adozona.hu
ÍH 2004.68
ÍH 2004.68
TAGGYŰLÉS INTÉZMÉNYÉNEK ALKALMAZÁSA BT.-NÉL - CÉGBÍRÓSÁGI VIZSGÁLAT TERJEDELME BT. BEJEGYZÉSÉNÉL - JOGI KÉPVISELŐTŐL ELVÁRHATÓ SZAKÉRTELEM - KÜLTAG NEVÉNEK SZEREPELTETÉSE A CÉGJEGYZÉKBEN
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az SZ. Szállító és Szolgáltató Betéti Társaság 2003. február 25. napján nyújtotta be a Fővárosi Bírósághoz mint Cégbírósághoz a cég bejegyzése iránti kérelmét.
A cégbíróság 3. sorszámú végzésével a társaság jogi képviselőjét - egyebek mellett - a társasági szerződés 5. pontjának a taggyűlés összehívására vonatkozó rendelkezései pontosítására hívta fel az 1997. évi CXLIV. törvény (Gt.) 150-155. §-aira figyelemmel; szabályozni kellett a megismételt taggyűlés összehívásának rendjét is a Gt. 123...
ÍH 2004.68 TAGGYŰLÉS INTÉZMÉNYÉNEK ALKALMAZÁSA BT.-NÉL - CÉGBÍRÓSÁGI VIZSGÁLAT TERJEDELME BT. BEJEGYZÉSÉNÉL - JOGI KÉPVISELŐTŐL ELVÁRHATÓ SZAKÉRTELEM - KÜLTAG NEVÉNEK SZEREPELTETÉSE A CÉGJEGYZÉKBEN
A betéti társaság alapításánál a taggyűlés intézményének bevezetése kapcsán a bíróság csak azt vizsgálhatja, hogy a társasági szerződés ezzel összefüggésben a kötelező tartalmi elemeket (az összehívás és a határozathozatal eljárási rendjére vonatkozó szabályokat) tartalmazza-e. E szabályok tartalmi megfelelőségére a vizsgálat még jogszabályba ütközés esetén sem terjedhet ki, ez ugyanis már nem tartozik a cégbíróság hatáskörébe [1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 89. § (1) bek., 101. § (3) bek.; 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 40. §].
Az SZ. Szállító és Szolgáltató Betéti Társaság 2003. február 25. napján nyújtotta be a Fővárosi Bírósághoz mint Cégbírósághoz a cég bejegyzése iránti kérelmét.
A cégbíróság 3. sorszámú végzésével a társaság jogi képviselőjét - egyebek mellett - a társasági szerződés 5. pontjának a taggyűlés összehívására vonatkozó rendelkezései pontosítására hívta fel az 1997. évi CXLIV. törvény (Gt.) 150-155. §-aira figyelemmel; szabályozni kellett a megismételt taggyűlés összehívásának rendjét is a Gt. 123. § (1) bekezdés h) pontja alapján.
A végzés 3. pontjában a bíróság a társasági szerződés 9. pontjának második mondata mellőzésére hívta fel a társaságot az 1997. évi CXLV. törvény (Ctv.) 13. § (2) bekezdés b) pontja alapján, mivel a kültag nevét és lakóhelyét a cégjegyzék tartalmazza, s ezzel ellentétes társasági szerződési rendelkezésnek nincs helye. A végzés értelmében a fentieket tartalmazó módosító okiratot és új egységes szerkezetű társasági szerződést is be kellett nyújtani.
A társaság jogi képviselője hiánypótlásában a végzés 1. pontjának eleget tett, a 2. és 3. pont vonatkozásában eltérő álláspontját fejtette ki. A taggyűlés összehívásának rendje és a megismételt taggyűlés vonatkozásában előadta, hogy a Gt. a betéti társaság esetén lehetővé teszi a taggyűlés jogintézményének rendszeresítését, annak szabályait viszont nem tartalmazza, és nem kívánja meg a megismételt taggyűlés jogintézményének szabályozását sem.
A hiánypótlásra felhívó végzés 3. pontjával kapcsolatosan előadta, hogy a kültag nevét és lakóhelyét a cégjegyzék nem tartalmazza, és ennek következtében nem alkalmazható a teljes felelősségre vonatkozó kivételes szabály. A társaság neve mozaikszó, amelyből a kültag nem azonosítható.
A cégbíróság 6. sorszámú végzésével a cég bejegyzés iránti kérelmét elutasította. Döntését azzal indokolta, hogy a társaság jogi képviselője a hiánypótlásra felhívó végzés 2. és 3. pontjában foglaltaknak nem tett eleget. Kifejtette, hogy amennyiben a betéti társaság a Gt. 89. § (1) bekezdése alapján úgy rendelkezik, hogy a formális kötöttség nélküli tagok gyűlése helyett legfőbb szervként taggyűlés működik, ebben az esetben a társasági szerződésben kötelező a taggyűlés működési, eljárási rendjének szabályozása. Ezek közé a kérdések közé tartozik - a bíróság álláspontja szerint - a társaság által is szabályozottakon túl az ülések határozatképessége és a határozatképtelenség esetén követendő eljárás. A társaság felhívás ellenére sem tett eleget a teljes körű és kötelező szabályozási kötelezettségének a taggyűlés működésével kapcsolatosan.
