adozona.hu
BH+ 2008.1.35
BH+ 2008.1.35
A szövetkezet közgyűlési határozatának megtámadása iránti perben a felperes kereshetőségi jogát (aktív perbeli legitimációját) nem szünteti meg az a tény, hogy a per alatt a felperes tagsági viszonya megszűnt [1992. évi I. tv. (továbbiakban: Szöv. tv.) 13. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes 2005. október 21-én érkeztetett keresetében a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény (Szöv. tv.) 13. §-a alapján a 2005. szeptember 21-i megismételt közgyűlésen hozott határozatok megsemmisítését kérte. Álláspontja szerint a közgyűlés összehívására, megtartására szabálytalanul került sor, kifogásolta továbbá, hogy a megismételt közgyűlés az eredeti közgyűlés időpontjához képest egy órával később került megtartásra.
Az alperes a kereset elutasítását kérte.
A felperes tagsági ...
BH+ 2008.1.35 A szövetkezet közgyűlési határozatának megtámadása iránti perben a felperes kereshetőségi jogát (aktív perbeli legitimációját) nem szünteti meg az a tény, hogy a per alatt a felperes tagsági viszonya megszűnt [1992. évi I. tv. (továbbiakban: Szöv. tv.) 13. §].
A felperes 2005. október 21-én érkeztetett keresetében a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény (Szöv. tv.) 13. §-a alapján a 2005. szeptember 21-i megismételt közgyűlésen hozott határozatok megsemmisítését kérte. Álláspontja szerint a közgyűlés összehívására, megtartására szabálytalanul került sor, kifogásolta továbbá, hogy a megismételt közgyűlés az eredeti közgyűlés időpontjához képest egy órával később került megtartásra.Az alperes a kereset elutasítását kérte.
A felperes tagsági viszonya az alperes szövetkezetben 2006 májusában kilépéssel megszűnt.
A megyei bíróság ítéletében a felperes keresetének részben helyt adott, és az alperes 2005. szeptember 21-én tartott közgyűlésen meghozott valamennyi határozatát megsemmisítette. Ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította, rendelkezett a perköltség viseléséről. Ítélete indokolásában többek között kifejtette a közgyűlés összehívására nem szabályszerűen került sor, mert az alperes alapszabálya értelmében a közgyűlés összehívását minden esetben szabályos igazgatósági ülésnek kell megelőznie, és erre nem került sor. Elfogadta a felperesnek azt a hivatkozását, hogy a legfőbb jogsérelem ami a határozatok folytán a felperest érte a törvényes működés szabályainak be nem tartása volt.
Az ítélőtábla ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a keresetet elutasította, rendelkezett az első- és másodfokú perköltség viseléséről. Ítélete indokolásában kifejtette, a Szöv. tv. 13. § (1) bekezdése értelmében a szövetkezet sérelmet szenvedett tagja támadhatja meg keresettel a szövetkezet jogsértő határozatát. A felperes tagsági viszonya az alperesi szövetkezetben azonban 2006 májusában kilépéssel megszűnt. A tagsági viszony megszűnése nem jelenti azt, hogy azzal az egykori tag és a szövetkezet között egyszerre megszűnne minden jogi kapcsolat, hiszen a Szöv. tv. 51. § (1) bekezdése értelmében a szövetkezet köteles a kilépett taggal elszámolni. Amennyiben a keresettel támadott határozatok a felperessel való elszámolást befolyásolni képes módon érintették volna, a szövetkezet vagyonával kapcsolatosak lennének a felperes kereshetőségi joga fennállna, függetlenül a tagsági viszony megszűnésétől. A perben támadott közgyűlési határozatok az alperes szövetkezet szervezetére, működésére, a vezető tisztségviselőinek személyére vonatkoznak, így bár a keresetlevél benyújtásának időpontjában a felperes kereshetőségi joga (aktív perbeli legitimációja) fennállt, de a tagsági viszony megszűnése a támadott határozatok tekintetében ennek megszűnéséhez vezetett, a felperesnek a Pp. 3. § (1) bekezdésében meghatározott érdekeltsége megszűnt.
