BH 2019.6.177

A felszámolási eljárásban a hitelezői igények bejelentésére nyitva álló - anyagi jogi jellegű - határidőben az igény bejelentése mellett a hozzá kapcsolódó nyilvántartásba vételi díjat is meg kell fizetni [1991. évi XLIX. tv. (Cstv.) 46. § (5) és (7) bek., 1952. évi III. tv. (rPp.) 105. § (4) bek.].

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

[1] Az adós felszámolását a bíróság a 2017. október 25-én közzétett végzésével indította meg, felszámolóként az M. Kft. került kirendelésre.
[2] A hitelező a 40 napos bejelentési határidő utolsó napján 17.59 perckor adta postára a hitelezőiigény-bejelentést tartalmazó levelét, mellyel egyidejűleg a felszámoló részére okirattal igazolta, hogy a számlavezető pénzintézetének ugyanezen a napon 16.50 perckor (Igazolás átutalási megbízás teljesítéséről - kifogás melléklete) a nyilvántartásba vétel...

BH 2019.6.177 A felszámolási eljárásban a hitelezői igények bejelentésére nyitva álló - anyagi jogi jellegű - határidőben az igény bejelentése mellett a hozzá kapcsolódó nyilvántartásba vételi díjat is meg kell fizetni [1991. évi XLIX. tv. (Cstv.) 46. § (5) és (7) bek., 1952. évi III. tv. (rPp.) 105. § (4) bek.].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] Az adós felszámolását a bíróság a 2017. október 25-én közzétett végzésével indította meg, felszámolóként az M. Kft. került kirendelésre.
[2] A hitelező a 40 napos bejelentési határidő utolsó napján 17.59 perckor adta postára a hitelezőiigény-bejelentést tartalmazó levelét, mellyel egyidejűleg a felszámoló részére okirattal igazolta, hogy a számlavezető pénzintézetének ugyanezen a napon 16.50 perckor (Igazolás átutalási megbízás teljesítéséről - kifogás melléklete) a nyilvántartásba vételi díj megfizetésére átutalási megbízást adott.
[3] A felszámoló a hitelező igényét a határidőn túl benyújtott igények között vette nyilvántartásba.

Kifogás, a felszámoló ellenkérelme
[4] A hitelező kifogásában kérte egyebek mellett, hogy a bíróság semmisítse meg a felszámoló határidőn túli igények közé való besorolását és új intézkedésként kötelezze a hitelező követelésének a határidőben benyújtott igények között történő nyilvántartásba vételére.
[5] A felszámoló kérte a kifogás elutasítását. Kifejtette, hogy a határidőben való nyilvántartásba vételhez nem elegendő a számlavezető pénzintézet részére a nyilvántartásba vételi díj tekintetében az átutalási megbízást kiadni, a díjat a 40 napos határidőn belül ténylegesen meg is kell fizetni a törvényszék Gazdasági Hivatalához. A perben releváns időszakban hatályos, a pénzforgalom lebonyolításáról szóló 18/2009. (VIII. 6.) MNB rendelet (a továbbiakban: MNB rendelet) 11. § (1) bekezdésére hivatkozott, mely szerint a felek eltérő rendelkezésének hiányában a fizetési megbízás azon a napon teljesül, amikor a pénzösszeget a kedvezményezett fizetési számláján jóváírják.

Az első- és a másodfokú bíróság határozata
[6] Az elsőfokú bíróság a kifogást elutasította. Álláspontja szerint a nyilvántartásba vételi díjnak a 40 napos határidőn belül be is kell érkeznie a Gazdasági Hivatalhoz, nem elegendő, ha a határidő utolsó napján intézkedik az átutalás érdekében a hitelező.
[7] A kifogást előterjesztő fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta.
[8] A végzés indokolásában - utalva a BH 2015.15. számú döntésben kifejtettekre, mely szerint a hitelezőiigény-bejelentésnek és a nyilvántartásba vételi díj befizetésének is meg kell történnie 40 napon belül - hangsúlyozta, hogy nem lehet a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (rPp.) 105. § (4) bekezdését a nyilvántartásba vételi díj vonatkozásában alkalmazni, mert az nem beadvány, ajánlott küldeményként nem adható postára.
[9] Nem vitásan a 40 napos határidőt követően érkezett be a gazdasági hivatal számlájára a befizetés, ezért nem jogszabálysértő a felszámoló intézkedése, mellyel a határidőn túl érkezett hitelezői igények közé vette nyilvántartásba a hitelező követelését.

Felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
[10] A kifogást előterjesztő felülvizsgálati kérelmében kérte a jogerős végzés hatályon kívül helyezését, az elsőfokú végzés megváltoztatását, a felszámoló nyilvántartásba vételre vonatkozó nyilatkozatainak megsemmisítését, és a felszámolónak a hitelezői igény 40 napos határidőn belül bejelentett hitelezői igényként való besorolására kötelezését. Másodlagosan a jogerős végzés hatályon kívül helyezését, és a felszámoló nyilvántartásba vételre vonatkozó nyilatkozatainak megsemmisítését, valamint a felszámoló új intézkedés megtételére kötelezését kérte.
[11] Állította, hogy a jogerős végzés sérti a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 28. § (2) bekezdés f) pontját, 37. § (1) bekezdését, 46. § (7) bekezdését, valamint az rPp. 105. § (4) bekezdését.
[12] Hangsúlyozta, a felülvizsgálati eljárásban eldöntendő jogkérdés az, hogy a hitelezői igény bejelentéséhez kapcsolódó nyilvántartásba vételi díj befizetésének határideje eljárásjogi határidő-e, és ebben az esetben a határidő számítása során alkalmazandó-e az rPp. 105. § (4) bekezdése.
[13] Álláspontja szerint az ítélőtábla tévesen alkalmazta az rPp. 105. § (4) bekezdését kizárólag a beadványokra. A Cstv. ugyanis a nyilvántartásba vételi díj befizetése mint eljárásjogi aktus kapcsán nem tartalmaz speciális szabályokat, az a hitelezőiigény-bejelentéshez kapcsolódik, annak jogi sorsát osztja. A hitelezőiigény-bejelentés határideje pedig eljárásjogi jellegű, a határidő számítása során tehát az rPp. 105. § (4) bekezdése alkalmazható.
[14] Ha a jogerős végzésben írt jogértelmezés helyes lenne, a nyilvántartásba vételi díj befizetéséhez szigorúbb elvárást fűzne a gyakorlat, mint magához a hitelezőiigény-bejelentéshez. A Cstv. azonban nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely az rPp. 105. § (4) bekezdésének alkalmazhatóságát e vonatkozásban kizárná. Nem értelmezhető szűkítően ez a jogszabályi rendelkezés kizárólag azért, mert abban a beadvány szó szerepel.
[15] Az rPp. 105. § (4) bekezdésében a beadványokra vonatkozó rendelkezésnek - analógia útján történő értelmezés alapján - megfelel az az eljárásjogi cselekmény, és az így határidőben teljesítettnek minősül, ha a fél a teljesítéséhez szükséges valamennyi intézkedést kifejtette, azaz még a határidő utolsó napján kiadott feladási igazolással rendelkezik a nyilvántartásba vételi díj átutalása vonatkozásában.
[16] A felszámoló felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős végzés hatályában való fenntartását kérte.

