ÍH 2005.38

KÖTELEZŐ JOGI KÉPVISELET CÉGELJÁRÁSBAN - HIÁNYPÓTLÁSI FELHÍVÁS JOGSZERŰ KÉZBESÍTÉSE - ELKÜLÖNÍTÉS JOGINTÉZMÉNYÉNEK MEGFELELŐ ALKALMAZÁSA CÉGELJÁRÁSBAN - TÖRVÉNYSÉRTŐ ELKÜLÖNÍTÉSSEL ELŐÁLLT HELYZET ORVOSLÁSA TÖRVÉNYESSÉGI ELJÁRÁSSAL - FELLEBBEZÉSSEL NEM TÁMADHATÓ HATÁROZATOK - IDEIGLENES INTÉZKEDÉS KIZÁRTSÁGA CÉGELJÁRÁSBAN

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A végelszámolás alatt álló SZ. Gyümölcsfeldolgozó és Értékesítő Korlátolt Felelősségű Társaság 2003. január 27-én változás bejegyzése iránti kérelmet nyújtott be a Megyei Cégbírósághoz. A cégbíróság végzésével az iratok áttételét rendelte el a cég székhelye szerint illetékes Fővárosi Cégbírósághoz.
A vátozásbejegyzési kérelem alapját képező 2003. január 14-én kelt taggyűlésen kívüli határozat értelmében a korlátolt felelősségű társaság tagjai 2003. január 14-én üzletrészeiket eladták, a társ...

ÍH 2005.38 KÖTELEZŐ JOGI KÉPVISELET CÉGELJÁRÁSBAN - HIÁNYPÓTLÁSI FELHÍVÁS JOGSZERŰ KÉZBESÍTÉSE - ELKÜLÖNÍTÉS JOGINTÉZMÉNYÉNEK MEGFELELŐ ALKALMAZÁSA CÉGELJÁRÁSBAN - TÖRVÉNYSÉRTŐ ELKÜLÖNÍTÉSSEL ELŐÁLLT HELYZET ORVOSLÁSA TÖRVÉNYESSÉGI ELJÁRÁSSAL - FELLEBBEZÉSSEL NEM TÁMADHATÓ HATÁROZATOK - IDEIGLENES INTÉZKEDÉS KIZÁRTSÁGA CÉGELJÁRÁSBAN
A cég- és változásbejegyzési eljárásban a jogi képviselet kötelező, emiatt a hiánypótlási kötelezettség elmulasztásának a jogkövetkezményei nem alkalmazhatóak akkor, ha a bíróság hiánypótlási felhívását a félnek és nem a jogi képviselőnek kézbesítette [1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 21. § (2) bek.; Pp. 97. §].
A bejegyzési eljárásban nem kizárt az elkülönítés jogintézményének alkalmazása, ez azonban nem járhat azzal, hogy a bejegyzési kérelem egyes - fogalmilag összetartozó - részeit bejegyzi, másokat pedig elutasítja a cégbíróság. Az elkülönítést elrendelő végzés pervezető végzés, ellene fellebbezésnek nincs helye akkor sem, ha az elkülönítésre a fentiek figyelmen kívül hagyásával került sor. Az így előállt jogsértő helyzet (és cégjegyzéki állapot) csak törvényességi felügyeleti hatáskörben orvosolható [1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 20. § (1) bek., 50. § (1) bek. c) pontja; Pp. 149. § (1) bek., 233. § (3) bek., 237. §].
Cégbejegyzési eljárásban ideiglenes intézkedés nem kérhető [Pp. 156. § (2) bek.].

A végelszámolás alatt álló SZ. Gyümölcsfeldolgozó és Értékesítő Korlátolt Felelősségű Társaság 2003. január 27-én változás bejegyzése iránti kérelmet nyújtott be a Megyei Cégbírósághoz. A cégbíróság végzésével az iratok áttételét rendelte el a cég székhelye szerint illetékes Fővárosi Cégbírósághoz.
A vátozásbejegyzési kérelem alapját képező 2003. január 14-én kelt taggyűlésen kívüli határozat értelmében a korlátolt felelősségű társaság tagjai 2003. január 14-én üzletrészeiket eladták, a társaság az 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 77. §-a alapján a végelszámolást megszüntette és a további működéséről határozott, a jegyzett tőkéjét 3 000 000 forintra leszállította, továbbá egyéb változásokról is döntött, többek között áthelyezte a székhelyét Budapestre.
