adozona.hu
ÍH 2005.35
ÍH 2005.35
TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETI INTÉZKEDÉSEK ALKALMAZÁSA - KÉRELEMHEZ KÖTÖTTSÉG KIZÁRTSÁGA AZ INTÉZKEDÉS KIVÁLASZTÁSÁNÁL - MŰKÖDÉS FELFÜGGESZTÉSE - LEJÁRT MANDÁTUMÚ VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐ JOGÁLLÁSA - SZÉKHELYRE BELÉPÉS JOGA - TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETI HATÁSKÖR KORLÁTAI - PERES ÚTRA TARTOZÓ IGÉNYEK
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A V. Kereskedelmi és Vállalkozó Kft. kérelmezett tagjai 50-50%-os tulajdoni arány mellett Sz. I. és M. E., a kérelmező. A cégnyilvántartásba bejegyzett vezető tisztségviselő, Sz. I. ügyvezetői tisztsége 1996-ban lejárt, de a tagok a közöttük fennálló rossz viszony miatt nem tudtak új ügyvezetőt választani. A tagok között a V. Városi Bíróságon 4. P. 21.211/1997. szám alatt per van folyamatban házastársi vagyonközösség megosztása tárgyában.
A kérelmező 1998. november 19. napján törvényességi f...
ÍH 2005.35 TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETI INTÉZKEDÉSEK ALKALMAZÁSA - KÉRELEMHEZ KÖTÖTTSÉG KIZÁRTSÁGA AZ INTÉZKEDÉS KIVÁLASZTÁSÁNÁL - MŰKÖDÉS FELFÜGGESZTÉSE - LEJÁRT MANDÁTUMÚ VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐ JOGÁLLÁSA - SZÉKHELYRE BELÉPÉS JOGA - TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETI HATÁSKÖR KORLÁTAI - PERES ÚTRA TARTOZÓ IGÉNYEK
A törvényességi felügyeleti eljárásban - ha ennek jogszabályi feltételei fennállnak - a cégbíró szabadon mérlegeli, hogy milyen törvényességi felügyeleti intézkedést alkalmaz, a kérelem erre nézve nem köti. Törvényességi felügyeleti intézkedésként azonban nem alkalmazható bankszámla zárolása; a cég működésének felfüggesztése pedig kizárólag a törvényes működés kikényszerítése érdekében rendelhető el [1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 50. § (1) bek., 54. §].
A törvényességi felügyelet nem terjed ki olyan ügyre, amelyben más bírósági vagy közigazgatási eljárásnak van helye, és nem szolgálhat a cég gazdálkodásának és gazdasági döntéseinek felülvizsgálatára [1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 51. § (6) bek.].
A V. Kereskedelmi és Vállalkozó Kft. kérelmezett tagjai 50-50%-os tulajdoni arány mellett Sz. I. és M. E., a kérelmező. A cégnyilvántartásba bejegyzett vezető tisztségviselő, Sz. I. ügyvezetői tisztsége 1996-ban lejárt, de a tagok a közöttük fennálló rossz viszony miatt nem tudtak új ügyvezetőt választani. A tagok között a V. Városi Bíróságon 4. P. 21.211/1997. szám alatt per van folyamatban házastársi vagyonközösség megosztása tárgyában.
A kérelmező 1998. november 19. napján törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezett a kérelmezettel szemben. Kérelmét 1999. február 23-án, 1999. március 17-én, 1999. augusztus 26-án, 2000. május 23-án, 1999. szeptember 4-én és 2001. október 5-én megismételte illetve kiegészítette.
Ennek keretében kérte, hogy a cégbíróság a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény (a továbbiakban: Gt.) 158. § (3) bekezdése alapján hívja össze a kérelmezett taggyűlését új ügyvezető megválasztása céljából és az új ügyvezető megválasztásáig zárolja a cég bankszámláját. Ezen túlmenően azt is kérte a cégbíróságtól, hogy a kérelmezett cég működését függessze fel a tagok között folyó per befejezéséig.
Indokolásul előadta, hogy Sz. I.-nak 1996-ban lejárt az ügyvezetői tisztsége. Azóta ügyvezetősége törvényellenes, ennek ellenére 1999. február 15-éig megemelt ügyvezetői fizetést vett fel. Sérelmezte, hogy ki van zárva a kérelmezett cég működéséből, nem mehet be szabadon a kérelmezett székhelyére.
