adozona.hu
ÍH 2004.143
ÍH 2004.143
BEJEGYZŐ VÉGZÉS HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSE IRÁNTI PERBEN VIZSGÁLHATÓ KÖRÜLMÉNYEK - TAGGYŰLÉSI JEGYZŐKÖNYV HITELESÍTÉSÉNEK MEGTAGADÁSA - JOGGAL VALÓ VISSZAÉLÉS JEGYZŐKÖNYV HITELESÍTÉSÉNÉL - VÁLTOZÁSBEJEGYZÉS TAGGYŰLÉSI HATÁROZAT ALAPJÁN - ÜGYVEZETŐ VISSZAHÍVÁSA
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
R. S. felperes az alperesi G. Invest Kft. üzletrészeinek 3%-os tulajdonosa, valamint önálló cégjegyzési joggal felruházott ügyvezetője volt a társaság 2000. június 7-én történt bejegyzésétől 2002. március 6. napjáig, amely időponttal a cégbíróság mint ügyvezetőt 2002. április 23-án kelt 12. sorszámú végzésével törölte a cégjegyzékből, mert a 2002. március 5., 6., és 7. napján tartott taggyűlésen a 2/2002. (2002. 03. 06.) számú határozattal a felperest ügyvezetői tisztségéből ismételt, súlyos ...
ÍH 2004.143 BEJEGYZŐ VÉGZÉS HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSE IRÁNTI PERBEN VIZSGÁLHATÓ KÖRÜLMÉNYEK - TAGGYŰLÉSI JEGYZŐKÖNYV HITELESÍTÉSÉNEK MEGTAGADÁSA - JOGGAL VALÓ VISSZAÉLÉS JEGYZŐKÖNYV HITELESÍTÉSÉNÉL - VÁLTOZÁSBEJEGYZÉS TAGGYŰLÉSI HATÁROZAT ALAPJÁN - ÜGYVEZETŐ VISSZAHÍVÁSA
Bejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránti perben csak olyan jogszabálysértésre lehet hivatkozni, amelynek fennállását a cégbíróságnak a bejegyzési eljárásban vizsgálnia kellett [1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 40. §, 44. §, 46. §].
A taggyűlési jegyzőkönyv hitelesítésére megválasztott tag joggal való visszaélést valósít meg, ha a jegyzőkönyv aláírását jogos indok nélkül azért tagadja meg, mert a taggyűlésen hozott határozatot sérelmesnek tartja [1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 9. § (2) bek., 123. § (1) bek. d) pontja, 155. § (2) bek.; Ptk. 4. § (1) bek., 5. § (1) bek.].
R. S. felperes az alperesi G. Invest Kft. üzletrészeinek 3%-os tulajdonosa, valamint önálló cégjegyzési joggal felruházott ügyvezetője volt a társaság 2000. június 7-én történt bejegyzésétől 2002. március 6. napjáig, amely időponttal a cégbíróság mint ügyvezetőt 2002. április 23-án kelt 12. sorszámú végzésével törölte a cégjegyzékből, mert a 2002. március 5., 6., és 7. napján tartott taggyűlésen a 2/2002. (2002. 03. 06.) számú határozattal a felperest ügyvezetői tisztségéből ismételt, súlyos kötelességszegésre hivatkozással visszahívták.
Az elsőfokú bírósághoz benyújtott változásbejegyzési kérelemhez mellékelt taggyűlési jegyzőkönyvet O. M. a társaság 97%-os tulajdonos tagja és ügyvezetője, valamint dr. B. Gy. és dr. U. Gy. jogi képviselők írták alá. Felperes és a taggyűlésen még jelen lévő más személyek a jegyzőkönyvet nem írták alá.
A Cégbíróság hiánypótlásra felhívó végzést adott ki, amelyben 15 napos határidővel arra hívta fel a társaságot, hogy a taggyűlési jegyzőkönyvet valamennyi résztvevővel írassák alá. A kérelmező 2002. április 10-én a cégbírósághoz érkezett beadványához mellékelte azokat a dokumentumokat, amelyek alátámasztották, hogy a társaság a maga részéről mindent megtett annak érdekében, hogy a taggyűlési jegyzőkönyvet a társaság másik tagjával, az ügyvezetői tisztségből visszahívott R. S.-sel, a képviseletében jelen lévő jogi képviselővel, valamint a taggyűlés többi résztvevőjével is aláírassák, azonban a taggyűlés további résztvevői a többszöri írásbeli, illetve telefonon történt felhívás ellenére, különféle indokokra hivatkozással a jegyzőkönyv aláírását megtagadták.
