adozona.hu
ÍH 2004.147
ÍH 2004.147
ÜGYVEZETŐ VISSZAHÍVÁSA - ÉRINTETT TAG SZAVAZATI JOGA - ÜGYVEZETŐI ÉS TULAJDONOSI MINŐSÉG ÉRTÉKELÉSE - TÁRSASÁGI SZERZŐDÉS FAKULTATÍV TARTALMI ELEMEKÉNT SZAVAZATI JOG KORLÁTOZÁSA
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az É. 92 Éttermi Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaságot a Megyei Cégbíróság 1992. június 15. napján jegyezte be a cégjegyzékbe. Tagjai F. J. felperes és F. T., akik testvérek. F. T. a társaságban többségi irányítást biztosító befolyása alapján 200, míg a felperes 100 szavazattal rendelkezik. Mindketten a társaság önálló cégjegyzési joggal rendelkező ügyvezetői is.
F. T. ügyvezető 2003. május 30. napjára taggyűlést hívott össze az alábbi napirendi pontokkal.
Az ügyvezető beszámolója az...
ÍH 2004.147 ÜGYVEZETŐ VISSZAHÍVÁSA - ÉRINTETT TAG SZAVAZATI JOGA - ÜGYVEZETŐI ÉS TULAJDONOSI MINŐSÉG ÉRTÉKELÉSE - TÁRSASÁGI SZERZŐDÉS FAKULTATÍV TARTALMI ELEMEKÉNT SZAVAZATI JOG KORLÁTOZÁSA
Az új Gt. a régi Gt. 187. § (2) bekezdésénél szűkebben határozza meg azokat a körülményeket, amelyek fennállásánál a kft. tagja szavazati jogát nem gyakorolhatja, megengedi azonban, hogy a tag érintettségét a létesítő okirat a törvénynél tágabban fogalmazza meg. Ha erre nem került sor, a társaság azon tagja, aki egyben ügyvezető (vezető tisztségviselő) is, a visszahívásáról döntő határozat meghozatalában részt vehet [1997. évi CXLIV. tv. (új Gt.) 9. § (1) bek., 18. § (4)-(5) bek.; 1988. évi VI. tv. (régi Gt.) 187. § (2) bek.].
Az É. 92 Éttermi Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaságot a Megyei Cégbíróság 1992. június 15. napján jegyezte be a cégjegyzékbe. Tagjai F. J. felperes és F. T., akik testvérek. F. T. a társaságban többségi irányítást biztosító befolyása alapján 200, míg a felperes 100 szavazattal rendelkezik. Mindketten a társaság önálló cégjegyzési joggal rendelkező ügyvezetői is.
F. T. ügyvezető 2003. május 30. napjára taggyűlést hívott össze az alábbi napirendi pontokkal.
Az ügyvezető beszámolója az elmúlt gazdasági évben végzett tevékenységről; a könyvvizsgáló jelentése a gazdasági mérlegről, eredménykimutatásról; döntés a mérleg és eredménykimutatás elfogadásáról; osztalék megállapítása; döntés az adózás és osztalékfizetés utáni eredmény felhasználásáról; az ügyvezetők tételes elszámolása az általuk bonyolított pénzforgalmi ügyletekről; a taggyűlés döntése az ügyvezetők részletes elszámolásának elfogadása, illetve el nem fogadása függvényében az ügyvezetők pozíciójukban történő megerősítéséről, vagy visszahívásáról.
A mindkét tag részvételével megtartott taggyűlés az 1/2003. számú határozatával elfogadta a társaság 2002. évi mérleg beszámolóját, melyet a társaság könyvvizsgálója korlátozó záradékkal látott el, és 2/2003. számú határozatával döntött arról, hogy a társaság osztalékot nem fizet. A taggyűlés F. T. 200 szavazatával, F. J. 100 szavazata ellenében 3/2003. számú határozatával nem fogadta el F. J. ügyvezető elszámolását. Ezt követően szintén F. T. tag 200 szavazatával és F. J. tag 100 ellenszavazatával meghozott 4/2003.05.30. számú határozattal a taggyűlés elfogadta F. T. ügyvezető elszámolását.
