adozona.hu
ÍH 2004.152
ÍH 2004.152
VÁLTOZÁSBEJEGYZÉSI KÉRELEM ELUTASÍTÁSÁNAK INDOKOLÁSI KÖTELEZETTSÉGE - BEFOLYÁSSZERZÉS KIZÁRTSÁGA EGYSZEMÉLYES KFT.-NÉL
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A társaság 2003. augusztus 14-én változásbejegyzési kérelmet nyújtott be. A kérelemhez mellékelte a 2002. október 3-án létrejött üzletrész adásvételi szerződést, amely szerint az egyszemélyes társaság üzletrészét V. I.-tól B. A. szerzi meg. A szerződésben kikötötték, hogy a vevő a vételárat a szerződés aláírásától számított 90 napon belül fizeti meg. A vevőt a vételár kifizetését követően illetik meg az üzletrésszel kapcsolatos jogok és terhelik a kötelezettségek. Az adásvételi szerződésben é...
ÍH 2004.152 VÁLTOZÁSBEJEGYZÉSI KÉRELEM ELUTASÍTÁSÁNAK INDOKOLÁSI KÖTELEZETTSÉGE - BEFOLYÁSSZERZÉS KIZÁRTSÁGA EGYSZEMÉLYES KFT.-NÉL
I. A cégbíróságnak a változásbejegyzési kérelmet elutasító végzés indokolásában meg kell jelölnie, hogy a kérelem illetve mellékletei mely jogszabályi rendelkezéseknek nem felelnek meg.
II. Egyszemélyes kft. esetén a befolyásszerzés kizárt [1952. évi III. tv. 220. §; 222. §, 1997. évi CXLV. tv. 44. § (1) bekezdése; 1997. évi CXLIV. tv. 288. § (1) bekezdése, 172. § (1) bekezdése].
A társaság 2003. augusztus 14-én változásbejegyzési kérelmet nyújtott be. A kérelemhez mellékelte a 2002. október 3-án létrejött üzletrész adásvételi szerződést, amely szerint az egyszemélyes társaság üzletrészét V. I.-tól B. A. szerzi meg. A szerződésben kikötötték, hogy a vevő a vételárat a szerződés aláírásától számított 90 napon belül fizeti meg. A vevőt a vételár kifizetését követően illetik meg az üzletrésszel kapcsolatos jogok és terhelik a kötelezettségek. Az adásvételi szerződésben és az alapító okiratban foglalt rendelkezések a vételár teljes kifizetésével egyidejűleg válnak hatályossá, a vevő ettől az időponttól válik jogosulttá a társaság ügyvezetésére és képviseletére.
Az adásvételi szerződésen V. I. írásbeli nyilatkozata is megtalálható, amely szerint B. A. a vételárat teljes egészében megfizette, és az adásvételi szerződésben foglaltak 2003. július 31-én hatályba lépnek.
A cég a kérelemhez mellékelt egy 2003. július 31-én kelt alapítói határozatot, amely szerint az alapító elhatározza az alapító okirat 4. pontjának módosítását, a társaság tevékenységei közül törli a határozatban megjelölteket, ugyanakkor a tevékenységi körök 2003. július 30-ától a határozatban megjelöltekkel bővülnek.
Kérelmében a társaság kérte a cégjegyzék 13/01 rovatából ifj. V. I. ügyvezető törlését, a 13/02 rovatba B. A. ügyvezető bejegyzését; az 1/1 rovatból V. I. törlését, az 1/2 rovatba B. A. bejegyzését; a 17/01 rovatból a "HU" betűjel törlését, a 17/02 rovatba az "UA" betűjel bejegyzését, a 8/02 rovatba a 2003. július 31-i időpont bejegyzését, a 9. rovatból az alapítói határozatban megjelölt tevékenységi körök törlését illetve bejegyzését.
2003. augusztus 22-én a cég változásbejegyzési kérelmét kiegészítette egy pótlapon, ifj. V. I. kézbesítési megbízottkénti bejegyzését kérte. Ugyanezen a napon B. A. képviseletében dr. V. A. ügyvéd bejelentette, hogy B. A. 2003. július 31-én közvetlen irányítást biztosító befolyást szerzett, tekintettel arra, hogy a tulajdonába került üzletrész a tagsági jogok 100%-át testesíti meg.
