adozona.hu
ÍH 2004.105
ÍH 2004.105
TÁRSASÁGI SZERZŐDÉS KÉSZÍTÉSE TÖBB OKIRATBAN - TÁRSASÁGI SZERZŐDÉS ALAKSZERŰSÉGEI - "APPORTLISTA" JOGI JELLEGE - NEM MEGFELELŐ HIÁNYPÓTLÁSRA FELHÍVÁS - LÉNYEGES ELJÁRÁSI SZABÁLYSÉRTÉS PONTATLAN HIÁNYPÓTLÁSRA ALAPÍTOTT ELUTASÍTÁSNÁL
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
2003. július 9-én nyújtott be a társaság cégbejegyzési kérelmet a Cégbírósághoz, csatolva a társasági szerződést, és annak mellékleteit, valamint a szükséges dokumentumokat. Az elsőfokú bíróság 2003. július 17-én kelt 3. számú végzésében hiánypótlásra szólította fel a társaság jogi képviselőjét azzal, hogy "az apportlistát ügyvédi ellenjegyzéssel lássa el, mind a hét tag írja alá."
A társaság 2003. szeptember 1-jén "apportlistát és ügyvezetői apport-nyilatkozatot" csatolt, melyen B. Cs. mint...
2003. július 9-én nyújtott be a társaság cégbejegyzési kérelmet a Cégbírósághoz, csatolva a társasági szerződést, és annak mellékleteit, valamint a szükséges dokumentumokat. Az elsőfokú bíróság 2003. július 17-én kelt 3. számú végzésében hiánypótlásra szólította fel a társaság jogi képviselőjét azzal, hogy "az apportlistát ügyvédi ellenjegyzéssel lássa el, mind a hét tag írja alá."
A társaság 2003. szeptember 1-jén "apportlistát és ügyvezetői apport-nyilatkozatot" csatolt, melyen B. Cs. mint a társaság ügyvezetőjének aláírása, B. L. és V. B. tanúkénti aláírása és a jogi képviselő ellenjegyzése található.
2003. szeptember 15-én kelt 6. számú végzésében az elsőfokú bíróság a cég bejegyzése iránti kérelmét elutasította. Végzése indokolásában megállapította a bíróság, hogy a társaság a hiánypótló végzésben foglaltaknak csak részben tett eleget, az apportlistán továbbra is csak egy tag aláírása szerepel.
A végzés ellen a társaság jogi képviselője terjesztett elő fellebbezést, melyben elsődlegesen a cég cégjegyzékbe bejegyzésének elrendelését, másodlagosan a végzés hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság újabb eljárásra utasítását kérte. Fellebbezésében előadta, hogy álláspontja szerint a hiánypótló végzés nem tartalmazta pontosan a beadvány hiányait, a végzés a tényleges taglétszámnál öttel több tagra utal, noha a társaságnak csak kettő tagja van, valamint a társaság jogi képviselője a hiánypótlási kötelezettségének határidőben eleget tett.
A fellebbezés megalapozott.
A bejegyzési kérelem mellékleteként benyújtott társasági szerződésből megállapítható, hogy a társaság egyik tagja, B. L. törzsbetéte 650 000 forint pénzbeli és 850 000 forint nem pénzbeli betétből áll. A kérelemhez csatolt "apport-lista" az apport tárgyainak felsorolását, az apport tárgyainak rendelkezésre bocsátásáról szóló ügyvezetői nyilatkozatot, valamint az ügyvezető és két tanú aláírását tartalmazta. Az okiratot az apportot szolgáltató tag tanúként írta alá.
A korlátolt felelősségű társaság társasági szerződésének kötelező tartalmi elemeit a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény (Gt.) 11. §-a, és 123. § (1) bekezdése, a szükségképpeni tartalmi elemeit pedig a 123. § (2) bekezdése határozza meg. Nincs jogszabályi akadálya annak, hogy a szerződést a szerződő felek több okiratba foglalva készítsék el, de az egyes okiratoknak külön-külön meg kell felelniük az adott szerződésre vonatkozó alakszerűségi szabályoknak. Amennyiben külön okirat rögzíti a társaság vagyonába tartozó nem pénzbeli betétet, akkor ezen külön okiratnak is meg kell felelnie a Gt. társasági szerződés alakszerűségére vonatkozó 10. § (1) és (2) bekezdésében foglaltaknak.
A bejegyzési kérelemhez csatolt "apportlista" ügyvédi ellenjegyzéssel nincs ellátva és azt az alapító tagok, tagi minőségükben nem írták alá, így az alakilag érvénytelen.
A cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény (a továbbiakban Ctv.) 44. § (1) bekezdése szerint a cégbíróság a jogi személyiségű cégek bejegyzési (változásbejegyzési) ügyeiben azt vizsgálja, hogy azok az adatok, amelyeknek bejegyzését az adott cégformára vonatkozóan e törvény előírja (12-14. §), illetve a létesítő okirat és annak módosításai, valamint a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem alapjául szolgáló egyéb okiratok megfelelnek-e a jogszabályok rendelkezéseinek. A (2) bekezdés kimondja, hogy ha a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem, valamint mellékletei nem felelnek meg az (1) bekezdés rendelkezéseinek, a cégbíróság elutasítás terhe mellett hiánypótlásra felhívó végzést ad ki.
Ezen rendelkezésből megállapítható, hogy az elsőfokú bíróság megalapozottan hívta fel a társaságot hiánypótlásra. A hiánypótlással kapcsolatosan a Ctv. 41. § (3) bekezdése tartalmaz rendelkezést, miszerint hiánypótlási felhívásra csak egy alkalommal kerülhet sor, és a végzésben a bejegyzési kérelem valamennyi hiányosságát meg kell jelölni. A hiánypótlásról szóló végzésnek világos megfogalmazással, egyértelműen kell tartalmazni a beadvány hiányait és meghatározni, hogy a bejegyzés akadályát képező hiányosságokat milyen módon kell kiküszöbölni.
Az elsőfokú bíróság hiánypótlásra felhívó végzése lakonikus rövidséggel azt tartalmazza, hogy az apportlistát a "hét tag" írja alá és ügyvédi ellenjegyzéssel lássák el. Ebből nem állapítható meg egyértelműen, hogy a felhívás mire irányul, a társaságot ugyanis két tag alapította, így hét tag nem írhatja alá. Az okirat érvényességi kelléke, hogy a társaság tagjai tagi minőségükben és ne tanúként írják alá a külön okiratot.
Mindezekre tekintettel lényeges eljárási szabálysértést követett el az elsőfokú bíróság, mikor az általa kibocsátott, nem megfelelő hiánypótló végzés nyomán becsatolt iratokat elégtelennek ítélve a társaság bejegyzés iránti kérelmét elutasította.
A fentiek alapján a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot újabb eljárásra, és újabb határozat hozatalára utasította a Pp. 259. §-a alapján alkalmazandó Pp. 252. § (2) bekezdése alapján.
Az új eljárásban mindenre kiterjedő, egyértelmű, az okirat érvénytelenségének kiküszöbölésére szolgáló eljárást megjelölve, ismételten hiánypótlásra felhívó végzést kell kiadni, majd annak eredményeként lesz az elsőfokú bíróság abban a helyzetben, hogy az ügyben megalapozott határozatot hozzon.