Nem tett eleget továbbá a társaság a végzés 3. pontjában foglaltaknak sem, vagyis annak, hogy mellőzzék a társasági szerződésből azt a rendelkezést, mely szerint "a kültagok megnevezése a cégjegyzékben nem szerepelhet". A Ctv. 13. § (2) bekezdés b) pontja alapján a kültag nevét és lakóhelyét a cégjegyzék tartalmazza. A jogi képviselő beadványa e körben téves, a hatályos jogszabályi rendelkezések alapján a társasági szerződés kifogásolt mondata a Ctv.-be ütközik. A jogi képviselőnek a kültag felelősségével kapcsolatos okfejtése jelen esetben irreleváns, mert a kültag neve nem a cégnévben, hanem a cégjegyzékben szerepel, amely nem eredményezi a kültag fokozott felelősségét.
Az elsőfokú bíróság végzése ellen a társaság jogi képviselője fellebbezést nyújtott be, melyben annak megváltoztatásával a társaság cégjegyzékbe történő bejegyzését kérte. Fellebbezésében a taggyűlés rendjének szabályozásával kapcsolatos korábbi álláspontját változatlanul fenntartotta, ugyanakkor előadta, hogy a bíróság végzésének a 3. pontjában szereplő felhívásnak - annak téves értelmezése miatt - nem tett eleget, ezért azt a fellebbezés mellékleteként csatolt pótszerződéssel pótolta; abban a társaság tagjai a szerződés 9. pontjának második mondatát a társasági szerződésből törölték.
A fellebbezés az alábbiakra tekintettel megalapozatlan.
A Gt. 101. § (3) bekezdése alapján alkalmazandó 89. § (1) bekezdése szerint a társasági szerződés úgy is rendelkezhet, hogy a társaságnál - annak legfőbb szerveként - taggyűlés működik. Ebben az esetben a társasági szerződésnek tartalmaznia kell a taggyűlés összehívásának, a határozathozatal eljárási rendjének a szabályait.
E körben rögzíti a másodfokú bíróság, hogy a Ctv. 40. §-a szerint a jogi személyiség nélküli cégek bejegyzési (változás-bejegyzési) ügyeiben a cégbíróság csak azt vizsgálja, hogy a bejegyzési kérelemben azok az adatok, amelyeknek bejegyzését az adott cégformára vonatkozóan a törvény előírja (12-14. §), megfelelnek-e a jogszabályok rendelkezéseinek, valamint, hogy a létesítő okirat, illetve módosításai tartalmazzák-e azokat az adatokat, amelyeket az adott cégformára vonatkozóan jogszabály előír, a bejegyzés elbírálásához szükséges - e törvény mellékletében meghatározott - okiratokat mellékelték-e és a törvény által előírt mértékű illetéket megfizették-e.
Egységes a bírói gyakorlat abban, hogy e rendelkezések alapján a cégbíróság jelen ügyben csak azt vizsgálhatta volna, hogy a létesítő okirat a kötelező tartalmi elemeket - tehát a taggyűlés intézményének bevezetése esetén annak összehívására és a határozathozatal eljárási rendjére vonatkozó szabályokat - tartalmazza-e, annak tartalmi megfelelőségének vizsgálata - még azok jogszabályba ütközése esetén - sem tartozik a cégbíróság hatáskörébe.
Erre tekintettel megalapozatlan volt a hiánypótló végzés 2. pontjába foglalt felhívás.
Helytálló volt azonban az elsőfokú bíróság hiánypótlást elrendelő végzésének arra vonatkozó felhívása, hogy töröljék a társasági szerződés azon mondatát, amely szerint "a kültagok megnevezése a cégjegyzékben nem szerepelhet". Helyesen hivatkozott az elsőfokú bíróság a hiánypótlásra felhívó, valamint az érdemi végzésében a Ctv. 13. § (2) bekezdés b) pontjára, amellyel a társasági szerződés hivatkozott mondata ellentétben áll.
A Ctv. 21. § (2) bekezdése alapján a cégbejegyzési eljárásban kötelező jogi képviseletre figyelemmel nem fogadható el a fellebbezésben kifejtett azon álláspont, hogy a jogi képviselő a bíróság felhívását félreértette, és annak ezért nem tett eleget. Megalapozott ezért az elsőfokú bíróság bejegyzési kérelmet elutasító végzése a hiánypótlásra felhívó végzés 3. pontjában foglaltak nem teljesítésére tekintettel.
A fellebbezéssel egyidejűleg benyújtott hiánypótlást a másodfokú bíróság a Ctv. 41. § (3) bekezdése alapján - amely szerint a cég a hiánypótlásra felhívó végzésben feltüntetett hiányokat a fellebbezési eljárásban nem pótolhatja joghatályosan - nem vehette figyelembe.
Mindezekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését a Ctv. 20. § (1) bekezdése és a Pp. 259. §-a szerint alkalmazandó Pp. 253. § (2) bekezdése alapján - részben módosított indokolással - helybenhagyta.
(Fővárosi Ítélőtábla 14. Cgf. 43.601/2004/2.)