adozona.hu
ÍH 2005.32
ÍH 2005.32
BETÉTI TÁRSASÁGBÓL VALAMENNYI KÜLTAG KIVÁLÁSA - BETÉTI TÁRSASÁG EGY FŐRE CSÖKKENÉSE - BETÉTI TÁRSASÁG MEGSZŰNÉSÉRE ALKALMAZANDÓ JOG - ANYAGI JOGI HATÁRIDŐNÉL IGAZOLÁS KIZÁRTSÁGA
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A "H és társa" Kereskedelmi Betéti Társaságot 1992. november 12. napján jegyezte be a cégbíróság a cégjegyzékbe. Utolsó bejegyzett társasági szerződés módosításának kelte 2002. május 27. napja.
A társaság jogi képviselője 2004. április 26. napján változásbejegyzés iránti kérelmet nyújtott be a cégbírósághoz. A 2004. április 6-án kelt társasági szerződés módosítás alapján kérték a társaság nevében, telephelyében és kültagjának személyében bekövetkezett változások bejegyzését a cégjegyzékbe, a...
ÍH 2005.32 BETÉTI TÁRSASÁGBÓL VALAMENNYI KÜLTAG KIVÁLÁSA - BETÉTI TÁRSASÁG EGY FŐRE CSÖKKENÉSE - BETÉTI TÁRSASÁG MEGSZŰNÉSÉRE ALKALMAZANDÓ JOG - ANYAGI JOGI HATÁRIDŐNÉL IGAZOLÁS KIZÁRTSÁGA
A betéti társaság szükségképpeni fogalmi eleme legalább két eltérő jogállású tag - egy beltag és egy kültag - részvétele. A kéttagú betéti társaságnál bármelyik tag tartós hiánya miatt azonban nem az általános Gt. 98. § (1) bekezdésére, hanem a betéti társaság speciális megszűnési okának számító Gt. 104. §-ára hivatkozással kell megállapítani a társaság megszűnését.
A Gt. 104. §-ában írt, a társaságból kivált beltag illetve kültag pótlására, vagy a közkereseti társaságként való továbbműködés elhatározására előírt háromhónapos határidő anyagi jogi természetű, ezért elmulasztása esetén a mulasztás igazolására nincs törvényes lehetőség (Gt. 9. §, 104. §; Pp. 106-110. §).
A "H és társa" Kereskedelmi Betéti Társaságot 1992. november 12. napján jegyezte be a cégbíróság a cégjegyzékbe. Utolsó bejegyzett társasági szerződés módosításának kelte 2002. május 27. napja.
A társaság jogi képviselője 2004. április 26. napján változásbejegyzés iránti kérelmet nyújtott be a cégbírósághoz. A 2004. április 6-án kelt társasági szerződés módosítás alapján kérték a társaság nevében, telephelyében és kültagjának személyében bekövetkezett változások bejegyzését a cégjegyzékbe, amely szerint ekkor a társaság beltagja H. P., kültagja H.-né H. Zs. volt.
Kérelmükhöz csatolták - többek között - a Kjő. 12/2004/4. számú hagyatékátadó végzést, amely szerint a társaság kültagja, H.-né H. Zs. 2003. október 13. napján elhunyt.
A cégbíróság 2004. május 3-án kelt 21. számú végzésével a cég változásbejegyzési kérelmét a kültag cégjegyzékből történő törlését meghaladó részében elutasította. A határozat jogerős.
Az ugyanezen a napon kelt 22. sorszámú végzésével megállapította a cégbíróság, hogy a társaság 2004. január 13-i hatállyal megszűnt. Végelszámolóként H. P.-t jelölte ki azzal, hogy a végelszámolás és a cég törlésének bejegyzéséhez szükséges okiratokat 30 napon belül nyújtsa be a cégbírósághoz.
Döntését azzal indokolta, hogy a két tagból álló betéti társaságban a társaság kültagjának tagsági viszonya 2003. október 13-án megszűnt. A társaságba az új kültag belépését a bejegyzett kültag tagsági viszonyának megszűnésétől számított három hónapon belül, 2004. január 13-ig a cégbírósághoz nem jelentették be, így a cég is megszűnt. A társaság jogutód nélküli megszűnése esetén végelszámolásnak van helye. A cég törlésére kérelemre, a végelszámolás befejezése után kerülhet sor.
Az elsőfokú bíróság 22. sorszámú végzése ellen a társaság jogi képviselője elsődlegesen igazolási kérelmet, másodlagosan fellebbezést nyújtott be. Kérte, hogy az elsőfokú bíróság az igazolási kérelemnek a Pp. 107. § (1) bekezdése alapján adjon helyt, és a változásokat a cégnyilvántartásba jegyezze be.
Előadta, hogy a társaság családi vállalkozás keretében működik. A kültag tragikus körülmények között hunyt el, amely a beltagot lelkileg nagyon megviselte, a társaság ügyeivel - új kültag beléptetésével - pszichikai állapota miatt nem tudott foglalkozni. A cég a család egyetlen megélhetési forrása, amelynek megszüntetése beláthatatlan következményekkel járhat. Kérte, hogy a bíróság döntése meghozatalakor gyakoroljon méltányosságot és az eset összes körülményének mérlegelésével döntsön.
