adozona.hu
ÍH 2005.126
ÍH 2005.126
ÜZLETRÉSZ FELOSZTÁSÁNAK ESETKÖREI - ELŐVÁSÁRLÁSI JOG SZABÁLYAI BETARTÁSÁNAK VIZSGÁLATÁRA PERBÍRÓSÁGI HATÁSKÖR - HIÁNYPÓTLÁSRA FELHÍVÓ VÉGZÉSSEL SZEMBEN TÁMASZTOTT TARTALMI KÖVETELMÉNYEK
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az F. Építőipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság a 2004. október 29-én benyújtott változásbejegyzési kérelmében a 2004. október 26-án tartott taggyűlésen hozott határozatok, illetve társasági szerződésmódosítás alapján székhelyváltozás, a képviselő személyében és a tagok körében bekövetkező változások cégjegyzékbe történő bejegyzését kérte. A változásbejegyzési kérelemhez csatolt taggyűlési jegyzőkönyv tartalmából megállapíthatóan N. L. tag az üzletrészét (ami a tö...
ÍH 2005.126 ÜZLETRÉSZ FELOSZTÁSÁNAK ESETKÖREI - ELŐVÁSÁRLÁSI JOG SZABÁLYAI BETARTÁSÁNAK VIZSGÁLATÁRA PERBÍRÓSÁGI HATÁSKÖR - HIÁNYPÓTLÁSRA FELHÍVÓ VÉGZÉSSEL SZEMBEN TÁMASZTOTT TARTALMI KÖVETELMÉNYEK
Üzletrész felosztásának minősül az is, amikor az üzletrész átruházásakor nem önálló új üzletrész kialakítására kerül sor, hanem a korábban önálló üzletrész névértékének meghatározott részét a társaság másik tagja szerzi meg [1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 125. §, 133. § (1)-(2) bek., 140. § (1) bek., 150. § (2) bek. d) pontja].
A tagváltozás bejegyzésére irányuló eljárásban és az elővásárlási jog megsértésével kapcsolatban kérelemre indult törvényességi felügyeleti eljárásban sem vizsgálhatja a cégbíróság, hogy az üzletrész átruházása során betartották-e az elővásárlási jog gyakorlására vonatkozó előírásokat. Az ezzel összefüggő igényeit a sérelmet szenvedett jogosult peres úton érvényesítheti [Gt. 134. §; 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 50-51. §].
Csak az a hiánypótlásra felhívó végzés felel meg a jogszabályi követelményeknek, amely világosan és egyértelműen tartalmazza a bejegyzés akadályait, az azok megszüntetéséhez vezető intézkedéseket, valamint a benyújtandó okiratokat. Fokozottan érvényes ez, ha a cégbíróság a hiánypótlás teljesítéséhez a Ctv. mellékletében előírtakon kívüli okirat benyújtását tartja szükségesnek [Ctv. 41. § (2)-(4) bek., 44. §].
Az F. Építőipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság a 2004. október 29-én benyújtott változásbejegyzési kérelmében a 2004. október 26-án tartott taggyűlésen hozott határozatok, illetve társasági szerződésmódosítás alapján székhelyváltozás, a képviselő személyében és a tagok körében bekövetkező változások cégjegyzékbe történő bejegyzését kérte. A változásbejegyzési kérelemhez csatolt taggyűlési jegyzőkönyv tartalmából megállapíthatóan N. L. tag az üzletrészét (ami a törzstőke 50%-a) névértéken eladta M. F. kívülállónak. N. G. tag az üzletrészét szintén névértéken adta el oly módon, hogy a teljes üzletrészének 80%-át (amely a törzstőkének 40%-a) ugyancsak M. F.-re ruházta át, míg a 20%-át (amely a törzstőkének 10%-a) M. M. részére értékesítette. Az 1/2004. számú taggyűlési határozatban a taggyűlés elfogadta a létrejött üzletrész-átruházási szerződéseket.
A cég társasági szerződése a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény (Gt.) 140. § (1) bekezdésével összhangban tartalmazza, hogy az üzletrész csak átruházás, a megszűnt tag jogutódlása és öröklés esetén osztható fel. A felosztáshoz a társaság beleegyezése szükséges.
