adozona.hu
ÍH 2004.37
ÍH 2004.37
VÉGREHAJTÁS BT. (KKT.) TAGI RÉSZESEDÉSRE - FOGLALÁS BEJEGYZÉSE - BT. (KKT.) TAGI RÉSZESEDÉS FOGLALÁSI TILALMA - FOGLALÁS FELTÉTELE - BT. (KKT.) TAGI RÉSZESEDÉS FORGALOMKÉPTELENSÉGE - FELMONDÁSA BT. (KKT.) TAGSÁGI JOGVISZONYÁNAK HITELEZŐ ÁLTAL
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
P. P. önálló bírósági végrehajtó a 2003. január 13. napján kelt 95. V. 640/2002. számú foglalási jegyzőkönyv megküldésével megkereste a K. Szolgáltató és Kereskedelmi Betéti Társaság cégjegyzékét vezető Pest Megyei Cégbíróságot azzal, hogy K. G. beltag üzletrészét a betéti társaságban lefoglalta.
A cégbíróság a 2003. február 10. napján kelt 5. sorszámú végzésével a cégjegyzék 35. rovatába bejegyezte a cég tagja vagyoni részesedésének lefoglalását a foglalási jegyzőkönyv adatai szerint. A vég...
ÍH 2004.37 VÉGREHAJTÁS BT. (KKT.) TAGI RÉSZESEDÉSRE - FOGLALÁS BEJEGYZÉSE - BT. (KKT.) TAGI RÉSZESEDÉS FOGLALÁSI TILALMA - FOGLALÁS FELTÉTELE - BT. (KKT.) TAGI RÉSZESEDÉS FORGALOMKÉPTELENSÉGE - FELMONDÁSA BT. (KKT.) TAGSÁGI JOGVISZONYÁNAK HITELEZŐ ÁLTAL
I. A foglalás jogintézményének célja, hogy a lefoglalt ingóság későbbi értékesítésével lehetővé tegye a hitelezői követelés kielégítését. Erre figyelemmel a foglalás feltétele a vagyontárgy forgalomképessége. [1994. évi LIII. tv. (Vht.) 115. §; 118. §]
II. A betéti (közkereseti) társaságban fennálló tagi részesedés nem forgalomképes, így az le sem foglalható, a végrehajtást kérő azonban az adós tagsági viszonyát felmondhatja. Kizárólag így a tagsági jogviszony megszűnése miatt a társaság által kiadandó vagyoni járandóság követelések módjára történő lefoglalására van lehetőség. Erre figyelemmel a bt. (kkt.) tagi részesedésének "lefoglalása" sem jegyezhető be a cégjegyzékbe. [1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 91. §; 92. §; 101. § (3) bek.; 1994. évi LIII. tv. (Vht.) 101. § 104. §; 110-113. §; 132/A. §; 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 12. § (3) bek. k) pontja és (6) bek.]
P. P. önálló bírósági végrehajtó a 2003. január 13. napján kelt 95. V. 640/2002. számú foglalási jegyzőkönyv megküldésével megkereste a K. Szolgáltató és Kereskedelmi Betéti Társaság cégjegyzékét vezető Pest Megyei Cégbíróságot azzal, hogy K. G. beltag üzletrészét a betéti társaságban lefoglalta.
A cégbíróság a 2003. február 10. napján kelt 5. sorszámú végzésével a cégjegyzék 35. rovatába bejegyezte a cég tagja vagyoni részesedésének lefoglalását a foglalási jegyzőkönyv adatai szerint. A végzésben az szerepelt, hogy a változás bejegyzését a bíróság a cég kérelme alapján rendelte el.
Az elsőfokú bíróság végzése ellen a cég jogi képviselője terjesztett elő fellebbezést, melyben annak hatályon kívül helyezését és a vagyoni részesedés lefoglalásáról szóló rendelkezés törlését kérte. Érdemben arra hivatkozott, hogy betéti társaság esetében a tag által befizetett betét összege nem forgalomképes, így annak lefoglalására nincs jogszabályi lehetőség. A végrehajtónak az 1994. évi LIII. törvény (Vht.) 132/A. §-a szerint kellett volna eljárnia, erre tekintettel a végrehajtó intézkedésével szemben az adósa Vht. 217. §-ának (1) bekezdése alapján végrehajtási kifogással élt, amely ügyben döntés még nem született.
Kifogásolta, hogy az elsőfokú bíróság végzésének fejrésze szerint a változásokat a cég kérelmére rendelte el, amely nem fedi a valóságot, hiszen a végrehajtó megkeresése alapján történt a bejegyzés.
A fellebbezés alapos.
A 2000. évi CXXXVI. törvény 172. §-ával módosított, 2001. szeptember 1. napjától hatályos 1997. évi CXLV. törvény (Ctv.) 12. § (3) bekezdés k) pontja szerint a cégjegyzék valamennyi cég esetében tartalmazza a cég tagja (részvényese) vagyoni részesedésének lefoglalását.
A 12. § (6) bekezdése szerint a cégbíróság a végrehajtást (biztosítási intézkedést) elrendelő bíróság értesítése, illetve a bírósági végrehajtó által megküldött foglalási jegyzőkönyv alapján hivatalból jegyzi be és teszi közzé a (3) bekezdés j)-k) pontjában meghatározott adatokat.
E rendelkezéseknek a Ctv.-be való beiktatása - a törvény indokolása szerint - a hitelezők védelme és a cégnyilvántartás közhitelesége okán a cég elleni végrehajtás elrendelésével, valamint a cég tagja vagyoni részesedésének lefoglalásával a Vht. 101. § jogszabályi előírásai hatályosulásának lehetőségét teremtette meg.
