BH+ 2008.1.49

Ha a gépjárművön jövedéki törvénysértést célzó átalakítást végeztek, elkobzásáról kell rendelkezni [2003. évi CXXVII. tv. 114. §, 119-120. §]

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

2005. szeptember 8-án, T. község külterületén - a határátkelőhely után - közúti ellenőrzés alá vonták a felperes által vezetett és tulajdonában lévő személygépkocsit. A járműbe a felperes Ukrajnában 97 liter benzint tankolt. A járművet és a benne lévő üzemanyagot az eljáró pénzügyőrök lefoglalták, szakértői vizsgálat alá vonták.
Az ellenőrzés eredményeként hozott elsőfokú határozatban a hatóság - jövedéki törvénysértés miatt - kötelezte a felperest 27 840 Ft jövedéki bírság, 36 774 Ft szakér...

BH+ 2008.1.49 Ha a gépjárművön jövedéki törvénysértést célzó átalakítást végeztek, elkobzásáról kell rendelkezni [2003. évi CXXVII. tv. 114. §, 119-120. §]
2005. szeptember 8-án, T. község külterületén - a határátkelőhely után - közúti ellenőrzés alá vonták a felperes által vezetett és tulajdonában lévő személygépkocsit. A járműbe a felperes Ukrajnában 97 liter benzint tankolt. A járművet és a benne lévő üzemanyagot az eljáró pénzügyőrök lefoglalták, szakértői vizsgálat alá vonták.
Az ellenőrzés eredményeként hozott elsőfokú határozatban a hatóság - jövedéki törvénysértés miatt - kötelezte a felperest 27 840 Ft jövedéki bírság, 36 774 Ft szakértői díj, 51 425 Ft szállítási és tárolási díj megfizetésére, elrendelte a 97 liter benzin, a jármű és a hozzá tartozó forgalmi engedély és indítókulcs elkobzását.
A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes határozatában az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Döntését a 2003. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Jöt.) 114. § (1) és (3) bekezdésében, 119. § (1) és (3) bekezdésében, 120. § (2) bekezdésében, a 918/83/EGK tanácsi rendeletben foglaltakra alapította.
A felperes keresetében a határozatok hatályon kívül helyezését és az elsőfokú hatóság új eljárásra kötelezését kérte, eljárási és anyagi jogszabálysértésekre hivatkozott.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Megállapította, hogy az alperes a tényállást tisztázta, a szakvéleménnyel megfelelően bizonyította, hogy az üzemanyagtartály átalakításra került. Helyesen járt el az alperes akkor, amikor a Jöt. 119. § (1) bekezdését is figyelembe véve a tényállás tisztázása után a Jöt. 120. § (2) bekezdésének megfelelően a jövedéki termék tárolására, szállítására használt eszközt elkobozta.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. A személygépkocsi elkobzására vonatkozó érdemi döntések tekintetében kérte a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, és az alperes határozatok megváltoztatásával az elkobzás mellőzését, vagy a jogerős ítéletnek és az alperes határozatának hatályon kívül helyezését az elsőfokú közigazgatási határozatokra is kiterjedően új eljárás elrendelése mellett.
Azzal érvelt, hogy a határozatok nem felelnek meg a Jöt. 120. § (1) bekezdésében foglaltaknak. A bíróság nem tett eleget tényállás tisztázási, indokolási kötelezettségének, határozata nem felel meg a Pp. 206. §-ában, 221. §-ában foglaltaknak. Álláspontjának alátámasztásaként hivatkozott a városi bíróság előtt 6/a.SZ.337/2006/3. szám alatt lefolytatott szabálysértési eljárás adataira.
Az alperes érdemi ellenkérelmet nem terjesztett elő.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A Legfelsőbb Bíróság a rendkívüli jogorvoslati eljárásban a rendelkezésére álló iratok alapján dönt, bizonyítást nem folytathat le és nincs helye a bizonyítékok ismételt egybevetésének, felülmérlegelésnek.
A Pp. 3. § (1)-(3) bekezdései értelmében a bíróság a jogvitát erre irányuló kérelem alapján bírálja el, a jogvita eldöntéséhez szükséges bizonyítékok rendelkezésre bocsátása a törvény eltérően rendelkezése hiányában a feleket terheli. A Pp. 163. § (1) bekezdésének rendelkezéséből következően a bíróságnak csak a jogvita eldöntése szempontjából ügydöntő tények tekintetében kell bizonyítást felvennie. A Pp. 164. § (1)-(2) bekezdései értelmében az ügy eldöntése szempontjából jelentős tények tekintetében a bizonyítási kötelezettség azt terheli, akinek érdekében áll, hogy azokat a bíróság valónak fogadja el. Jövedéki ügyben a bíróságnak hivatalbóli bizonyítási kötelezettsége nincs.
