adozona.hu
ÍH 2004.72
ÍH 2004.72
ÜZLETRÉSZ CSERÉJE VAGY AJÁNDÉKOZÁSA ESETÉN ELŐVÁSÁRLÁSI JOG KIZÁRTSÁGA - SZERZŐDÉS ÉRVÉNYESSÉGÉNEK VIZSGÁLATA - TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETI HATÁSKÖR KORLÁTAI
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A cégjegyzékbe bejegyzett M. Építőipari Fővállalkozó Kft.-nek a felperesek és K. P. voltak a tagjai. K. P. 2003 áprilisában az üzletrészét egy olyan gazdasági társaságnak kívánta eladni, amely 100% mértékben a tulajdonában állt, majd amikor a felperesek jelezték, hogy élni kívánnak elővásárlási jogukkal, a vevő elállt a szerződéstől. Ezt követően az üzletrészt K. P. csereszerződéssel M. A.-ra ruházta át. A Hajdú-Bihar Megyei Bíróság mint Cégbíróság a 2003. szeptember 3. napján kelt végzésével...
ÍH 2004.72 ÜZLETRÉSZ CSERÉJE VAGY AJÁNDÉKOZÁSA ESETÉN ELŐVÁSÁRLÁSI JOG KIZÁRTSÁGA - SZERZŐDÉS ÉRVÉNYESSÉGÉNEK VIZSGÁLATA - TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETI HATÁSKÖR KORLÁTAI
A társasági szerződésben a tagok az üzletrész kívülálló személyre történő átruházását a társaság beleegyezéséhez köthetik, illetve az adásvételi szerződésen kívüli jogcímen történő átruházást kizárhatják vagy korlátozhatják. Amennyiben a tagok a társasági szerződésben erről nem rendelkeztek, úgy csere vagy ajándékozás esetén az elővásárlási joggal a többi tag nem élhet, és az átruházás ilyen módon nem akadályozható meg.
A szerződések érvényességének vizsgálata a cégeljárás kereteit meghaladja, erre a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárása sem terjed ki [Ctv. 46. § (1) bekezdés; Gt. 137. § (1), (2) bekezdés].
A cégjegyzékbe bejegyzett M. Építőipari Fővállalkozó Kft.-nek a felperesek és K. P. voltak a tagjai. K. P. 2003 áprilisában az üzletrészét egy olyan gazdasági társaságnak kívánta eladni, amely 100% mértékben a tulajdonában állt, majd amikor a felperesek jelezték, hogy élni kívánnak elővásárlási jogukkal, a vevő elállt a szerződéstől. Ezt követően az üzletrészt K. P. csereszerződéssel M. A.-ra ruházta át. A Hajdú-Bihar Megyei Bíróság mint Cégbíróság a 2003. szeptember 3. napján kelt végzésével a tagjegyzék változását bejegyezte.
A felperesek a 2003. szeptember 22-én benyújtott keresetükben a változásbejegyző végzés hatályon kívül helyezését kérték. Előadták, hogy az elővásárlási joguk gyakorlására figyelemmel az adásvételi szerződés felbontása jogszerűtlen volt, a csereszerződés kapcsán pedig ugyancsak megillette őket az elővásárlási jog. A cégbíróság mindezek vizsgálatát mellőzve a társasági szerződés és a Ptk. rendelkezéseit megszegve jegyezte be a tagváltozást a cégjegyzékbe. A csereszerződés a joggal való visszaélés tilalmának nyilvánvaló megsértésével jött létre, az a Ptk. 5. §-ának rendelkezéseibe ütközik, és ezért érvénytelen.
Az alperes érdemi ellenkérelme a per megszüntetésére, illetve a kereset elutasítására irányult. Arra hivatkozott, hogy a változásbejegyző végzés a felperesekre vonatkozó rendelkezést nem tartalmaz, ezért perindítási jogosultságuk nincs. Érdemben úgy nyilatkozott, hogy csereszerződés esetén az elővásárlási jog gyakorlására nincs lehetőség.
Az elsőfokú bíróság végzésével a pert megszüntette. Végzésének indokolásában rámutatott arra, hogy az 1997. évi CXLV. törvény (Ctv.) 46. § (1) bekezdése szerint a cégbejegyző (változásbejegyző) végzésben foglalt adatok tartalmának jogszabályba ütközése miatt az ügyész és az indíthat pert, akire a végzés rendelkezést tartalmaz, a rendelkezés őt érintő részére vonatkozóan a végzés hatályon kívül helyezése iránt. A cégbíróság végzésében az alperes tagjai közül K. P.-t törölte, és új tagként M. A.-t jegyezte be, vagyis a végzés a felpereseket érintő rendelkezést nem tartalmaz. Perindításra tehát nem voltak jogosultak, ezért a pert a Pp. 157. § a) pontja alapján - figyelemmel a Pp. 130. § (1) bekezdés g) pontjában írtakra - megszüntette. Utalt arra is, hogy a társasági szerződésben a tagok nem zárták ki az üzletrésznek csereszerződéssel történő átruházását, csereszerződés esetén pedig az elővásárlási jog szóba sem kerülhet.