A cégbíróság a 2004. december 9-én kelt 2. számú végzésében a céget 30 napon belül teljesítendő hiánypótlásra hívta fel, amelyben előírta, hogy "az értékesítés előtt forintban meghatározva meg kell osztani azt az üzletrészt, amelyet több vevőnek kívánnak értékesíteni", továbbá azt, hogy a "tagoknak egymás vonatkozásában és a társaságnak az elővásárlási jogáról le kell mondania". A végzést a jogi képviselő 2004. december 17-én átvette. A jogi képviselő a 2005. január 19-én érkezett beadványában a hiánypótlási határidő 15 nappal való meghosszabbítását kérte. A hiánypótlásnak szánt okiratokat 2005. január 31-én adta ajánlott küldeményként postára. A beadvány a cégbírósághoz 2005. február 3-án érkezett. A hiánypótlás az "üzletrész-átruházási szerződés 1. számú kiegészítése" elnevezésű okiratokat tartalmazta, amelyekben az üzletrész eladója és az üzletrész vevője között létrejött üzletrész átruházási szerződéseket egészítették ki az átruházott üzletrész vételárával és az elővásárlási jog gyakorlásáról történő lemondást tartalmazó nyilatkozattal.
Időközben a cégbíróság a 2005. február 1. napján kelt 4. számú végzésével a változásbejegyzési kérelmet elutasította a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény (Ctv.) 41. § (4) bekezdésére alapítottan. Határozatát azzal indokolta, hogy a kérelem, illetve a mellékletek hiányosságainak pótlására felhívó 2. sorszámú végzésben foglaltakat a cég határidőben nem teljesítette. A hiánypótlásra felhívó végzésben megállapított határidő nem hosszabbítható meg.
A cégbírósághoz 2005. február 3-án érkezett iratokra vonatkozóan a cégbíróság 2005. február 15-én határozatot hozott, 7. számú végzésével a 4. sorszámú "határozatát hatályában fenntartotta". Végzését azzal indokolta, hogy a társaság által ismételten benyújtott kérelem sem felel meg a törvényi követelményeknek, a cég a hiányokat nem megfelelően pótolta, nem csatolt társasági határozatot az üzletrész "megosztásáról".
A cégbírósághoz a 4. sorszámú végzés elleni fellebbezés benyújtására nyitva álló határidő alatt, 2005. február 16-án érkezett 6. sorszámú beadványában a cég jogi képviselője útján a 4. sorszámú végzés saját hatáskörben történő megváltoztatását kérte. Előadta, hogy a hiánypótlást 2005. január 31-én ajánlott küldeményként postára adta, így a hiánypótlási felhívásnak határidőben eleget tett. Később kérte, hogy ezt a beadványt a másodfokú bíróság tekintse a 4. sorszámú végzés elleni fellebbezésnek.
A cég a 7. sorszámú végzés ellen is fellebbezéssel élt. Előadta, hogy a cégbíróság a 2. sorszámú végzésében nem hívta fel az üzletrész "megosztásáról" rendelkező taggyűlési határozat csatolására. Ennek ellenére a cégbíróság a 7. sorszámú végzésében erre alapította a változásbejegyzési kérelmet elutasító 4. sorszámú végzésének hatályban való fenntartását. A cég vállalta, hogy a másodfokú eljárásban csatolja az üzletrész "megosztásáról" szóló taggyűlési határozatot, amelyre a fellebbezési eljárásban is van jogi lehetősége az e tárgyban elrendelt hiánypótlási felhívás elmaradása miatt. A cég 2005. április 4-én benyújtotta a 2005. január 5-én tartott taggyűlésen felvett jegyzőkönyvet, amelyből az állapítható meg, hogy a taggyűlés nem határozott az üzletrész "megosztása", illetve felosztása tárgyában.
A Fővárosi Ítélőtábla megállapította, hogy a 4. sorszámú és a 7. sorszámú végzések elleni fellebbezések tárgya egymással összefügg, ezért jogorvoslati ügyeket a Ctv. 20. § (1) bekezdése értelmében alkalmazandó Pp. 149. § (2) bekezdése alapján egyesítette.
A fellebbezések az alábbiak szerint megalapozottak.