A székhelyváltozás iránti kérelem folytán illetékes Fővárosi Cégbíróság 2003. március 20-án kelt 2. számú végzésében hiánypótlási eljárás keretében felhívta a társaság jogi képviselőjét, hogy a törzstőke leszállítását megalapozó, a döntés előtt készített, a cég könyvvizsgálójával a Gt. 42. § (1) bekezdésének megfelelően ellenőriztetett mérleget csatoljon, továbbá jelezze, mi zárja ki a pótbefizetés elrendelését, valamint taggyűlési határozatban rögzítsék, mit tettek meg a tagok a Gt. 152. § (3) bekezdése alapján a törzstőke leszállítása előtt, valamint arról is dönteniük kell, hogy a törzstőkét más módon nem tudják biztosítani.
A társaság a hiánypótlásnak nem tett eleget, a végzésben foglalt felhívással nem értett egyet.
Az elsőfokú bíróság 2003. május 16-án kelt 7. számú végzésével a társaság változásbejegyzési kérelmét a cég jegyzett tőkéje változása tekintetében a Pp. 149. §-ának (1) bekezdése alapján elkülönítette, a 2003. május 16-án kelt 5. számú végzésével a társaság létesítő okiratának 2003. január 14-én kelt módosítása alapján a változások bejegyzését elrendelte, a 2003. május 16-án kelt 6. számú határozatával a cég törzstőke leszállításának bejegyzése iránti kérelmét a hiánypótlási kötelezettség nem teljesítése miatt elutasította.
A társaság jogi képviselője az elsőfokú bíróság 5., 6. és 7. számú végzései ellen fellebbezést nyújtott be, amelyben a végzések megváltoztatásával a változásbejegyzés elrendelését kérte.
A Fővárosi Ítélőtábla az iratokat a szükséges intézkedések megtétele végett az elsőfokú bíróságnak visszaküldte. Végzése indokolásában megállapította, hogy az 5. számú változásbejegyző végzés, illetve a 7. számú elkülönítő végzés ellen benyújtott fellebbezést már az elsőfokú bíróságnak hivatalból el kellett volna utasítania.
Erre figyelemmel az elsőfokú bíróság 2004. január 28-án kelt 16. számú végzésében az 5. és 7. számú végzések ellen a cég jogi képviselője által 10. sorszám alatt benyújtott fellebbezést hivatalból, mint nem megengedett fellebbezéseket a 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 20. § (1) bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 237. §-a alapján elutasította.
A 16. számú végzés ellen előterjesztett fellebbezésben a jogi képviselő a végzés megváltoztatását és a változásbejegyzés elrendelését kérte.
A társaság jogi képviselője által előterjesztett fellebbezések indokai lényegében azonosak.
A társaság sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság a tartalmában is jogszabálysértő hiánypótlásra felhívó végzést nem a társaság jogi képviselője, hanem az újonnan megválasztott képviselő részére adta át. A Ctv. 21. §-ának (2) bekezdése értelmében a cégbejegyzési eljárásban a jogi képviselet kötelező. A cégbejegyzési eljárás ún. peren kívüli eljárás, amelyben mögöttes jogszabályként a Pp. rendelkezéseit kell alkalmazni, ha a Ctv. eltérően nem rendelkezik. A Pp. 97. §-a pedig kimondja, hogy amennyiben a félnek meghatalmazottja van, a bírósági iratokat a fél helyett a meghatalmazottnak kell kézbesíteni. Erre tekintettel a hiánypótlás elmulasztásának következményei nem alkalmazhatók, ha a félnek a per vitelére meghatalmazottja van és a hiánypótlásra való felhívást nem a meghatalmazott, hanem a fél részére kézbesítették.