A végzés ellen a felperesek éltek fellebbezéssel. Előadták, hogy az elsőfokú bíróság a Ctv. 45-48. §-ainak sematikus értelmezésével, tévesen jutott arra az álláspontra, hogy perlési jogosultsággal nem rendelkeznek. A tagok kölcsönös bizalmán és együttműködésén alapuló gazdasági társaságban a kölcsönös egyetértés nélkül bekövetkezett tagváltozás mindenképpen sérti a többi tag érdekét, azaz a végzés a nem nevesített tagokra vonatkozóan is tartalmaz rendelkezést. Hangsúlyozták, hogy a cégbíróságnak a csereszerződés érvényességét mindenképpen vizsgálnia kellett volna, mert rendelkezésére állt a korábban kelt adásvételi szerződés is, amelytől a vevő jogszerűen nem állhatott el. Az ellentmondást a változás bejegyzése előtt a cégbíróságnak tisztáznia kellett volna.
Az alperes fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú bíróság végzésének helybenhagyására irányult.
A fellebbezés alaptalan.
A Ctv. bevezető rendelkezése általános jogelvként deklarálja a forgalombiztonság követelményét. Ezzel összhangban a Ctv. 46. §-ának (1) bekezdése meghatározza - éspedig szűk körben - a perindításra jogosultak körét. Keresettel az ügyész, továbbá az élhet, akire a végzés rendelkezést tartalmaz. Az ügyészt a végzés teljes terjedelmével szemben, az utóbbi jogosultat pedig csakis a végzésnek a rendelkezés őt érintő részével szemben illeti meg a perindítási jogosultság. A bírói gyakorlat mindennek megfelelően a hivatkozott rendelkezést szigorúan, a jogszabály szövege szerint értelmezi. Így az ügyészen kívül csakis a végzéssel közvetlenül érintett, a végzésben nevesített személyek perindítási jogát ismeri el.
Helytállóan helyezkedett tehát az elsőfokú bíróság arra az álláspontra, hogy a felperesek nem minősülnek a Ctv. 46. §-ának (1) bekezdésében meghatározott érintettnek, perindítási jogosultság hiányában helytállóan szüntette meg a pert a Pp. 157. § a) pontja alkalmazásával.
A felperesek által nemkívánatosnak és jogsértőnek minősített tagváltozással kapcsolatosan az ítélőtábla rámutat arra, hogy a Gt. 137. § (1) bekezdése szerint a társasági szerződésben a tagok az üzletrész kívülálló személyre történő átruházását a társaság beleegyezéséhez köthetik, illetve a (2) bekezdés értelmében az adásvételi szerződésen kívüli jogcímen történő átruházást kizárhatják, vagy korlátozhatják. Ez utóbbi rendelkezés az elővásárlási jogra vonatkozó kötelező rendelkezések megkerülésének kizárását szolgálja. Amennyiben a tagok a társasági szerződésben erről nem rendelkeztek - jelen esetben ilyen hivatkozása a felpereseknek sem volt -, úgy csere vagy ajándékozás esetén az elővásárlási joggal a többi tag nem élhet, és az átruházás ilyen módon nem akadályozható meg.
Alaptalanul hivatkoztak a felperesek arra is, hogy a cégbíróságnak a csereszerződés érvényességét is vizsgálnia kellett volna. Az egységes bírói gyakorlat szerint a szerződések érvényességének vizsgálata a cégeljárás kereteit meghaladja (Bírósági Határozatok 2002/1/22. számú eseti döntés). A Ctv. 51. § (6) bekezdése, illetve a Legfelsőbb Bíróság Gk. 69. számú állásfoglalás II/b) pontja szerint a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárása nem terjed ki olyan - az eljárás kezdeményezésére egyébként jogosult - személyek által kezdeményezett eljárásokra, amelyekben a fél a perbíróság előtt az anyagi jogszabályok szerint jogosult az igényét érvényesíteni.
Végül az ítélőtábla rámutat arra, amennyiben a felperesek bizonytalanságban vannak afelől, hogy az adásvételi szerződéssel kapcsolatosan gyakorolt elővásárlási joguk folytán a szerződés létrejött-e köztük és K. P. között, nincs akadálya, hogy - amennyiben a Pp. 123. §-ában meghatározott feltételek fennforognak - keresetet indítsanak annak megállapítása iránt, hogy az adásvételi szerződés létrejött-e. Ilyen kereset esetén a bíróság a szerződést nem hozhatja ugyan létre, de megállapíthatja azt, hogy a felek nyilatkozatai alapján létrejött-e a szerződés és milyen tartalommal (Legfelsőbb Bíróság Gk. 6. számú állásfoglalás indokolása).
(Szegedi Ítélőtábla: Gf. I. 30.701/2003.)