A Ctv. 44. § (1) bekezdése szerint a cégbíróság a jogi személyiségű cégek bejegyzési (változásbejegyzési) ügyeiben azt vizsgálja, hogy azok az adatok, amelyeknek bejegyzését az adott cégformára vonatkozóan e törvény előírja (12-14. §), illetve a létesítő okirat és annak módosításai, valamint a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem alapjául szolgáló egyéb okiratok megfelelnek-e a jogszabályok rendelkezéseinek. A (2) bekezdés szerint ha a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem, valamint mellékletei nem felelnek meg az (1) bekezdés rendelkezéseinek, azonban a hiánypótlási eljárás lefolytatása nélküli elutasítás alkalmazására nem került sor, a cégbíróság elutasítás terhe mellett hiánypótlásra felhívó végzést ad ki. A (3) bekezdés szerint az eljárásra egyebekben a 41. § (2)-(4) bekezdésében, valamint a 42-43. §-ban foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.
A Ctv. 41. § (3) bekezdése szerint a hiánypótlásra felhívó végzésben - melynek kiadására csak egy alkalommal kerülhet sor - a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem valamennyi hiányosságát (hibáját) meg kell jelölni. A hiánypótlásra megfelelő határidőt kell biztosítani, mely azonban legfeljebb 45 nap lehet. E határidő nem hosszabbítható meg és a cég a hiánypótlásra felhívó végzésben feltüntetett hiányokat a fellebbezési eljárásban sem pótolhatja joghatályosan. A hiánypótlás késedelmes vagy hiányos teljesítése miatt igazolási kérelemnek nincs helye.
A (4) bekezdés értelmében ha a bejegyzést kérő a hiánypótlási határidőt elmulasztotta, vagy a hiánypótlást hiányosan, illetve hibásan terjesztette elő, a cégbíróság a kérelmet végzéssel elutasítja.
A következetes bírói gyakorlat értelmében csak az a hiánypótlást elrendelő végzés felel meg a jogszabályi követelményeknek, amelyik világosan és egyértelműen tartalmazza a bejegyzés akadályait, az azok megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket, valamint a benyújtandó okiratokat. Fokozottan érvényesül ez a követelmény, ha a cégbíróság a Ctv. mellékletében előírtakon kívüli okiratok benyújtását tartja szükségesnek.
A cégbíróság tehát a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelmet akkor utasíthatja el megalapozottan, ha a kérelmező a jogszabályoknak megfelelően meghatározott bejegyzési akadályok megszüntetésére irányuló kötelezettségének nem megfelelően vagy nem az előírt határidőben tett eleget, illetve a kérelmező annak ellenére mulaszt, hogy a hiánypótlást elrendelő végzés pontosan és egyértelműen tartalmazza a bejegyzés akadályát, az akadály megszüntetésének módját és a benyújtandó okiratokat.
A cégbíróság hiánypótlást elrendelő 2. sorszámú végzése a fenti követelményeknek nem felel meg.
A cégbíróság a 2. sorszámú végzésében megalapozatlanul írta elő annak igazolását, hogy a tagok és a társaság az őket megillető elővásárlási jogukról lemondtak.
A Gt. 134. § (1) bekezdése szerint az üzletrész a társaság tagjaira - a társaság saját üzletrészét (143. §) kivéve - szabadon átruházható. A társasági szerződésben a tagok egymásnak elővásárlási jogot biztosíthatnak. A (2) bekezdés értelmében a tagot, a társaságot vagy a taggyűlés által kijelölt személyt - ebben a sorrendben - az adásvételi szerződés útján átruházni kívánt üzletrészre elővásárlási jog illeti meg. A (3) bekezdés kifejezetten úgy rendelkezik az elővásárlási jog gyakorlásának szabályaival kapcsolatosan, hogy amennyiben a tag az átruházási szándék bejelentésétől számított 15 napon belül nem nyilatkozik, akkor ezt úgy kell tekinteni, hogy az elővásárlási jogával nem kívánt élni. A társaság vagy az általa kijelölt személy esetén a határidő 30 nap.
A cégbíróság a tagváltozás bejegyzésére irányuló eljárásban nem írhatja elő az elővásárlási joggal rendelkező személyektől származó írásbeli nyilatkozat beszerzésének kötelezettségét, hiszen az elővásárlási joggal kapcsolatos eljárás szabályszerűnek minősül akkor is, ha az elővásárlási jog jogosultjai a jog gyakorlására nyitva álló határidő alatt nem nyilatkoztak. A következetes bírói gyakorlat értelmében a tagváltozás bejegyzésére irányuló eljárásban és az esetleg kifejezetten az elővásárlási jog megsértésével kapcsolatosan előterjesztett kérelemre indult törvényességi felügyeleti eljárásban a cégbíróság nem vizsgálhatja, hogy az elővásárlási joggal kapcsolatos szabályokat az üzletrész átruházása során betartották-e, hanem az elővásárlási jogaiban megsértett személy peres eljárásban kérheti az üzletrész átruházási szerződés vele szembeni hatálytalanságának megállapítását.
