adozona.hu
ÍH 2004.103
ÍH 2004.103
GT. KOGENCIÁJA - JEGYZETT TŐKE FELEMELÉSE VAGY LESZÁLLÍTÁSA GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKNÁL - BETÉTI TÁRSASÁG DÖNTÉSI SZABADSÁGA JEGYZETT TŐKÉJÉNEK MEGVÁLTOZTATÁSÁNÁL
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A cég 2002. december 10. napján változásbejegyzési kérelmet terjesztett elő az elsőfokú bíróságnál. A kérelem alapja a 2002. november 22-i társasági szerződés módosítás volt, melyben arról határoztak, hogy a társaság jegyzett tőkéjét 40 000 Ft-ról 5 000 000 Ft-ra emelik a társaság eredménytartalékából. A 4 960 000 Ft-os jegyzett tőke emelést a 2001. évi zárómérleg aktualizált adatai alapján kívánták végrehajtani. Az elsőfokú bíróság végzésével hiánypótlást rendelt el, melyben felhívta a céget...
ÍH 2004.103 GT. KOGENCIÁJA - JEGYZETT TŐKE FELEMELÉSE VAGY LESZÁLLÍTÁSA GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKNÁL - BETÉTI TÁRSASÁG DÖNTÉSI SZABADSÁGA JEGYZETT TŐKÉJÉNEK MEGVÁLTOZTATÁSÁNÁL
A jegyzett tőke felemelése illetve leszállítása minden gazdasági társaság számára lehetséges azzal, hogy a kft. és az rt. számára a Gt. meghatározza annak törvényi feltételeit is. A betéti társaságra ilyen speciális rendelkezéseket a Gt. nem tartalmaz, ami azt jelenti, hogy a betéti társaság a jegyzett tőke felemeléséről vagy leszállításáról és annak módjáról szabadon dönthet [1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 9. § (1) bek.].
A cég 2002. december 10. napján változásbejegyzési kérelmet terjesztett elő az elsőfokú bíróságnál. A kérelem alapja a 2002. november 22-i társasági szerződés módosítás volt, melyben arról határoztak, hogy a társaság jegyzett tőkéjét 40 000 Ft-ról 5 000 000 Ft-ra emelik a társaság eredménytartalékából. A 4 960 000 Ft-os jegyzett tőke emelést a 2001. évi zárómérleg aktualizált adatai alapján kívánták végrehajtani. Az elsőfokú bíróság végzésével hiánypótlást rendelt el, melyben felhívta a céget, hogy a Gt. 9. § (1) bekezdése kógens rendelkezést tartalmaz, attól eltérni csak akkor lehet, ha arra a törvény lehetőséget ad. A kft.-re és rt.-re vonatkozóan vannak ilyen külön szabályok, ugyanakkor betéti társaság esetén a tagok vagyoni betét szolgáltatására kötelesek, a társaság vagyonának emelése is csak további vagyoni betét szolgáltatásával történhet. Utalt még arra is, hogy egyébként sem lenne alkalmas az év végi mérleg a következő év novemberi emelés alátámasztására. Álláspontja az volt, hogy a társasági törvény nem biztosít lehetőséget a saját tőke terhére történő jegyzett tőke emelésre.
A társaság beadványában arra hivatkozott, hogy a változásbejegyzési kérelem teljesíthető, már a társasági szerződést módosító okiratban konkrétan megjelölte azokat a jogszabályhelyeket, amelyek alapján a tőkeemelés módszere jogszerűnek tekinthető. Hivatkozott arra is, hogy a társasági szerződés tartalmát a felek szabadon határozzák meg.
Az elsőfokú bíróság végzésével a változásbejegyzési kérelmet elutasította arra hivatkozással, hogy a cég hiánypótlási kötelezettségének nem megfelelően tett eleget. Megismételte a hiánypótló végzésben kifejtett álláspontját, amely szerint a társasági törvény szabályaitól csak akkor lehet eltérni, ha azt törvény megengedi. Eltérésre csak a kft.-re, illetve az rt.-re vonatkozó külön jogszabályok alapján van lehetőség, betéti társaságokra vonatkozóan a jegyzett tőkén felüli vagyon terhére történő vagyonemelést a törvényes rendelkezések nem szabályozzák. Egyebekben pedig a becsatolt mérleg a 2001. december 31-i állapotot mutatja, a cég gazdálkodásában azóta beállhatott olyan változás, amely nem teszi lehetővé a jegyzett tőke emelését akkor sem, ha a jogszabály erre lehetőséget biztosítana.
A végzéssel szemben a cég élt fellebbezéssel. Kérte az elsőfokú bíróság végzésének hatályon kívül helyezését és a változásbejegyzésére történő utasítását. Álláspontja szerint a társasági szerződés módosításban felsorolt jogszabályok, elsősorban a számviteli törvény szabályai lehetővé teszik a jegyzett tőkének a jegyzett tőkén felüli vagyon terhére történő emelését, így a tőkeemelés módszere jogszerű, a változások bejegyzése nem tagadható meg.