Előadta, hogy Sz. I. többségi tulajdonosa a G. Kft.-nek, amely a kérelmezett telephelyén működik és részben azonos tevékenységet folytat vele anélkül, hogy ehhez a kérelmezett taggyűlése hozzájárult volna.
Előadta továbbá, hogy a kérelmezett telephelyén működik a kérelmezett nevéhez megtévesztően hasonló nevű V. O. Kft. is, amelynek szintén Sz. I. az ügyvezetője. Sz. I. 1998. január 1-jén tíz dolgozót vitt át a kérelmezett cégből a V. O. Kft.-be. Ez a cég a kérelmező szerint arra szolgál, hogy a kérelmezett vagyonát a házastársi vagyonközösségből kivonja.
Úgy nyilatkozott, hogy Sz. I. 1991 óta nem hívott össze taggyűlést az éves mérleg megállapítása és nyereség felosztása tárgyában, továbbá nem készítette el az éves mérlegeket. Erre tekintettel kérte, hogy a cégbíróság Sz. I.-vel szemben tegyen feljelentést gazdasági adatszolgáltatás elmulasztása miatt.
A kérelmező 2000. május 23-i beadványában törzstőke-emelési szándékát is bejelentette. Azt kérte a cégbíróságtól, hogy a részére 1997-ben és 1998-ban ki nem fizetett osztalék terhére 1 100 000 forinttal emelje meg a kérelmezett törzstőkéjét, így egészítve ki azt a törvényben meghatározott legkisebb összegre.
Mindezeken túlmenően a kérelmező ügygondnok kirendelését és illetékfeljegyzési jog engedélyezését is kérte.
A társaság a kérelmekre a bíróság felhívása ellenére nem tett észrevételt.
Az elsőfokú bíróság 2001. augusztus 16. napján jogerős Cgt. 13-99/000559/4. számú végzésével - a kérelemnek részben helyt adva - elrendelte a kérelmezett cég tevékenységének 90 napra történő felfüggesztését és felhívta a társaságot a törvényes működés helyreállítására. A végzés indokolása szerint a cég ügyvezetőjének megbízatása 1996. december 11-én lejárt, a cég nem helyezte letétbe a 2000. évi számviteli beszámolót, továbbá elmulasztotta a Gt. 299. § (3) bekezdésében foglaltak szerint a társaság törzstőkéjét a törvényben meghatározott legkisebb összegre kiegészíteni.
Tekintettel arra, hogy a társaság a törvényes működést a végzésben foglaltak ellenére nem állította helyre, az elsőfokú bíróság a 2002. március 21. napján kelt Cgt. 13-02/001228/2. számú végzésével a kérelmezett társaságot megszűntnek nyilvánította és elrendelte a végelszámolását. A végzés 2003. augusztus 5. napján jogerőre emelkedett.
Időközben az elsőfokú bíróság 2002. július 29. napján a Cgt. 13-99/000559/7. számú végzésével a kérelmező törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelmének a Cgt. 13-99/000559/4. számú végzésében foglaltakat meghaladó részét elutasította.
A végzés indokolása szerint a cég bankszámlájának zárolására irányuló kérelemnek azért nem adott helyt, mert a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 54. §-ának rendelkezései, melyek a törvényességi felügyeleti eljárásban hozható bírói intézkedéseket tartalmazzák, erre nem adnak lehetőséget.
Az ügyvezető megválasztására irányuló taggyűlést a bíróság azért nem hívta össze, mert a tagok között folyamatban lévő perrel és Sz. I. elleni büntetőeljárással kapcsolatban becsatolt iratok alapján nem volt remélhető, hogy ezáltal helyreállna a cég törvényes működése.
Az elsőfokú bíróság kifejtette, hogy a törvényességi felügyeleti eljárásban a cég működésének felfüggesztése nem a vagyoni követelések fedezetének biztosítására szolgál, hanem a törvényes működés helyreállításának kikényszerítését célozza, ezért a cég működése felfüggesztésének a polgári perek lezárásáig történő meghosszabbítására nem látott alapot.
Az elsőfokú bíróság utalt arra, hogy a tőkeemeléshez a társaság taggyűlésének határozata és ennek megfelelő változásbejegyzési kérelem szükséges, a kérelmező tőkeemelési szándékának bejelentése önmagában nem elegendő.
