adozona.hu
ÍH 2004.109
ÍH 2004.109
INTÉZKEDÉSEK A TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETI ELJÁRÁSBAN - A MEGSZŰNTNEK NYILVÁNÍTÁS FELTÉTELEI - A SZANKCIÓK FOKOZATOS ALKALMAZÁSA TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETI HATÁSKÖRBEN
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
T. J. törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezett a társasággal szemben, mert állítása szerint a cég ügyvezetője M. M. 2002 januárjában lemondott tisztségéről, és azóta a társaságnak ügyvezetője nincsen. Az elsőfokú bíróság végzésével az előterjesztett kérelemnek helyt adott, és írásban felhívta a céget a törvényes működés helyreállítására. Végzésének indokolásában rögzítette, hogy a kérelmező nem csatolta azt a bizonyítékot, amelyből egyértelműen megállapítható lett volna, hogy a társa...
ÍH 2004.109 INTÉZKEDÉSEK A TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETI ELJÁRÁSBAN - A MEGSZŰNTNEK NYILVÁNÍTÁS FELTÉTELEI - A SZANKCIÓK FOKOZATOS ALKALMAZÁSA TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETI HATÁSKÖRBEN
A cég megszűntnek nyilvánításának nincs helye, ha a törvényes működés más intézkedéssel is biztosítható [1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 54. § (1) bekezdés].
T. J. törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezett a társasággal szemben, mert állítása szerint a cég ügyvezetője M. M. 2002 januárjában lemondott tisztségéről, és azóta a társaságnak ügyvezetője nincsen. Az elsőfokú bíróság végzésével az előterjesztett kérelemnek helyt adott, és írásban felhívta a céget a törvényes működés helyreállítására. Végzésének indokolásában rögzítette, hogy a kérelmező nem csatolta azt a bizonyítékot, amelyből egyértelműen megállapítható lett volna, hogy a társaság ügyvezetője tisztségéről lemondott. Ugyanakkor megállapította a cégbíróság, hogy a társaság bejegyzett telephely és fióktelep címe megváltozott, és az ezzel kapcsolatos változások bejegyzése iránti kérelmét a társaság nem nyújtotta be.
A céggel szemben az APEH Megyei Igazgatósága hivatalból törlési eljárást kezdeményezett, mert a társaság bejegyzett székhelyén, telephelyén nem volt megtalálható, és tevékenységet egyik helyen sem folytat.
A cégbíróság a kérelmet a T. J. kérelme alapján indult eljáráshoz egyesíteni rendelte, és elrendelte az együttes elbírálást. Egyben a társasággal szemben 100 000 forint összegű pénzbírságot szabott ki, és ismételten felhívta a céget, hogy a bíróság 7. sz. végzésében foglalt felhívásnak haladéktalanul, de legkésőbb a végzés kézbesítésétől számított 15 napon belül tegyen eleget.
Az elsőfokú bíróság a fellebbezéssel támadott végzésével a társaságot a további működéstől eltiltotta, és egyben megszűntnek nyilvánította, mert a korábban meghozott két végzés ellenére nem állította helyre a törvényes állapotot a társaság. A cégbíróság megállapította, hogy a törvényes működés nem biztosított, ezért az 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 54. § (1) bekezdés f) pontja alapján döntött.
A cégbíróság 2003. július 17-én meghozott végzését július 28-án kézbesítették az ügyvezető kézbesítési megbízottjának. 2003. július 18-án a társaság változásbejegyzési kérelmet nyújtott be a cég új ügyvezetője Sz. Zs. bejegyzése iránt. A kérelemhez mellékelte az új ügyvezető megválasztásáról szóló 2003. június 3-án megtartott taggyűlésről készült jegyzőkönyvet. A változást a cégbíróság 2003. augusztus 26-án kelt végzésével a kérelemnek megfelelően 2003. június 25-i hatállyal bejegyezte.
A társaságot a további működéstől eltiltó és megszűntnek nyilvánító végzés ellen a cég fellebbezéssel élt. Kérte, hogy a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését változtassa meg. Arra hivatkozott, hogy a törvényes működést a cég helyreállította, változásbejegyzési kérelmét benyújtotta. Azok az okok, amelyeket a cégbíróság törvényességi felügyeleti intézkedés körében rögzített a társasággal szemben nem állnak fenn, a cégnek van ügyvezetője. A 2003. július 2-án jogerőre emelkedett végzést a társaság nem kapta kézhez.
A fellebbezés érdemben megalapozott.
A cégbíróság 3. számú végzését D. Sz. kézbesítési megbízott részére 2003. június 10-én kézbesítették. A cég tehát nem hivatkozhat arra, hogy ezt a végzést nem kapta kézhez.
A cégbíróság végzéseiből megállapítható, hogy a törvényességi felügyeleti intézkedések alkalmazására nem azért került sor, mert a társaságnak nem volt ügyvezetője, hanem azért mert a cég telephelyére és fióktelepére vonatkozó bejegyzett adat törvénysértővé vált. A cég a telephelyre, fióktelepre vonatkozó változásbejegyzési kérelmet nem terjesztett elő, így nem hivatkozhat arra, hogy a törvényes működést helyreállította.