Álláspontja szerint jogszabálysértő az elsőfokú bíróságnak az eljárás elkülönítését elrendelő végzése, mert a Pp. 149. §-ában írt szabályok a cégbejegyzési, változásbejegyzési eljárásra nem alkalmazhatók. Az elkülönítés, majd a változásbejegyzési kérelem egy részének elutasítása, más részének bejegyzése azt eredményezte, hogy a jelenlegi cégjegyzékben szereplő adatok nem felelnek meg a társaság tagjai által elfogadott és aláírt társasági szerződésnek, illetőleg a tagjegyzéknek. Hangsúlyozta azt is, hogy a társaság egyetlen változásbejegyzési kérelmet nyújtott be 2003. január 14-én a Megyei Cégbírósághoz, amelyben a cégnév, székhely, tevékenységi kör, a cégjegyzésre jogosultak körében bekövetkezett változás, továbbá törzstőke-leszállítás, a végelszámolás megszüntetése, könyvvizsgáló és a felügyelőbizottsági tagok törlése, valamint a tagok körében bekövetkezett változás teljes körű bejegyzését kérte. A Ctv. 45. §-ának (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a kérelemnek részben helyt adó végzés ellen van helye fellebbezésnek. Az elsőfokú bíróság az 5. számú végzés elleni fellebbezését a Ctv. 46. §-ának (1) bekezdése alapján utasította el, amely szerint a kérelemnek helyt adó bejegyzés ellen fellebbezésnek nincs helye. Azzal, hogy az elsőfokú bíróság a változásbejegyzési kérelmet elkülönítette és egy részét elutasította, egy részét bejegyezte, a végzéseket önállóként kezelte, ezzel a társaságot jogellenesen megfosztotta a fellebbezés lehetőségétől. Az elkülönítéstől függetlenül a változásbejegyzési kérelemnek csak részben adott helyt, így nem a Ctv. 46. §-a, hanem a 45. §-a alkalmazandó.
Az elkülönítés tárgyában hozott rendelkezés azért sem helytálló, mert a változásbejegyzési eljárásra is irányadó Ctv. 44. § (1) és (2) bekezdésében és a 41. § (4) bekezdésében foglalt rendelkezésből azt a következtetést kell levonni, hogy ha a cégbíróság a változásbejegyzési kérelem alapjául szolgáló okirat jogszabálysértő voltát a bejegyzési eljárásban észleli, e körben hiánypótlásra felhívó végzést kell kibocsátani, és a felhívás eredménytelensége esetén a kérelmet el kell utasítani.
A társaság a másodfokú eljárásban ideiglenes intézkedés iránti kérelmet terjesztett elő, amelyben a cégjegyzékben jogerősen bejegyzett változások törlését kérte.
Az elsőfokú bíróság 2003. május 16-án kelt 6. számú végzése ellen előterjesztett fellebbezés megalapozott, a 2004. január 28-án kelt 16. számú végzés elleni fellebbezés megalapozatlan.
A bejegyzési, változásbejegyzési eljárásban a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 44. § (1) és (2) bekezdése értelmében, továbbá, ha a 26. § (2) bekezdésében meghatározott intézkedés alkalmazására nem került sor, a cégbíróság a kérelmet és mellékleteit érdemben vizsgálja meg. Amennyiben a kérelem, valamint a mellékletek nem felelnek meg a jogszabályok rendelkezéseinek, hiánypótlásra felhívó végzést ad ki. Az adott esetben az elsőfokú bíróság 2003. március 20-án 2. szám alatt - kizárólag a tőke leszállításával kapcsolatban - hiánypótlásra felhívó végzést adott ki. A felterjesztett iratok között fellelhető tértivevény tanúsága szerint a végzést a jogi képviselő nevére címezte, a végzést viszont dr. L.-né H. K. tag vette át meghatalmazás nélkül. Ezért helytállóan hivatkozott a társaság jogi képviselője fellebbezésében a Ctv. 21. §-ának (2) bekezdésére, amely szerint a cégbejegyzési eljárásban a jogi képviselet kötelező és ebből következően a hiánypótlás elmulasztásának következményei nem alkalmazhatók, ha a hiánypótlásra való felhívást nem a meghatalmazott, hanem a fél részére kézbesítették. A felterjesztett iratokból megállapítható az is, hogy a hiánypótlási felhívásra 2003. március 26-án dr. L.-né H. K., és nem a társaság jogi képviselője nyújtott be beadványt az elsőfokú bírósághoz. Mindezek miatt azt kell megállapítani, hogy a kézbesítés nem volt szabályszerű, ennélfogva a hiánypótlás nem teljesítése miatti jogkövetkezményt a társaság terhére nem lehet alkalmazni.
