adozona.hu
BH+ 2008.1.28
BH+ 2008.1.28
A felszámolási eljárás kezdő időpontja után hitelező az, akinek követelését a felszámoló nyilvántartásba vette. A hitelező pedig jogosult a közbenső mérleget jóváhagyó végzés ellen fellebbezést benyújtani [1991. évi XLIX. tv. (továbbiakban: Cstv.) 3. § (1) bek. c) pontja, Pp. 240. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A megyei bíróság végzésével az adós IV. számú közbenső mérlegét és a kapcsolódó tartalékképzési javaslatot jóváhagyta. A végzést B. D. mint hitelező részére is kézbesítette, aki a határozat ellen fellebbezéssel élt.
Az ítélőtábla a fellebbezést hivatalból elutasította. Döntésének indoklása szerint a közbenső mérleg jóváhagyásáról rendelkező végzés azért került kézbesítésre B. D. részére, mert a felszámoló a nevezettet a közbenső mérlegben szerepeltette. B. D. hitelezői minősége a közbenső mé...
BH+ 2008.1.28 A felszámolási eljárás kezdő időpontja után hitelező az, akinek követelését a felszámoló nyilvántartásba vette. A hitelező pedig jogosult a közbenső mérleget jóváhagyó végzés ellen fellebbezést benyújtani [1991. évi XLIX. tv. (továbbiakban: Cstv.) 3. § (1) bek. c) pontja, Pp. 240. §].
A megyei bíróság végzésével az adós IV. számú közbenső mérlegét és a kapcsolódó tartalékképzési javaslatot jóváhagyta. A végzést B. D. mint hitelező részére is kézbesítette, aki a határozat ellen fellebbezéssel élt.Az ítélőtábla a fellebbezést hivatalból elutasította. Döntésének indoklása szerint a közbenső mérleg jóváhagyásáról rendelkező végzés azért került kézbesítésre B. D. részére, mert a felszámoló a nevezettet a közbenső mérlegben szerepeltette. B. D. hitelezői minősége a közbenső mérleg benyújtásának időpontjában azonban vitás volt, tekintettel arra, hogy a hitelezői igénye tárgyában a megyei bíróság által meghozott végzés ellen előterjesztett fellebbezést az ítélőtábla a közbenső mérleg benyújtásáig nem bírálta el, és a hitelezői igénye elutasítása tárgyában hozott elsőfokú végzés a közbenső mérleg benyújtásának időpontjáig nem emelkedett jogerőre. Az ítélőtábla azonban megállapította, hogy a hitelezői igény tárgyában hozott elsőfokú végzést időközben az ítélőtábla végzésével helybenhagyta azzal a pontosítással, hogy a hitelezői igény helyett a kifogást tekintette elutasítottnak. Az elutasítás oka az volt, hogy B. D. hitelezői igényt a felszámolás kezdő időpontjától számított 1 éven belül nem jelentett be a felszámolóhoz. Ezért az 1 éves jogvesztő határidőn túl bejelentett hitelezői igénye tárgyában a felszámoló nem mulasztott akkor, amikor a követelés nyilvántartásba vételét nem rendelte el és azt nem terjesztette vitatott hitelezői igényként a bíróság elé. A fentiekből következően B. D. a felszámolás alatt álló gazdasági társaságnak nem hitelezője, az eljárásban nem fél, az elsőfokú bíróság végzése reá rendelkezést nem tartalmaz, ezért fellebbezését a bíróság, mint nem jogosulttól származót a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 240. §-ának (1) bekezdése alapján hivatalból utasította el.
Az ítélőtábla fenti végzése ellen B. D. fellebbezést terjesztett elő, melyben a támadott határozat megváltoztatását, és a fellebbezési kérelmének történő helyt adást kérte. Fellebbezésében állította, hogy engedményezéssel megszerezte az eljárásban hitelezőként szereplő S. M. követelését és jogait, ezért - mint S. M. jogutódja - az eljárásban félként vesz részt. Becsatolta az engedményezési szerződést és az engedményezés felszámolóhoz történő bejelentését tartalmazó okirat másolatát, amely 2005. június 27-én kelt. Utalt arra is, hogy a társaság felszámolás előtti utolsó ügyvezetőjétől meghatalmazást kapott az ügyvezető Magyarországon történő képviseletére, és tőle üzletrészt is vásárolt. Emiatt olyan személynek minősül, akire a határozat rendelkezést tartalmaz. Az üzletrészre vonatkozóan hangsúlyozta, hogy ennek kapcsán peres eljárás van folyamatban a megyei bíróság előtt, ezért az üzletrészvásárlás még nem került bejegyzésre a cégnyilvántartásba. Álláspontja szerint, figyelemmel arra, hogy az üzletrészt per- teher- és igénymentesen vásárolta meg, és az APEH hitelezői követelése az üzletrészre is kihatással van, a közbenső mérleg jóváhagyásáról rendelkező végzés rá is vonatkozik. A közbenső mérleg ellen benyújtott fellebbezés annak tisztázására irányul, hogy az APEH követelés milyen jogviszonyból ered és milyen időpontban keletkezett.
A felszámoló a fellebbezésre nem tett észrevételt.
A fellebbezés alapos az alábbiak szerint.
A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 3. § (1) bekezdésének c) pontja értelmében a felszámolás kezdő időpontja után hitelező mindenki, akinek az adóssal szemben pénz- vagy pénzben kifejezett vagyoni követelése van, és azt a felszámoló nyilvántartásba vette.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság hivatalból beszerzett végzése alapján megállapította, hogy a fellebbezéssel támadott ítélőtáblai határozatban hivatkozott hitelezői igény nem azonos azzal a követeléssel, amit B. D. S. M.-tól szerzett meg engedményezési szerződés útján.
Tény, hogy S. M. a már korábban nyilvántartásba vett követelést Bernhard P. D.-ra átruházta, aki az átruházást a felszámolónak bejelentette, s a felszámoló őt jogutód hitelezőként nyilvántartásba vette. A IV. számú közbenső mérleg 3. pontja, a hitelezői követelés-bejelentések feldolgozása címszó alatt tartalmazza, hogy a harmadik mérleg fordulónapját követően került sor a fent hivatkozott engedményezésre. A közbenső mérleg 1. mellékletét képező hitelezői nyilvántartásban, a határidőben bejelentett követelések között, az 5. sorban található B. D. S. M-tól engedményezéssel megszerzett hitelezői igénye. Ez pedig a Cstv. 3. § (1) bekezdésének c) pontja értelmében azt jelenti, hogy B. D. hitelezőnek minősül, s ekként, mint fél [Cstv. 6. § (4) bekezdés] jogosult volt fellebbezni a IV. számú közbenső mérleget jóváhagyó végzés ellen. Az ítélőtábla tehát tévedett, amikor kizárólag az ítélőtábla végzéssel elbírált kifogás tekintetében vizsgálta B. D. hitelezői minőségét.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a többször módosított Cstv. 6. §-ának (3) bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 259. §-a és 252. § (3) bekezdése alapján a végzést hatályon kívül helyezte, és a másodfokú bíróságot utasította a fellebbezés érdemi elbírálására. (Legf. Bír. Fpk.XI.30.323/2007.)