2002. április 16-án a társaság a hiánypótlás kiegészítéseként benyújtott egy olyan taggyűlési jegyzőkönyvet, amelyet pótlólag további két személy aláírt; nevezetesen R. S. és E. P. által felkért ügyvédek közül dr. H. A. és dr. C. M., akik a taggyűlésen fordítást és a jegyzőkönyv gépelését is végezték.
Ilyen előzmények után 2002. április 23. napján kelt 12. sorszámú végzésével a cégbíróság 2002. március 6-i hatállyal törölte a cégjegyzékből R. S. ügyvezetőt.
2002. május 30-án a felperes a bejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránt pert indított a Fővárosi Bíróság előtt az 1997. évi CXLV. törvény (Ctv.) 46. §-ára hivatkozással. A felperes állítása szerint a bejegyző végzés hatályon kívül helyezése azért szükséges, mert az annak alapjául szolgáló jegyzőkönyv nem volt hiteles, mivel az 1997. évi CXLIV. törvény (Gt.) 155. § (2) bekezdése szerint a hitelesítő tag aláírása a taggyűlési jegyzőkönyvről hiányzik, valamint a taggyűlési jegyzőkönyvet első nap vezető K. L.-né sem látta el azt aláírásával. A keresetben a 2/2002 számú taggyűlési határozatban foglaltakat érdemben vitatta, álláspontja szerint annak tartalma ellentétes a társasági szerződés 32. pontjában foglaltakkal. A cégbíróság változásbejegyzési eljárása jogszabálysértő volt, mivel a hiánypótlásra felhívó végzésben foglaltak nem teljesítése ellenére a hiányos változásbejegyzési kérelem alapján a kért változást bejegyezte.
Az alperesi ellenkérelem a kereset elutasítására irányult. Az ellenkérelem szerint a jegyzőkönyv hitelesen tartalmazta a taggyűlésen elhangzottakat, azokat mondatról-mondatra lefordították, majd a leírt magyar szöveget visszafordították a magyar nyelvet nem beszélő, a taggyűlésen jelen lévők számára. Az alperes álláspontja szerint felperes érdemi indok nélkül, pusztán a társaság működésének akadályozása miatt nem írta alá a jegyzőkönyvet. Abban az esetben, ha a felperesnek a taggyűlésen hozott határozat érdemével kapcsolatban volt kifogása, azt a taggyűlési határozat felülvizsgálata iránt a Gt. 47. § (1) bekezdése szerint indított perben kellett volna támadnia, de ezt a határidőt a felperes elmulasztotta. A jegyzőkönyv a Gt. 155. § (2) bekezdésében írt követelményeknek - amely szerint a taggyűlési jegyzőkönyvet az ügyvezető és egy hitelesítésre kijelölt tag írja alá - megfelel, mert azt O. M. ügyvezetőként és hitelesítő tagként is aláírta. Rajta kívül a jegyzőkönyvön további négy személy aláírása szerepel, akik a taggyűlésen elhangzottakat hitelesen tanúsítják.
Az elsőfokú bíróság ítéletében a cégbíróság végzését 2003. november 27. napjával hatályon kívül helyezte. Megállapította, hogy a felperes keresetét az 1997. évi CXLV. törvény (Ctv.) 46. § (1) bekezdésében írt okból határidőn belül terjesztette elő, továbbá, hogy a felperes perindításra jogosult volt, mert a bejegyző végzés rá vonatkozóan rendelkezést tartalmazott. Az indokolás szerint szigorúan kell értelmezni a Gt. 155. § (2) bekezdésének rendelkezését, amely szerint a taggyűlési jegyzőkönyvet az ügyvezető és egy hitelesítőnek megválasztott tag írja alá, arra is figyelemmel, hogy a társaság a jegyzőkönyvben a társasági szerződését módosította.
Aggályosnak találta a bíróság a taggyűlési jegyzőkönyv tartalmát a Pp. 196. § (3) bekezdésében foglalt szempontok figyelembevételével is, mivel magának a taggyűlési jegyzőkönyvnek a tartalmából nem állapítható meg, hogy annak a tagnak, aki magyar nyelven nem beszél, a jegyzőkönyvben foglaltak tartalmát megmagyarázták-e.
A bíróság álláspontja szerint a felperes visszahívásáról döntő taggyűlési határozatot tartalmazó jegyzőkönyv nem felel meg a Gt. 155. § (2) bekezdésében foglalt feltételeknek, valamint azt a jegyzőkönyvvezető sem írta alá, a társaság a taggyűlési jegyzőkönyvben kívánta a társasági szerződését módosítani, mellyel kapcsolatos alaki kellékek vizsgálata a cégbíróság hatáskörébe tartozott. A taggyűlési jegyzőkönyv alaki kellékei nem feleltek meg a Gt. rendelkezéseinek, ezért a bíróság az annak alapján hozott bejegyző végzést hatályon kívül helyezte.