A Kúria döntése és jogi indokai
[17] A Kúria a jogerős végzést a Cstv. 6. § (3) bekezdése alapján alkalmazandó rPp. 275. § (2) bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta felül, és megállapította, hogy az a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okokból nem jogszabálysértő.
[18] A felülvizsgálati eljárásban a Kúriának abban a jogkérdésben kellett állást foglalnia, a felszámolási eljárásban való hitelezővé válás feltételeinek teljesítésére a törvényben előírt határidő anyagi jogi vagy eljárásjogi határidőnek minősül-e.
[19] A Kúria egyetért a hitelezővel abban, hogy a hitelezővé válás két feltétele - a felszámolóhoz történő bejelentkezés és a nyilvántartásba vételi díj befizetése - teljesítésére előírt határidő értelmezése csak egységesen történhet: tehát vagy anyagi jogi határidőnek kell tekinteni, és akkor a hitelezői igény felszámolóhoz való érkezésének, valamint a nyilvántartásba vételi díj gazdasági hivatalhoz való beérkezésének is meg kell történnie a határidőn belül, vagy eljárásjogi határidőnek, és akkor elegendő az rPp. 105. § (4) bekezdése alapján az utolsó napon teljesíteni a feltételeket.
[20] A Kúria Gfv.VII.30.201/2018/4. számú határozatában kifejezetten vizsgálta a hitelezőiigény-bejelentésre nyitva álló határidő jogi jellegét, és megállapította, hogy a felszámolási eljárásban az igényérvényesítés a Cstv. 28. § (2) bekezdés f) pontjából, 37. § (1) és (2) bekezdéséből, valamint 46. § (5) bekezdéséből következően - az itt nem irányadó esetek kivételével - hitelezőiigény-bejelentéssel történik.
A hitelezői igények bejelentésének határidejét a Cstv. 28. § (1) bekezdés f) pontja a felszámolást elrendelő végzés közzétételétől számított 40 napban határozza meg. A felszámolónak a Cstv. 37. § (1) bekezdése értelmében a felszámolás közzétételétől számított 40 napon túl, de 180 napon belül bejelentett igényeket is nyilvántartásba kell vennie, ezeknek az igényeknek a kielégítésére azonban - az egyezségkötést kivéve - csak akkor kerülhet sor, ha a felszámolási eljárás alatt keletkezett, felszámolási költségnek minősülő, valamint a 40 napos határidőben bejelentett igények kielégítése után van rá vagyoni fedezet. A 180 napos határidő elmulasztása a Cstv. 37. § (3) bekezdése szerint jogvesztéssel jár.
Mivel a hitelezőiigény-bejelentés a követelés, a hitelezőt megillető alanyi jog érvényesítését jelenti, az igénybejelentési határidő - a jogintézmény természeténél fogva - anyagi jogi határidőnek minősül.
Kétségtelen, hogy a Cstv. 6. § (3) bekezdése a felszámolási eljárásban is megfelelően alkalmazni rendeli az rPp. szabályait, ez a rendelkezés azonban csak az eljárási kérdésekre, tehát alapvetően a felszámolási eljárásnak a bíróság előtti szakaszára vonatkozik. A hitelezőiigény-bejelentési határidő számítása során ezért az rPp. szabályai nem alkalmazhatóak. E vonatkozásban a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 8:3. §-át kell alapul venni. E szabály az rPp. 105. § (4) bekezdéséhez hasonló rendelkezést nem tartalmaz. A határidő elmulasztásának következményei alól a hitelezőt nem mentesíti az, hogy az igénybejelentését a határidő utolsó napján postára adta.
[21] A Kúria fenntartja a hivatkozott határozatában kifejtett álláspontját azzal, hogy ebből következően nemcsak a hitelezői igény bejelentésének, hanem a hozzá kapcsolódó nyilvántartásba vételi díj befizetésének is meg kell történnie a határidőn belül, azaz a díjnak meg kell érkeznie a gazdasági hivatal számlájára.
[22] A Kúria utal az MNB rendelet 5. § (1) bekezdésében foglaltakra, mely szerint a pénzforgalmi szolgáltató meghatározza a munkanapon belül azt a kezdő és záró időpontot, amelyek között a fizetési megbízásokat átveszi; ezen belül meghatározza azt a végső benyújtási határidőt, ameddig az átvett fizetési megbízások teljesítéséből rá háruló feladatokat - ha az ügyfél későbbi határidőt nem jelöl meg vagy törvény és e rendelet eltérően nem rendelkezik - a tárgynapon teljesíti. A végső benyújtási határidő és a záró időpont között átvett fizetési megbízások, valamint a nem munkanapon beérkezett fizetési megbízások teljesítéséből rá háruló feladatokat - ha az ügyfél későbbi határidőt nem jelöl meg vagy e rendelet eltérően nem rendelkezik - a pénzforgalmi szolgáltató legkésőbb a következő munkanapon teljesíti. E szabály értelmében, ha a hitelező az utolsó napon, a végső benyújtási határidőt megelőzően benyújtja a fizetési megbízást, akkor a bank azt még a tárgynapon teljesíti. Ha erre esetlegesen a bank hibájából nem kerül sor, a felszámolási eljárásban ilyenkor is úgy kell tekinteni, hogy a hitelezővé válás egyik feltétele csak határidőn túl került teljesítésre. A hitelező ilyen esetben a bankkal szemben kártérítési igénnyel léphet fel, ha ennek feltételei egyébként fennállnak.
[23] A kifejtett indokokra tekintettel a Kúria a jogerős végzést az rPp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Kúria Gfv. VII. 30.468/2018.)