Az elsőfokú bíróság végül kifejtette, hogy az ügyvezetővel szembeni elszámolási és kártérítési követelések a Ctv. 51. § (6) bekezdése értelmében törvényességi felügyeleti eljárás keretében nem, hanem csak külön peres eljárásban érvényesíthetők. Emiatt a bíróság a kérelmező ilyen irányú vagyoni igényét érdemben nem vizsgálta, így ennek keretében ügygondnok kirendelésének és illetékfeljegyzési jog biztosításának sem volt helye.
A végzés ellen a kérelmező fellebbezéssel élt.
Fellebbezésében sérelmezte, hogy a cégbíróság az első beadványa óta semmit nem tett a törvényes működés helyreállítása érdekében. Előadta, hogy Sz. I. ügyvezetői megbízatása 1996. december 11-én lejárt, a cégbíróság ennek ellenére nem látta szükségesnek, hogy új ügyvezető választására irányuló taggyűlést hívjon össze.
Előadta, hogy Sz. I. a taggyűléseket ellehetetlenítette, ezért ő a szavazati jogával nem tudott élni. Sz. I. 1996. kivételével nem adott le mérleget a cégbíróságon, gazdasági beszámolót soha nem készített, a nyereséget soha nem adta ki a kérelmező kérése ellenére. Sérelmezte, hogy nem volt szabad bejárása a kérelmezett székhelyére, a könyvelésbe nem tekinthetett be.
Előadta, hogy Sz. I. 1997. november 15-étől a megtévesztően hasonló nevű V. O. Kft.-t működteti a kérelmezett cég telephelyén. A két cég telefonszáma azonos, a V. O. Kft. a kérelmezett felszerelését használja. Úgy nyilatkozott, hogy a kérelmezett összes dolgozóját átjelentették a V. O. Kft.-be, de maguk a dolgozók sincsenek tisztában vele, hogy pontosan melyik cég a munkahelyük és milyen összefüggés van a két cég között. Azt állította, hogy Sz. I. a kérelmezett vagyonát átjátszotta a V. O. Kft.-be.
Előadta továbbá, hogy - mint arról a cégbíróságot már korábban értesítette - 1994-től a kérelmezett cég telephelyén működik a G. Kft. is, melynek részben azonos a tevékenysége és Sz. I. a cég többségi tulajdonosa.
Kifogásolta, hogy annak ellenére, hogy az 1998-as mérleg érkeztető bélyegzőjén 1999. június 4-i dátum volt, az 1999. július 7-én tartott személyes meghallgatáson az eljáró bíró felhívta Sz. I.-t, hogy csatolja be a mérleget, és ezt megerősítette 1999. augusztus 9-i végzésében is.
Sérelmezte, hogy a cégbíróság - kérelme ellenére - nem tett büntető feljelentést Sz. I. ellen.
Kijelentette, hogy a kérelmezett végelszámolásához nem járul hozzá.
Kérte, hogy a bíróság rendeljen ki ügygondnokot és engedélyezzen illetékfeljegyzési jogot a részére.
A kérelmezett fellebbezési ellenkérelmében a támadott végzés helybenhagyását kérte.
A fellebbezés nem alapos.
Az elsőfokú bíróság a helyesen megállapított tényállásból helytálló jogi következtetésre jutott. Az adós a fellebbezésében nem hozott fel olyan új tényt vagy bizonyítékot, amely alkalmas lenne a helytálló határozat megváltoztatására.
A törvényességi felügyeleti eljárás célja a cég törvényes működésének a biztosítása. Az eljárás fő eseteit a Ctv. 50. § (1) bekezdése sorolja fel. Az 50. § (1) bekezdés d) pontja szerint ilyen eljárásnak van helye, ha a cég működése során nem tartja be a szervezetére és működésére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket, illetve a létesítő okiratában foglaltakat.
Amennyiben az eljárás során megállapítható, hogy a törvénysértő működés fennáll és a társaság a szükséges intézkedéseket nem teszi meg, illetve a Ctv. 52. § (3) bekezdése szerinti cégbírósági felhívásnak nem tesz eleget, a Ctv. 54. § (1) bekezdésében felsorolt törvényességi felügyeleti intézkedések alkalmazhatók vele szemben. A jogszabály nem írja elő, hogy a Ctv. 54. § (1) bekezdésében felsorolt intézkedések közül a cégbíróságnak mely esetben melyik intézkedést kell alkalmaznia, az eljáró bíró szabad belátására bízza annak eldöntését. Nem köti az eljáró bírót az sem, hogy a törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményező melyik intézkedés alkalmazását kéri a cégbíróságtól.