Az ítélet ellen az alperes jelentett be fellebbezést. A fellebbezés szerint a bíróság az általa megállapított tényekből helytelen jogi következtetést vont le. A fellebbezéshez mellékelte K. L.-né, valamint dr. T. Zs. nyilatkozatát, amely szerint a jegyzőkönyv az ott elhangzottakat többször ellenőrzött módon tartalmazta. Rögzíti a nyilatkozat, hogy R. S. utasította dr. T. Zs. ügyvédet, mint a társaság akkori jogi képviselőjét arra, hogy semmilyen körülmények között sem ő, sem irodája titkárnője, K. L.-né a jegyzőkönyvet nem írhatja alá, még azon részletek tekintetében sem, ahol részt vettek. Tekintve, hogy a társaság képviseletére a megbízást tőle kapta, ezért R. S. utasításai szerint jártak el. A fellebbezés okfejtése szerint a keresetet indító fél tisztában volt azzal, hogy a taggyűlésen mi hangzott el, mi került jegyzőkönyvbe, azt az általa megbízottak aláírták, éppen azért, mert megmagyarázták, azaz szó szerint visszaolvastak minden leírt mondatot. A jegyzőkönyvvezető aláírását, amelyet a bíróság kifogásolt, jogszabály nem írja elő.
A jegyzőkönyv aláírásának megtagadása a határozat meghozatalát nem teszi érvénytelenné, mert a taggyűlés összehívása, megtartása, a határozathozatal szabályos volt, azt egy hitelesítő aláírta, továbbá aláírták az R. S. és jogi képviselője, E. P. által a fordításra felkért ügyvédek, dr. H. A. és a második és a harmadik napon a jegyzőkönyvet is vezető dr. C. M. is. A taggyűlési határozatot jogvesztő határidő alatt nem támadták meg bíróság előtt, így annak érvényessége már nem tehető vitássá.
A fellebbezés szerint a jegyzőkönyv megfelelt a Gt. 155. § (2) bekezdésében írt követelményeknek, amely szerint azt egy ügyvezető és egy hitelesítésre megválasztott tag aláírásával kell ellátni, így annak alapján helye volt a taggyűlésen hozott határozaton alapuló változás cégjegyzékbe történt bejegyzésének.
A fellebbezés az alábbiak szerint megalapozott.
A Fővárosi Ítélőtábla álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a bizonyítási eljárás alapján a tényállást helyesen állapította meg, az abból levont jogi következtetés azonban nem helytálló.
A bejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránt előterjesztett keresetlevélben, illetve az eljárás során a Ctv. 46. § (2) bekezdése szerint csak olyan jogszabálysértésre lehet hivatkozni, amelynek fennállását a cégbíróság a Ctv. 40. § és 44. §-a alapján a bejegyzés folyamatában vizsgálta, illetve vizsgálnia kellett.
A Ctv. 44. § (1) bekezdése értelmében a cégbíróság a jogi személyiségű társaságok bejegyzési (változásbejegyzési) ügyében azt vizsgálja, hogy azok az adatok, amelyeknek bejegyzését az adott cégformára vonatkozóan e törvény előírja (12-14. §), illetve a létesítő okirat és annak módosítása, valamint a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem alapjául szolgáló okiratok megfelelnek-e a jogszabályok rendelkezéseinek.
A cégbíróság - mint azt az elsőfokú bíróság helytállóan megállapította - a változásbejegyzési kérelem érdemi vizsgálata során hiánypótlásra felhívó végzést adott ki azzal, hogy a becsatolt jegyzőkönyvet a taggyűlésen jelen lévők írják alá, majd az alperesi társaság bejelentését követően a változásokat a hiánypótlási felhívás teljesítése nélkül a cégjegyzékbe bejegyezte.
Nem osztja a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság azon megállapítását, hogy a társaság a társasági szerződését taggyűlési határozattal kívánta módosítani, amelyre egyébként a Gt. 159. § (1) bekezdése lehetőséget biztosít. A perbeli esetben ugyanis a társasági szerződés módosítását a társaság a taggyűlésre felvett 7. számmal jelölt napirendi pontok között kívánta megtárgyalni, amelyre azonban a jegyzőkönyv tanúsága szerint nem került sor. A 2. napirend keretében tárgyalta a taggyűlés az ügyvezető visszahívását, amely a társasági szerződés módosítását nem igényelte, figyelemmel a Gt. 123. § (1) bekezdés d) pontjára, miszerint a társasági szerződésben csak az első ügyvezetőt kell meghatározni, a későbbiekben az ügyvezető választása, visszahívása a taggyűlés hatáskörébe tartozik.
