adozona.hu
ÍH 2004.104
ÍH 2004.104
ÚJ GT. SZERINTI KÖTELEZŐ MÓDOSÍTÁS ELMARADÁSA MEGSZŰNŐ TÁRSASÁGNÁL - VÉGELSZÁMOLÁS ELHATÁROZÁSA ÚJ GT. SZERINTI MÓDOSÍTÁS HELYETT
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az 1990. november 15. napján alapított és az 1988. évi VI. törvény (régi Gt.) szerint működő K. Kft.-t a Cs. Megyei Bíróság mint Cégbíróság Cg. 06-09-000702. cégjegyzékszám alatt tartja nyilván. A 2001. január 26. napján előterjesztett változásbejegyzési kérelmében a cég a 2000. december 27-i taggyűlésén elfogadott, a jogutód nélküli megszűnésről és a végelszámolásról rendelkező határozat alapján változások bejegyzését kérte. Az elsőfokú bíróság hiánypótló végzésében arra hívta fel a céget, h...
ÍH 2004.104 ÚJ GT. SZERINTI KÖTELEZŐ MÓDOSÍTÁS ELMARADÁSA MEGSZŰNŐ TÁRSASÁGNÁL - VÉGELSZÁMOLÁS ELHATÁROZÁSA ÚJ GT. SZERINTI MÓDOSÍTÁS HELYETT
A régi Gt. (1988. évi VI. törvény) hatálya alá tartozó gazdasági társaságok a cégjegyzékbe bejegyzett adataik 1998. június 16. utáni első változásakor nem kötelesek társasági szerződésük új Gt. (1997. évi CXLIV. törvény) szerinti módosítására abban az esetben, ha a bejelentett első változás a jogutód nélküli megszűnéssel és a végelszámolási eljárás megindításával kapcsolatos. Ilyen esetekben a cég célja nem a társaság további működtetése, hanem mielőbbi megszüntetése. Az új Gt. szabályainak feltétlen alkalmazását valamennyi működő társaságra kell érvényesíteni, ugyanakkor a ténylegesen már nem működő, a saját döntésével is a végelszámolást kívánó társaság esetén ésszerűtlen megkövetelni azokat a módosításokat, amelyek alapjában véve a társaságok törvényes működésének szabályozására irányadók [1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 299. § (2) bek.].
Az 1990. november 15. napján alapított és az 1988. évi VI. törvény (régi Gt.) szerint működő K. Kft.-t a Cs. Megyei Bíróság mint Cégbíróság Cg. 06-09-000702. cégjegyzékszám alatt tartja nyilván. A 2001. január 26. napján előterjesztett változásbejegyzési kérelmében a cég a 2000. december 27-i taggyűlésén elfogadott, a jogutód nélküli megszűnésről és a végelszámolásról rendelkező határozat alapján változások bejegyzését kérte. Az elsőfokú bíróság hiánypótló végzésében arra hívta fel a céget, hogy társasági szerződésének rendelkezéseit igazítsa az új Gt. szabályaihoz. Miután a cég hiánypótlási kötelezettségének nem tett eleget, az elsőfokú bíróság a változásbejegyzési kérelmet elutasította.
A végzés ellen a cég élt fellebbezéssel, melyben a végzés hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróságnak a végelszámolás bejegyzésére történő utasítását kérte. Előadta, hogy ténylegesen a társaság tevékenységét meg sem kezdte, emiatt törzstőkéjét 3 000 000 Ft-ra felemelni nem tudta. 2000. december 27. napján ezért határozott a társaság a jogutód nélküli megszűnésről és kérte a cégbíróságtól az ezzel kapcsolatos változások bejegyzését. A hiánypótló végzésnek azért nem tett eleget, mert a kialakult bírósági gyakorlat szerint jogutód nélküli megszűnés esetén szükségtelen a társasági szerződést az új Gt. szerint módosítani. A módosításra maradéktalanul nem is képes, és mindez csak fölösleges költséget jelentene a cég számára.
A fellebbezés alapos.