Az iratokból megállapíthatóan a közigazgatási eljárás során kirendelt szakértő véleményét az iratok adatai és a szemle eredményeként készítette el, amelyen a felperes és a jogi képviselője is jelen volt. A közigazgatási eljárás során kirendelt szakértő véleménye szerint az üzemanyagtartály jelentős mértékű házilagos átalakítása történt. Ennek következtében túltöltése (30 liter) szakszerűtlen és nem üzemszerű körülmények között került megvalósításra oly módon, hogy az üzemanyaggal történt feltöltés során a szükségszerűen gyártóműi eredeten kialakított és biztosított normál üzemi körülmények között nem hozzáférhető légüst nem megengedett módon kihasználásra került. Az átalakítások miatt a lefoglalt személygépkocsiban fellelt, módosított állapotú üzemanyagtartály nem felel meg a vonatkozó forgalomban tartás műszaki követelményeinek. A felperestől lefoglalt gépjármű "alapvetően eltér a gyártómű által kiállított állapottól".
Az alperes érdemi döntését e szakvéleményben foglaltakra alapította és határozatában indokát adta annak is, hogy a felperes újabb szakértő kirendelésére vonatkozó kérelmének mely okoknál fogva nem adott helyt. Ezért határozata megfelel a 2004. évi CXL. törvény 72. §-ában foglaltaknak. A felperes az elsőfokú peres eljárás során szakértő kirendelését nem kérte. A közigazgatási eljárás során kirendelt szakértő meghallgatására vonatkozó indítványt sem terjesztett elő. Az elsőfokú bíróságot az előzőekben részletezettekből következően nem terhelte a hivatalbóli bizonyítás kötelezettsége sem. Ennél fogva a felperes alaptalanul hivatkozott arra, hogy az elsőfokú bíróság nem tett eleget tényállás tisztázási bizonyítás felvételi kötelezettségének.
Rámutat a Legfelsőbb Bíróság arra, hogy az alapeljárás során a felperes nem hivatkozott a szabálysértési eljárásra és ezzel kapcsolatos egyéb adatokra sem. Ezért ezeket az elsőfokú bíróság érdemben nem vizsgálhatta, és a Legfelsőbb Bíróság sem vonhatta értékelési körébe.
A kifejtettekből következik, hogy az elsőfokú bíróság eljárása megfelelt a Pp. 206. § (1) bekezdésében és 221. §-ában foglaltaknak akkor, amikor a felperesi ellenbizonyítás hiányában a rendelkezésére álló iratok alapján döntött. Helyesen fogadta el a közigazgatási eljárás során beszerzett aggálymentes és egyéb adatokkal is alátámasztott szakértői véleményt ítélkezésének alapjául.
A szakvéleményben foglaltakat a Legfelsőbb Bíróság is a tényállás megállapításánál és a ténybeli és jogkövetkeztetések levonásánál irányadónak tekintette. A szakvéleményből okszerűen következik, hogy az átalakítás a jövedéki törvénysértés elkövetését célzó átalakításnak minősül még akkor is, ha e tekintetben a felperes nem tett elismerő nyilatkozatot, illetve ezt vitatja. Az átalakítások száma, jellege, és az a tény, hogy a tartály ezek folytán vált alkalmassá a jármű szabályos üzemanyagtartályában behozható mennyiséghez képest jelentős mértékű túltöltésre, megállapíthatóvá teszi a Jöt. 120. § (2) bekezdése szerinti törvényi tényállást. Nemcsak az ügyfél nyilatkozata, illetve vallomása minősül bizonyítási eszköznek, hanem a lefoglalt jármű üzemanyagtartálya és az erre vonatkozó aggálytalan szakvélemény is.
Kiemeli e körben a Legfelsőbb Bíróság, hogy a felperes a határátlépéskor tudatában volt a megnagyobbított üzemanyagtartálynak, mivel az ellenőrzéskor 97 liter külföldön tankolt üzemanyagot jelentett be. Tehát a cél az engedélyezettől eltérő, nagyobb mennyiségű üzemanyag behozatalára irányult. A Jöt. 120. § (2) bekezdése szerinti törvényi rendelkezés kötelezően alkalmazandó, ezért az alperes és a bíróság eljárása során méltányosságot nem gyakorolhat.
Az elsőfokú bíróság érdemben jogszerű döntést hozott és ítéletéből megállapíthatóan azt helyes indokokra alapította az elkobzást illetően. Ennél fogva a Legfelsőbb Bíróság nem tekintette az ügy érdemi eldöntésére is kiható lényeges eljárási jogszabálysértésnek, hogy e körben az elsőfokú ítélet indokolása nem oly mértékben részletes, mint a Legfelsőbb Bírósági ítéleté.
A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítélet felülvizsgálati kérelemmel támadott részét a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf.Bír. Kfv.I.35.399/2006.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!

Előfizetési csomagajánlataink

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.