A fellebbezés alapos.
A betéti társaság vagyona jegyzett tőkéből és azon felüli vagyonból áll. Betéti társaság esetében az 1997. évi CXLIV. törvény (Gt.) nem szabályozza külön a jegyzett tőke felemelésének, illetve leszállításának az intézményét, úgy mint kft.-nél vagy rt.-nél, erre ugyanis nincs szükség. A jegyzett tőke felemelése, illetve leszállítása, vagyis a tagok vagyoni hozzájárulása mértékének bármiféle megváltoztatása szerződés módosításnak minősül, amelyre valamennyi tag közös megegyezése esetén kerülhet sor. A jegyzett tőke mértékének a megváltoztatását a korlátlan beltagi felelősség folytán hitelező- védelmi garanciákkal sem szükséges körülbástyázni. (A társasági és a cégtörvény kommentárja I. kötet szerkeszti: Sárközy Tamás HVG-ORAC 2002. 399. oldal.) A kft.-nél és az rt.-nél azért vált szükségessé eltérő törvényi szabályok beiktatása, mert a hitelezővédelem szempontjai azt indokolták, ugyanis a hitelezők igényének kielégítésére csak a társaság vagyona szolgálhat. Betéti társaság esetén a beltag mögöttes felelőssége teljes vagyona erejéig fennáll.
Téves az elsőfokú bíróságnak a Gt. 9. § (1) bekezdésével kapcsolatos értelmezése. Helyes interpretáció szerint a társaság tagjai a társasági törvény rendelkezéseitől akkor térhetnek el, ha ezt a törvény megengedi. Ugyanakkor a törvény kifejezetten ki is mondja a társulási szabadság alapelvét: a tagok a jogszabályi keretek között a társasági szerződés tartalmát szabadon állapítják meg. A jegyzett tőke felemelése, illetve leszállítása minden gazdasági társaság számára lehetséges azzal, hogy a kft.-nél és az rt.-nél a Gt. meghatározza annak törvényi feltételeit is. A betéti társaságra ilyen speciális rendelkezések nincsenek, azaz a bt. a saját tőke felemeléséről vagy leszállításáról, annak módjáról szabadon dönthet.
Az elsőfokú bíróság döntése azért sem helytálló, mert a Gt. 85. §-ának (2) bekezdése a társaság belső jogviszonyai között foglalkozik a nyereség és a veszteség megállapításának és felosztásának kérdéseivel. A nyereség felosztásának, valamint a veszteség viselésének módját, szempontjait elsősorban a társasági szerződésben a tagok maguk jogosultak rendezni. A tagok a nyereség felosztásának vagy veszteség viselésének bármilyen módjában megállapodhatnak, egyetlen korlátot az jelent, hogy teljes mértékben senkit nem lehet a nyereségből vagy a veszteség viseléséből kizárni (Societas Leonina tilalma). A társaság adózott eredményének a felhasználásáról a társaság legfőbb szerve, a tagok gyűlése határoz. Az adózott eredmény felhasználásáról való döntés nemcsak az adott év adózás utáni nyereségének a felosztásáról való döntést, hanem más célú felhasználásról való döntést is jelenthet, ami megnyilvánulhat eredménytartalékba helyezés vagy jegyzett tőke emelés formájában is. (A társasági és a cégtörvény kommentárja I. kötet Szerkeszti: Sárközy Tamás HVG-ORAC 2002. 406. oldal.) Mindebből következően nincs akadálya annak, hogy a jegyzett tőke emelése a társaság eredménytartalékából történjen, helyesen hivatkozik a társasági szerződést módosító okirat az annak alapjául szolgáló jogszabályokra.
Kétségtelenül megállapítható ugyanakkor, hogy a társaság által elhatározott tőkeemelés igazolásához közbenső mérleg, vagy aktualizált mérleg nem került becsatolásra. Ahhoz, hogy az elsőfokú bíróság a változásbejegyzési kérelem tekintetében érdemben döntsön, ilyen mérleg becsatolása elengedhetetlen.
A fentiekre tekintettel az ítélőtábla a Ctv. 20. §-ának (1) bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 259. §-a és 252. §-ának (3) bekezdése alapján az elsőfokú bíróság végzését hatályon kívül helyezte és ugyanezt a bíróságot új eljárásra és újabb határozat hozatalára utasította. A tőkeemelésnek a cég által jelzett módja jogszerűnek és elfogadhatónak tekintendő, e tekintetben az új eljárásban az elsőfokú bíróságnak vizsgálódnia nem kell, ugyanakkor a változások bejegyzéséhez elengedhetetlenül fontos megkövetelni az aktualizált, illetve közbenső mérleg becsatolását, amely igazolja, hogy olyan gazdasági eredmény áll a cég mögött, ami a tőkeemelés jelzett módját lehetővé teszi.
(Szegedi Ítélőtábla: Cgf. III. 30.309/2003.)