A cégbíróság 27. sorszámú végzésében a társaságot felszólította, hogy a végzés kézbesítését számított 30 napon belül elutasítás terhe mellett az alábbi hiányokat pótolja:
1. A 13/002 rovaton a külföldi ügyvezető kézbesítési megbízottját is bejegyezni kell kérni, ugyancsak be kell jegyezni a kézbesítési meghatalmazottat az 1/002 rovaton.
2. Olyan egységes szerkezetbe foglalt alapító okiratot kell csatolni, amely 2003. július 31-ei keltezésű, és már az új tag, B. A. írta alá. 2002. október 3-án ő még tagi jogait nem gyakorolhatta figyelemmel arra, hogy a vételár kifizetése 2003. július 31-én történt.
3. Olyan tagjegyzéket kell csatolni, amin 2003. július 31-i hatályosság van feltüntetve. A becsatolt tagjegyzéken nincsen dátum.
4. A társaság tevékenységi köreinek módosítására vonatkozó alapítói határozatot már az új tagnak kell aláírnia.
5. A benyújtott egységes szerkezetbe foglalt társasági szerződésben nyilatkozik B. A. az új ügyvezető, az ügyvezetői megbízatás elfogadásáról, ezért neki kell aláírni az egységes szerkezetbe foglalt alapító okiratot.
6. A Gt. 292. § (1) bekezdése értelmében a befolyással rendelkező köteles bejelenteni a befolyás fennállását a társaság székhely szerint illetékes cégbíróságnak, tehát B. A.-nak kell személyesen aláírva a bejelentést megtenni a cégbíróság felé, az nem elegendő, hogy a jogi képviselője jelenti azt be.
7. Ezen túlmenően a befolyás bejelentésével kapcsolatosan benyújtott ügyvédi meghatalmazás hiányos, olyan ügyvédi meghatalmazást kell csatolni, amin a 2003. július 31-ei dátum szerepel.
2003. október 21-én a cég jogi képviselője változásbejegyzési kérelem nyomtatványt nyújtott be, melyen a cégjegyzék 1/2 rovatába és 13/02 rovatába a kézbesítési megbízott megjelölését is bejegyezni kérte, és a cégbejegyzési kérelem pótlapján feltüntette a kézbesítési megbízott adatai. Egyben benyújtotta ifj. V. I. ügyvezető nyilatkozatát, amely szerint 2003. július 31-én ügyvezetői megbízatásáról lemond. A jogi képviselő bejelentette, hogy a végzésben megjelölt hiányok pótlására nincsen mód tekintettel arra, hogy az üzletrész megszerzője és egyben ügyvezetője értesülései szerint 2003. augusztus közepén elhunyt.
A cégbíróság a változás bejegyzése, és befolyás fennállásának tudomásul vétele iránti kérelmet elutasította. A végzés indokolása szerint a társaság a 27. sorszámú végzésben megadott határidőn belül a hiányokat nem pótolta, ezért a bíróság az 1997. évi CXLV. tv. 41. § (4) bekezdése alapján a rendelkező részben írtak szerint határozott. Miután a bíróság a változásokat bejegyezni nem tudta, a közvetlen irányítást biztosító befolyás fennállását sem tudta tudomásul venni.
A végzés ellen a társaság fellebbezést jelentett be. Kérte, hogy a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését változtassa meg, és a változásokat a cégjegyzékbe jegyezze be. Álláspontja szerint a csatolt dokumentumok alapján is lehetőség van a tagok személyében bekövetkezett változás és az ügyvezető lemondásának bejegyzésére. A Gt. 159. § (2) bekezdése szerint nincs szükség taggyűlés tartására és a társasági szerződés alakszerű módosítására a tagok személyében történt változás esetén. Ez a rendelkezés az egyszemélyes társaságra is vonatkozik. A társaságnál üzletrész adásvétel történt, ennek igazolására csatolta az adásvételi szerződést és az alapítói határozatot, ezek önmagukban egységes szerkezetű alapító okirat nélkül is alkalmasak a változások átjegyzésére. B. A. nemcsak az egységes szerkezetű szerződésben, hanem az alapítói határozatban is nyilatkozott az ügyvezetői megbízás elfogadásáról, illetve a kizáró okok hiányáról. A közvetlen irányítást biztosító befolyás bejelentését szabályozó Gt. 292. § (1) bekezdése nem zárja ki a jogi képviselő útján történő bejelentést. Az ügyvezető lemondását a lemondó nyilatkozat tartalmazza, amely önmagában is elégséges a változás cégjegyzékben történő átvezetésére.