Fellebbezése indokolásaként arra hivatkozott, hogy a 2004. április 6-án kelt társasági szerződés módosítást a törvény által előírt határidőben - 2004. április 26. napján - benyújtotta a cégbírósághoz. Ezen túlmenően a beltagnak - a családi tragédia miatti lelkiállapota következményeként - csak a változásbejegyzési kérelmet elutasító végzés kézhezvételét követően jutott a tudomására, hogy a társasági szerződés a 2004. április 6-i módosítást megelőzően, 2004. december 19. napján is már módosításra került.
Az elsőfokú bíróság a 2004. július 8. napján kelt 27. sorszámú végzésével a cég igazolási kérelmét elutasította.
Határozata indokolásában kifejtette, hogy a társaság az 1997. évi CXLIV. törvény (Gt.) rendelkezései szerint működött, amikor a kültag meghalt.
A Gt. 104. § (2) bekezdésének értelmében a cégnek 2004. január 13-ig volt jogszabályi lehetősége arra, hogy a megszűnését megakadályozó jogcselekményeket megtegyék és azt a cégbírósághoz bejelentsék. A Gt. 98. § (1) bekezdése szerinti, az új tag bejelentésére rendelkezésre álló háromhónapos jogvesztő határidő miatt nincs mód a késedelmes benyújtás igazolására. Ezen túlmenően, a mulasztástól számított három hónap eltelte után benyújtott igazolási kérelmet a Pp. 107. § (1) bekezdése alapján egyébként is el kell utasítani.
A végzés ellen a cég jogi képviselője fellebbezést nyújtott be, amelyben annak hatályon kívül helyezésével az igazolási kérelemnek történő helytadást, és a változások cégnyilvántartásba történő bejegyzését kérte, érdemben fenntartva a korábban már előterjesztett indokokat.
A fellebbezések nem alaposak.
Az elsőfokú bíróság a jogorvoslati kérelmekkel támadott határozataiban a tényállást helyesen állapította meg, és részben helytállóak az ebből levont jogi következtetései is; így érdemi döntésének a megváltoztatására nincs törvényes lehetőség a fellebbezésekben hivatkozottak alapján, amelyek új tényt az elsőfokú eljárásban előadottakhoz képest nem tartalmaztak.
Tévedett azonban az elsőfokú bíróság, amikor a társaság megszűnését a Gt. 104. § (2) bekezdésén túl a Gt. 98. § (1) bekezdésére alapította. Ez utóbbi szabály ugyanis a Gt. 104. §-ban foglaltakhoz képest általános, mivel a közkereseti társaság egy főre csökkenésének tényállását tartalmazza. A betéti társaság azonban olyan jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, melynek - bár szintén legalább két taggal kell rendelkeznie - tagjaival szemben azonban további követelmény, hogy eltérő státusú (beltagi és kültagi) minőségben kell részt venniük a társaság tevékenységében.
A betéti társaság szükségképpeni fogalmi eleme a beltag és kültag léte, ezért bármelyik ilyen tag tartós hiánya a Gt. 104. §-a értelmében a társaság fennmaradását gátolja meg.
A kéttagú, és ezért értelemszerűen egy beltagból és egy kültagból álló betéti társaság bármelyik tagjának kiválása, és a társaság (3 hónapot meghaladó tartamú) egy főre csökkenése a lex speciális derogat legi generali elve alapján a Gt. 104. §-ához képest általános tartalmú Gt. 98. § (1) bekezdése helyett az előbbi szabály alkalmazását indokolja. Erre utal a Gt. 101. §-ának (3) bekezdése is, amely kimondja, hogy a közkereseti társaságra vonatkozó előírások csak a Gt. IX. fejezete eltérő rendelkezésének hiányában érvényesülnek a betéti társaságra.
Tévesen hivatkozott az elsőfokú bíróság az igazolási kérelem elbírálása kapcsán arra a körülményre is, hogy a mulasztástól számított három hónap eltelte után benyújtott igazolási kérelmet a Pp. 107. § (1) bekezdése alapján el kell utasítani.
A Gt. ugyanis anyagi jogszabály, a 104. § (2) bekezdésében megfogalmazott, az újabb kültag bejelentésére nyitva álló háromhónapos határidő pedig anyagi jogi határidő.
A Pp. 106-110. §-ában szabályozott mulasztás igazolása viszont eljárásjogi jogintézmény, amely kizárólag eljárási cselekmények, határnapok, határidők elmulasztásához fűződő hátrányos jogkövetkezmények kiküszöbölésére szolgál.
Kivételesen előfordul, hogy a jogalkotó egyes, anyagi jogi határidő elmulasztásánál is módot nyújt az igazolás jogintézményének alkalmazására, ehhez azonban kifejezett jogszabályi rendelkezésre van szükség. Ennek hiányában a Gt. 104. §-ában írt, és tartalma szerint jogvesztőnek minősülő határidő elmulasztása miatt igazolással élni nem lehet, három hónap eredménytelen eltelte mindenképpen maga után vonja a társaság jogutód nélküli megszűnését.
Jelen ügyben pedig megállapítható, hogy a fellebbezésben is hivatkozott 2003. december 19-én kelt társasági szerződés módosítás - a jogvesztő határidőn belül - a cégbírósághoz nem került benyújtásra.
Erre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzéseit - a fentiek szerint módosított indokolással - hagyta helyben az 1997. évi CXLV. törvény 20. § (1) bekezdése és a Pp. 259. §-a szerint alkalmazandó Pp. 253. § (2) bekezdése alapján.
(Fővárosi Ítélőtábla 14. Cgf. 44994/2004/2.)