A cégbíróság a 2. sorszámú végzésében pontatlanul és nem a Gt.-nek megfelelően hívta fel a kérelmezőt a Gt. 140. § (1) bekezdése és a 150. § (2) bekezdésének d) pontja értelmében szükséges üzletrész felosztáshoz való hozzájárulás tárgyában a taggyűlési határozat meghozatalának igazolására. A cégbíróság végzése nem tartalmazza az "üzletrész felosztását" mint társasági jogi fogalmat, hanem helyette a "meg kell osztani azt az üzletrészt, melyet több vevőnek kívánnak értékesíteni" tájékoztatás szerepel. Ezen kívül a végzés nem jelöli meg azt a jogszabályi rendelkezést sem, amelyre a cégbíróság alapítja a hiánypótlási kötelezettséget, és nem határozza meg a legfőbb szervet sem, amelyik az üzletrész felosztásáról jogosult dönteni. A végzésből nem állapítható meg az sem, hogy milyen okirat csatolásával tudja a kérelmező a bejegyzés akadályát megszüntetni.
A bírói gyakorlat nem teljesen egységes abban a kérdésben, hogy üzletrész felosztásnak minősül-e az a jogi megoldás, ha az üzletrész egyik részét kívülálló, a másik részét pedig a cég tagja szerzi meg, így a társaság tagjainak száma, illetve az üzletrészek száma végeredményben nem változik.
A Fővárosi Ítélőtábla jogi álláspontja szerint - az üzletrész kívülállóra történő átruházásának szabályaival egyezően - ilyen esetben is az üzletrész átruházás jogkövetkezményéhez, az üzletrész tulajdonjogának megszerzéséhez szükséges előfeltétel a taggyűlés hozzájárulása az üzletrész felosztásához a Gt. 140. § (1) bekezdése és 150. § (2) bekezdésének d) pontja alapján, amely hozzájárulásban a taggyűlés meghatározza az újonnan kialakított önálló üzletrészek arányát, illetve névértékét a Gt. 125. § (1) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel. Üzletrész felosztásnak minősül az is, amikor az üzletrész átruházásakor nem önálló új üzletrész kialakítására kerül sor, hanem a korábban önálló üzletrész névértékben meghatározott részét a társaság másik tagja szerzi meg. Ez utóbbi esetben az üzletrész felosztásánál azért nem kell figyelemmel lenni az üzletrész legkisebb névértékére vonatkozó Gt. 140. § (2) bekezdésének utaló szabálya folytán irányadó 125. § (1) bekezdésére, mert a felosztással kialakításra kerülő üzletrész átvételével egyidejűleg az átvevő másik tag üzletrészének névértéke megnövekszik a Gt. 133. § (2) bekezdése értelmében, és csak az így létrejövő megnövekedett üzletrész névértékének kell megfelelnie a Gt. 125. § (1) bekezdésének. Amennyiben az előbb ismertetett üzletrész "feldarabolási" módokat nem tekintenénk üzletrész felosztásnak, akkor a társaság vagyonából a tagot megillető hányadot megtestesítő üzletrészek [Gt. 133. § (1) bekezdése] névértékében és az ahhoz igazodó tagsági jogokban (például: szavazati jog mértéke, nyereséghez való jog aránya stb.) a többi tag akaratától függetlenül változás következhetne be, ami a tag társaságban fennálló jogi érdekeit sérthetné.
Az üzletrész felosztásának fent ismertetett értelmezését támasztja alá a Gt.-ben megtalálható több rendelkezés is.
Az egyik ilyen rendelkezés a Gt. 134. §-a (1) bekezdésének második mondata, amely szerint a társasági szerződésben a tagok egymásnak elővásárlási jogot biztosíthatnak. Az a tag, aki a másik tag üzletrészének átruházással történő növekedését ki akarja zárni, a többi tag üzletrészére vonatkozóan elővásárlási jogot köthet ki a maga számára a társasági szerződésben a többi taggal kötött megállapodásában. Ezzel a tag megakadályozhatja, hogy az üzletrész átruházója az üzletrészt vagy annak egy részét arra a másik tagra ruházza át "szabadon", akinek a társaságban meglévő vagyoni részesedésének arányát változatlan mértékben kívánja tartani.