A Ctv. 51. § (6) bekezdése értelmében a törvényességi felügyelet nem terjed ki olyan ügyre, amelyben más bírósági vagy közigazgatási eljárásnak van helye, illetve a cég gazdálkodásának és döntéseinek gazdasági-célszerűségi szempontból való felülvizsgálatára.
A fent írtak alapján az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy a cég bankszámlájának zárolására a Ctv. rendelkezései nem adnak lehetőséget a törvényességi felügyeleti eljárásban. Helytálló az elsőfokú bíróság azon megállapítása is, hogy a cég működésének felfüggesztése a törvényes működés kikényszerítését célozza, a vagyoni követelések biztosításának eszközéül nem alkalmazható. A törzstőke felemelése szintén nem a törvényességi felügyeleti eljárás keretébe tartozik és - amint azt az elsőfokú bíróság is kifejtette - nem valósítható meg az egyik tag egyoldalú szándéknyilatkozata alapján.
A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság által kifejtettek mellett az alábbiakra hívja fel a figyelmet:
A kérelmezett a társasági szerződését nem módosította a Gt. rendelkezéseinek megfelelően, ezért a társaság a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény (a továbbiakban: régi Gt.) hatálya alatt áll.
A régi Gt. 190. § (1) bekezdése szerint a törzstőke legalább egytized részét képviselő tagok - az ok és a cél megjelölésével - írásban bármikor kérhetik a taggyűlés összehívását. Ha az ügyvezetők a kérelemnek nyolc napon belül nem tesznek eleget, vagy ha nincs, akihez ezt a kérelmet intézhetnék, a tagok maguk hívhatják össze a taggyűlést.
A kérelmező a törzstőke 50%-át képviseli, így jogosult lett volna a taggyűlés összehívására a cégbíróság közreműködése nélkül. Az így összehívott taggyűlésen a kérelmező élhetett volna szavazati jogával és részt vehetett volna az új ügyvezető megválasztásában illetve a nyereségfelosztás tárgyában történő taggyűlési határozat meghozatalában.
Amennyiben a kérelmezett taggyűlésének összehívása megtörtént, de annak lefolytatásával vagy az annak során hozott taggyűlési határozattal kapcsolatban volt kifogása a kérelmezőnek, úgy az nem törvényességi felügyeleti eljárás, hanem peres eljárás tárgyát képezhette volna. Így sem a taggyűlés összehívása, sem a taggyűlés esetleges ellehetetlenítése nem tartozik a törvényességi felügyeleti eljárás tárgykörébe.
A korlátolt felelősségű társaság és a tagok közötti jogviszonyt a régi Gt. 163-182. §-ai szabályozzák. E szabályozás nem biztosítja a kft. tagjainak a kft. székhelyére történő korlátozás nélküli belépés jogát, nincs jogszabályi szinten kizárva, hogy a társaság vezető tisztségviselője bizonyos feltételekhez kösse a székhelyre történő belépést.
Az éves gazdasági beszámolók benyújtásának kötelezettségével kapcsolatban a Fővárosi Ítélőtábla az iratokból megállapította, hogy - bár valóban késedelmesen - a kérelmezett eleget tett ezen kötelezettségének, az éves gazdasági beszámolók 1999. évig az iratok között fellelhetők.
A Fővárosi Ítélőtábla a cégnyilvántartás adataiból megállapította, hogy a kérelmezett cég telephellyel nem rendelkezik és korábban sem rendelkezett, bejegyzett székhelye pedig 1991. december 11. óta a 2600 V., B. u. 10. szám alatt található. Ezeket az adatokat a kérelmező által megjelölt másik két társaság cégjegyzéki adataival összevetve megállapítható, hogy sem a V. O. Kft., sem a "G" Kft. székhelyének illetve telephelyének címe nem azonos a kérelmezett székhelyének címével. Ezért a kérelmező ezzel kapcsolatos kifogása nem megalapozott.