Erre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság 2003. május 16-án kelt 6. számú végzését a Ctv. 20. §-ának 1) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 259. §-a és Pp. 252. § (2) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasította.
Az új eljárásban az elsőfokú bíróság 2. számú végzését szabályszerűen kézbesíteni kell a társaságnak, illetve a Pp. 97. §-a szerint a jogi képviselőnek, és a hiánypótlás teljesítése vagy a hiánypótlási határidő eltelte után hozhat az elsőfokú bíróság újabb határozatot.
Helytállóan hivatkozott a társaság jogi képviselője fellebbezésében arra, hogy a cég a B. Megyei Bírósághoz egységesen összefüggő, egyetlen beadványban terjesztette elő 2003. január 14-én kelt változás bejegyzése iránti kérelmét, mely 2003. január 27-én érkezett a cégbírósághoz. A cégiratokból megállapítható, hogy a B. Megyei Bíróság, mint Cégbíróság áttételt elrendelő végzése folytán érkeztek meg az iratok 2003. március 11-én a Fővárosi Cégbírósághoz.
Helytálló a fellebbezés abban a vonatkozásban is, hogy az adott esetben az elkülönítés, majd a változásbejegyzési kérelem egy részének elutasítása, más részének bejegyzése azt eredményezte, hogy a cégjegyzékbe az 5. számú végzéssel bejegyzett adatok nem felelnek meg a társaság tagjai által elfogadott és aláírt társasági szerződésben és a tagjegyzékben foglaltaknak, azonban az 5. számú végzés ellen irányuló fellebbezés nem bírálható el, mert a Ctv. 46. §-a alapján a bejegyző végzés ellen fellebbezésnek helye nincs.
A Ctv. 50. § (1) bekezdés c) pontja szerint törvényességi felügyeleti eljárásnak van helye, ha a létesítő okirat vagy annak módosítása illetve ennek alapján a cégjegyzék nem tartalmazza, vagy jogszabályba ütköző módon tartalmazza azt, amit a cégre vonatkozó anyagi jogszabályok kötelezően előírnak.
A fenti szabályból is következően az elsőfokú bíróságnak észlelnie kellett volna, hogy a társaság által csatolt okiratok tartalma ellentétben áll az 5. számú végzéssel bejegyzett adatokkal. A rendelkezésre álló iratokból az állapítható meg, hogy hivatalból, törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatása látszik szükségesnek.
A társaságnak az elsőfokú bíróság 16. számú végzése ellen benyújtott fellebbezése részben már a fent kifejtettek értelmében is megalapozatlan.
A Ctv. 20. §-ának (1) bekezdése szerint a cégbejegyzési eljárás nemperes eljárás, amelyre a Polgári perrendtartás szabályait - ha e törvény másként nem rendelkezik - megfelelően alkalmazni kell, szünetelésnek azonban nincs helye.
A Polgári perrendtartás 149. §-a (1) bekezdésének (azaz az elkülönítés jogintézményének) alkalmazása a cégeljárásban nem kizárt.
A Pp. 149. § (1) bekezdése és a Pp. 233. § (3) bekezdése rendelkezéseinek egybevetéséből az következik, hogy az egyesítés illetőleg elkülönítés tárgyában hozott határozat ellen fellebbezésnek helye nincs.
Fentiekből következően helyesen döntött az elsőfokú bíróság 2004. január 28-án kelt végzésével, amikor a Pp. 237. §-a alapján a cégnek az 5. és a 7. számú végzések ellen benyújtott fellebbezését hivatalból elutasította, ezért a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság 16. számú végzését a Ctv. 20. § (1) bekezdése és a Pp. 259. §-a szerint alkalmazandó Pp. 253. § (2) bekezdése alapján helybenhagyta.
A Polgári perrendtartás 156. § (2) bekezdésének rendelkezése szerint az ideiglenes intézkedés iránti kérelem a keresetlevél benyújtása előtt nem terjeszthető elő, ebből az következik, hogy a cégbejegyzési eljárásban, mint nemperes eljárásban az ideiglenes intézkedés fogalmilag kizárt, nem kérhető, ezért a másodfokú bíróság a társaságnak a fellebbezési eljárásban előterjesztett, ez irányú kérelmét érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
(Fővárosi Ítélőtábla 10. Cgf. 44 266/2004/2.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.