adozona.hu
ÍH 2005.80
ÍH 2005.80
ÜZLETRÉSZ LEFOGLALÁSÁNAK BEJEGYZÉSE - FORGALOMKÉPTELENSÉGE LEFOGLALT ÜZLETRÉSZNEK - VÉGREHAJTÁSI ELJÁRÁS FELFÜGGESZTÉSÉNEK JOGHATÁSA
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A Megyei Cégbíróság 2002. szeptember 19-én kelt 75. számú végzésével a társaság változás bejegyzése iránt előterjesztett kérelmét hiánypótlási eljárás lefolytatása nélkül elutasította. Határozata indokolása szerint a cég 2002. augusztus 15-én változásbejegyzési kérelmet nyújtott be O. F. tag törlése és a P. Közrendvédelmi és Bűnmegelőzési Alapítvány új tag bejegyzése iránt. A tagváltozás a 2000. április 20-i üzletrész átruházáson alapul, a csatolt iratok és az előterjesztett kérelem szerint. ...
A Megyei Cégbíróság 2002. szeptember 19-én kelt 75. számú végzésével a társaság változás bejegyzése iránt előterjesztett kérelmét hiánypótlási eljárás lefolytatása nélkül elutasította. Határozata indokolása szerint a cég 2002. augusztus 15-én változásbejegyzési kérelmet nyújtott be O. F. tag törlése és a P. Közrendvédelmi és Bűnmegelőzési Alapítvány új tag bejegyzése iránt. A tagváltozás a 2000. április 20-i üzletrész átruházáson alapul, a csatolt iratok és az előterjesztett kérelem szerint.
O. F. tag üzletrészét Sz. A. önálló bírósági végrehajtó 2000. május 30-án lefoglalta, és a foglalási jegyzőkönyvet 2000. június 2-án megküldte a cégbíróságnak. Ezt követően 2000. december 8-án nyújtott be először a cég változásbejegyzési kérelmet, melynek tárgya O. F. üzletrészének átruházása volt. Ezt a változásbejegyzési kérelmet a cégbíróság elutasította, határozatát a Legfelsőbb Bíróság 2002. június 3-i döntésével helybenhagyta. Ezt követően nyújtotta be, 2002. augusztus 15-én a társaság a jelen változásbejegyzési kérelmét. Ezt megelőzően, 2002. június 11-én a végrehajtó arról értesítette a cégbíróságot, hogy a 2002. június 4-ére kitűzött árverés elmaradt, mert az Sz. Városi Bíróság végzésével a végrehajtási eljárást felfüggesztette.
Az 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) rendelkezik a cégbejegyzési eljárásról azzal, hogy ebben az eljárásban is alkalmazni kell a Ctv. 20. § utaló szabálya szerint a Pp.-t, valamint a bíróságok iratkezelésére vonatkozó Bírósági Ügyviteli Szabályok (BÜSZ) rendelkezéseit is. E szabályokból az következik, hogy a cégbíróság az ügyeket - így a változásbejegyzési kérelmeket is - általában érkezésük sorrendjében intézi el. Erre tekintettel és az 1994. évi LIII. tv. (Vht.) 101. §-ában, továbbá a Vht. 50. § (1) bekezdésében foglaltak összevetéséből pedig az következik, hogy a változásbejegyzési kérelem benyújtásakor fennállt O. F. üzletrészének lefoglalása, mivel arra 2000. májusában került sor, a végrehajtási eljárás felfüggesztésére pedig 2002-ben. Ennél fogva a cégbíróságnak a foglalás tényét figyelembe kellett venni, és nem állt módjában az üzletrész átruházás tényét bejegyezni.
Az elsőfokú bíróság határozata ellen benyújtott fellebbezésében a társaság jogi képviselője az elsőfokú végzés megváltoztatását, a változás bejegyzésének elrendelését kérte. Álláspontja szerint a fellebbezéssel támadott végzés törvénysértő és megalapozatlan. Sz. A. végrehajtó 2002. június 11. napján tájékoztatta a bíróságot, hogy a 2002. június 4. napjára kitűzött árverés elmaradt, mert az Sz.-i Városi Bíróság végzésével a végrehajtási eljárást felfüggesztette. Ez olyan jogi helyzetet teremt, mintha a végrehajtási eljárással érintett üzletrész nem lenne végrehajtó által lefoglalva, így annak sem lehet akadálya, hogy az üzletrész elidegenítésre kerüljön. A végrehajtási eljárás fel volt függesztve, amikor 2002. augusztus 15-én a társaság benyújtotta a változás bejegyzése iránti kérelmét, ezért a cégbíróság nem tagadhatta volna meg a változásbejegyzési kérelem teljesítését.
A fellebbezés alaptalan.
Az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg a tényállást és helytálló az abból levont jogi következtetése is.
Az 1994. évi LIII. tv. (Vht.) 48-51. §-ai szabályozzák a végrehajtás felfüggesztésének jogintézményét. E jogintézmény indoka, hogy a már megindult végrehajtás során történhet olyan esemény, amely befolyásolhatja a végrehajtást kérő jogát, s előfordulhat olyan eset is, hogy a végrehajtás további folytatásának jogossága bizonyos előkérdések tisztázásától függ. A végrehajtás felfüggesztésének - főszabály szerint - hatása az, hogy a végrehajtást elrendelni, illetve a már elrendelt és foganatosított végrehajtást folytatni nem szabad; az ügyben további végrehajtási cselekménynek nincs helye. (Vht. 50. §) A végrehajtás felfüggesztésére azért van szükség, hogy a felfüggesztés tartama alatt tisztázódjon; helye van-e a végrehajtási eljárás további folytatásának, vagy a végrehajtási eljárást meg kell szüntetni. A felfüggesztés tehát mindig időleges intézkedés.
Az adott ügyre irányadó Vht. 101. §-ának (1)-(2) bekezdése mondta ki, hogy a gazdálkodó szervezet vagyonából az adóst megillető vagyonrész, illetve üzletrész lefoglalásáról a végrehajtónak a foglalási jegyzőkönyv másolata megküldésével kell a cégbíróságot értesítenie, és ezen értesítés alapján a cégbíróság az üzletrész lefoglalását a cégjegyzékbe bejegyzi. Az 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 12. § (6) bekezdésének 2001. szeptember 1-jétől hatályos rendelkezései szerint a cégbíróság a végrehajtást (biztosítási intézkedést) elrendelő bíróság értesítése, illetve a bírósági végrehajtó által megküldött foglalási jegyzőkönyv alapján hivatalból jegyzi be és teszi közzé a (3) bekezdés j), k) pontjában meghatározott adatokat. Mindezek célja, hogy a cég tagja vagyoni részesedésének lefoglalását, mint a hitelezők védelme szempontjából jelentős adatot a közhiteles cégnyilvántartásban feltüntessék. Az üzletrésznek bírósági végrehajtó által történő lefoglalása az üzletrész forgalmazásának lehetőségét megszünteti, ezért téves a fellebbező társaság azon álláspontja, hogy a végrehajtási eljárás felfüggesztése - szemben az előzőekben kifejtettekkel - olyan jogi helyzetet teremt, mintha a végrehajtási eljárással érintett üzletrész nem lenne lefoglalva. Az üzletrésznek a bírósági végrehajtó által történt lefoglalása - a foglalás feloldásáról történő végrehajtói értesítés hiányában - akadálya annak, hogy O. F. tag üzletrésze elidegenítésre kerüljön.
Mindezekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését a Ctv. 20. § (1) bekezdése folytán megfelelően irányadó Pp. 259. §-a és 253. §-ának (2) bekezdése alapján helybenhagyta.