adozona.hu
ÍH 2005.37
ÍH 2005.37
HIÁNYPÓTLÁSRA BIZTOSÍTOTT IDŐTARTAM HELYES MEGVÁLASZTÁSA - A MÉLTÁNYTALANUL RÖVID HIÁNYPÓTLÁSI IDŐTARTAM MIATT BEKÖVETKEZŐ MULASZTÁS ÉRTÉKELÉSE - LÉNYEGES ELJÁRÁSI SZABÁLYSÉRTÉS A HIÁNY JELLEGÉHEZ MÉRTEN TELJESÍTHETETLENÜL RÖVID HIÁNYPÓTLÁSI HATÁRIDŐ
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az S. Korlátolt Felelősségű Társaság 2004. április 26-án változásbejegyzés iránti kérelmet nyújtott be a cégbírósághoz, amely a 2004. március 26-án megtartott taggyűlésen hozott határozatokban foglaltak cégjegyzékbe történő bejegyzésére irányult. A taggyűlésen több határozat született (a tagok közötti üzletrész átruházásokhoz való hozzájárulásról, a háromnegyedes szótöbbséget és egyhangúságot igénylő taggyűlési határozatok köréről, fióktelepek létesítéséről illetve törléséről, a tevékenységi ...
Az S. Korlátolt Felelősségű Társaság 2004. április 26-án változásbejegyzés iránti kérelmet nyújtott be a cégbírósághoz, amely a 2004. március 26-án megtartott taggyűlésen hozott határozatokban foglaltak cégjegyzékbe történő bejegyzésére irányult. A taggyűlésen több határozat született (a tagok közötti üzletrész átruházásokhoz való hozzájárulásról, a háromnegyedes szótöbbséget és egyhangúságot igénylő taggyűlési határozatok köréről, fióktelepek létesítéséről illetve törléséről, a tevékenységi köröknek a TEÁOR '03 nómenklatúrának megfelelő felsorolásáról, illetve a változásokhoz kapcsolódóan a társasági szerződés módosításáról).
A cégbíróság a 2004. június 4-én kelt 27. sorszámú végzésével a társaságot 15 napos határidővel hiánypótlásra hívta fel, amely a társasági szerződés módosítására is irányult. Ezenkívül elrendelte a fióktelepekkel és a tevékenységi körökkel kapcsolatosan a cégjegyzék adataival és az elhatározott módosításokkal összhangban lévő, az ügyvezetők jogviszonyának kezdetét és befejezését is tartalmazó változásbejegyzési kérelem benyújtását, valamint a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény (továbbiakban: Gt.) 157. § (2) bekezdésének megfelelő tartalmú tagjegyzék csatolását.
A hiánypótlásra nyitva álló határidő 2004. június 30. napján letelt. A társaság a határidő utolsó napján ajánlott küldeményként postára adott beadványában a határidő 30 nappal történő meghosszabbítását kérte. Előadta, hogy a hiánypótlás teljesítéséhez a társasági szerződés módosítására van szükség, és az egyik tag külföldön van, így a hiánypótlásra előírt 15 napon belül nem lehetséges a végzésben foglaltak teljesítése.
A cégbíróság a 2004. július 6-án kelt végzésével a változásbejegyzési kérelmet elutasította a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény (Ctv.) 41. § (4) bekezdésére alapítottan. Határozatát azzal indokolta, hogy a társaság a hiánypótlási kötelezettségét a megadott határidő alatt nem teljesítette, és a Ctv. 41. § (3) bekezdése értelmében a hiánypótlásra biztosított határidő nem hosszabbítható meg.
A végzéssel szemben a cég törvényes határidőn belül kizárólag fellebbezésnek nevezett kérelmet terjesztett elő, amelynek elsődlegesen a hiánypótlásra nyitva álló határidő elmulasztása miatt előterjesztett igazolási kérelemként, másodlagosan fellebbezésként való elbírálását kérte. Arra hivatkozott, hogy a nyári szabadságokra tekintettel a hiánypótlásra biztosított 15 napos határidő nem megfelelő, ezért a változásbejegyzési kérelem elutasítása nem jogszerű. Mellékletként a hiánypótlás teljesítésére okiratokat is csatolt.