A jegyzőkönyv rögzíti, hogy F. T. ügyvezető kezdeményezi F. J. ügyvezető tisztségéből való visszahívását, mivel a taggyűlés nem fogadta el a beszámolóját, továbbá, hogy a társasági törvény alapján, mivel a határozat felelősség és kötelezettség alól mentesíti F. J.-t, ezért nem szavazhat, őt számításon kívül kell hagyni, és F. T. 200 szavazatát kell 100%-nak tekinteni. Az 5/2003.05.030. számú határozat szerint a taggyűlés egyhangúlag visszahívja F. J.-t az ügyvezetői tisztségéből.
F. J. ezt követően szintén kezdeményezte F. T. ügyvezető visszahívását, melyet a másik tag arra hivatkozással utasított el, hogy az 5. napirendi pont értelmében az ügyvezető visszahívására csak a beszámoló elfogadása, vagy el nem fogadása függvényében van lehetőség. Határozat e kérdésben a taggyűlésen nem született.
A felperes a 2003. június 30. napján benyújtott keresetében a 2003. május 30-án tartott taggyűlésen hozott 4/2003. és 5/2003. szám alatti határozatok hatályon kívül helyezését, valamint az alperes perköltségben való marasztalását kérte. Keresetét arra alapította, hogy a taggyűlés az első három napirendi pont kérdésében szabályszerű határozatokat hozott, a 4. napirendi pont alatt azonban álláspontja szerint jogszabálysértő határozat született 4/2003. 05.30. számon, figyelemmel arra, hogy annak meghozatalánál F. T. tag az 1997. évi CXLIV. törvény (Gt.) 18. § (5) bekezdése alapján nem szavazhatott volna, mert őt a határozat kötelezettség és felelősség alól mentesítette. Jogsértő a taggyűlés 5/2003. 05.30. számú - a felperes visszahívásáról rendelkező - határozata is, mert az szorosan összefügg a 4. napirendi ponttal, amelynek tárgyalása során jogsértő határozat született, továbbá F. T. mint a taggyűlés levezető elnöke nem engedte napirendre tűzni az ő visszahívásáról történő szavazást, a felperes kifejezett kérése ellenére. A felperes álláspontja szerint ez a körülmény is jogszabálysértővé teszi az 5. sorszámú határozatot.
Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását és felperesnek a perrel felmerült költségei megtérítésére való kötelezését kérte. Vitatta, hogy a taggyűlésen hozott 4. sorszámú határozat jogsértő lenne. E körben arra hivatkozott, hogy a felperes nem támadta a 3/2003. számú határozatot, amelynek meghozatalakor szintén mindkét tag szavazott. Amennyiben a bíróság mégis jogsértőnek tekintené a 4. sorszámú határozatot, álláspontja szerint ez nem érinti az 5. sorszámú határozat jogszerűségét, mert az nem a 4., hanem a felperes által nem sérelmezett 3. sorszámú taggyűlési határozaton alapul.
A Megyei Bíróság a 2003. november 18-án kelt ítéletében az alperes 2003. május 30. napján tartott taggyűlésének 4/2003. számú határozatát megsemmisítette, ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította.
Az ítélet indokolása a 4/2003. számú határozat vonatkozásában megállapította, hogy F. T. érintett volt annyiban, hogy felmerülhetett esetleges visszahívásának lehetősége. Az elsőfokú bíróság a taggyűlés 4. sorszámú határozatát a Gt. 18. § (5) bekezdése alapján - figyelemmel a 18. § (4) bekezdésére is - megsemmisítette. Az 5/2003. számú határozat vonatkozásában megállapította, hogy a felperes azt vitatta, hogy F. T. 200 szavazata 100%-nak minősül. A felperes visszahívása annak következménye, hogy elszámolását, beszámolóját a taggyűlés nem fogadta el. Tekintettel arra, hogy a taggyűlést nem vitásan szabályszerűen hívták össze és a napirendi pontok között az ügyvezetők esetleges visszahívása is szerepelt, e tekintetben az elsőfokú bíróság megállapítása szerint a szavazásra bocsátás nem volt jogszabályellenes. A Gt. 158. §-ában meghatározott szavazati arány teljesült, a határozat ezért a jogszabályoknak megfelel. Ezért e tekintetben a bíróság a felperes keresetét elutasította.
