BH 2008.1.30

A késedelmi pótléktartozásról az adózót értesíteni kell; ennek hiányában az adózó nem valósíthatja meg a jogszerűtlen bejelentés elmulasztását [2002. évi XLIII. tv. 10. §].

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A felperes ügyvéd az egyszerűsített vállalkozói adó alanya.
A felperesnek az APEH Megyei Igazgatóságán adótartozása volt, amelyre 2005. május 4-én fizetési halasztást kapott 2005. augusztus 15-éig. A felperes ezt a kötelezettségét teljesítette. 2005. augusztus 24-én a felperes folyószámláján az adóhatóság 109 000 Ft késedelmi pótléktartozást tartott nyilván, amelyre 2005 szeptemberében azonnali beszedési megbízást bocsátottak ki, 71 400 Ft erejéig. Ezt az összeget a felperes számlájáról beha...

BH 2008.1.30 A késedelmi pótléktartozásról az adózót értesíteni kell; ennek hiányában az adózó nem valósíthatja meg a jogszerűtlen bejelentés elmulasztását [2002. évi XLIII. tv. 10. §].
A felperes ügyvéd az egyszerűsített vállalkozói adó alanya.
A felperesnek az APEH Megyei Igazgatóságán adótartozása volt, amelyre 2005. május 4-én fizetési halasztást kapott 2005. augusztus 15-éig. A felperes ezt a kötelezettségét teljesítette. 2005. augusztus 24-én a felperes folyószámláján az adóhatóság 109 000 Ft késedelmi pótléktartozást tartott nyilván, amelyre 2005 szeptemberében azonnali beszedési megbízást bocsátottak ki, 71 400 Ft erejéig. Ezt az összeget a felperes számlájáról behajtották. A bankszámlán további követelésre is lett volna fedezet. A végrehajtási osztály a felperest 2005. október 14-én arról értesítette, hogy a végrehajtási eljárást megszüntette, a tartozás rendezésre került. A fennmaradt 37 600 Ft késedelmi pótléktartozásról a felperes nem szerzett tudomást. Ezért nem tett olyan bejelentést 2005. december 20-áig az adóhatóságnak, mely szerint az EVA alanyiság feltételeinek nem felelt meg.
E bejelentés elmulasztása miatt az elsőfokú adóhatóság határozatával a felperest az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó adók nyilvántartásából 2005. december 31-ei hatállyal törölte.
A fellebbezés folytán eljáró alperes, mint másodfokú hatóság határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
A felperes keresetében e határozatok hatályon kívül helyezését kérte. A felperes arra hivatkozott, hogy az egyszerűsített vállalkozó adóról szóló, módosított 2002. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: EVA tv.) 10. § (4) bekezdése a nyilvántartott tartozás kiegyenlítetlensége kapcsán teszi kötelezővé az EVA alanyiságból való kijelentkezést, amely feltétel a közlés hiányában nem valósult meg. A késedelmi pótlékot ugyanis az adóhatóság állapítja meg, erről az adózót értesíteni kell. Ez az értesítés elmaradt, így nem állt fenn a 10. § (6) bekezdésében írt feltétel sem. A felperes nem jogsértően nem tett eleget bejelentési kötelezettségének.
Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte, és fenntartotta a határozatában foglaltakat.
A megyei bíróság ítéletével a felperes keresetének helyt adott, az alperes keresettel támadott határozatát az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte.
Az elsőfokú bíróság ítéletében ismertette a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket, így az EVA tv. 10. § (3), (4), (6) bekezdés, (26) bekezdését, valamint az adózás rendjéről szóló, módosított 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 4. § (3) bekezdés a) pontját, 43. § (1) bekezdését, 25. § (1) bekezdését, 26. § (1) bekezdését. E rendelkezések alapján megállapította, hogy a késedelmi pótléktartozás is adótartozásnak minősül, így a felperesnek valóban 2005. december 20-án olyan nyilvántartott adótartozása volt, amelyet bejelentési kötelezettség terhelt. Tekintettel azonban arra, hogy a késedelmi pótlék körében az adó-megállapítás főszabály szerint adóhatóság általi megállapítással történik, az adózó erről az adóhatóság értesítéséből szerezhet tudomást. Jelen ügyben az elsőfokú bíróság a rendelkezésre álló adatokat úgy értékelte, hogy a felperes részére bizonyított módon nem küldték meg az értesítést. A felperes ezt azért nem észlelhette, mivel augusztus 15-ét megelőzően egy összegben teljesítette az addigi összes adótartozását. A felperes a késedelmi pótlékból adódó adótartozásának nyilvántartásba vételéről ezért nem tudott, így az EVA tv. 10. § (6) bekezdésében hivatkozott jogszerűtlen bejelentés elmulasztás nem valósult meg. E feltétel hiányában viszont jogszabálysértő volt a felperesnek az EVA hatálya alá tartozó adózók nyilvántartásából való törlése, ezért az elsőfokú bíróság e határozatokat hatályon kívül helyezte.
A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. Kérte az ítélet hatályon kívül helyezését és a kereset elutasítását.
Az alperes kérelmében fenntartotta a jogi álláspontját, mely szerint a felperes nem tett eleget 2005. december 20-án nyilvántartott adótartozás bejelentési kötelezettségének. Az alperes továbbra is hivatkozott arról, hogy a késedelmi pótléktartozásról a felperes a jogszabályban előírt határidőben értesült ajánlott küldemény levélszekrény útján történő kézbesítéssel.
A felperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
Az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg a tényállást és helytálló volt az abból levont jogkövetkeztetése is.
A perben eldöntendő kérdés az volt, hogy jogszerű-e az az alperesi határozat, amely a felperest az EVA hatálya alá tartozó adózók nyilvántartásából törölte.
Az elsőfokú bíróság az alperessel egyezően, és a felperes által sem vitatottan megállapította, hogy a felperesnek 2005. december 20-án olyan nyilvántartott adótartozása volt, amelyet bejelentési kötelezettség terhelt. E megállapítást követően a Legfelsőbb Bíróság egyetértett az elsőfokú bíróság azon álláspontjával, miszerint vizsgálható volt az EVA törvény 10. § (6) és (4) bekezdésében írt feltételek megvalósulása. A perbeli esetben ugyanis az adótartozás késedelmi pótléktartozásból állt. A késedelmi pótlék nyilvántartása, illetőleg megállapítása eltér az önadózás rendszerén alapuló adóbevallás és adófizetési kötelezettség teljesítésétől.
E körben a Legfelsőbb Bíróság mindenben egyetértett az elsőfokú bíróság ítéletében megállapítottakkal, így helytállónak találta azt a megállapítást, hogy a rendelkezésre álló adatok figyelembevételével az alperes nem igazolta azt a tényt, hogy a felperes tudomást szerzett volna a késedelmi pótléktartozásáról. Ebből következően a felperes nem valósíthatta meg a jogszerűtlen bejelentés elmulasztás tényét. A felperes az adóhatóság értesítéséből tudomást szerzett arról, hogy a tartozás behajtása iránt indult végrehajtási eljárás a tartozás kiegyenlítése folytán megszűnt. Az adóhatóság az észrevételében maga is előadta, hogy a felperes 2005 októberében értesült az ellene folyt végrehajtási eljárás befejezéséről. Így az adóhatósági kötelező értesítés hiányában (melynek megtörténtét az eljárás során az alperes nem tudta igazolni) a felperes nem tudhatta, hogy további 37 600 Ft késedelmi pótlék tartozása állt fenn.
Mindezekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Kfv. I. 35.477/2006.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.