgálat nélkül - a tagváltozást bejegyezte. Mindezekre tekintettel az elsőfokú bíróság helytállóan utasította el a keresetet.
A kifejtettekre figyelemmel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. § (2) bekezdése alapján helybenhagyta.
(Fővárosi Ítélőtábla 16. Gf. 40.179/2004/5.)