Az ítélet ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést, amelyben vagylagosan annak hatályon kívül helyezését, illetőleg annak megváltozatásával a 2003. május 30-án meghozott 5/2003. számú jogszabálysértő határozat megsemmisítését, vagy a per felfüggesztését kérte. Fellebbezése szerint iratellenes az elsőfokú ítélet indokolásában tett azon megállapítás, hogy a felperes azt vitatta, hogy F. T. 200 szavazata 100%-nak minősül. Az 5/2003. számú taggyűlési határozat jogszabálysértő jellegét a keresetben megjelöltek szerint kérte megállapítani. A per tárgyalásának felfüggesztésére irányuló kérelmét azzal indokolta, hogy peres eljárás van folyamatban azon üzletrész adásvételi szerződés érvénytelensége tárgyában, amellyel F. T. a társaságban a többségi irányítást biztosító befolyását megszerezte. Álláspontja szerint jelen per elbírálásának előkérdése a tagok személyét, illetve üzletrészük mértékét esetlegesen megváltoztató döntés.
Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helyes indokai alapján történő helybenhagyását kérte. Hangsúlyozta, hogy a taggyűlés szabályszerűen került összehívásra és határozatképes volt, a napirendi pontoknak megfelelő határozatokat hozta meg, és az ügyvezető visszahívásához szükséges, a Gt. 158. § (1) bekezdésében meghatározott legalább 3/4-es szótöbbséget elérő szavazati arány is teljesült.
Ellenezte a per felfüggesztését és csatolta a G. Városi Bíróság 2004. február 2. napján kelt nem jogerős ítéletét, amelyben a bíróság az üzletrészátruházási szerződés érvénytelenségére irányuló keresetet elutasította azzal az indokolással, hogy azt arra jogosulatlan személy indította.
A másodfokú bíróság eljárása során beszerezte a Megyei Bíróságtól mint Cégbíróságtól az alperesi társaság 2003. május 30. napján hatályos egységes szerkezetű társasági szerződését.
A fellebbezést az alábbiak szerint alaposnak találta:
Elsődlegesen rögzítette a Fővárosi Ítélőtábla, hogy az elsőfokú bíróság ítéletét a fellebbezési kérelem és ellenkérelem korlátai között bírálta el a Pp. 253. § (3) bekezdése alapján.
Ehhez képest abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy az 5/2003. számú taggyűlési határozat a törvény, vagy más jogszabály rendelkezéseibe, vagy a társasági szerződésbe ütközik-e.
E határozat vonatkozásában az elsőfokú bíróság azt állapította meg ítéletében, hogy a szabályszerűen összehívott taggyűlés a napirendi pontok között szereplő kérdésben határozott, ezért a szavazásra bocsátás nem volt jogszabályellenes és a Gt. 158. §-ában meghatározott szavazati arány is teljesült.
A másodfokú bíróság által beszerzett, a taggyűlés időpontjában hatályos 2001. június 20. napján kelt, egységes szerkezetű társasági szerződés a szavazás rendjére vonatkozóan a 10.11. pontjában annyiban tartalmaz rendelkezést, hogy a törzsbetétek minden 10 000 Ft után egy szavazatra jogosítanak. Meghatalmazottak csak írásbeli meghatalmazás alapján szavazhatnak. Egyebekben a társasági szerződés a szavazás rendjére vonatkozóan nem ad eligazítást.