* * *
TELJES HATÁROZAT
A tanács tagjai: Dr. Farkas Attila a tanács elnöke
Dr. Csőke Andrea előadó bíró
Dr. Gáspár Mónika bíró
Az adós: A- Korlátolt Felelősségű Társaság "felszámolás alatt"
A felszámoló: M Kft.
A felszámoló jogi képviselője: Dr. J. Nagy Viktória Ügyvédi Iroda, ügyintéző: dr. J. Nagy Viktória ügyvéd
A kifogást benyújtó hitelező: C. Zrt.
A hitelező jogi képviselője: Reichardt Ügyvédi Iroda, ügyintéző: dr. Reichardt Ágnes ügyvéd
Az eljárás tárgya: kifogás felszámolási eljárásban
Az elsőfokú bíróság neve és az ügy száma:
Zalaegerszegi Törvényszék 10.Fpkh.1/2018/10.
A másodfokú bíróság neve és a felülvizsgálni kért jogerős végzés száma:
Pécsi Ítélőtábla Fpkhf.IV.45.078/2018/2.
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a kifogást előterjesztő hitelező

Rendelkező rész
A Kúria a jogerős végzést hatályában fenntartja.
Kötelezi a hitelezőt, hogy 15 napon belül fizessen meg a felszámolónak 25.400 (huszonötezer-négyszáz) Ft felülvizsgálati eljárási költséget.
A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] Az adós felszámolását a bíróság a 2017. október 25-én közzétett végzésével indította meg, felszámolóként az M. Kft. került kirendelésre.
[2] A hitelező a 40 napos bejelentési határidő utolsó napján 17.59 perckor adta postára a hitelezői igénybejelentést tartalmazó levelét, mellyel egyidejűleg a felszámoló részére okirattal igazolta, hogy a számlavezető pénzintézetének ugyanezen a napon 16.50 perckor (Igazolás átutalási megbízás teljesítéséről - kifogás melléklete) a nyilvántartásba vételi díj megfizetésére átutalási megbízást adott.
[3] A felszámoló a hitelező igényét a határidőn túl benyújtott igények között vette nyilvántartásba.

Kifogás, a felszámoló ellenkérelme
[4] A hitelező kifogásában kérte egyebek mellett, hogy a bíróság semmisítse meg a felszámoló határidőn túli igények közé való besorolását és új intézkedésként kötelezze a hitelező követelésének a határidőben benyújtott igények között történő nyilvántartásba vételére.
[5] A felszámoló kérte a kifogás elutasítását. Kifejtette, hogy a határidőben való nyilvántartásba vételhez nem elegendő a számlavezető pénzintézet részére a nyilvántartásba vételi díj tekintetében az átutalási megbízást kiadni, a díjat a 40 napos határidőn belül ténylegesen meg is kell fizetni a törvényszék Gazdasági Hivatalához. A 18/2009. (VIII.6.) MNB rendelet (a továbbiakban: MNB rendelet) 11. § (1) bekezdésére hivatkozott, mely szerint a felek eltérő rendelkezésének hiányában a fizetési megbízás azon a napon teljesül, amikor a pénzösszeget a kedvezményezett fizetési számláján jóváírják.

Az első- és a másodfokú bíróság határozata
[6] Az elsőfokú bíróság a kifogást elutasította. Álláspontja szerint a nyilvántartásba vételi díjnak a 40 napos határidőn belül be is kell érkeznie a Gazdasági Hivatalhoz, nem elegendő, ha a határidő utolsó napján intézkedik az átutalás érdekében a hitelező.
[7] A kifogást előterjesztő fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta.
[8] A végzés indokolásában - utalva a BH 2015.15. számú döntésben kifejtettekre, mely szerint a hitelezői igénybejelentésnek és a nyilvántartásba vételi díj befizetésének is meg kell történnie 40 napon belül - hangsúlyozta, hogy nem lehet a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (rPp.) 105. § (4) bekezdését a nyilvántartásba vételi díj vonatkozásában alkalmazni, mert az nem beadvány, ajánlott küldeményként nem adható postára.
[9] Nem vitásan a 40 napos határidőt követően érkezett be a gazdasági hivatal számlájára a befizetés, ezért nem jogszabálysértő a felszámoló intézkedése, mellyel a határidőn túl érkezett hitelezői igények közé vette nyilvántartásba a hitelező követelését.

Felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
[10] A kifogást előterjesztő felülvizsgálati kérelmében kérte a jogerős végzés hatályon kívül helyezését, az elsőfokú végzés megváltoztatását, a felszámoló nyilvántartásba vételre vonatkozó nyilatkozatainak megsemmisítését, és a felszámolónak a hitelezői igény 40 napos határidőn belül bejelentett hitelezői igényként való besorolására való kötelezését. Másodlagosan a jogerős végzés hatályon kívül helyezését, és a felszámoló nyilvántartásba vételre vonatkozó nyilatkozatainak megsemmisítését, valamint a felszámoló új intézkedés megtételére való kötelezését kérte.
[11] Állította, hogy a jogerős végzés sérti a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 28. § (2) bekezdés f) pontját, 37. § (1) bekezdését, 46. § (7) bekezdését, valamint az rPp. 105. § (4) bekezdését.
[12] Hangsúlyozta, a felülvizsgálati eljárásban eldöntendő jogkérdés az, hogy a hitelezői igény bejelentéséhez kapcsolódó nyilvántartásba vételi díj befizetésének határideje eljárásjogi határidő-e, és ebben az esetben a határidő számítása során alkalmazandó-e az rPp. 105. § (4) bekezdése.
[13] Álláspontja szerint az ítélőtábla tévesen alkalmazta az rPp. 105. § (4) bekezdését kizárólag a beadványokra. A Cstv. ugyanis a nyilvántartásba vételi díj befizetése, mint eljárásjogi aktus kapcsán nem tartalmaz speciális szabályokat, az a hitelezői igénybejelentéshez kapcsolódik, annak jogi sorsát osztja. A hitelezői igénybejelentés határideje pedig eljárásjogi jellegű, a határidő számítása során tehát az rPp. 105. § (4) bekezdése alkalmazható.
[14] Ha a jogerős végzésben írt jogértelmezés helyes lenne, a nyilvántartásba vételi díj befizetéséhez szigorúbb elvárást fűzne a gyakorlat, mint magához a hitelezői igénybejelentéshez. A Cstv. azonban nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely az rPp. 105. § (4) bekezdésének alkalmazhatóságát e vonatkozásban kizárná. Nem értelmezhető szűkítően ez a jogszabályi rendelkezés kizárólag azért, mert abban a beadvány szó szerepel.
[15] Az rPp. 105. § (4) bekezdésében a beadványokra vonatkozó rendelkezésnek - analógia útján történő értelmezés alapján - megfelel az az eljárásjogi cselekmény, és az így határidőben teljesítettnek minősül, ha a fél a teljesítéséhez szükséges valamennyi intézkedést kifejtette, azaz még a határidő utolsó napján kiadott feladási igazolással rendelkezik a nyilvántartásba vételi díj átutalása vonatkozásában.
[16] A felszámoló felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős végzés hatályában való fenntartását kérte.