Nem képezi törvényességi felügyeleti eljárás tárgyát a kérelmező azon kifogása sem, amely szerint a V. O. Kft. a kérelmezett nevéhez megtévesztően hasonló névvel rendelkezik. Ez a kérdés a névviselési jog körébe tartozik, a névviselési jog megsértését pedig kizárólag peres eljárásban lehet esetlegesen sérelmezni.
A régi Gt. 199. § (3) bekezdése szerint a társaság dolgozói tekintetében a munkáltatói jogokat az ügyvezető, több ügyvezető esetében az erre kijelölt ügyvezető gyakorolja. A töretlen bírói gyakorlat szerint a cégjegyzékbe bejegyzett vezető tisztségviselő kívülálló harmadik személyek - így a munkavállalók - felé abban az esetben is vezető tisztségviselőnek minősül, ha az időtartam, amelyre megválasztották, már letelt és ezért a tagok belső viszonyában már nem tekintendő vezető tisztségviselőnek.
Jelen esetben a cégnyilvántartás adatai szerint a kérelmezettel szembeni végelszámolás tényének illetve a végelszámoló személyének a bejegyzéséig Sz. I. volt a kérelmezett ügyvezetője és önálló képviseleti joggal rendelkezett. Fent írtakból következően a munkáltatói jogokat Sz. I. gyakorolta a kérelmezett munkavállalói felé, így ő volt jogosult munkaviszony létesítésére és annak megszüntetésére is. Az, hogy Sz. I. miként gyakorolta a munkáltatói jogait, legfeljebb peres eljárás tárgyát képezheti, törvényességi felügyeleti eljárás tárgyát nem.
A régi Gt. 200. § (1) bekezdés c) pontja értelmében az ügyvezető a taggyűlés hozzájárulása nélkül nem lehet vezető tisztségviselő a társaságéhoz hasonló tevékenységet végző más gazdasági társaságban. A (2) bekezdés szerint ha az ügyvezető ezt a tilalmat megszegi, a társaság kártérítést követelhet, vagy követelheti, hogy az ügyvezető a más számlájára kötött ügyletből eredő hasznát a társaságnak kiadja, vagy arra vonatkozó követelését a társaságra engedményezze. Mindezen jogokat tehát nem a tag, hanem a társaság érvényesítheti, méghozzá a (3) bekezdés értelmében a tudomásszerzéstől számított három hónap, de legkésőbb az igény keletkezésétől számított egy éven belül.
Helytálló tehát az elsőfokú bíróságnak azon álláspontja, amely szerint az ügyvezetővel szembeni elszámolási és kártérítési követelések - az egyéb törvényi feltételek megléte esetén - külön peres eljárásban érvényesíthetők. Ezért a törvényességi felügyeleti eljárásban a kérelmező ilyen irányú vagyoni igénye érdemben nem vizsgálható és így ennek keretében ügygondnok kirendelésének és illetékfeljegyzési jog biztosításának sincs helye.
A fellebbezőnek az a hivatkozása, hogy az 1998. évi mérlegen szereplő dátum 1999. június 4. megfelel a valóságnak. Így valóban indokolatlanul hívta fel az elsőfokú bíróság Sz. I.-t 1999. augusztus 9. napján az 1998. évi mérleg benyújtására. Azonban az 1998. évi mérleg benyújtásának ténye sem a kérelmezett Cgt. 13-02/001228/2. számon történt megszűntnek nyilvánítása, sem a fellebbezéssel támadott végzés szempontjából nem bírt relevanciával, így a fellebbezéssel támadott végzés felülvizsgálata során sem vehető figyelembe.
Nem tartozik a törvényességi felügyeleti eljárás tárgykörébe az ügyvezető elleni büntető feljelentés megtétele, ezért a másodfokú bíróság nem foglalkozhat érdemben azzal, hogy a cégbíróság helyesen járt-e el, amikor nem tett feljelentést Sz. I. ellen.
A végelszámolást elrendelő Cgt. 13-02/001228/2. számú végzés 2003. augusztus 5. napján jogerőssé vált, így ez a kérdés jelen fellebbezési eljárásban nem vizsgálható.
Mindezek alapján a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését a Ctv. 49. § (1) bekezdése, a Pp. 259. § és 253. § (2) bekezdése alapján helybenhagyta.
(Fővárosi Ítélőtábla 13. Cgf. 44 409/2004/2.)