A fellebbezés részben megalapozott.
A cégnyilvántartásról a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. tv. 20. § (1) bekezdése szerint a cégbejegyzési eljárás nemperes eljárás, amelyre a Polgári Perrendtartás szabályait, ha e törvény másként nem rendelkezik, megfelelően alkalmazni kell. Az eljárásban meghozandó végzésekre tehát a Pp. 222. §-ára figyelemmel a Pp. 220. § irányadó. A cégbíróság végzésének tartalmaznia kell a rendelkező részt és az indokolást. Az indokolásban meg kell jelölni, hogy a benyújtott kérelem miért nem teljesíthető, és meg kell jelölni azokat a jogszabályokat is, amelyeknek a kérelem nem felel meg. Az elsőfokú bíróság végzése mindezeket nem tartalmazza, de a másodfokú bíróság a cégbíróság végzését a Legfelsőbb Bíróság PK 206. sz. állásfoglalásának b) pontjára figyelemmel érdemben bírálta felül, mert a 27. számú végzésből és az eljárás egyéb adataiból lehet arra következtetni, hogy az elsőfokú bíróság döntését mire alapította.
A cégbíróság a fellebbezéssel megtámadott végzésben azt sem jelölte meg, hogy a 27. sorszámú végzésben megjelölt hiányok közül melyek állnak fenn a hiánypótlást követően is, ezért a másodfokú bíróság a végzésben megjelölt minden hiányt külön vizsgált.
1. A cég jogi képviselője 31. sorszám alatt 2003. október 21-én benyújtott kérelmében a változásbejegyzési kérelem nyomtatványon kérte a kézbesítési megbízott bejegyzését a 13/002 és 1/002 rovatba.
2. A Ctv. 44. § (1) bekezdése szerint a cégbíróság a jogi személyiségű cégek bejegyzési (változásbejegyzési) ügyeiben azt vizsgálja, hogy azok az adatok, amelyeknek bejegyzését az adott cégformára vonatkozóan e törvény előírja, illetve a létesítő okirat és annak módosítása, valamint a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem alapjául szolgáló egyéb okiratok megfelelnek-e a jogszabályok rendelkezéseinek.
A cégbejegyzési eljárás és a cégnyilvántartás egyes kérdéseiről szóló 8/1998. (V. 23.) IM rendelet 10. § (2) bekezdése szerint, ha a változás a létesítő okirat módosítását is jelenti, a változásbejegyzési kérelemhez a Ctv. 29. § (2) bekezdésének megfelelően csatolni kell a létesítő okiratnak a kérelem benyújtásáig megtörtént változásaival egységes szerkezetbe foglalt hatályosított szövegét is, melyet a jogi képviselő illetve közjegyző készít el és ír alá. A 23. sorszám alatt 2003. augusztus 14-én benyújtott változásokkal egységes szerkezetbe foglalt alapító okirat a jogszabályok rendelkezéseinek megfelel. Az alapító okirat az üzletrész átruházási szerződéssel egy időben, 2002. október 3-án készült el, és az ebben meghatározottak szerint a vételár teljes kifizetésével 2003. július 31-én lépett hatályba. Nincs olyan jogszabály, amely előírja azt, hogy az egységes szerkezetbe foglalt alapító okiratot csak az üzletrész átruházás hatálybalépése után lehet elkészíteni, és olyan jogszabály sincs, ami azt írja elő, hogy az egységes szerkezetbe foglalt létesítő okiratot a cég tagjának alá kell írnia.
3. A Ctv. már idézett 44. § (1) bekezdésére figyelemmel a cégbíróságnak azt kell vizsgálnia, hogy a tagjegyzék a jogszabályok rendelkezéseinek megfelel-e, azaz tartalmazza-e és helyesen tartalmazza-e azokat az adatokat, amelyeket a jogszabályok meghatároznak. A gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 157. § (2) bekezdése szerint a tagjegyzéken fel kell tüntetni:
a) valamennyi tag nevét (cégét), lakóhelyét (székhelyét) és törzsbetétét
b) a törzstőke mértékét
c) a társasági szerződésnek az esetleges pótbefizetésekre és mellékszolgáltatásokra valamint az üzletrész átruházásának korlátozására vagy kizárására vonatkozó rendelkezéseit.