A Vht. 101. §-a szerint a gazdálkodó szervezet vagyonából az adóst megillető vagyonrész, illetőleg üzletrész (a továbbiakban: üzletrész) lefoglalásáról a végrehajtó a foglalási jegyzőkönyv másolatának megküldésével értesíti a gazdálkodó szervezetet és a megyei mint cégbíróságot.
Az üzletrész lefoglalását a gazdálkodó szervezet bejegyzi a nyilvántartásba, a cégbíróság pedig a cégjegyzékbe.
A 2000. évi CXXXVI. törvény 65. §-a a Ctv. fenti módosításával egyidejűleg iktatta be a Vht. 132/A. §-át, amely szerint, ha az adósnak a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságban vagyonrésze van, a végrehajtó tájékoztatja a végrehajtást kérőt arról, hogy az adós tag helyett a rendes felmondás jogát gyakorolhatja. Ha a végrehajtást kérő a felmondást tartalmazó nyilatkozatát a végrehajtónak átadta, a végrehajtó megküldi azt a gazdasági társaságnak, egyúttal az adósnak a társasággal szemben a tagsági jogviszony megszűnése miatt fennálló követelését lefoglalja (110-113. §).
E rendelkezés teremtette meg a Vht. és az 1997. évi CXLIV. törvény (Gt.) 91. §-a előírásainak az összhangját. A Gt. 91. §-a szerint ugyanis a tag hitelezője a tag által a társaság tulajdonába adott vagyontárgyat, vagyoni értékű jogot biztosíték vagy kielégítés céljából nem veheti igénybe. A hitelező követelésének fedezetéül csak az a vagyonhányad szolgál, amely a tagot a társaság vagy a tagsági jogviszony megszűnése esetére megilleti.
Ha a hitelező e vagyonhányadra végrehajtást vezetett, a tagot megillető rendes felmondás jogát gyakorolhatja, de nem követelheti a tagnak járó vagyonhányad természetbeni kiadását.
A Fővárosi Ítélőtábla álláspontja szerint annak eldöntéséhez, hogy a fent idézett jogszabályi rendelkezések alapján a közkereseti társaság és a betéti társaság tagjának vagyoni hozzájárulása lefoglalható-e, és a foglalás ténye a cégjegyzékbe bejegyezhető-e, elsődlegesen a foglalás mint végrehajtási cselekmény célját kell vizsgálni. A Vht. főszabályként az ingóságok lefoglalását szabályozza azzal, hogy ezek a szabályok - ha a Vht. másként nem rendelkezik - a vagyoni értékű jogok, követelések lefoglalására is irányadóak. Ezért a Vht. az általánosabb jellegű rendelkezéseknél a vagyontárgy kifejezést használja.
A Vht. 104. § (3) bekezdése szerint a lefoglalt ingóságon elidegenítési és terhelési tilalom áll fenn. Az adós a lefoglalt ingóságot köteles gondosan megőrizni. A lefoglalt ingóság elhasználása, elzálogosítása, elidegenítése, megsemmisítése vagy a végrehajtás alól más módon való elvonása a Büntető Törvénykönyv szerint bűncselekmény.
A végrehajtást kérő számára tehát a foglalás egy olyan sajátos jogot jelent, amely lehetővé teszi a lefoglalt ingóságok későbbi értékesítésével a követelésének kielégítését. Mindezekből viszont egyértelműen következik, hogy a foglalás feltétele a vagyontárgy forgalomképessége. A Legfelsőbb Bíróság egyik eseti döntésében azt mondta ki, hogy az üdülőszövetkezeti részjegy nem tekinthető értékpapírnak, másra át nem ruházható, forgalomképtelen, értéktelen, bírósági végrehajtás alá nem vonható, ezért óvadék tárgyaként sem funkcionálhat. (Fpkf. VIII. 32.080/1996.)
A közkereseti társaságban és a Gt. 101. § (3) bekezdésében foglalt utaló szabály alapján a betéti társaságban fennálló tagsági jogviszony megszűnésének eseteit Gt. 92. §-a tartalmazza. E felsorolásban a vagyoni részesedés átruházása nem szerepel. Ennek alapján a betéti társaságban meglévő tagsági viszony, illetve vagyonrész nem forgalomképes, így a fenti jogszabályi rendelkezések egybevetéséből az következik, hogy az nem foglalható le, hanem a Vht. 132/A. §-ában szabályozott eljárás szerint vezethető rá végrehajtás. Ennek eredményeként az adósnak a társasággal szemben a tagsági jogviszony megszűnése miatt fennálló követelése az, ami lefoglalható a Vht. 110-113. §-aiban szabályozottak szerint.
A cégbíróság a cégjegyzékbe bejegyzendő adatokat főszabályként kérelemre, a törvényben meghatározott esetben hivatalból jegyzi be. A foglalási jegyzőkönyvnek a végrehajtó részéről a Vht. 101. §-a alapján történő megküldése nem minősül változás bejegyzési kérelemnek, tévedett ezért az elsőfokú bíróság, amikor a változást a "cég kérelmére" jegyezte be a cégjegyzékbe. A fent kifejtettek szerint viszont a foglalás ténye bejegyzésének hivatalból sem lett volna helye, ezért a cégbíróság bejegyzési eljárást le sem folytathatott volna.
Mindezekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését a Ctv. 20. § (1) bekezdése és a Pp. 259. §-a szerint alkalmazandó Pp. 251. § (1) bekezdése rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával hatályon kívül helyezte és az eljárást megszüntette.
(Fővárosi Ítélőtábla 14. Cgf. 41.169/2003/2.)