A bíróság 7. számú végzése (bár csak az indokolásban) tartalmazza a törvényes működés helyreállításának módját. Eszerint a társaság köteles szabályszerűen összehívott és megtartott taggyűlésén, a társaság alapító okiratának módosítása mellett telephelyének és fióktelepeinek megváltozása folytán az új hatályos adatok meghatározására, és a határozat meghozatalától számított 30 napon belül, a már hivatkozott törvény előírásainak megfelelően jogi képviselője útján a változások bejegyzése iránti kérelmét a cégbírósághoz előterjeszteni. E végzésben a cégbíróság a törvényes működés helyreállítására vonatkozó határidőt nem állapított meg. A végzés rendelkező része szerint az előterjesztett kérelemnek a cégbíróság helyt adott, az indokolásból azonban az állapítható meg, hogy nem a kérelemben foglaltak miatt, hanem az eljárás során észlelt egyéb okból, hivatalból került sor a törvényességi felügyeleti intézkedés alkalmazására.
A Ctv. 54. § (1) bekezdés f) pontja szerint a törvényességi felügyeleti eljárás keretében a cégbíróság dönt a törvényességi felügyeleti kérelemről, és indokolt esetben a céget eltiltja a további működéstől és egyben megszűntnek nyilvánítja, amennyiben a törvényes működés másként nem biztosítható. A (2) bekezdés szerint erre az intézkedésre csak abban az esetben kerülhet sor, ha az (1) bekezdésben meghatározott egyéb intézkedések nem vezettek eredményre. A legsúlyosabb szankció alkalmazásának tehát két együttes feltétele van, az egyik az, hogy a Ctv. 54. § (1) bekezdésében meghatározott egyéb intézkedések nem vezettek eredményre, a másik pedig, hogy a törvényes működés másként nem biztosítható. Bármelyik feltétel hiányában az intézkedés nem alkalmazható.
Jelen esetben a cégbíróság a Ctv. 54. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott intézkedéseket alkalmazta. Az írásbeli felhívás rendelkező része nem tartalmazta, hogy milyen törvénysértő állapotot kell a cégnek megszüntetni, és nem állapított meg határidőt sem, de a végzés indokolásából a törvénysértés megállapítható, a pénzbírságot kiszabó végzésben pedig a cégbíróság a törvényes állapot helyreállítására nyitva álló határidőt meghatározta.
A rendelkezésre álló adatokból azonban nem következik az, hogy a törvényes működés a cég további működéstől eltiltása és megszűntnek nyilvánítása nélkül nem biztosítható.
Az Alkotmánybíróság 30/1994. (V. 20.) AB számú határozatában rámutatott arra, hogy törvényességi felügyelettel az állam azt biztosítja, hogy az ezáltal érintett jogalanyok jogaik gyakorlása és kötelezettségeik teljesítése során a jogszabályokban foglaltaknak megfelelően járjanak el, működésük feleljen meg a hatályos jogszabályok előírásainak.
A törvényességi felügyeleti eljárás célja tehát a törvényes állapot helyreállítása, a cégbíróságnak a Ctv. 54. § (1) bekezdésének alkalmazásánál arra kell törekednie, hogy olyan intézkedést alkalmazzon, amellyel az eljárás célja megvalósítható. A legsúlyosabb intézkedés csak akkor alkalmazható, ha a kívánt cél más módon nem érhető el. Az intézkedés megválasztásánál figyelemmel kell lenni az okot adó körülmény súlyára is.
Mindezekre figyelemmel helyesen döntött az elsőfokú bíróság, amikor a céget írásban felhívta a törvényes működés helyreállítására, majd ennek eredménytelensége miatt a céget pénzbírsággal sújtotta. Tévedett azonban, amikor ezután a d) és e) pontban meghatározott intézkedések alkalmazása helyett a céget rögtön eltiltotta a további működéstől, és megszűntnek nyilvánította. A cégbíróság irataiból megállapítható, hogy a taggyűlés összehívására van lehetőség, a törvényes működés a megszűntnek nyilvánítás nélkül is biztosítható.
A Ctv. 54. § (1) bekezdés f) pontja alkalmazásának egyik feltétele tehát nem áll fenn, ezért a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését a Ctv. 49. § (1) bekezdése, a Pp. 259. §-a és a Pp. 252. § (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot újabb eljárásra, és újabb határozat hozatalára utasította. Az újabb eljárásban a cégbíróságnak vizsgálnia kell, hogy a társaság a törvényes működést helyreállította-e, és ha nem a Ctv. 54. § (1) bekezdés d) vagy e) pontjában írt intézkedést kell alkalmaznia (esetleg együttesen), és ennek eredménytelensége esetén kerülhet sor a cég további működéstől való eltiltására és megszűntnek nyilvánítására.
(Pécsi Ítélőtábla Cgf. V. 30.397/2003/2.)