Felperes felülvizsgálati kérelmében "a jogerős ítélet megváltoztatását és az alperes keresete szerinti marasztalását" kérte. Többek között hangsúlyozta, jogszabályváltozás miatt a felperes köteles volt a befektetett tőkéjét az alperes szövetkezetből kivonni, mert központi költségvetési szerv csak olyan gazdálkodó szervezetben vehet részt, amelyben többségi szavazata biztosítva van. Álláspontja szerint az elsőfokú ítélet jogszerűsége és a keresetlevél megalapozottsága semmilyen módon nem függ össze azzal, hogy időközben a felperes szövetkezeti tagsági viszonyát megszüntette. Hangsúlyozta, a jogerős ítélet jogsértő, a Szöv. tv. 13. § (1) bekezdésébe ütközik.
Alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában történő fenntartását kérte. Kifejtette, a másodfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy a felperes aktív perbeli legitimációja 2006 májusában megszűnt. Nem elégséges a felperes kereshetőségi jogának az eljárása kezdeményezésekor történő fennállása, hanem annak végig, az eljárás teljes időtartama alatt fenn kell állnia.
A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta és arra a megállapításra jutott, hogy az az alábbiak szerint jogszabálysértő.
A perben irányadó Szöv. tv. 13. § (1) bekezdés értelmében: "ha a szövetkezet tagja sérelmet szenvedett - ide nem értve a munkaviszony jellegű jogviszony keretében történő munkavégzéssel kapcsolatos sérelmet - a szövetkezet vagy szervei által hozott határozat folytán, amely e törvény rendelkezéseibe, más jogszabályba, az alapszabályba, vagy más önkormányzati szabályzatba ütközik, a tag kérheti a bíróságtól a jogsértő határozat felülvizsgálatát…………"
A Legfelsőbb Bíróság nem fogadta el a másodfokú bíróságnak azt a jogi álláspontját, miszerint a tag aktív perbeli legitimációja az adott határozatok vonatkozásában tagsági viszonya megszűnésével megszűnt. A Legfelsőbb Bíróság már több eseti döntésében kifejtette, - melyek bár a gazdasági társaságok tagjainak perlési jogosultságával összefüggésben születtek (Gf.II.30.635/2002., Gfv.X.30.277/2006/2.), de amelyeket szövetkezet esetén is megfelelően irányadónak kell tekinteni - a szövetkezet tagjának a Szöv. tv. 13. § (1) bekezdése szerinti perlési jogosultsága akkor is megmarad, ha a felperes tagsági viszonya a per folyamatban léte alatt megszűnik. A szövetkezeti törvény 13. § (1) bekezdés szerinti feltételnek a határozathozatal, illetve a keresetlevél benyújtása időpontjában kell fennállnia, a jogerős ítélet által hivatkozott Pp. 3. §-ának (1) bekezdése ezen jogértelmezéssel ellentétes rendelkezést nem tartalmaz.
A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet jogszabálysértőnek találta, ezért a Pp. 275. §-ának (4) bekezdése alapján azt hatályon kívül helyezte és a másodfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.
Az új eljárásban a másodfokú bíróságnak érdemben kell vizsgálnia a fellebbezésben, illetve a fellebbezési ellenkérelemben foglaltakat és jelen határozatban írtak figyelembevételével kell a döntését meghoznia.
A Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. § (5) bekezdése alapján a feleknek a felülvizsgálati eljárásban felmerült költségét csak megállapította, annak viseléséről a másodfokú bíróságnak kell döntenie. A felülvizsgálati eljárásban felülvizsgálati eljárási illeték megfizetésére, figyelemmel a felperes illetékmentességére nem került sor. (Legf.Bír. Gfv.X.30.271/2007.)