A másik ilyen rendelkezés a Gt. 140. §-a (3) bekezdése, amely lehetőséget ad arra, hogy a társasági szerződés az üzletrész felosztását kizárja. Ezzel a társaság tagjai elérhetik, hogy a társaságon belül a vagyoni részesedések kialakult mértéke - az ahhoz kapcsolódó tagsági jogokkal egyenes arányban - oly módon se változhasson, hogy az üzletrészből egy meghatározott résznek a másik tag részére történő értékesítésének következményeként az átvevő tag társasági részesedése - az ehhez kapcsolódó tagsági jogokkal egyenes arányban - növekedjen, ezáltal valamelyik tag elveszítse a társaságon belüli "súlyát".
Amennyiben a tagok számának változatlanságára tekintettel az üzletrész "feldarabolása" nem minősülne üzletrész felosztásának, a fenti rendelkezések kijátszhatóvá válnának. Az egyik társasági tag az üzletrésze egy részének átruházásával a másik tag részesedését oly módon növelhetné meg, hogy az a Gt. 134. § (1) bekezdése alapján nem volna megakadályozható, és nem lenne következetesen alkalmazható a Gt. 150. § (2) bekezdésének d) pontja és 140. § (1) bekezdése.
A kifejtettek alapján megállapítható, hogy jelen ügyben a tagváltozás bejegyzéséhez a taggyűlés határozatának csatolása szükséges, amely határozatot a taggyűlés az üzletrész felosztáshoz való hozzájárulás tárgyában hozott.
A cégbíróság 2. sorszámú végzésében helytelenül, pontatlanul és jogszabálysértően meghatározott bejegyzési akadályok megszüntetésének elmulasztását a cég hátrányára értékelni nem lehet. Ezért megalapozatlan az elsőfokú bíróság változásbejegyzési kérelmet elutasító 4. sorszámú végzése, amelyet a 2. sorszámú végzésben foglaltak elmulasztására alapított.
A cégbírósághoz a 4. sorszámú végzés meghozatalát követően, de annak kézbesítését megelőzően (2005. február 3-án) hiánypótlásként érkeztek okiratok. A cégbíróság az elsőfokú eljárás lényeges szabályait sértette meg, amikor a 7. sorszámú végzésében a cégeljárásban ismeretlen jogintézményt alkalmazva a változás bejegyzése iránti kérelem tárgyában korábban hozott elutasító végzésének a hatályban való fenntartásáról döntött. A 7. sorszámú végzés a tartalma alapján a változásbejegyzési kérelem ismételt elutasításának minősül, amelyben az elutasítás okaként a cégbíróság a Gt.-ben ismeretlen jogintézmény, az "üzletrész megosztása" tárgyában hozott taggyűlési határozat hiányát jelölte meg. Ezen kívül a 7. sorszámú végzés jogszabálysértő azért is, mert a kérelmet megismételt kérelemnek tekintette annak ellenére, hogy a 4. sorszámú végzését nem a Ctv. 26. § (2) bekezdése alapján hozta meg hiánypótlási eljárás lefolytatása nélkül. A cégbírósághoz a cég nem nyújtott be a 2004. október 29-én érkezett kérelemmel azonos tárgykörre vonatkozóan változásbejegyzési kérelmet.
Mindezekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság fellebbezéssel kifogásolt végzéseit a Ctv. 20. § (1) bekezdése és a Pp. 259. §-a értelmében alkalmazandó Pp. 252. § (2) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasította.
Az újabb eljárásban az elsőfokú bíróságnak olyan hiánypótlásra felhívó végzést kell kiadnia, amelyből egyértelműen megállapítható, hogy a változásbejegyzési kérelemben foglaltak teljesítéséhez - a Gt. 140. § (1) bekezdésében és a társasági szerződésben a Gt. 150. § (2) bekezdésének d) pontjával egyezően szereplő rendelkezésekre figyelemmel - olyan okirat csatolása szükséges, amely igazolja, hogy a taggyűlés hozzájárult N. G. üzletrészének felosztásához, és meghatározta azok arányát, illetve névértékét. Csak ezen eljárás eredményétől függően hozhat az elsőfokú bíróság a változásbejegyzési kérelem tárgyában megalapozottan újabb határozatot.
(Fővárosi Ítélőtábla 13. Cgf. 43.466/2005/4.)