A társasági szerződés szavazásra vonatkozó előírásainak azért van a kereset elbírálása szempontjából jelentősége, mert a Gt. 18. § (4) bekezdése úgy rendelkezik, hogy ha a gazdasági társaság tagja (részvényese) törvény, vagy a társasági szerződés (alapító okirat, alapszabály) rendelkezései szerint valamely ügyben nem szavazhat, az érintett tagot, az e kérdésben történő határozathozatal során a határozatképesség megállapításánál számításon kívül kell hagyni. A társasági szerződésben a tagok e törvényi felhatalmazással nem éltek, társasági szerződésükben nem rendelkeztek arról, hogy a társaság azon tagja, aki egyben ügyvezető is, az e tisztségét érintő kérdésekben nem szavazhat.
Erre tekintettel a Gt. 18. § (5) bekezdésének rendelkezéseit kell figyelembe venni, amely szerint a határozat meghozatalánál nem szavazhat az a tag (részvényes), akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít, illetve a gazdasági társaság rovására másfajta előnyben részesít, továbbá az, akivel a határozat szerint szerződést kell kötni, vagy aki ellen pert kell indítani.
A hatályos társasági törvénynek ez a rendelkezése a korábbi szabályozáshoz képest annyiban módosult, hogy az 1988. évi VI. törvény (régi Gt.) 87. § (2) bekezdése szerint nem szavazhatott az a tag sem, aki egyébként érdekelt volt. A Gt. 9. § (1) bekezdése alapján kógens, a Gt. 18. § (5) bekezdésében írt szabályozás a Fővárosi Ítélőtábla álláspontja szerint nem értelmezhető olyan kiterjesztően, hogy a tag - aki egyben a társaság ügyvezetője is és e tisztségéből származó felelősség és kötelezettség terheli - a tisztségét érintő határozat meghozatalánál nem szavazhatna, tagságából eredő joggyakorlása (szavazati joga) erre tekintettel korlátozott lenne. Az egységes bírói gyakorlat szerint az ügyvezetés körébe tartozó feladatok ellátásának értékelése el kell, hogy váljon a tagi magatartás megítélésétől, az azok lényegét érintő szervezeti jogosultságok és kötelezettségek eltérő jogi szabályozása miatt. Ennek megfelelő a tagkizárási perekben folytatott gyakorlat is, ahol a bíróság azt vizsgálja, hogy a keresetben megjelölt alperesi magatartás - ha az alperes egyben a társaság vezető tisztségviselője is - mennyiben kapcsolódik az ügyvezetői tevékenységhez, illetve mennyiben minősül tagi magatartásnak.
A fentiekből következik, hogy az alperesi társaság 5/2003. számú taggyűlési határozata jogszabálysértő volt a felperes szavazata hiányában, mert a felperest mint tagot a határozathozatal során a határozatképesség megállapításánál számításba kellett volna venni.
Mindezekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezéssel támadott részét a Pp. 253. § (2) bekezdése alapján megváltoztatta, és a Gt. 48. § (2) bekezdése szerint a jogsértő határozatot hatályon kívül helyezte.
Döntésére is figyelemmel nem tartotta megalapozottnak a másodfokú bíróság az eljárás felfüggesztésére irányuló felperesi kérelmet, mert jelen per elbírálásának nem előkérdése az üzletrészátruházási szerződés érvénytelensége iránt folyamatban lévő perben hozandó döntés. Amennyiben abban a perben a keresetnek megfelelő jogerős határozat születne, úgy az az 1997. évi CXLV. törvény (Ctv.) 52. § (2) bekezdése alapján a cégbíróság által hivatalból lefolytatandó törvényességi felügyeleti eljárására ad alapot.
Döntésén túl rámutatott a másodfokú bíróság arra is, hogy az elsőfokú ítélet fellebbezéssel nem támadott rendelkezésének a Gt. 48. § (2) bekezdése szerinti helyes megfogalmazása a jogsértő határozat hatályon kívül helyezése, és nem annak megsemmisítése.
A Fővárosi Ítélőtábla a jogerős ítéletét közvetlenül is megküldeni rendelte az alperesi társaság cégjegyzékét vezető cégbíróságnak, tájékoztatás céljából.
(Fővárosi Ítélőtábla 14. Gf. 40.069/2004/8.)