A cégbíróságnak a bejegyzési eljárás során, majd a perben eljáró bíróságnak azt kellett vizsgálni, hogy az ügyvezető visszahívására vonatkozóan a taggyűlés hozott-e határozatot.
A perben rendelkezésre álló adatokból, különös tekintettel a keresetlevélre, a taggyűlési jegyzőkönyv tartalmára, valamint dr. T. Zs. és K. L.-né külön okiratba foglalt nyilatkozatára, kétséget kizáróan megállapítható volt, hogy a 2002. március 5-én, 6-án és 7-én megtartott taggyűlésen a 2/2002 számú taggyűlési határozatot, amely a felperes ügyvezetői tisztségéből történő visszahívásáról rendelkezett, meghozták. Ezt nyomatékosan alátámasztja az a körülmény is, hogy maga a felperes keresetlevelében érdemben vitatta a meghozott határozat tartalmát, kifogásolta, hogy az ellentétben áll a társasági szerződés 32. pontjában foglaltakkal.
A Gt. 155. §-ának (1) bekezdése a taggyűlési jegyzőkönyv tartalmát határozza meg, a (2) bekezdés pedig kimondja, hogy a jegyzőkönyvet az ügyvezető és egy, a taggyűlésen jelen lévő hitelesítőnek megválasztott tag írja alá.
A cégbejegyzés alapjául szolgáló határozatot tartalmazó jegyzőkönyv a Gt. 155. § (1) bekezdésében foglalt tartalmi követelményeknek annyiban felel meg, hogy tartalmazza a taggyűlés helyét és idejét, a jelenlévőket, az általuk képviselt szavazati jog mértékét a taggyűlésen lezajlott fontosabb eseményeket és nyilatkozatokat, a határozatokat és az azokra leadott szavazatok és ellenszavazatok számát. A jegyzőkönyv pontosan tartalmazza a felperes visszahívásáról döntő 2/2002 taggyűlési határozatot, valamint a döntés indoklását is.
Ennek ellenére a taggyűlési jegyzőkönyvet a hitelesítőnek megválasztott R. S. tag nem írta alá, mert nem értett egyet a határozat tartalmával, valamint vitatta, hogy a jegyzőkönyv az angol nyelven elhangzottakat pontosan tartalmazta volna magyarul.
A Gt. 9. § (2) bekezdése alapján alkalmazandó Ptk. 4. § (1) bekezdése szerint a polgári jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a felek a jóhiszeműség és a tisztesség követelményeinek megfelelően kölcsönösen együttműködve kötelesek eljárni. Különösen elvárható az együttműködés a két tagú gazdasági társaságban.
Jelen esetben R. S. azon magatartása, amellyel megtagadta a taggyűlési jegyzőkönyv aláírását, joggal való visszaélést valósított meg, amely magatartás a Ptk. 5. § (1) bekezdésébe ütközik. A Fővárosi Ítélőtábla álláspontja szerint a 2002. március 13-án benyújtott változásbejegyzési kérelemhez csatolt jegyzőkönyv alapján a változások bejegyzésének annak ellenére helye van, hogy a jegyzőkönyvet R. S. nem írta alá és állításai szerint az a taggyűlés pontos lefolyását nem rögzítette. A fent kifejtettek szerint azt maga a felperes sem vitatta, hogy a taggyűlésen a jegyzőkönyvben feltüntetett személyek voltak jelen és hogy visszahívásáról a jegyzőkönyvben megjelölt akaratnyilvánításra sor került. Ilyen módon a taggyűlésen meghozott egyetlen határozaton alapuló változásbejegyzési kérelmet az adott esetben a cégbíróság helytállóan teljesítette, még akkor is, ha azon a hitelesítőnek megválasztott tag aláírása nem szerepelt. A felperes joggal való visszaélésnek minősülő azon magatartása, amellyel a visszahívásáról döntő taggyűlési határozatot tartalmazó jegyzőkönyv aláírását hitelesítőként megtagadta, nem lehet akadálya annak, hogy a kétséget kizáró módon meghozott taggyűlési határozat alapján a változásbejegyzés cégjegyzéken történő keresztülvezetése megtörténjen.
A Gt. 47. § (1) bekezdése alapján felperesnek lehetősége volt a társasági határozat bírósági felülvizsgálatát kérni, azonban annak tartalmát a bejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránt indított eljárásban nem vitathatja.
A kifejtettekre figyelemmel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. § (1)-(2) bekezdése alapján megváltoztatta és a felperes keresetét elutasította.
[Fővárosi Ítélőtábla 10. Gf. 40.075/2004/3.]