A jogirodalomban és az ennek hatására formálódó bírói gyakorlatban két markánsan elkülöníthető, ellentétes álláspont alakult ki arról, hogy ha a régi Gt. (1988. évi VI. törvény) hatálya alá tartozó gazdasági társaság jogutód nélküli megszűnését és végelszámolását határozza el, köteles-e társasági szerződését az új Gt. (1997. évi CXLIV. törvény) szabályainak megfelelően módosítani. Az új Gt. 299. §-ának (2) bekezdése előírja, hogy a törvény hatálybalépése előtt alakult gazdasági társaságok cégjegyzéki adataik első változásakor kötelesek létesítő okirataikat úgy módosítani, hogy ezzel azt az új társasági törvénynek megfeleltessék, hatálya alá helyezkedjenek. A Legfelsőbb Bíróság a Gt. 299. §-ának (2) bekezdése értelmezése során mégis úgy foglalt állást, hogy az 1998. június 16. előtt bejegyzett korlátolt felelősségű társaságok a cégjegyzékbe bejegyzett adataik 1998. június 16. utáni első változásakor nem kötelesek társasági szerződésük új Gt. szerinti módosítására abban az esetben, ha a bejelentett első változás a végelszámolási eljárás megindításával kapcsolatos. Ilyenkor azért nem követeli meg a munkaigényes és költséges módosítás végrehajtását, mert ezen esetekben a cég célja nem a társaság további működtetése, hanem mielőbbi megszüntetése. (Közigazgatási-Gazdasági Döntvénytár 2002/2/33. számú eseti döntés.)
Ha egy cég a Gt. 299. § (3) bekezdésében írtakkal szemben jegyzett tőkéjét 1 000 000 Ft-ról 3 000 000 Ft-ra nem emeli fel, a társaság működése törvénysértő, ugyanakkor a törvényes működés több módon helyreállítható, így egyebek mellett a megszűnés elhatározásával, végelszámolás lefolytatásával is. (A K. Kft. cégügyében a Cs. Megyei Bíróság mint Cégbíróság Cgt. 06-00/001007/2. számú végzésével szemben előterjesztett fellebbezés folytán a Legfelsőbb Bíróság által meghozott Cgf. VII. 31.263/2001/2. határozat indokolása.) Az új Gt. szabályainak feltétlen alkalmazhatóságát valamennyi működő társaságra érvényesíteni kell, ugyanakkor egy ténylegesen már nem működő és saját döntésével is végelszámolást kívánó társaság esetén ésszerűtlen megkövetelni azokat a módosításokat, amelyek alapjában véve a társaságok törvényes működésének szabályozására irányadók.
Szükséges kiemelni azt is, hogy a végelszámolás módjáról, annak részletszabályairól külön törvény (lex specialis) rendelkezik, nevezetesen a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény (Cstv.). Ez a törvény irányadó egységesen akkor is, ha a cég - akár törvénysértően - a régi Gt., akár az új Gt. szabályai szerint működik. Amennyiben a működni nem kívánó (és működésre képtelen) cég a hiánypótló végzésben írtaknak megfelelően társasági szerződését nem igazítja az új Gt. szabályaihoz, úgy vele szemben hivatalból törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezésének lenne helye. [1997. évi CXLV. törvény (Ctv.) 50-55. §-ai]. A törvényességi felügyeleti eljárás alapvető funkciója a cég törvényes működésének helyreállítása, ennek érdekében törvényességi felügyeleti intézkedések alkalmazása. Amennyiben a cég az alkalmazott törvényességi felügyeleti intézkedés hatására a törvénysértő állapotot nem szünteti meg, úgy helye lehet a legsúlyosabb törvényességi felügyeleti intézkedés alkalmazásának, amely a megszűntnek nyilvánítást és a végelszámolás - vagy felszámolás - elrendelését jelenti [Ctv. 54. § (1) bekezdés f) pont, 55. §]. Az alkalmazott intézkedés végeredményben a cég cégnyilvántartásból történő kiiktatásával, a társaság jogutód nélküli megszűnésével végződik. A végelszámolás vagy felszámolás lefolytatásának módja tekintetében pedig semmilyen törvényben tett megkülönböztetés nincsen az önkéntesen elhatározott végelszámolás és a törvényességi felügyeleti intézkedés keretében elrendelt végelszámolás módjában, illetve szabályanyagában.
A fentiekre tekintettel az ítélőtábla a Ctv. 20. §-ának (1) bekezdésére figyelemmel alkalmazandó Pp. 259. §-a és 253. §-ának (3) bekezdése alapján az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatta és a végelszámolással összefüggő változások bejegyzésére utasította.
(Szegedi Ítélőtábla: Cgf. III. 30.175/2003.)