A Kúria döntése és jogi indokai
[17] A Kúria a jogerős végzést a Cstv. 6. § (3) bekezdése alapján alkalmazandó rPp. 275. § (2) bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta felül, és megállapította, hogy az a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okokból nem jogszabálysértő.
[18] A felülvizsgálati eljárásban a Kúriának abban a jogkérdésben kellett állást foglalnia, a felszámolási eljárásban való hitelezővé válás feltételeinek teljesítésére a törvényben előírt határidő anyagi jogi vagy eljárásjogi határidőnek minősül-e.
[19] A Kúria egyetért a hitelezővel abban, hogy a hitelezővé válás két feltétele - a felszámolóhoz történő bejelentkezés és a nyilvántartásba vételi díj befizetése - teljesítésére előírt határidő értelmezése csak egységesen történhet: tehát vagy anyagi jogi határidőnek kell tekinteni, és akkor a hitelezői igény felszámolóhoz való érkezésének, valamint a nyilvántartásba vételi díj gazdasági hivatalhoz való beérkezésének is meg kell történnie a határidőn belül, vagy eljárásjogi határidőnek, és akkor elegendő az rPp. 105. § (4) bekezdése alapján az utolsó napon teljesíteni a feltételeket.
[20] A Kúria Gfv.VII.30.201/2018/4. számú határozatában kifejezetten vizsgálta a hitelezői igénybejelentésre nyitva álló határidő jogi jellegét, és megállapította, hogy a felszámolási eljárásban az igényérvényesítés a Cstv. 28. § (2) bekezdés f) pontjából, 37. § (1) és (2) bekezdéséből, valamint 46. § (5) bekezdéséből következően - az itt nem irányadó esetek kivételével - hitelezői igénybejelentéssel történik.
A hitelezői igények bejelentésének határidejét a Cstv. 28. § (1) bekezdés f) pontja a felszámolást elrendelő végzés közzétételétől számított 40 napban határozza meg. A felszámolónak a Cstv. 37. § (1) bekezdése értelmében a felszámolás közzétételétől számított 40 napon túl, de 180 napon belül bejelentett igényeket is nyilvántartásba kell vennie, ezeknek az igényeknek a kielégítésére azonban - az egyezségkötést kivéve - csak akkor kerülhet sor, ha a felszámolási eljárás alatt keletkezett, felszámolási költségnek minősülő, valamint a 40 napos határidőben bejelentett igények kielégítése után van rá vagyoni fedezet. A 180 napos határidő elmulasztása a Cstv. 37. § (3) bekezdése szerint jogvesztéssel jár.
Mivel a hitelezői igénybejelentés a követelés, a hitelezőt megillető alanyi jog érvényesítését jelenti, az igénybejelentési határidő - a jogintézmény természeténél fogva - anyagi jogi határidőnek minősül.
Kétségtelen, hogy a Cstv. 6. § (3) bekezdése a felszámolási eljárásban is megfelelően alkalmazni rendeli az rPp. szabályait, ez a rendelkezés azonban csak az eljárási kérdésekre, tehát alapvetően a felszámolási eljárásnak a bíróság előtti szakaszára vonatkozik. A hitelezői igénybejelentési határidő számítása során ezért az rPp. szabályai nem alkalmazhatóak. E vonatkozásban a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 8:3. §-át kell alapul venni. E szabály az rPp. 105. § (4) bekezdéséhez hasonló rendelkezést nem tartalmaz. A határidő elmulasztásának következményei alól a hitelezőt nem mentesíti az, hogy az igénybejelentését a határidő utolsó napján postára adta.
[21] A Kúria fenntartja a hivatkozott határozatában kifejtett álláspontját azzal, hogy ebből következően nemcsak a hitelezői igény bejelentésének, hanem a hozzá kapcsolódó nyilvántartásba vételi díj befizetésének is meg kell történnie a határidőn belül, azaz a díjnak meg kell érkeznie a gazdasági hivatal számlájára.
[22] A Kúria utal az MNB rendelet 5. § (1) bekezdésében foglaltakra, mely szerint a pénzforgalmi szolgáltató meghatározza a munkanapon belül azt a kezdő és záró időpontot, amelyek között a fizetési megbízásokat átveszi; ezen belül meghatározza azt a végső benyújtási határidőt, ameddig az átvett fizetési megbízások teljesítéséből rá háruló feladatokat - ha az ügyfél későbbi határidőt nem jelöl meg vagy törvény és e rendelet eltérően nem rendelkezik - a tárgynapon teljesíti. A végső benyújtási határidő és a záró időpont között átvett fizetési megbízások, valamint a nem munkanapon beérkezett fizetési megbízások teljesítéséből rá háruló feladatokat - ha az ügyfél későbbi határidőt nem jelöl meg vagy e rendelet eltérően nem rendelkezik - a pénzforgalmi szolgáltató legkésőbb a következő munkanapon teljesíti. E szabály értelmében, ha a hitelező az utolsó napon, a végső benyújtási határidőt megelőzően benyújtja a fizetési megbízást, akkor a bank azt még a tárgynapon teljesíti. Ha erre esetlegesen a bank hibájából nem kerül sor, a felszámolási eljárásban ilyenkor is úgy kell tekinteni, hogy a hitelezővé válás egyik feltétele csak határidőn túl került teljesítésre. A hitelező ilyen esetben a bankkal szemben kártérítési igénnyel léphet fel, ha ennek feltételei egyébként fennállnak.
[23] A kifejtett indokokra tekintettel a Kúria a jogerős végzést az rPp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.

Záró rész
[24] A hitelező felülvizsgálati kérelme alaptalan volt, ezért az rPp. 270. § (1) bekezdése folytán alkalmazandó rPp. 78. § (1) bekezdése alapján köteles megfizetni a felszámoló felülvizsgálati eljárással kapcsolatban felmerült költségét, amely a jogi képviseletével felmerült munkadíjból áll. A munkadíj összegét a Kúria a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3. § (3)-(5) bekezdése, és a 4/A. § (1) bekezdése alapján állapította meg.
[25] A Kúria tárgyaláson kívül hozta meg határozatát.
Budapest, 2019. március 5.
Dr. Farkas Attila s.k. a tanács elnöke, Dr. Csőke Andrea s.k. előadó bíró, Dr. Gáspár Mónika s.k. bíró
(Kúria Gfv. VII. 30.468/2018.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!

Előfizetési csomagajánlataink

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.