adozona.hu
BH 2007.12.406
BH 2007.12.406
A törvényben meghatározott feltételek mellett a biztosítót a gyógyászati segédeszköz ártámogatással való forgalmazására szerződéskötési kötelezettség terheli [Ptk. 198. §, 200. §, 206. §; 1997. évi LXXXIII. tv. 30. §, 33. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét - melyben az alperes szerződéskötési kötelezettsége alapján a gyógyászati segédeszköz árához nyújtandó támogatási szerződés létrehozására és tartalmának az alperes felmondásával megszűnt korábbi szerződéssel azonos meghatározására kérte a bíróságot - elutasította. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (továbbiakban: Ebtv.) 30. § (2) bekezdésének a törvény 33. § (1) bekezdésével és a 32. § (2) bekezdésével összefüg...
BH 2007.12.406 A törvényben meghatározott feltételek mellett a biztosítót a gyógyászati segédeszköz ártámogatással való forgalmazására szerződéskötési kötelezettség terheli [Ptk. 198. §, 200. §, 206. §; 1997. évi LXXXIII. tv. 30. §, 33. §].
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét - melyben az alperes szerződéskötési kötelezettsége alapján a gyógyászati segédeszköz árához nyújtandó támogatási szerződés létrehozására és tartalmának az alperes felmondásával megszűnt korábbi szerződéssel azonos meghatározására kérte a bíróságot - elutasította. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (továbbiakban: Ebtv.) 30. § (2) bekezdésének a törvény 33. § (1) bekezdésével és a 32. § (2) bekezdésével összefüggő értelmezése útján azt az álláspontot alakította ki, hogy a jogszabályok rendelkezéseiből nem lehet olyan következtetésre jutni, miszerint az alperest szerződéskötési kötelezettség terheli. A bíróság ezért a Ptk. 206. §-ának (1) bekezdésében előírt feltétel hiányában a felek között a szerződést nem hozhatja létre.A felperes fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet indokai alapján hagyta helyben.
A jogerős ítélet hatályon kívül helyezése és a keresetének helyt adó felülvizsgálati határozat hozatala érdekében a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. Az ítélet jogszabálysértését az Ebtv. 30. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés téves értelmezésében, és a Ptk. 206. §-ának (1) bekezdése jogsértő mellőzésében jelölte meg.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában fenntartására irányult.
Azt az eljárások folyamán kifejtett álláspontját hangsúlyozta, hogy önmagában kizárja a szerződéskötési kötelezettséget, ha jogszabály lehetővé teszi a szerződés felmondással történő megszüntetését.
A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a felülvizsgálat Pp. 275. §-ának (2) bekezdésében meghatározott korlátai között vizsgálva megállapította, hogy a felperes rendkívüli perorvoslati kérelme az alábbiak következtében megalapozott.
A felülvizsgálati kérelem alapján a Legfelsőbb Bíróságnak abban a kérdésben kellett állást foglalni, hogy terheli-e az alperest a Ptk. 198. §-ának (2) bekezdésében meghatározott szerződéskötési kötelezettség. Ennek eldöntéséhez vizsgálni kellett az ártámogatási szerződés jogi természetét.
Az Ebtv. 21. §-a alapján a biztosított jogosult a gyógyászati segédeszköz árához nyújtott támogatásra, ha ennek kiszolgálására - egyéb feltételek mellett - a MEP-el erre szerződött forgalmazónál kerül sor. Az Ebtv. 30. §-ának (2) bekezdésének jelen ügyben alkalmazandó előírása értelmében a MEP a gyógyászati segédeszköz árhoz nyújtott támogatással történt forgalmazására szerződést köt a szolgáltatóval, amennyiben fennállnak a törvényhely a)-b)-c) pontjában megkívánt együttes személyi és tárgyi feltételek.
A szerződés tárgya az Ebtv. 30. §-ának (2) bekezdésének megfelelően a gyógyászati segédeszközök forgalmazása és azoknak harmadik személy biztosítottak részére való kiszolgálása. Az egészségbiztosító és a szolgáltató szerződése kihat a biztosítottra, aki ártámogatásra - egyéb feltételek mellett - csak akkor jogosult, ha a szolgáltatást az egészségbiztosítóval szerződött vállalkozótól veszi igénybe. A törvény tehát a szolgáltatónak nyújtott támogatással végeredményben a biztosított érdekeit helyezi előtérbe.
Az Ebtv. a továbbiakban - a 33. §-ában és a 38. §-ában - meghatározza a gyógyászati segédeszköz forgalmazójával kötendő szerződés kötelező tartalmi elemeit, a szerződés mellékleteinek tartalmát, majd a kiszolgálás, forgalmazás biztosító általi ellenőrzésének szabályait.
Mindezek kiemelése mellett a Legfelsőbb Bíróság megállapítja, hogy a MEP-el kötendő támogatási szerződés jogi természetét illetően közszolgáltatási szerződés, amelynek tartalmát, így a nyújtandó szolgáltatást, az elszámolás feltételeit és az ellenőrzés rendjét a törvény eltérést nem engedő módon határozza meg.
A Ptk. 198. §-ának (2) bekezdését összevetve az Ebtv. előbb hivatkozott rendelkezéseivel, a Legfelsőbb Bíróság azt az álláspontot foglalja el, hogy a kötelező egészségbiztosítás idevonatkozó szabályai az ismertetett feltételek fennállása esetére a biztosító szerződéskötési kötelezettségét írják elő.
Erre a kötelezettségre nincs hatással a felek szerződésének a jogszabály által meghatározotton túli, a Ptk. 200. §-ának (1) bekezdésébe foglalt szerződési szabadság keretébe illeszkedő további, pl. a szerződés felmondással való megszüntetésére vonatkozó tartalma.
Az ismertetett indokok alapján a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályok megsértésével utasította el a felperes keresetét. Az Ebtv. 30. §-ának (2) bekezdésében meghatározott szerződéskötési kötelezettség következményeként, az egészségbiztosító az Ebtv.-ben meghatározott feltételek fennállta esetén csak a Ptk. 206. § (1) bekezdésének második fordulatára hivatkozással zárkózhat el a szerződéskötés elől. A Legfelsőbb Bíróság az érdemi döntéshez szükséges tények hiánya miatt a jogerős ítéletet - az elsőfokú ítéletre kiterjedően - hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. Ennek keretében az elsőfokú bíróságnak vizsgálnia kell a szerződés létrehozásához szükséges, a jogszabály által előírt feltételek fennállását, majd be kell szereznie a szerződés hiányzó, de lényeges elemeket tartalmazó mellékleteit, és ennek alapján dönteni a szerződés Ptk. 206. §-a szerinti létrehozása tárgyában.
(Legf. Bír. Pfv. VIII. 20.897/2006.)