Az elsőfokú bíróság a 33. számú végzésével az igazolási kérelmet elutasította azzal, hogy a Ctv. 41. § (3) bekezdése értelmében a hiánypótlás késedelmes vagy hiányos teljesítése miatt igazolási kérelemnek nincs helye. A végzés 2004. szeptember 29-én jogerőre emelkedett.
A fellebbezés megalapozott.
A Ctv. 41. § (3) bekezdése értelmében a hiánypótlásra megfelelő határidőt kell biztosítani, amely azonban legfeljebb 45 nap lehet. E határidő nem hosszabbítható meg és a cég a hiánypótlásra felhívó végzésben feltüntetett hiányokat a fellebbezési eljárásban sem pótolhatja joghatályosan.
A cégbíróság a törvényben meghatározott, legfeljebb 45 napos határidőn belül szabadon, az ügyben szükséges hiánypótlás jellegéhez igazodóan állapíthatja meg a cégbejegyzési (változásbejegyzési) akadályok megszüntetéséhez szükséges megfelelő határidőt. A határidő helyes meghatározása azért is lényeges kérdés, mert a megállapított határidő nem hosszabbítható meg, a határidő elmulasztása miatt igazolási kérelem sem terjeszthető elő, és a hiánypótlási kötelezettség a fellebbezési eljárásban már nem teljesíthető joghatályosan.
A cégbíróság a hiánypótlásra felhívó 27. sorszámú végzésében a bejegyzés akadályaként olyan hiányosságokat is megjelölt, amelyek megszüntetéséhez a társasági szerződés módosítása szükséges. Ehhez 15 napnál hosszabb határidőt kellett volna megállapítania, ugyanis a társasági szerződés módosításhoz szükséges mindegyik tag aláírása vagy taggyűlési határozat hozatala, amely szabályszerűen összehívott taggyűlést igényel. A társasági szerződés módosítás ugyanis a Gt. 150. § (1) bekezdésének m) pontja értelmében a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik, és a 153. § (2) bekezdése - és a társaság társasági szerződésének rendelkezése - szerint a taggyűlési meghívók elküldése és a taggyűlés napja között legalább 15 napnak kell lennie. A taggyűlés tartása nélküli határozathozatalra javasolt határozat tervezetét pedig a Gt. 154. § (2) bekezdése - és a társaság társasági szerződésének rendelkezése - alapján meg kell küldeni valamennyi tagnak, akik kérhetik a taggyűlés összehívását a kérdés megtárgyalására, és bármelyik tag kérelme esetén az ügyvezető köteles összehívni a taggyűlést. Ilyen eljárási szabályok mellett a nyári szabadságok idején biztosított 15 napos határidő semmiképpen sem tekinthető megfelelőnek.
Az állandó bírói gyakorlat szerint a hiánypótlási végzésben megjelölt és az előírt határidőben nem pótolt hiányosságok a fellebbezési eljárásban csak akkor teljesíthetőek, ha a fellebbezés éppen arra irányul, hogy a cégbíróság nem biztosított megfelelő határidőt a hiánypótlásra, ahogy arra a jelen ügyben előterjesztett fellebbezés is hivatkozik.
A nem megfelelően megállapított hiánypótlási időtartam miatt bekövetkező határidő mulasztást a cég hátrányára értékelni nem lehet, és a hiánypótlásként benyújtott okiratok elsőfokú bíróság által történő érdemi vizsgálata nem mellőzhető. Ezért szükséges az elsőfokú eljárás teljes megismétlése.
Fentiekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság változásbejegyzési kérelmet elutasító végzését hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasította a Ctv. 20. § (1) bekezdése, a Pp. 259. § és 252. § (2) bekezdése alapján.