A felsorolt adatokat a 2003. augusztus 14-én 23. sorszám alatt benyújtott tagjegyzék tartalmazza.
4. Az üzletrész átruházásra irányuló szerződés a vételár teljes megfizetésével 2003. július 31-én hatályba lépett. Az üzletrész vevője B. A. ettől a naptól kezdve gyakorolhatta tagsági jogait. Ez egyben azt is jelenti, hogy a korábbi tag V. I. tagsági viszonya megszűnt, így a 2003. július 31-ei alapítói határozatot már nem hozhatta meg.
5. B. A. aláírta a 2002. október 3-án kelt alapítói határozat elnevezésű okiratot, amely tartalmazza, hogy az ügyvezető a megbízást elfogadja, személyében kizáró körülmény nem áll fenn az 1997. évi CXLIV. tv. 22. § (1) bekezdésében valamint a 23. és 25. §-ban foglalt rendelkezései alapján. Az okiratot dr. V. A. ügyvéd ellenjegyezte. Az okirat tehát tartalmazza a Ctv. melléklete I. 3. A. pontjában foglalt vezető tisztségviselői nyilatkozatot.
6-7. A Gt. 288. § (1) bekezdése szerint a XIV. fejezet szabályait kell alkalmazni, ha a 3. § (1) bekezdésében meghatározott jogalany részvénytársaságban vagy korlátolt felelősségű társaságban annak működése során jelentős befolyást, többségi vagy közvetlen irányítást biztosító befolyást szerez. A 291. § szerint közvetlen irányítást biztosító befolyással rendelkezik az uralkodó tag, ha az ellenőrzött társaságnál a szavazatok több mint 3/4 részével rendelkezik.
A befolyás tehát úgy jön létre, hogy az uralkodó tag a kft. üzletrészeit megszerzi, és a megszerzett részesedés alapján gyakorolható szavazati jogon keresztül befolyásolja az ellenőrzött társaság működését.
A Gt. 172. § (1) bekezdése szerint az egyszemélyes társaságnál a taggyűlési hatáskörbe tartozó kérdésekben a 171. § (1) bekezdésében meghatározott tag dönt, és erről a vezető tisztségviselőket írásban köteles értesíteni. Az egyszemélyes korlátolt felelősségű társaságnál taggyűlés nem működik, ennek hiányában szavazatokról sem lehet beszélni. Az egyszemélyes társaságnál tehát a befolyásszerzés szóba sem jöhet. Az egyszemélyes társaságra nem a Gt. XIV. fejezete, hanem a XI. fejezett 6. címe vonatkozik. A másodfokú bíróság ezért nem is vizsgálta, hogy a befolyásszerzést B. A. megfelelően jelentette-e be, és a befolyás bejelentésével kapcsolatos ügyvédi meghatalmazás megfelel-e a jogszabályoknak.
A társaság olyan változásbejegyzési kérelmet nyújtott be, amely két önállóan elbírálható részből áll, az egyik a tag személyében és az ügyvezető személyében bekövetkezett változás, a másik a tevékenységi körök megváltozása. Helyesen döntött a cégbíróság, amikor a tevékenységi körök megváltozásának bejegyzése iránti kérelmet elutasította, tekintettel arra, hogy V. I. 2003. július 31-én már nem volt jogosult alapítói határozat hozatalára. Tévedett azonban, amikor elutasította a tag és az ügyvezető személyében bekövetkezett változás bejegyzése iránti kérelmet, mert a hiánypótlás után nem áll fenn olyan ok, amely miatt a kérelem vagy annak mellékletei jogszabályba ütköznek.
A fentiekre figyelemmel a másodfokú bíróság a Pp. 253. § (2) bekezdése alapján az elsőfokú bíróság végzését részben megváltoztatta, és az elsőfokú bíróságot felhívta a tag és az ügyvezető változásával kapcsolatos változások bejegyzésére. Helybenhagyta a másodfokú bíróság a befolyásszerzésre vonatkozó kérelmet elutasító rendelkezést, mert az egyszemélyes társaságnál befolyásszerzés bejegyzésének nincs helye, az ilyen kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani.
(Pécsi Ítélőtábla Cgf. V. 30.482/2003/2.)